Hétfői Hírek, 1975. január-június (19. évfolyam, 1-26. szám)
1975-01-06 / 1. szám
Tűzgömböktől a sánta dervisig Körjárat film Az i'izi év első munkanapján ellátogattunk a budapesti filmgyárba, hogy megtudakoljuk: mi készül, mire számíthatunk 1975-ben? Az elsők Hunniában elmondták: a terveik szerint az idén 11 filmet gyártanak, közülük hét produkcióhoz már hozzákezdtek. Ezek: „Tűzgömbök.” Forgatókönyvíró: Bertha Bulcsu. Rendező: Fehér Imre. Főszereplők: a tízéves Szűcs Gábor, valamint Mészáros Ági, Váradi Hédi, Kállai Ferenc és Solti Bertalan. A történet a második világháború utolsó napjait eleveníti fel, egy kisfiú szemével nézve. „Kopjásak.” Berkesz András ismert regénye filmváltozatát Palásthy György rendezi. Főszereplők: Moór Mariann, Andai Györgyi, Bálint András és Kálmán György. „Örökbefogadás.” Az írórendező Mészáros Márta, egy magára maradt munkásaszszony életét, szeretettkeresését beszéli és Az asszonyt Berek Kati alakítja. „Vörös rekviem.” A mártírhalált halt Sallai Imre utolsó óráiról szól Hernádi Gyula forgatókönyve, melyet Grunwaldski Ferenc valósít meg. A forgatást a tavasszal kezdik, szereposztás még nincs. „Szembesítés.” Bokor László 1 órás dokumentumilmje, a felszabadulás 30. évfordulójára. ..Szélmalom.” A rendező, Zolnay Pál, akit kívánja ezúttal bemutatni, hogyan fogadták az élő színházat még nem látott kis községek, falvak lakói Gyurkó László, „A búsképű lovag” című színdarabját. „Kenyér és cigaretta.” Szántó Erika forgatókönyvét, egy öreg csepeli munkás történetét Csányi Miklós, a Televízió rendezője viszi filmszalagra, német közös vállalkozásban forgatják Kálmán Imre nagyszabásúnak ígérkező zenés életrajzfilmjét. — Miként fogadják külföldön a magyar filmeket? — kérdeztük Dósai Istvántól, a HUNGAROFILM igazgatójától. — A Szovjetunió és a szocialista országok — mondta — az évi termés felét, átlag nyolc-tíz játékfilmet vásárolnak meg. A Szovjetunióban egy-egy sikeres magyar filmet 15—17 nyelvre szinkronizálnak. A nyugati országok mozijaiban és televízióiban sem ritka a magyar film. Párizsban jelentős sikere volt Jancsó Miklós „Még kér a nép” és Makk Károly „Szerelem” című filmjének. Az NSZK televíziója évente 4—5 magyar játékfilmet sugároz. Nehezebb a magyar film helyzete a „harmadik világiban”: itt még az olcsó, amerikai és japán dömpingáruk a kelendőek. Sajnos, sem a Budapest, sem a Hunnia Filmstúdió idei tervei között nem szerepel egyetlen vígjáték, komédia, látványos zenés film sem, holott ezeket évek óta várja, reklamálja a kritika és a közönség is. De ezeknek lenne elsősorban kelendőségük külföldön is. A Kulturális Miniszatériuim Film-föiigazgatóságán közölték: a Filmművészeti Tanács, melyben neves filmalkotók mellett filmkrtiikusoik, esztéták és szociológusok is helyet foglalnak, a közeljövőben értékeli a nemrég lezajlott első budapesti játékfilmszemle eredményeit és hiányosságait. Ennek alapján a filmfői igazgatóság újból felülvizsgálja a játékfilmstúdiók idei terveit és azokon, at elhangzott közönségvélemények és a megjelent kritikák alapján előreláthatóan módosít. Elsősorban tematikai és műfajii összetétel szempontjaiból. Garai Tamás Ami végleges A Budapest Stúdió tíz film forgatását tervezi. Ötöt már kiválasztottak: Eziek: „Ereszd el a szakállamait” Írta és rendezte: Bacsó Péter. Műfaja: szatíra, főszereplői: Major Tamás és Kállai Ferenc. „Az öreg.” Gáli István kisregényének filmváltozata. Rendezője Révész György, a három főszerepet Latinovits Zoltán, Harsányi Gábor, Haumann Péter játssza. „Várakozók.” Kádái Barna az író, Gyöngyössy Imre a rendező, Törőcsik Mari, Balázsovits Lajos és — vendégként — a lengyel Maja Komarowska játssza a főbb szerepeket. A cselekmény 1944 telén játszódik Budán, az ostrom napjaiban. „Egyszerű történet.” Dokumentum-játékfilm, melyet Elek