Hétvége, 1983 (5. évfolyam, 158-208. szám)
1983-02-10 / 163. szám
KISIPAR IMIetwag) Rovatvezető: Kántor Oszkár Öt percnyi szépségápolás A szépítőszer nem korunk találmánya, már az óegyiptomi nők is garmadával használtak arcápoló szereket, de korunkban a nők egyre jobban igénylik. A zrenjanini Jasna Rád kozmetikai szalonjában sokan betérnek arcápolásra, tanácsért. — Az egészségügyi középiskolát fejeztem be, majd a ljubljanai orvostudományi kar kozmetikai szakán szereztem oklevelet. Ezután Bécsbe mentem — mondta a kozmetikusnő. — Vendégmunkásnak ment Bécsbe. — Nem éppen. Tudniillik gyarapítani akartam szakmai tudásom, és sikerült egy neves kozmetikusnőnél dolgoznom. Három évig tartott ez az úgynevezett továbbképzés, amelyről ismét elismervényt kaptam, illetve diplomának is nevezhetem, mert jeles intézményben vizsgáztam. — Hazatérve miként fogott hozzá a szalon megnyitásához? — A külföldön megvásárolt legkorszerűbb fölszereléssel tértem haza, megnyitottam a műhelyt. S mindig is szerettem a szakmát, ebben láttam a jövőmet, de nem is tévedtem; aki egyszer eljött hozzám arcápolásra, az mindig visszatér hozzám. — Visszatér? — Természetesen, ha jó tanácsokat adok az arcápolásra. Hogy úgy mondjam, állandó vendégeim vannak, akik gyakran betérnek hozzám, hol egy-két tanácsért, de arcápolásra is. Az elhanyagolt, hervadt arcbőrt csakis korszerű felszereléssel, jó szakmai tudással lehet felújítani, s utána már elegendő a kozmetikus javallatára használni a különféle arcápoló szereket. — Van-e munka? — Hogyne! Hiszen én még a fölösleges szőrszálakat is eltávolítom. Különben Zrenjaniinban ketten vagyunk kozmetikusak, de számolni kell azzal, hogy nagy a hatóterületünk, s legalább ötünknek lenne munkája, így állandóan van munkám. — A férfiaknak milyen arcápolási tanácsot adna? — Aki nem visel szakállt, borotválkozzon mindennap, ügyeljen a tisztaságra, hogy elkerülje a fertőzést. Szőrtüszőgyulladás esetén viszont forduljon bőrgyógyászhoz. — Mi a véleménye e nagyváros szépségápolási gondjairól? — A dolgozó nő ápolt és szép szeretne lenni. Szerintem havonta legalább egyszer szüksége van szépségápolásra. Ezért jó volna, ha minden fodrászüzletben lenne kozmetikai részleg is. Ennek a hiányát érzik is a városban. — Szeretik-e a fiatalok ezt a szakmát? — Sajnos, nem. Sem a fiatal lányok, sem a fiuik nem érdeklődnének e szakma iránt. Holott sokan munkára várnak, különösen olyanok, akik egészségügyi középiskolában végeztek. Néhány év múlva egyedül maradok, mert nincs utánpótlás, segítség. A foglalkoztatási érdekközösség listáján sok olyan fiatal vár munkára, aki könnyen kitanulhatná a szakmát. Jómagam is szívesen alkalmaznék egy ilyen dolgozót a szalonomban. PRÉC István LETÉTTEL VAGY ANÉLKÜL Szlovénia iparosai az újratermelési anyag és az állóeszközök behozatalával kapcsolatos korlátozások miatt elégedetlenek Legalábbis ez volt a benyomásunk a Jugoszláv Gazdasági Kamara kisüzemigazdaság-ügyi bizottságának ülésén, melyen e köztársaság képviselői rámutattak arra, hogy indokolatlannak tartják az iparosok számára a letét fizetését akkor, ha olyan újratermelési anyag vásárlása ügyében utaznak külföldre, amely idehaza nem szerezhető be. Az ülésen javasolták, hogy az iparosoknak tegyék lehetővé, hogy évente legalább kétszer mehessenek külföldre letét fizetése nélkül. Természetesen az iparosoknak mellékelniük kellene a községi képviselő-testület arról szóló bizonylatát, hogy hivatalos útra mennek. Kérdés, hogy ennek a javaslatnak lesz-e valamilyen eredménye. Az iparosok állandó törekvése az, hogy helyzetüket kiegyenlítsék a társult munkabeli dolgozókéval. A gazdálkodás tekintetében is ugyanolyan jogokért küzdenek, amilyenek a társult munkában foglalkoztatottakat megilletik. A letét fizetése országunk gazdasági helyzetéből ered. Az iparosok tudják és tiszteletben tartják ezt. Az intézkedés célja egybeesett a gazdaság stabilizálásának céljával. A stabilizáció azonban a gazdaság, így a kisüzemi gazdaság megszilárdítása nélkül nem lesz eredményes. Nem logikus tehát, hogy az iparosoknak nem teszik lehetővé, hogy letét nélkül utazhassanak külföldre, amikor újratermelési anyagért mennek. Az állóeszközöket már nem is vásárolhatják országunkon kívül. