Hétfői Hírek, 1976. július-december (20. évfolyam, 27-52. szám)

1976-07-05 / 27. szám

Nagy sikerrel mutatta be a hét végén a Thália Színház társulata a városligeti Körszínházban a „Petruska” című vásári komédiát, amelyet Kazimir Károly alkalmazott színpadra és rendezett, sok-sok ötlettel. A főszerepeket Iagy Attila, Esztergályos Cecília, Drahota Andrea (képünkön, valamint Rátonyi Róbert, Komlós Juci, Körmendi János, Verebes Károly és Szuhai Balázs alakítja. (Dolezsár fel.) Kacsalábon forgó tapintatlanság " A Pécs szomszédságában létesített nagyharsányi nemzetközi szobrásztábornak, az előzetes tájékoztatás szerint, múlt hét közepén kellett volna megnyílnia, de mikor megérkeztünk, csak fényképezőgépeiket kattogtató turistákkal találkoztunk, továbbá egy idegenvezető, egy telepőr, meg egy kedélybeteg kuvasz (mindhárman főállásban) fogadott minket. A monumentális alkotásokat kedvelő képzőművészek 1967-ben fedezték fel az elhagyott nagyharsányi mészkőbányát. Ettől fogva, évekig pezsgő élet folyt: magyar és külföldi szobrászok, kora tavasztól késő őszig faragták a követ. A kialakult szokás szerint műveiket itt hagyták — a helyi tanácstól kapott szállás és ellátás fejében, így, lassacskán, jelentős szabadtéri tárlattá fejlődött az öreg kőbánya: ma, mintegy félszáz szoborban — neves magyar, japán, lengyel, szovjet, francia, olasz, finn alkotók műveiben — gyönyörködhet a látogató. A különös művésztelep híre egyre több turistát is vonzott, s minden jól ment. Mígnem ... A megyei tanács kulturális főnökei felfigyeltek a kitűnő kezdeményezésre, s ők is tenni akartak valamit a művésztelepért. Tettek is: a költségeket — dicséretre méltóan — nem sajnálva, kétévi munkával kacsalábon forgó palotát varázsoltak a régi villában berendezett, szegényes művészházból. Betonozott autóparkolót építettek a hegytetőn, a házba bevezették a vizet és a telefont, lett sztereo-rádió, lemezjátszó, televízió és olyan szuperbútor, szupercsillár, hogy a francia Riviéra legigényesebb vendégei is elégedettek lennének vele. S van már igazgató, idegenvezető, telepőr is. Példaadó bőkezűség, de... Nem azt fájlaljuk, hogy eltűntek a vaságyak és a lópokrócok, s hogy a „művészduma üléseihez” oly fontos nagyszobát apró cellákra bontották; nem is a drága pénzen biztosított luxuskörnyezet, s nem a korábbi „romantikus szegénység” hiánya. Azt fájlaljuk, hogy két évig, míg az átalakítás tartott, egy fia művészt se engedtek oda. Hány új, értékes szoborral gyarapodhatott volna a gyűjtemény? Sőt, az egyetlen „törzsgárdistát” is kitiltották, aki pedig fejébe vette, hogy a hegyoldalt szobrokkal faragja tele. S főleg az nem tetszik, hogy, bár szombaton végre megérkezett a meghívott (!) hazai és külföldi alkotók első kis csoportja, a régiek, az alapítók, akik évekig jártak ide, s munkálkodásuk emlékét ötven szobor őrzi — nincsenek közöttük... (Czippán) ma/ m •••«is»--'QL-1 - es itdu.0 S S, ÁRA:290 Ft ZAJTALAN, SZABÁLYOZHATÓ, MODERN FORMÁJÚ j/JU^^JVIDÉKRE CSOMAGKÜLDŐ SDXGALAT: 1053 BP-v- Kossuth Lajos u. 2. Palotától Szentmihályig Perem Színpad, 250! Jubilál egy példamutató amatőregyüttes Az elmúlt héten szűkebb pátriájában, Rákoscsabán tartotta 250. előadását a Budapesti Perem Színpad. A két éve alakult, jelenleg 30 tagú amatőr együttes, a nevében is megfogalmazta célkitűzését: a peremkerületekben, a külvárosban igyekszik szolgálni a munkás közművelés ügyét. — Két éve, még a Népművelési Intézet munkatársaként kaptam megbízást a „színházalapításra” — mondja Éless Béla, az együttesvezetője, a kőbányai Pataki István Művelődési Ház művészeti igazgatója. A rákospalotai színjátszó csoportok legjobb tagjai, mintegy tizenöten alakították meg a Perem Színpadot, de azóta duplájára nőtt a társulat. Amatőr