Hétfői Hírek, 1973. július-december (17. évfolyam, 27-52. szám)

1973-10-22 / 43. szám

Négy óriás városa A leninvárosi olefinüzem építéséről tájékoztat a miniszteri biztos Mezők, erdők között fek­szik a város, amely Leninről kapta a nevét. Közelében ter­jeszkedik négy nagy óriás: egyikük — a Tiszai Vegyi­kombinát — már él, a másik három — az Olefinmű, a Ti­szai Hőerőmű és a Tiszai Kő­­olajfinomító — születőben van. A jelen tehát az erőfe­szítések, az összefogások kor­szaka, évekig tart még a nagyszabású építőmunka. Hol tart jelenleg? 1975. január 1-ig A HH munkatársa az ole­finprogram — a szuperbenzin és műanyag-alapanyagok ár­­megvalósítására kijelölt mi­niszteri biztos, Szabó Gergely vendége. (Ő egyben a munká­latokat irányító Petrolkémiai Beruházási Vállalat igazgató­ja is.) Mielőtt az olefinmű­­höz kísérne, ismerteti a prog­ram főbb adatait. Az Olefin­mű berendezéseinek vásárlá­sáról szóló szerződést 1971 közepén írták alá, megszüle­tett az olefinprogram. Ennek értelmében hazánk 5,5 mil­liárd forintos költséggel léte­sít olefinüzemet, amely ter­mékeinek több mint felét csővezetéken a Szovjetunióba szállítja, különféle műanya­gokért cserébe.­­ Egy olefinüzem építése és termelése ma már csak akkor gazdaságos, ha leg­alább évi 200 ezer tonnát tud termelni — mondja a minisz­teri biztos. — Ennyi mű­­anyagipari alapanyagot fel­dolgozó gyárat viszont egy olyan kis ország, mint ha­zánk, nem tud létesíteni. Mi­vel a Szovjetunióban, a Kár­pátokon túl, Katusnál épül egy vegyipari üzem, amely­nek termeléséhez etilén alap­anyagra van szüksége, a meg­állapodás létrejött. Volt azon­ban egy feltétel: 1975. január 1-én már termelnünk kell. Napokat sem késhetünk, mert ha mi nem tudunk dolgozni, szovjet partnereink sem. Vállaltuk a rizikót. Rendkívüli intézkedésekre volt szükség, hogy mindent időben megszervezzenek. Az építés 1972-ben kezdődött, s a múlt év végéig már 215 mil­lió forint értékű munkát vé­geztek el. Az idén megindul­hattak a szerelési munkák is. Az NSZK-beli Linde-cég ha­táridő előtt, ez év elején min­den berendezést és gépet le­szállított. Budapest—Len­inváros kö­zötti távolság. Csak az elő­írásoknak megfelelően le­vizsgázott hegesztők végez­hetik ezt a munkát, ezért külön tanfolyamokon képez­ték ki erre a szakmunkáso­kat, s ma már több mint száz ilyen különlegesen képzett hegesztő dolgozik. Épül már a Leninvárosból a Szovjet­unióba tartó etiléntávveze­ték, amelynek magyarországi szakasza 130 kilométer lesz. Megérkeztek a legkorsze­rűbb amerikai kompresszo­rok, amelyek az ipari gázo­kat, s az előállított terméke­ket továbbítják.­­ A szerelési munka je­lentős részét év végéig befe­jezzük — tájékoztat Szabó Gergely. — Jelenleg már túl vagyunk az építés félidején. A teljes üzemhez a terv sze­rint évente 900 000 ezer tonna ipari benzint használunk majd fel, s ebből 250 ezer tonna etilént, 138 ezer tonna propilént — a műanyaggyár­tás alapanyagait — és 200 ezer tonna magas oktánszámú szuperbenzint, továbbá 80 ezer tonna úgynevezett C— 1-es terméket állítunk elő, amelyből műgumi és műkau­­csuk készíthető. Az épülő nagy mű közelé­ben a város még szunnyad. Bár már 13 ezren lakják, még nincs itt igazi élet. Este 8 után kihalt minden, s mozi is csak ritkán játszik utolsó előadást. Van már művelődé­si ház, könyvtár, étterem, iskola, KÖZÉRT, de nincs még kórház, szülőotthon. Ám minden harmadik em­ber