Hétfői Hírek, 1975. január-június (19. évfolyam, 1-26. szám)

1975-01-06 / 1. szám

Tűzgömböktől a sánta dervisig K­örjárat film Az i'izi év első munkanap­ján ellátogattunk a buda­pesti filmgyárba, hogy meg­tudakoljuk: mi készül, mire számíthatunk 1975-ben? Az elsők­ ­ Hunniában elmondták: a terveik szerint az idén 11 filmet gyártanak, közülük hét­­ produkcióhoz már hoz­zákezdtek. Ezek: „Tűzgöm­bök.” Forgatókönyvíró: Ber­tha Bulcsu. Rendező: Fehér Imre. Főszereplők: a tízéves Szűcs Gábor, valamint Mé­száros Ági, Váradi Hédi, Kállai Ferenc és Solti Ber­talan. A történet a második világháború utolsó napjait eleveníti fel, egy kisfiú sze­mével nézve. „Kopjásak.” Berkesz And­rás ismert regénye filmvál­tozatát Palásthy György rendezi. Főszereplők: Moór Mariann, Andai Györgyi, Bá­lint András és Kálmán György. „Örökbefogadás.” Az író­­rendező Mészáros Márta, egy magára maradt mun­kásasz­­szony életét, szeretettke­resé­­sét beszéli és Az asszonyt Berek Kati alakítja. „Vörös rekviem.” A már­tírhalált halt Sallai Imre utolsó óráiról szól Hernádi Gyula forgatókönyve, me­lyet Grunwaldski Ferenc valósít meg. A forgatást a tavasszal kezdik, szereposz­tás még nincs. „Szembesítés.” Bokor Lász­ló 1 órás dokumentum­­i­lm­­je, a felszabadulás 30. év­fordulójára. ..Szélmalom.” A rendező, Zolnay Pál, akit kívánj­a ez­úttal bemutatni, hogyan fo­gadták a­z élő színházat még nem látott kis községek, fal­vak lakói Gyurkó László, „A búsképű lovag” című színda­rabját. „Kenyér és cigaretta.” Szántó Erika forgatókönyvét, egy öreg csepeli munkás tör­ténetét Csányi Miklós, a Televízió rendezője viszi filmszalagra, német közös vállalkozásban forgatják Kálmán Imre nagyszabásúnak ígérkező ze­nés életrajzfilmjét. — Miként fogadják kül­földön a magyar filmeket? — kérdeztük Dósai Istvántól, a HUNGAROFILM igazgató­jától. — A Szovjetunió és a szo­cialista országok — mondta — az évi termés felét, átlag nyolc-tíz játékfilmet vásá­rolnak meg. A Szovjetunió­ban egy-egy sikeres magyar filmet 15—17 nyelvre szink­ronizálnak. A nyugati orszá­gok mozijaiban és televíziói­ban sem ritka a magyar film. Párizsban jelentős sikere volt Jancsó Miklós „Még kér a nép” és Makk Károly „Szerelem” című filmjének. Az NSZK televíziója évente 4—5 magyar játékfilmet su­gároz. Nehezebb a magyar film helyzete a „harmadik világiban”: itt még az olcsó, amerikai és japán dömping­áruk a kelendőek. Sajnos, sem a Budapest, sem a Hunnia Filmstúdió idei tervei között nem szere­pel egyetlen vígjáték, ko­média, látványos zenés film sem, holott ezeket évek óta várja, reklamálja a kritika és a közönség is. De ezeknek lenne elsősorban kelendősé­gük külföldön is. A Kulturális Miniszatériuim Film-föiigazga­tóságán közöl­ték: a Filmművészeti Tanács, melyben neves filmalkotók mellett fi­lmkr­tiikusoik, esz­téták és szociológusok is he­lyet foglalnak, a közeljövő­ben értékeli a nemrég lezaj­lott első budapesti játékfilm­szemle eredményeit és hiá­nyosságait. Ennek alapján a film­fői iga­zg­atóság újból felülvizsgálja a játékfilm­­stúdiók idei terveit és azo­kon, a­t elhangzott közönség­­vélemények és a