színészeinek többsége szakmunkás, de van közöttük diszpécser, pincér, üzletkötő és diák is. Hajnali komédia — a hetipiacon Hetente négyszer-ötször próbálnak, s egyre több a fellépésük. A 250 előadásból százat a „szülőföld”, a XV. kerület klubjaiban és üzemeiben tartottak, s kirándultak a szomszédos kerületekbe is. Játszottak Újpesten, Zuglóban, Kelenföldön, Kőbányán és Rákosszentmihályon. A Huszonötödik Színház és az erzsébeti Csili Művelődési Ház színjátszóival közösen részt vettek egy kísérletsorozaton. Újpalota munkásszállóiba is elvitték a színházművészetet. Folytatásként a kőbányai és a palotai üzemek munkásszállói következnek. A kis amatőregyüttes tagjainak talán a veresegyházi fellépés maradt a legemlékezetesebb: egy alkalommal hajnalban (!) mutattak be vásári komédiát a szombati heti piacra érkezőknek. Állandó otthonuk a XV. kerületi Csokonai Művelődési Ház, de mennek, ahová hívják őket; játszottak már utcán, üzemben, ifjúsági klubban és tornateremben is. A Perem Színpad műsorában állandóan szerepel két komédia. Út helyen rendszerint ezekkel mutatkoznak be, s amikor ismét meghívják őket, komolyabb darabokat is bemutatnak. Rendszeresen játsszák a Metszéspont és az Aréna című pódiumjátékot, van ezenkívül gyerekműsoruk, groteszkjátékuk, irodalmi és politikai összeállításuk. „Civilben” mind tanul S mint megtudtuk: a gyakori szereplés és próba nem megy az ifjú munkásszínjátszók szakmai munkájának rovására. Sőt, a színpadon elért eredmények ösztönzik őket a „civil életben” is; valamennyien tovább tanulnak, főként szakmai tanfolyamokon, de nyelveket, középiskolában is, s többen levelező tagozaton igyekeznek tanári diplomát szerezni. Igazi amatőrök. És példamutató közművelés, amire vállalkoztak, s amit sikerrel, közönségük örömére, gyönyörűségére és hasznára végeznek. (ez. gy.) Július 18—augusztus 14., Kecskemét: Nemzetközi Kodály-szeminárium 80 külföldi, 100 magyar hallgató A világ számos országából ezen a nyáron is Kecskemétre sereglenek a zene- és énektanárok, hogy megismerkedjenek Kodály zenepedagógiai módszerével. Jönnek Ausztráliából, Kanadából, az USA-ból, Ausztriából, Belgiumból, Spanyolországból, Franciaországból, Angliából, Romániából és Csehszlovákiából. Mintegy nyolcvan külföldi és száz magyar hallgatója lesz a július 18. és augusztus 14. között megrendezendő IV. Nemzetközi Kodály -szemináriumnak. A külföldi vendégek már a megnyitás napján megkezdik a tanulást. Számukra egyhónapos programot állítottak össze. A hazai hallgatók a tanfolyam utolsó két hetében kapcsolódnak be. A Kodály Zoltán Zenepedagógiai Intézetben és a kecskeméti Kodály-iskolában e két intézmény, valamint a budapesti Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola tanára; tartanak előadásokat. Ez idő alatt számos zeneművész és operaénekes vendége is lesz Kecskemét városának; a szeminárium hallgatói számára adnak koncerteket. Egy hónap alatt hét hangversenyt rendeznek, elsősorban Kodály Zoltán műveiből. A fellépő együttesek és művészek között lesz a Kodály-vonósnégyes, a Magyar Barokk Trió, Veszprém Város Vegyeskara, a Collegium Musicum együttes és a Kecskemét Vonósnégyes, valamint Perényi Miklós gordonkaművész, Moldován Stefánia és Faragó Laura, a Magyar Állami Operaház művészei és Gregor József, a Szegedi Nemzeti Színház szólóénekese. A haladó magyar publicisztika egyik legkiválóbb képviselője, Bálint György, július 9-én lenne hetvenéves — ha a vérengző fasizmus — harminchét éves korában — ki nem oltja életét. — Emlékére idézzük „önarcképvázlat” című írását, amely 1936-ban, tehát akkor jelent meg a Pesti Naplóban, amikor a hitleri fasizmus már uralomra jutott Németországban, s Horthyék a fasizmus kegyetlen gépezetének egyre gyorsabban