kocsitulajdonos, minden lakás központi és távfűtéses. A várost — mint a helyiek mondják . ..de kell még lakni”. Tőke Péter Különleges képzettséggel jelenleg negyvennyolc vál­lalat kétezer munkása, sze­relője, technikusa dolgozik az olefinmű építésén. Az egyik brigád szinte a másik sarkában jár, csaknem min­den gép és alkatrész együtt van, a hatalmas, automati­zált üzemet össze kell rakni, mint egy Märklin-játékot. Csaknem olyan hosszúságú csőkígyórendszert kell itt eggyé forrasztani, amekkora a Téma: a tananyagcsökkentés Vizsgálat 22 gimnáziumban M­it követelnek az egyetemi felvételnél Huszonkét fővárosi és vi­déki gimnáziumban vizsgál­ta meg a Művelődésügyi Mi­nisztérium az elmúlt hetek­ben, miként valósulnak meg az oktatáspolitikai párthatá­rozat rövid távú tervei. A tapasztalatokról érdeklőd­tünk Werker Ottónál, a gim­náziumi osztály vezetőjénél. — Az új óratervekkel kap­csolatos feladatokat — mond­ta — mindenütt megoldot­ták. Pedig nem volt könnyű, hiszen csak testnevelésből 50 százalékkal nőtt és matemati­kából, énekből is változott az óraszám. Tapasztalataink sze­rint jól valósították meg a fakultatív, a választható tan­tárgyak bevezetését is. Mint tudott, ez egy idegen nyelv vagy gyakorlati oktatás, il­letve egy második idegen nyelv választására adott le­hetőséget. A vizsgált gim­náziumokban­­általában fele­fele arányú volt a megoszlás. A gyakorlati oktatást ille­tően elsősorban a praktikus jellegű tantárgyak iránt volt nagy az érdeklődés. Sok is­kolában választották a gyors- és gépírást, a műszaki raj­zot, az autóvezetést és -sze­relést, a szabás-varrást. Mindez a helyesen végrehajtott tananyag­­csökkentés eredménye? — Részben. A tananyag­­csökkentés egyik legkedve­zőbb hatása, hogy a gimná­ziumokban jelentősen meg­nőtt az iskolai könyvtárak forgalma. A diákoknak több az idejük az olvasásra. Ez, persze, nem a munka alóli mentesítést jelenti, hanem elsősorban a felesleges, lexi­kális ismeretek, adatok meg­követeléséről való lemondást. Milyen problémák adódtak az iskolai vizs­gálatok során? — A pedagógusoknál a há­zi feladatok csökkentésére vonatkozó rendelkezés talált legkevésbé megértésre. En­nél alapvető szemléletvál­tozásra van szükség, ami bi­zonyára hosszabb időt vesz igénybe. Előfordul például, hogy egyes tanárok a „szor­galmi" feladatot kötelezőként kérik számon. Reméljük, hogy mielőbb megértik: ha a ta­nítási órákon jól szervezik meg a munkát, akkor nem szükséges az otthoni felada­toktól várni az eredménye­ket Figyelembe veszik-e majd az egyetemi fel­vételiknél a tananyag­­csökkentést? — Mind a huszonkét vizs­gált gimnáziumban felvető­dött ez a probléma. Meg­nyugtatásul közölhetjük: ha­marosan megjelenik az eddi­ginél részletesebb felvételi tájékoztató, amelyből kitű­nik, hogy ez a szempont messzemenően érvény­ül. De tudomásul kell­ venni, hogy a felvételi vizsga bizo­nyos mértékig verseny is. Ha a felvételizők a kötelező anyagot valamennyien tud­ják, akkor a többlettudás és ismeret dönt. A gimnáziu­moknak nem az a feladatuk, hogy a felvételi vizsgára ké­szítsenek fel, hanem, hogy alkalmassá tegyék a fiatalo­kat a felsőfokú ismeretek megszerzésére. Ehhez pedig elsősorban az önálló gondol­kodás képességét kell ben­nük kifejleszteni. Pálos Miklós ---------------------------|_ Tisztítják a Tiszát Medenszabályozási mun­kálatokat végez a Középti­­szavidéki Vízügyi Igazgató­ság a Tisza szolnoki