megjelent kritikák alapján előrelátha­tóan módosít. Elsősorban te­matikai és műfajii összetétel szempontjaiból. Garai Tamás Ami végleges A Budapest Stúdió tíz film forgatását tervezi. Ötöt már kiválasztottak: Eziek: „Ereszd el a szakállamait” Írta és rendezte: Bacsó Péter. Mű­faja: szatíra, főszereplői: Major Tamás és Kállai Fe­renc. „Az öreg.” Gáli István kis­regényének filmváltozata. Rendezője Révész György, a három főszerepet Latinovits Zoltán, Harsányi Gábor, Haumann Péter játssza. „Várakozók.” Kádái Bar­na az író, Gyöngyössy Imre a rendező, Tör­őcsik Mari, Balázsovits Lajos és — ven­dégként — a lengyel Maja Komarowska játssza a főbb szerepeket. A cselekmény 1944 telén játszódik Budán, az­ ostrom napjaiban. „Egyszerű történet.” Doku­mentum-játékfilm, melyet Elek Judit írt és rendez. A mai magyar falu változó vi­lágát, a fiatalok és az idő­sebbek közti konfliktusokat kívánja bemutatni. „Az idők kezdetén.” A fel­­szabadulás első napjait ele­veníti fel Hollós Ervin no­vellája, melyből Rényi Ta­más készít filmet. A tervek között szerepel Szabó István ,Budapesti mesék” és Kiss József „A sánta dervis” című filmje is, az utóbbi a nagy magyar keletkutatóról, Vámbéry Rusztemről szól. A Nemzetközi Stúdióban nemrég fejeződött be Woody Allen, az ismert amerikai komikus-rendező „Szerelem és halál” című filmjének magyarországi forgatása, öt­­hónapi munka után már csak néhány jelenet van hátra Verne Gyula „Strogoff Mi­hály” című regényének hat­órás filmváltozatából, amely a francia televízió számára készült a Lumumba utcában. Az idén többek között olasz, angol és francia produkciók is dolgoznak majd Magyaror­szágon és osztrák—nyugat­ N­agydíj Monte-Carlóban A Richter-csoport sikere 20 ország artistaparádéján December utolsó napjai­ban rendezték meg Monte- Carlóban a cirkuszművészet első nemzetközi fesztiválját, amelyen húsz ország — eu­rópaiakon kívül az USA, Japán és több afrikai ál­lam — artistái vettek részt, öt napon át, hatvan önálló produkcióval. A fesztivált — melynek védnöke a mona­cói herceg volt — a tenger­parton felépített négyezer személyes arénában tartot­ták s a szereplők hét kate­góriában versengtek a nagy­díjakért. Magas volt a mér­ce: a hét közül három ka­tegóriában nem adták ki a nagydíjat, így a bohócka­tegóriában sem, pedig a ver­senyzők között volt a mű­faj nagy öregje: Charles Rivers és a híres Bario-cso­­port is. — Két magyar artista­együttes kapott meghívást a fesztiválra — mondja Kará­­dy Béla, a Magyar Cirkusz és Varieté művészeti igazga­tója, aki a héten érkezett haza Monte-Carlóból —, az Arturos légtornászcsoport és a Richter-együttes. Az utób­biak három számot mutat­tak be: egy lovas-zsoké pro­dukciót, egy csoportos ele­­fántidomítást és egy komi­kus állatszámot, a borotvá­ló elefántot. A magyar artis­ták jól szerepeltek a feszti­válon: Richter­ék lovasszáma elnyerte kategóriája nagy­­díját, s az Arturos-csoport is részt vehetett a legjobb számokból kiválogatott gá­laesten. Egyébként Monte-Carló­­ban, a másik három nagy­díj közül egyet-egyet len­gyel, illetve bolgár artisták nyertek. A fesztivál után a Magyar