forgó fogaskerekévé tették politikájukat ... Harmincas vagyok és korszerűtlen. Nem mintha nem érteném ezt a bort jó, nagyon is értem. Éppen azért állok vele szemben, ezért tudom egyre kevésbé elfogadni. Azt hiszem, sokat vétkezem ellene — hála istennek. Vannak törvényszékek, melyek előtt dicsőség vádlottnak lenni. IV nem hiszek abban, amiben ■*-' ez a kor hisz, nem élvezem azt, amiért lelkesedik, nem vetem meg, amit elítél. Nem osztozom legfőbb erényében: a múlt feltétlen tiszteletében. Nem volt még kor, mely ennyire lemondott volna önállóságáról, mely enynyire a múlt felé fordult volna, hogy létjogosultságát hagyományokkal igazolja. Lázas igyekezettel keres ősöket, hogy mítoszok ködébe húzódva űzze homályos játékait. Ősi mítoszok folytatójaként tetszeleg, hősi pózokban. Más korok is kerestek már támaszt a múltban, de nem így. A francia forradalmárok szívesen hivatkoztak Brutusra és Cassiusra, Napóleonnak Cézár volt a mintaképe, Petőfi Marat és Desmoulins utódjának vallotta magát. De ők nem hátralépések igazolásához keresték e mintaképeket, hanem az előnyomulást tanulták tőlük. „Korunk hősei” azért tisztelik a múltat, mert csak a múlt segítségével tudnak tiszteletet szerezni maguknak. Nem tudok részt venni e lelkes és népes tisztelet-olimpiászon. André Gide szavára gondolok, amit képzelt tanítványaihoz intézett: „Akkor követsz a leghívebben, ha elhagysz." Ezt a tanítást igyekszem mindig követni. Ez egyik fő bűnöm a korral szemben. De van még több is. Csak a legsúlyosabbat említem: nemvagyok babonás. Nem hiszem, hogy komoly bajokat kézrátevéssel, vagy kézfelemeléssel lehet gyógyítani. Az olvasás híve vagyok,és nem a ráolvasásé. Irtózom a varázsszavaktól ... Az utolsó percig tiltakozni fogok az ellen,, hogy korunk nagy varázslói megmagyarázhatatlanná avassanak nagyon is egyszerű összefüggéseket, és soha, semmilyen inkvizíció előtt sem fogom kijelenteni, hogy a Nap forog a Föld körül. Visszautasítom azt a kényelmes gondolkodást, mely ellentétes tartalmú politikai rendszereket egy kalap alá vesz... a valóságban csak annyira azonosak, mint amennyire az asztal azonos a szamárral, azon a címen, hogy mindkettőnek négy lába van. Igen, korszerűtlen vagyok és nyilván sokszorosan szentségtörő. Nem veszek részt a nagy örömünnepeken , és gyászünnepségeimet is teljes magányban ülöm meg, egészen mást gyászolva, mint a többiek. Azt hiszik, azért, hogy tömeggyűlölő vagyok? Súlyos tévedés__Nem gyűlölöm, és nem tartom távol az „alacsony tömeget”. Hatalmas teremtő erőket sejtek benne — ezek majd akkor bontakoznak ki, ha mer és tud hinni önmagában, ha nem a múlt folytatását, hanem a jövő megteremtését tartja feladatának. Harmincas vagyok, nemzedékem lassanként „uralkodó” nemzedékké lép elő. Min uralkodik majd? Valószínűleg csak magán, mint jólnevelt nemzedékhez illik. Alig van kapcsolatom ezzel a generációval. Az idősebb természetszerűleg idegen tőlem — nem marad más számomra, csak a legújabb, a húszévesek légiója. Növekvő érdeklődéssel és féltéssel fordulok feléje... Hogy éreznek, mit akarnak a mai húszévesek? Megvallom, már csak ők érdekelnek. Múlt vasárnap fiatal turistákkal találkoztunk a hegyekben, egészen fiatal fiúkkal és lányokkal. Szép és új dalokat énekeltek a szabadságról — és néhányat a régiekből, melyeket mi is énekeltünk valamikor. Pár percig keresztezték erdei utunkat, és ezek nagyon szép, nagyon biztató percek voltak. E Egyébként jámboran, ártalmatlanná téve járok az emberek között. Középeurópai „közíró” vagyok, 1936-ban, tehát a légynek sem tudok ártani vagy használni. Gyakran sétálok magányosan a körutakon, kissé görnyedten, hátratett kézzel, lassan, majdnem ünnepélyesen. Ilyenkor úgy érzem magam, mintha nyugdíjban volnék — a közvélemény