szaka­szán. Az elmúlt évtizedek­ben a híd előtti folyóka­­nyarban nagy tömegű hor­dalék rakódott le, s ez meg­változtatta a víz sodróvona­lát, veszélyeztetve a parton levő városi vízművet, a vil­lanytelepet és egyéb fontos létesítményeket. Emellett növelte az árvízveszélyt is. Ezért az igazgatóság, megfe­lelő partbiztosítás után, hol­land gyártmányú, modern úszó-kotró gépet állított mun­kába, mellyel a folyó med­rében fellazítják az üledé­ket az iszapot, s azt egy nagy teljesítményű szivat­­­tyú, vízzel keverve, mint­egy 1500 méter hosszú nyo­mócsövön át, az alcsiszigeti holtág árvízvédelmi töltése és a Tisza-meder közötti te­rület feltöltésére továbbítja. Az iszap kiválása után a vi­zet visszavezetik a folyóba. Az új berendezéssel év vé­géig mintegy 30 ezer köbmé­ter hordalékot távolítanak el a folyóból. ÓBUDA: Áruszállítás - föld alatt Alagutak az Örs vezér téren A fővárosi kereskedelmi hálózat fejlesztéséről rende­zett vitát a Hazafias Nép­front Várospolitikai Munka­­bizottsága. Elmondták: a bu­dapesti üzletekben egy négy­zetméterre 70 százalékkal na­gyobb forgalom jut, mint az országos átlag, az utca képét sok helyen csúfítják a járdán tornyosuló göngyölegek, lá­dák. Mi a megoldás? A nyilvános értekezleten sok érdekes javaslat hangzott el. Nem megvalósíthatatlan az az ötlet, amely szerint a Belvárosban a gázprogram megvalósulásával felszaba­dult pincéket az üzletek el­adótérként, vagy raktárként használják ki. Kovács Gyula, a Fővárosi Tanács Kereske­delmi Főosztályának vezetője elmondta: úgynevezett szállí­tó alagutak építésével kíván­ják megoldani az Örs vezér téren, és az Óbudai lakótele­pen épülő 20 ezer négyzetmé­ter alapterületű bevásárló központok áruellátást, így a forgalom kikerülésével, a föld alatt juthatnak majd el a bevásárló központok pin­ceraktáraihoz. Hasonló meg­oldást terveznek a Belváros áruellátására is. Orvos sem jár orvoshoz A negyvenen felüliek egészségügyi vizsgála­tunnk tapasztalatai Amint arról már beszá­moltunk, nem­rég megkezdő­dődött kilencvenezer negyven éven felüli fővárosi lakos tel­jes egészségügyi kivizsgálása. A reprezentatív felmérés cél­ja: megállapítani milyen fi­zikai megterhelésnek van ki­téve ez a korosztály, milyen fokú a tápláltsága, milyen rejtett, fel nem ismert beteg­ségekben, például cukor-, szív-, vagy érrendszeri beteg­ségekben szenved. A mun­kában 77 körzeti orvos vesz részt. A kezdeti eredmények alapján kiderült, hogy az eddig vizsgáltak 30 szá­zaléka az utóbbi 4—5 év­ben egyáltalán nem volt orvosnál. Különösen a 40—60 év közöt­tiek idegenkednek az orvos­tól, illetve becsülik túl egész­ségüket. Körzetenként eddig mintegy 200—200, összesen mintegy 15 000­­ embert vizs­gáltak meg alaposan, örven­detes tény, hogy a magasko­­rúak, főleg a 70 év körüliek között sokan egészségesek. Az ennél fiatalabbak között azonban sok a magasvérnyo­­­­mású és a cukorbeteg. A szűrésben részesülők két,­­ egyenként 50—50 kérdést tar­talmazó kérdőívet kaptak körzeti orvosuktól, a lakóbi­zottságokon, illetve a vörös­keresztes aktívákon keresz­tül. Ezekből elsősorban me­teorológiai érzékenységükre, valamint idegrendszerük ál­lapotára következtetnek. A szükség szerinti szak­vizsgálatok most zajla­nak a kerületi szakren­delőkben. A napokban az egyik körzet­ben egy daganatos bélbeteget találtak, aki mit sem tudott betegségéről. Azonnal meg­operálták, s állapota jó. Fel­fedeztek egy