Cirkusz és Varieté vezetői budapesti vendég­­szereplésre szerződtették a spanyol Bario bohóccsopor­­tot és a japán Jung-fivérek akrobataduóját. Karády Béla elmondta:el­készült a Fővárosi Nagycir­kusz idei programja. Esze­rint tíz­ ország artistaszámai­nak nemzetközi műsorát lát­hatja a tavasszal a közön­ség, közöttük — első ízben — amerikai néger artisták mutatványait. Augusztus el­sejétől a Leningrádi Nagy­cirkusz szerepel Budapes­ten, az ősszel pedig az NSZK-beli Sarrasani cir­kusz mutatkozik be a fővá­rosban. A Richter-csoport nagydíjas produkciója E­LŐZETES Bekötött szemmel Magyar film. Thurzó Gá­bor regényrészlete felhasz­nálásával írta és rendeztem Kovács András. A második világháború „hideg napjai” közül mutat fel néhányat ismét Kovács András, új filmjében. 1942, az újvidéki vérengzés telét 1943, a Don-kanyarnál be­következett katasztrófa fele követte — közvetett okozati összefüggésben. A „Bekötött szemmel” — előző filmjé­hez, a „Hideg napok”-hoz hasonlóan — ismét a ször­nyű, nemzetveszejtő hazug­ság lényegéig kíván leha­tolni. A rendező ezúttal is nagy művészi erejű kép­rendszert alakít ki — Szé­­csényi Ferenc operatőrrel együttműködve. A film mű­faji eszközeinek segítségé­vel érzékelteti mondaniva­lóját, s fejt ki indulati és gondolati hatást. Van egy képsoruk: a Budapestre tartó kórházvonat utasai­nak szeme előtt mintegy látomásként vissza-vissza­­tűnik egy halálra ítélt ka­tona kivégzés előtti pilla­natainak emlékképsora. Mél­tán sorakozik ez az immár klasszikussá vált filmkife­jezések közé. A színészi ala­kítások közül Kozák András igazságot kereső, a hit és az igazság közt őrlődő, őrü­letbe menekülő papja és Madaras József — súlyos vi­harfelhők alatt a bárány­fellegekben járó — bakája kíván hangsúlyos említést. A mű alapgondolata saj­nos ellentmondásos. A for­gatókönyv Thurzó Gábor regényének egy részletét használja fel. A regény alap­témája: egy fiatal pap, Ka­­szap István „csodatettei”, melyek miatt annak idején mozgalom indult szentté avatására. Az író sok ol­dalról körüljárja e csodák születésének hátterét. A film egyetlen epizódot ra­gad ki a regényből, s ezt állítja a film középpontjá­ba. Ez az epizód és a pap őrjítő dilemmája azonban kevésnek bizonyul ahhoz, hogy elbírja a történelmi méretű konfliktus terhét. Egy békevágyó, katonaszö­kevény —, Horthyék szemé­ben tehát bűnöző, hazaáruló­ — honvéd „csodálatos” — Kaszap István égi közben­járásának tulajdonított meg­menekülése a kivégzés elől, önmagában nem elegendő ahhoz, hogy érzékletesen áb­rázolja azt a hazugságszöve­vényt, amely 1943 Magyaror­szágán Kaszap „Pista” álcso­dáit szülte, igényelte. A vak­hit és a megalapozott hit kö­zötti vívódás — a filmbeli pap dilemmája — általában érdekes, ám­ ebben a törté­nelmi helyzetben és ilyen formában nem fejezi ki a lé­nyeget. Ezért a filmnek csak az első harmada nyújt zavartalan művészi élményt. A pap vívódásai viszont itt kezdődnek. Rajk András 4­­1X1 Ki­k • BEMUTATÓK: Január 5. Britten: „Koldusopera” (Er­kel Színház). 9: Szuhovov Koblin: „Raszpljujev nagy napja” (25. Színház). 