Hetilap, 1847. január-december (3. évfolyam, 105-209. szám)

1847-03-05 / 123. szám

a Szamos leendő sebességét m. perczenkint 9 lábra felve­hetvén, kívánna 18 /too érát. Levonván ezen időmeny­­nyiséget a fölebbiből kijö, hogy a Szamos uj medrén­ szállítmánya 3723/100 órával rövidebb idő alatt érkezik Buráig, mint az különben a Csapi kanyarulat szerint odáig megérkezhetnek. És ez úgy hiszem elegendő időköz arra, hogy az alatt a Szamos gyorsan haladó s legduzzadtabb víz­­szállítmánya, a felső részi Tisza kevésbé gyors legnagyobb vízszállitmányát kikerülhesse. Már ha a Szamosnál, mellynek a Tisza arányábani pá­lyája különbözése legkisebb, illy eredménynyel találkozunk: a többi e részben hatalmas tényező folyóknál, mint a Lator­­cza, Ung, Laborcza és Bodrog, mellyeknek pálya­különbsé­ge jóval­ meghaladja a Szamos-tiszai pályák­ közötti külön­bözést, ez még kedvezőbben áll, így mi e vidékiek, a Lator­­czáról tapasztalásból tudjuk, hogy kiáradása a Tisza áradását mindig öt hat nappal előzi meg. Az Ung, Laborcza és Bod­rog pályája kevéssel lévén a Latorczáénál rövidebb , ezekre nézve a fogyasztási időkülönbözés hat hét napra biztosan fel­vehető. Midőn ez a Tisza nagy kanyarulatától távolabb eső s egyébiránt is a Tisza és eredetük hegyes vidéke között nem annyira nagy pályájú Sajó, Körösök és Maros folyóknál még nagyobb vízfogyasztási időkülönbözés felvételére jogo­sítana bennünket, úgy hiszem ezek szerint teljesen elégtéte­tett a feljebbi azon kérdésnek, miszerint a Tisza, Szamos elválasztása általi szabályozásának a Vásárhelyi elve szerinti szabályozás irányában egy hatodánál alig valamivel többre menő árkitétele, melly a felvett elven a Tiszának az elválasz­tás után felmaradt vízfogyasztásávali biztos szabályzata követ­kezménye elég erős alapon nyugszik. Vagy tán igénytelen soraim csak úgy könnyedén is elutasíthatók, mondván számításom nagyított s alapjában ha­mis lenne, én úgy vagyok meggyőződve, mikint egy a haza szolgálatában 35 évet szeplőtelenül töltött, s ezen adatai megszerzésében is a közjó iránti fogékonyságát eléggé ta­núsító egyént, a nagy­közönség kijátszásával gyanúba venni nincsen okunk. Én e részben egészen más, és­pedig ekképen okadatolt véleményben vagyok; ugyan­is, a­m­íg érvényes marad az alkotó részekről, az alkotott egészről következte­tés, addig Lám Jakab vízfogyasztásait nem érheti a tulcsi­­gázás vádja; mivel ezen becs már csak engem is mint az Ung vizének hasonlóan számos évekteli szemlélőjét erre nézve épen kielégít, — így továbbá, ha a Tisza, Szamos és a többi ezekbe ömlő folyók Csap helységnéli fogyasztását, az ottan föltalálható tényezők nyomán kiszámítandjuk, meg­győződhetünk a rendelkezhetésünkül egybe számított összes vízfogyasztások, e részben kellő tökélybeni létéről. Lám­ár az egyetemes Tisza Naménynák­ mennyiségét másodperczenkint 320,000 k. lábra teszi. A csapi forduló a legnagyobb ára­dásokban, minő fogyasztással működik e részben, a Tisza medrének keresztmetszése szerinti terjedéke, mint már több­ször adók 60 öl széles , s a part töltések által pótolva 7° mély, s mintegy 6 láb másodperczenkinti sebességgel szállít 90,720 k. lábat.