Judit írt és rendez. A mai magyar falu változó világát, a fiatalok és az idősebbek közti konfliktusokat kívánja bemutatni. „Az idők kezdetén.” A felszabadulás első napjait eleveníti fel Hollós Ervin novellája, melyből Rényi Tamás készít filmet. A tervek között szerepel Szabó István ,Budapesti mesék” és Kiss József „A sánta dervis” című filmje is, az utóbbi a nagy magyar keletkutatóról, Vámbéry Rusztemről szól. A Nemzetközi Stúdióban nemrég fejeződött be Woody Allen, az ismert amerikai komikus-rendező „Szerelem és halál” című filmjének magyarországi forgatása, öthónapi munka után már csak néhány jelenet van hátra Verne Gyula „Strogoff Mihály” című regényének hatórás filmváltozatából, amely a francia televízió számára készült a Lumumba utcában. Az idén többek között olasz, angol és francia produkciók is dolgoznak majd Magyarországon és osztrák—nyugat Nagydíj Monte-Carlóban A Richter-csoport sikere 20 ország artistaparádéján December utolsó napjaiban rendezték meg Monte- Carlóban a cirkuszművészet első nemzetközi fesztiválját, amelyen húsz ország — európaiakon kívül az USA, Japán és több afrikai állam — artistái vettek részt, öt napon át, hatvan önálló produkcióval. A fesztivált — melynek védnöke a monacói herceg volt — a tengerparton felépített négyezer személyes arénában tartották s a szereplők hét kategóriában versengtek a nagydíjakért. Magas volt a mérce: a hét közül három kategóriában nem adták ki a nagydíjat, így a bohóckategóriában sem, pedig a versenyzők között volt a műfaj nagy öregje: Charles Rivers és a híres Bario-csoport is. — Két magyar artistaegyüttes kapott meghívást a fesztiválra — mondja Karády Béla, a Magyar Cirkusz és Varieté művészeti igazgatója, aki a héten érkezett haza Monte-Carlóból —, az Arturos légtornászcsoport és a Richter-együttes. Az utóbbiak három számot mutattak be: egy lovas-zsoké produkciót, egy csoportos elefántidomítást és egy komikus állatszámot, a borotváló elefántot. A magyar artisták jól szerepeltek a fesztiválon: Richterék lovasszáma elnyerte kategóriája nagydíját, s az Arturos-csoport is részt vehetett a legjobb számokból kiválogatott gálaesten. Egyébként Monte-Carlóban, a másik három nagydíj közül egyet-egyet lengyel, illetve bolgár artisták nyertek. A fesztivál után a Magyar Cirkusz és Varieté vezetői budapesti vendégszereplésre szerződtették a spanyol Bario bohóccsoportot és a japán Jung-fivérek akrobataduóját. Karády Béla elmondta:elkészült a Fővárosi Nagycirkusz idei programja. Eszerint tíz ország artistaszámainak nemzetközi műsorát láthatja a tavasszal a közönség, közöttük — első ízben — amerikai néger artisták mutatványait. Augusztus elsejétől a Leningrádi Nagycirkusz szerepel Budapesten, az ősszel pedig az NSZK-beli Sarrasani cirkusz mutatkozik be a fővárosban. A Richter-csoport nagydíjas produkciója ELŐZETES Bekötött szemmel Magyar film. Thurzó Gábor regényrészlete felhasználásával írta és rendeztem Kovács András. A második világháború „hideg napjai” közül mutat fel néhányat ismét Kovács András, új filmjében. 1942, az újvidéki vérengzés telét 1943, a Don-kanyarnál bekövetkezett katasztrófa fele követte — közvetett okozati összefüggésben. A „Bekötött szemmel” — előző filmjéhez, a „Hideg napok”-hoz hasonlóan — ismét a szörnyű, nemzetveszejtő hazugság lényegéig kíván lehatolni. A rendező ezúttal is nagy művészi erejű képrendszert alakít ki — Szécsényi Ferenc operatőrrel együttműködve. A film műfaji eszközeinek segítségével érzékelteti mondanivalóját, s fejt ki indulati és gondolati hatást. Van egy képsoruk: a Budapestre tartó kórházvonat utasainak szeme előtt mintegy látomásként vissza-visszatűnik egy halálra ítélt katona kivégzés előtti pillanatainak emlékképsora. Méltán sorakozik ez az immár klasszikussá vált filmkifejezések közé. A színészi