kéthetes szívin­farktust is. A beteg mindös­­­sze hasi fájdalmat érzett, s arra gondolt, hogy elrontotta a gyomrát. A teljes egészségügyi szű­rést a 77 budapesti körzetben az orvosok a napi beteggon­dozási munkájukon felül, ön­ként vállalták. Érdekessége az egészségügyi felmérésnek, hogy a Magyar Általános Orvosok Tudományos Egye­sülete ezzel kapcsolatban is­merte fel: maguk a körzeti orvosok sem járnak orvoshoz, többségük 10—15 éve nem vett részt alapos ki­vizsgáláson. Ugyanakkor a körzeti orvo­sok átlag­életkora tíz évvel alacsonyabb, mint a lakosság átlagéletkora. Ezért most az összes fővárosi és vidéki kör­zeti orvost — függetlenül életkorától — bekapcsolják a betegségfelmérő, illetve meg­előző egészségügyi szűrésbe. Kocsis Éva Csokonai évfordulóra Csokonai Vitéz Mihály születésének 200. évfordu­lója alkalmából, november 16-án teret neveznek el a költőről Debrecenben, s máris megjelent a Főváro­si Szabó Ervin Könyvtár gondozásában egy 70 olda­las Csokonai-füzet, amiben megtalálhatók a költő mű­veiről, nyelvezetéről, fordí­tásairól és a vele kapcsola­tos anekdotákról szóló is­mertetések. Alkotóház Nyírbátorban 200 ezer fo­rintos költséggel épül fel Szabolcs megye első alkotó­háza: egy négyszobás la­kást alakítanak át, s mű­termet is építenek hozzá, a berendezést a Képzőművé­szek Szövetsége adja majd. TV-TULAJDONOSOK­ TETŐANTENNA SZERELÉSE ÉS JAVÍTÁSA GARANCIÁVAL a budapesti I. és II. programra, a csehszlovákiai és az URH-adókra BUDAÖRSI VEGYESIPARI KTSZ Budaörs, Szabadság u. 44. Telefon: 149—192., reggel 7-től este 6 óráig. Hogyan hatott? Az ifjúsági törvény életbe lépése óta elkövetkezett a második ősz, a második tervév utolsó negyede. Idő­szerű hát a rövid vissza­pillantás: hogyan hatott eddig a törvény a fiatalok életére? A fiatalok helyzetének könnyítésére és javítására készült vállalati intézke­dési tervek legtöbbje nem üres kinyilatkoztatásokat tartalmaz, hanem sokolda­lú, gyakorlati támogatást ír elő. Egyebek között ezt bizonyítja, hogy az ifjú­munkások bérszintje bizta­tóan emelkedik, az emelke­dés a törvény hatálybalé­pésének második évfordu­lójára országos átlagban eléri a 8,8 százalékot Ja­vulás tapasztalható a lakás­elosztásnál is: az előző évek 20 százalékos arányá­val szemben ma már fiatal házasok kapják az elkészült lakások 45—50 százalékát Megkezdődött az ifjúsági bútorakció is. Az igen széles jogkörrel felhatalmazott Országos If­júsági és Oktatási Tanács 24 millió forintot fordít, a Fővárosi Tanács és a megyei tanácsok pedig további 10 milliót juttatnak a tanulás terheinek csökkentésére. E 34 millióból az idei tanév­ben már 15 ezer rászoruló család középiskolás gyer­meke kap évente 2000—4000 forint ösztöndíjat. Ez­ a tá­mogatás remélhetően to­vább bátorítja a fizikai dol­gozókat, a nagycsaládosokat fiuk, lányuk taníttatására. Javult a kulturális ked­vezmények mérlege is. A most kezdődött évad­ban 170 ezer tanuló jut olcsó szín­ház- és hangversenybérlet­hez, valamint a színházje­gyek árát csökkentő utal­ványhoz. Ez a rövid, s egyáltalán nem részletes felsorolás mindössze az ifjúsági tör­vény adta jogok és lehető­ségek megvalósulásának fo­lyamatáról ad sommás át­tekintést. A jogok és lehe­tőségek körének további szé­lesítése, az ifjúság kedvez­ményeinek bővítése függ nemzeti jövedelmünk növe­kedésének ütemétől, tehát mindannyiunk, köztük a fia­talok jó munkájától is. tk. é.)

Next