10: Né­meth László: „VII. Gergely” (Nemzeti Színház) és Bene­dek András „Csodakarikás” (Budapesti Gyermekszínház). 11: László-Bencsik Sándor: „Történelem alulnézetben” (Thália Színház). 24: „Esti pesti műsor” (Kamara Va­rieté). • OFFENBACH: „Orfeusz az alvilágban” című nagyope­■ rétijét — Romhányi József átdolgozásában és verseivel — március 14-én mutatja be a Fővárosi Operettszínház. Az előadást Vámos László rendezi, a díszleteket —ven­dégként — Forrai Gábor tervezi. Főszereplők: Do­monkos Zsuzsa, Zentay An­na, Gallay Judit, Kovács Jó­zsef, Marik Péter, Benkóczy Zoltán, Suka Sándor és Mu­­csi Sándor.­­ GÁBOR ANDOR „Dollár­papa” című komédiájának próbái a héten kezdődtek meg a Vidám Színpadon, Léner Péter rendezésében. A címszerepet Kabos László játssza, mellette Horváth Ti­vadar, Csákányi László, Za­­na József, Lórán Lenke, Szabó Tünde és Bus Kati lépnek fel. Premier: február 21. © SZÁSZ ENDRE grafikus és festőművész, aki négyévi külföldi — kanadai és Egye­sült Államok-beli — tanul­­mányútjáról a napokban ér­kezett vissza Budapestre, mondja a H. H.-nak. „Most csak látogatóba jöttem, de egy éven belül végleg haza­térek. Az elmúlt négy évben önálló kiállításaim voltak többek között Vancouver­­ban, Washingtonban, Tokió­ban, San Franciscóban és több afrikai országban. A közeljövőben ismét San Franciscóban mutatom be új munkáimat a nagy­közönség­nek. Külföldön festett és el­adott képeim honoráriumá­ból egy XX. századbeli gra­fikai és egy mexikói képző­­művészeti gyűjteményt vá­sároltam, melyet egy magyar város múzeumának kívánok ajándékozni, annak, amely­nek közelében végleg lete­lepszem. Legközelebbi itt­honi kiállításomon új Szász Endreként kívánok bemu­tatkozni.” • A CHICAGÓI (USA) nem­zetközi filmfesztiválon Zol­nay Pál „Fotográfia” című filmje ezüstplakettet, Jan­­kovics Marcell „Sisyphus” című rajzfilmje pedig a zsűri különdíját nyerte el. • a vígszínház zenés színművel készül a felsza­badulás évfordulójára. Címe: „Harminc éves vagyok”. Szerzői: Radnóti Zsuzsa, Be­­reményi Géza, Kern András és Marton László. Elhang­zanak a darabban Szilágyi János korábbi rádióriport­jainak részletei is. A zenét és a dalszövegeket a „Kép­zelt riport...” szerzőpárosa, Presser Gábor és Adamis Anna írta. A társulat fiatal tagjai játsszák a főszerepe­ket, közöttük Kútvölgyi Er­zsébet, Venczel Vera, Andai Györgyi, Balázsovits Lajos, Lukács Sándor, Kern And­rás, Tahi Tóth László és Nagy Gábor. Rendező: Mar­ton László.­­ HUSZKA JENŐ születésé­nek­ 100. évfordulója alkal­mából film készül a televí­­zióban a szerző „Lili báró­nő” cím­ű nagyoperettjéből, Kalmár András rendezésé­ben. A főszereplők között van Dayka Margit, Galam­bos Erzsi, Turay Ida, Már­kus László és Szombathy Gyula. Bemutató: a tavasz­­szal. • „HETEN HAJNALBAN” címmel megkezdődtek Prá­gában az első csehszlovák—■ amerikai közös produkció­ban készülő film felvételei. Anthony Burges regénye — amelyből a forgatókönyv ké­szült — Prága egykori náci „helytartója”, a Heydrich el­leni merényletről szól — írja a Place. A film költségei mintegy 2,2 millió dollárt tesznek ki. Rendező: Luis Gilbert. © A LYONI Compagnie