alakítások közül Kozák András igazságot kereső, a hit és az igazság közt őrlődő, őrületbe menekülő papja és Madaras József — súlyos viharfelhők alatt a bárányfellegekben járó — bakája kíván hangsúlyos említést. A mű alapgondolata sajnos ellentmondásos. A forgatókönyv Thurzó Gábor regényének egy részletét használja fel. A regény alaptémája: egy fiatal pap, Kaszap István „csodatettei”, melyek miatt annak idején mozgalom indult szentté avatására. Az író sok oldalról körüljárja e csodák születésének hátterét. A film egyetlen epizódot ragad ki a regényből, s ezt állítja a film középpontjába. Ez az epizód és a pap őrjítő dilemmája azonban kevésnek bizonyul ahhoz, hogy elbírja a történelmi méretű konfliktus terhét. Egy békevágyó, katonaszökevény —, Horthyék szemében tehát bűnöző, hazaáruló — honvéd „csodálatos” — Kaszap István égi közbenjárásának tulajdonított megmenekülése a kivégzés elől, önmagában nem elegendő ahhoz, hogy érzékletesen ábrázolja azt a hazugságszövevényt, amely 1943 Magyarországán Kaszap „Pista” álcsodáit szülte, igényelte. A vakhit és a megalapozott hit közötti vívódás — a filmbeli pap dilemmája — általában érdekes, ám ebben a történelmi helyzetben és ilyen formában nem fejezi ki a lényeget. Ezért a filmnek csak az első harmada nyújt zavartalan művészi élményt. A pap vívódásai viszont itt kezdődnek. Rajk András 41X1 Kik • BEMUTATÓK: Január 5. Britten: „Koldusopera” (Erkel Színház). 9: Szuhovov Koblin: „Raszpljujev nagy napja” (25. Színház). 10: Németh László: „VII. Gergely” (Nemzeti Színház) és Benedek András „Csodakarikás” (Budapesti Gyermekszínház). 11: László-Bencsik Sándor: „Történelem alulnézetben” (Thália Színház). 24: „Esti pesti műsor” (Kamara Varieté). • OFFENBACH: „Orfeusz az alvilágban” című nagyope■ rétijét — Romhányi József átdolgozásában és verseivel — március 14-én mutatja be a Fővárosi Operettszínház. Az előadást Vámos László rendezi, a díszleteket —vendégként — Forrai Gábor tervezi. Főszereplők: Domonkos Zsuzsa, Zentay Anna, Gallay Judit, Kovács József, Marik Péter, Benkóczy Zoltán, Suka Sándor és Mucsi Sándor. GÁBOR ANDOR „Dollárpapa” című komédiájának próbái a héten kezdődtek meg a Vidám Színpadon, Léner Péter rendezésében. A címszerepet Kabos László játssza, mellette Horváth Tivadar, Csákányi László, Zana József, Lórán Lenke, Szabó Tünde és Bus Kati lépnek fel. Premier: február 21. © SZÁSZ ENDRE grafikus és festőművész, aki négyévi külföldi — kanadai és Egyesült Államok-beli — tanulmányútjáról a napokban érkezett vissza Budapestre, mondja a H. H.-nak. „Most csak látogatóba jöttem, de egy éven belül végleg hazatérek. Az elmúlt négy évben önálló kiállításaim voltak többek között Vancouverban, Washingtonban, Tokióban, San Franciscóban és több afrikai országban. A közeljövőben ismét San Franciscóban mutatom be új munkáimat a nagyközönségnek. Külföldön festett és eladott képeim honoráriumából egy XX. századbeli grafikai és egy mexikói képzőművészeti gyűjteményt vásároltam, melyet egy magyar város múzeumának kívánok ajándékozni, annak, amelynek közelében végleg letelepszem. Legközelebbi itthoni kiállításomon új Szász Endreként kívánok bemutatkozni.” • A CHICAGÓI (USA) nemzetközi filmfesztiválon Zolnay Pál „Fotográfia” című filmje ezüstplakettet, Jankovics Marcell „Sisyphus” című rajzfilmje pedig a zsűri különdíját nyerte el. • a vígszínház zenés színművel készül a felszabadulás évfordulójára. Címe: „Harminc éves vagyok”. Szerzői: Radnóti Zsuzsa, Bereményi Géza, Kern András és Marton László. Elhangzanak a darabban Szilágyi János korábbi rádióriportjainak részletei is. A zenét és a dalszövegeket a „Képzelt riport...” szerzőpárosa, Presser Gábor és Adamis Anna írta. A társulat fiatal tagjai játsszák a főszerepeket, közöttük Kútvölgyi Erzsébet, Venczel Vera, Andai