Heti Válasz, 2009. április-június (9. évfolyam, 14-26. szám)

2009-04-02 / 14. szám

T­ragédiának nézed? nézd legott­­ Komédiának s múlattatni fog - az elmúlt hét politikai cirkuszi mutat­ványa méltán idézi Az ember tragédiája sorait. Mert megbukni sokféleképpen lehet. Emelt fővel, méltósággal, csúfosan, kisszerűen - de annál, hogy valaki az általa veze­tett ország hahotázása közepette kényszerüljön venni a ka­lapját, nincs szánalmasabb. Amikor pedig a napilapoktól az internet legutolsó zugaiig azon röhögnek, hogy a tegnap még ünnepelt kormányfő másfél tucat név bedobása után sem képes megtalálni utódját, az maga az übergagyi vég. Kérdés azonban, hogy Gyurcsány Ferenc valóban meg­­bukott-e. No, nem eleve ellenfelei, az ország napról nap­ra növekvő hányada, illetve a melléjük mindinkább felsorakozó ballib sajtó celebjei szerint. Hanem a szocialisták kö­rében. Most ismerszik meg ugyanis, hogy az MSZP mennyire nem klasszikus, a tár­sadalom egyes rétegeinek képviseletére felesküdött párt. Hogy az MSZP egyéni és csoportérdekek oly kusza televénye, mely egyik héten lelkesen megválaszt té­ged elnökének, hogy a másikon ugyan­olyan eltökéltséggel tekerje ki a nyakad. És ahol felmerülhet, hogy az így kicsinált vezetőjüknek menekülőpályaként odaadják a parlamenti frakcióvezetői posztot, s tán még elnöknek is visszaveszik. Nem az a fő baj, hogy valaki mindent latba vet hatalma megőrzéséért; végtére a politika a befolyás megszerzésé­ről is szól. Az igazi baj az, ha valaki kizárólag a pillanatnyi győzelmekre tesz fel mindent - a megnyerhető pillanatok ugyanis elfogytak, és ha valamikor, most tényleg nem az egyéni túlélés, hanem az ország sokat emlegetett érdeke a tét. Az egyetlen jó hír ebben az egész vircsaftban, hogy Gyurcsány Ferenc lemondását végső soron nem holmi ha­talmi játszma, hanem a társadalom erkölcsi érzéke követelte ki. Hogy az őszödi szavak arról tanúskodnak, aki így beszél - pontosabban úgy kormányoz, hogy utána ilyen beszédet kelljen mondania az „moral insanity”-ré, vagy a lényeget kifejező szabad fordításban „erkölcsi hullá”-vá válik. Így jutott el az MSZP és az SZDSZ Bajnai Gordonig mint a hatalomban maradás utolsó szalmaszáláig, s most tőle várják a gazdasági csődhelyzet mérséklését, a „piacok" megnyugta­tását. Attól a fiatalembertől, akinek nevéhez korábban egyet­len önálló gazdasági programpont sem fűződött, s aki most a hírek szerint a Gyurcsány-kormány ál­tal a fiókban rejtegetett, a társadalom egyes csoportjait drasztikusan sújtó ki­adáscsökkentési tervekre alapozná cso­magját. És aki eddig egy szó nem sok, annyit sem vesztegetett arra, hogy mek­kora bevételnövekedést tervez elérni a ké­­zen-közön eltüntetett állami pénzek meg­tartásából, a korrupció csökkentéséből vagy a feketegazdaság mérsékléséből. Pe­dig utóbbi tényező - ezt, ha másból nem, Gyurcsány Ferenc szíves közléséből tudjuk - akár a GDP húsz százalékára is rúghat, s ha ezt csak némileg sikerülne mérsékelni, az több ezermilliárdos bevétellel kecsegtetne. Nyilván Bajnai is tudja, hogy ilyen távlatokban nem re­ménykedhet. Mert már most látható, hogy ha húsvét után hi­vatalba lép is, aligha tud majd úrrá lenni az elődjétől örökölt helyzeten. És akkor kormányfősége nem lesz több, mint ami Gyurcsány Ferenc szocialista utódjának szükségszerűen ada­tik: pünkösdi királyság, szerintünk Pünkösdi királyság Az igazi baj, ha valaki kizárólag a pillanatnyi győzelmekre tesz fel mindent - a meg­nyerhető pillanatok ugyanis elfogytak. A HÉT FOTÓJA Aquapark IJMUIDEN 2009. március 24. Holland csecsemők babamasszázs után I WWW.HETIVALASZ.hu | szerintünk | IX.évfolyam, 14.szám,2009.április 2.

Next