du Cotum­e avantgarde-színház nagy sikerrel vendégszerepel Moszkvában és a Szovjet­unió más nagyvárosaiban. A Nyegyelja hangsúlyozza, hogy a Marcel Marechal ve­zette társulat egycsapásra meghódította a szovjet szín­házi közönséget, Serge Han­sel Fracasse kapitány című „kardos-köpenyes” komédiá­jával, amely­rz azonos cí­mű, világhírű regény nyo­mán, a becsületes szegé­nyek és a gőgös elnyomó urak konfliktusait eleveníti meg egy vándorszínésztrupp történetében. A másik nagy siker: Jacques Odiberti A magános lovag című „drá­mai példázata”, egy paraszt­fiúról, akit a körülmények összejátszása folytán lovag­gá ütnek, s aki a keresztes­hadjárat során véreskezű tömeggyilkossá válik. • PETER O’TOOLE alakítja Robinsont, Defoe regényé­nek legújabb, ezúttal Ame­rikában készülő filmváltoza­tában. A felvételek színhe­lye: a Csendes-óceán mexi­kói partvidéke. © THYL ULENSPIEGEL­­RŐL, a XVI. századi sza­badságharc vidám monda­hőséről — mint már jelen­tettük — film készül a Szovjetunióban. Charles de Coster regényének filmvál­tozatát Litvániában forgat­ják, ahol a Lielupe folyó torkolatánál felépítették Leyden városának középko­ri mását. A filmet Alov és Naumov rendezi, a címsze­repet az észt Lembit Ulihnak, szerelmesét, Néjét pedig Natalja Belohvosztyi­­kova (képünkön) alakítja. • A THÁLIA SZÍNHÁZ szombaton este tűzi műso­rára László-Bencsik Sándor „Történelem alulnézetben” című színművét, amelynek szereplőit a szerző egy ex­­port-csomagoló brigád tag­jairól mintázta. A színház meghívta a premierre a bri­gád tagjait, valamint az Egyesült Izzó és a MÁV Északi Járműjavító egy-egy szocialista brigádját. • „ROLLERBALL”. Ez a cí­me az amerikai Norman Jewison új filmjének, amely az utóbbi évek legköltsége­sebb produkciója. Cselekmé­nye 2012-ben játszódik, ami­kor már megszűnt földün­kön a háború, az éhség és a nyomor, s a tudást — em­berek helyett — compute­rek tárolják. Az emberek számára nem marad más, mint egy új fajta játék, a rollerball. A városok csapa­tai egész éven keresztül játsszák a selejtező mérkő­zéseket, s a világ lakói ré­vén követik az eseményeket. A film főszereplői: James Caan és John Houseman.­­ A jövőben játszódó fil­met forgat a francia film­művészet nagy öregje, Mar­cel Carné is. A cselekmény arra a feltevésre alapul: a föld felületének hőmérsékle­te mínusz 100 fok Celsius­ra süllyedt, ezért az embe­rek föld alatti városokban élnek. Főszereplő: Peter Ustyinov. • ANYAGI CSŐD fenyegeti Európa egyik leghíresebb, nagy hagyományú színházát, a Stratfordi (Anglia) Royal Shakespeare Company-t. Most „Mentsd meg a szín­házat!” jelszóval gyűjtőak­ció indult a társulat megse­gítésére — jelenti az Inter­national Herald Tribune. • ÚJ FILMVÁROS építése kezdődik rövidesen Moszk­vában, a MOSZFILM stúdió szomszédságában. A kettő együtt: Európa legnagyobb filmvárosa lesz, ahol évente több mint félszáz filmet for­gatnak — jelenti a Vecser­­naja Moszkva. A Huszonötödik Színház január 9-én mutatja be A. V. Szu­hovov Koblin „Raszpljujev nagy napja” című színművét. Képünkön a két főszereplő: Iglódi István és Tolnai Miklós (Dolezsál felv.)

Next