Györgyi, Balázsovits Lajos, Lukács Sándor, Kern András, Tahi Tóth László és Nagy Gábor. Rendező: Marton László. HUSZKA JENŐ születésének 100. évfordulója alkalmából film készül a televízióban a szerző „Lili bárónő” című nagyoperettjéből, Kalmár András rendezésében. A főszereplők között van Dayka Margit, Galambos Erzsi, Turay Ida, Márkus László és Szombathy Gyula. Bemutató: a tavaszszal. • „HETEN HAJNALBAN” címmel megkezdődtek Prágában az első csehszlovák—■ amerikai közös produkcióban készülő film felvételei. Anthony Burges regénye — amelyből a forgatókönyv készült — Prága egykori náci „helytartója”, a Heydrich elleni merényletről szól — írja a Place. A film költségei mintegy 2,2 millió dollárt tesznek ki. Rendező: Luis Gilbert. © A LYONI Compagnie du Cotume avantgarde-színház nagy sikerrel vendégszerepel Moszkvában és a Szovjetunió más nagyvárosaiban. A Nyegyelja hangsúlyozza, hogy a Marcel Marechal vezette társulat egycsapásra meghódította a szovjet színházi közönséget, Serge Hansel Fracasse kapitány című „kardos-köpenyes” komédiájával, amelyrz azonos című, világhírű regény nyomán, a becsületes szegények és a gőgös elnyomó urak konfliktusait eleveníti meg egy vándorszínésztrupp történetében. A másik nagy siker: Jacques Odiberti A magános lovag című „drámai példázata”, egy parasztfiúról, akit a körülmények összejátszása folytán lovaggá ütnek, s aki a kereszteshadjárat során véreskezű tömeggyilkossá válik. • PETER O’TOOLE alakítja Robinsont, Defoe regényének legújabb, ezúttal Amerikában készülő filmváltozatában. A felvételek színhelye: a Csendes-óceán mexikói partvidéke. © THYL ULENSPIEGELRŐL, a XVI. századi szabadságharc vidám mondahőséről — mint már jelentettük — film készül a Szovjetunióban. Charles de Coster regényének filmváltozatát Litvániában forgatják, ahol a Lielupe folyó torkolatánál felépítették Leyden városának középkori mását. A filmet Alov és Naumov rendezi, a címszerepet az észt Lembit Ulihnak, szerelmesét, Néjét pedig Natalja Belohvosztyikova (képünkön) alakítja. • A THÁLIA SZÍNHÁZ szombaton este tűzi műsorára László-Bencsik Sándor „Történelem alulnézetben” című színművét, amelynek szereplőit a szerző egy export-csomagoló brigád tagjairól mintázta. A színház meghívta a premierre a brigád tagjait, valamint az Egyesült Izzó és a MÁV Északi Járműjavító egy-egy szocialista brigádját. • „ROLLERBALL”. Ez a címe az amerikai Norman Jewison új filmjének, amely az utóbbi évek legköltségesebb produkciója. Cselekménye 2012-ben játszódik, amikor már megszűnt földünkön a háború, az éhség és a nyomor, s a tudást — emberek helyett — computerek tárolják. Az emberek számára nem marad más, mint egy új fajta játék, a rollerball. A városok csapatai egész éven keresztül játsszák a selejtező mérkőzéseket, s a világ lakói révén követik az eseményeket. A film főszereplői: James Caan és John Houseman. A jövőben játszódó filmet forgat a francia filmművészet nagy öregje, Marcel Carné is. A cselekmény arra a feltevésre alapul: a föld felületének hőmérséklete mínusz 100 fok Celsiusra süllyedt, ezért az emberek föld alatti városokban élnek. Főszereplő: Peter Ustyinov. • ANYAGI CSŐD fenyegeti Európa egyik leghíresebb, nagy hagyományú színházát, a Stratfordi (Anglia) Royal Shakespeare Company-t. Most „Mentsd meg a színházat!” jelszóval gyűjtőakció indult a társulat megsegítésére — jelenti az International Herald Tribune. • ÚJ FILMVÁROS építése kezdődik rövidesen Moszkvában, a MOSZFILM stúdió szomszédságában. A kettő együtt: Európa legnagyobb filmvárosa lesz, ahol évente több mint félszáz filmet forgatnak — jelenti a Vecsernaja Moszkva. A Huszonötödik Színház január 9-én mutatja be A. V. Szuhovov Koblin „Raszpljujev nagy napja” című színművét. Képünkön a két főszereplő: Iglódi István és Tolnai Miklós (Dolezsál felv.)