nyugalmazott lelkiismeretfurdalása... Ezúton is közlöm, hogy mindaz, ami ma zajlik, jóváhagyásom és beleegyezésem nélkül történik, és érte semmi néven nevezendő felelősséget nem vállalhatok. Bálint György: Önarcképvázlat • KARLOVY VARYBAN a héten kezdődik a XX. nemzetközi filmfesztivál, amelyen bemutatják Ranódy László Árvácska című filmjét. A zsűri magyar tagjaként utazik Csehszlovákiába Gaál István rendező, s a fesztivál vendége lesz Ranódy László, Sára Sándor és a film főszereplője, Cinkóczy Zsuzsa, valamint Molnár Piroska és Nagy Anna színésznők. A magyar versenyfilmet július 15-én vetítik. • KECSKÉS ANDRÁS, a bécsi Clemencic Konsort vendégszólistájaként egyhónapos franciaországi hangversenykörútra játszott az együttessel. Értesüléseink szerint a párizsi Harmonia Mundi hanglemezgyár kiadásában ez idő alatt jelenik meg a neves magyar lantművész első francia szólólemeze is. • ROLF HOCHUTH „Egy vadász halála” címmel monodrámát írt Hemingway-ről A kétórás dráma az író — öngyilkossága előtti — két utolsó, magányos óráját idézi fel. • FERTŐRÁKOSON, a Barlangszínházban, július 7-én bemutatják Verdi Aida című operáját — a szerző halálának 75. évfordulója alkalmából. Az előadást Vámos László rendezi. A főbb szerepeket Komlóssy Erzsébet, Simándy József, Horváth Eszter és Erese Margit énekli, s közreműködik a Magyar Állami Operaház zenekara, ének- és balettkara. • A THÁLIA SZÍNHÁZ ötventagú együttese, Kazimir Károly vezetésével szerdán Törökországba utazik. A társulat az isztambuli nemzetközi színházi fesztiválon két alkalommal , július 9-én és 10-én a „Karagöz”-t mutatja be. Az együttes július 13-án érkezik vissza Budapestre és 16-án este már ismét játssza a Körszínházban a „Petruská”-t. • ZSADON ANDREA, a Fővárosi Operettszínház művésznője énekli Leoncavallo Bajazzók című operájának női főszerepét a szombathelyi Iseum augusztusi előadásain. • SZENTENDRÉN, a Theatrumban, a Madách Színház művészei szombaton este újból bemutatták tavaly már nagy sikerrel játszott produkciójukat, a „La Mancha lovagja” című zenés játékot. A darabot, amely tizennégy alkalommal szerepel a Theatrum műsorán, Ádám Ottó és Szirtes Tamás rendezte. A főbb szerepeket Bencze Ilona, Koltai János (képünkön), Tímár Béla és Papp János alakítja. • OLASZORSZÁG filmművészeti életében is érezhető a haladó erők általános politikai előretörése: sok éves szünet után egyre-másra készülnek az ellenállási témájú, elkötelezett, haladó filmek, így a többi közt Ingrid Thulin főszereplésével, Montaldo rendezésében már forgatják Renata Vigano magyarul is megjelent partizánregényének „Agnes halni indul” című filmváltozatát. Argentieri és Giannarelli három és fél órás dokumentumfilmet állít össze az antifasiszta ellenállásról, korabeli híradók, okmányok és egyéb filmek alapján. Gian Maria Volonte, Renata Salvatori, Mastroianni és mások szereplésével forgatja Éllő Petri a „Todo modo” című fantasztikus-szatirikus történetet, amely a háborúba való sodródásért is felelős uralkodó réteg korruptságát és szégyentelen erőszakosságát ostorozza. • AZ USA-BAN a héten megkezdődött a szovjet népművészeti fesztivál, melyen százhetven tagú szovjet szereplőgárda vesz részt. Az APN jelentése szerint az ünnepélyes washingtoni megnyitó előadáson hatalmas sikert arattak a vendégművészek: a Mojszejev-együttes, a Pjatnyickij-együttes (amelynek énekkara a szovjet népek dalai mellett ezúttal angol és amerikai népdalokat is előadott), az északi szovjet népek Mengo-táncegyüttese, valamint grúz és ukrán népi táncos szólisták. A 10 hetes vendégszereplés során a művészcsoport a legnagyobb amerikai városokban hatvan előadást tart. • A SZEGEDI Nemzeti Színház főrendezőjévé augusztus elsejétől Léner Pétert nevezték ki.