­­ A szürti erdő a Tiszáig véve, melly e helyen az egész úgy nevezett Tiszavölgyet elfog­lalja, és melly a természettől akképen szintezett, hogy mi­dőn a Tisza árja tör ki, az a Latorczának s ezt túlhaladva egész Szűrte helységéig terjed, midőn pedig a Latorcza árasztja el az érintett völgyet, azon tért szinte átaljában egész a Tiszáig elborítja, s a beleömléstöl egyedül a Tisza magas töltései által akadályoztatva, — széles mintegy 5000 vont öl. — Bár mint mondám — és ezt itten min­denki úgy ismeri, úgy hiszem — mennyire szintezett is e tér, még is az itt ott tán észre sem vehető felemelkedések kiegyenlítése végett a fentebbi szélességet 4000 ölre szál­lítván le, s a legnagyobb vízállás közép­magasságát 3 lábra téve, ezt pedig e részt ismerője, tudom inkább keveselni, mint sokallani fogja , a sebességet pedig másodperczenkint — bár az áradatkor nagyobb részben olly rohanó, hogy a csónakos közlekedést is megakasztja — csak 4 lábra vesz­­szük is: ezen igen mérsékelt tényezők mellett is a vízfo­gyasztás 288.000 köb.­lábat teszen. Ezen fogyasztás pe­dig, hozzá adván a tulajdonképi Tisza-fogyasztást is együtt m. perczenkint 378,720k. lábra mg. És ezen eredmény úgy hi­szem kielégítő bizonyítékul szolgálhat e részben, mikint az ezen munkálatomnál alapkint elfogadott Lám Jakab-féle Tisza-viz­­vizfogyasztási kiszámítás inkább csökkentett, mint túl­hajtott. — A Tisza és Latorcza e táji áradásaival kevésbé isme­retesek ezen kiszámításnak tán hiányul róhatnák föl azt, hogy a nevezett téren a Latorcza is kígyózván a fenebbi eredményben az ő áradáskori fogyasztása is bekebelesítetett. Ez érdembeni felvilágosításul legyen ennyi elég, mikint a Latorcza áradása rövidebb pályáján, tapasztalás után mondom, körülbelül 6 nap­pal járván a Tiszáé előtt egybe számításuk, mint különböző időbelieknek lehetlen. Mint szintén azon körülményt is el­lenvethetnék , hogy a szürti erdőn a felemelt közút­vonal mentén keresztül, az által az átalános egy magasságbani vízfolyás akadályoztatva van k épen nincsen, mivel ez ára­datkor azt által szokta hágni; azonban az általa felemelve tar­tott viz a Szamos magas nagyobb hidak alatt több lábakkal magasabban rohan aláfelé, mint mennyire az alatta eső víz­magassága fölvétetett. Miután tehát az alkalmazott teljes kellékű adatok nyo­mán a Tisza egyedül átvágások és feltöltelésekkeli szabályo­zásába befektetendő tőke olly tömérdekre növekednék, és a lehető legnagyobb eredmény felől még sem biztosítana — mint ezt lejebb igyekezendünk meg is mutathatni, nagyon kívánatos lenne, hogy az átvágásokat tervező s vezető or­szágos építészeti igazgatóság, a nagy­közönség, különösen pedig a Tiszavölgyi társulat igényeit méltányolva, mind a Tokaji mind az ottan összepontosuló kisebb s nagyobb fo­­lyóknak a felső vidékeken medrükben még együtt lévő he­­lyeken­ vízfogyasztásait — különben is készen levők s uj költségbe nem kerülhetőket, mint kiszámításai egyedüli alapját, kiábrándulhatás végett köztudomásra juttassa, mivel addig, mig a tapasztalat s a kézen forgó adatok hiányai be nem bizonyítanának, úgy hiszem nem magam leendők a mondó, mikint ha gyökerében szándékunk a Tisza ártalmas kirohanásait elfojtani, úgy a Szamost Tokajon alul, magány véleményem szerint pedig Szathmár, Debreczen és Madarast érintve kell a Tiszába bevezetni. Mivel, ha szembetűnő ol­­csóbbságát nem tekintenek is, eldöntő ok rejlik annak im­e kellékében, hogy csak ezen irányban adathatik meg az er­délyi oldalról lefolyó vizek, és Tisza lapályos utjokhoz arány­zott Szamos pályájának azon kellő hossza, melly a Tisza romboló felduzzadhatásai zabolázásául egyedüli bizonyos szer. (Folyt. köv.) Galambos Sámuel.

Next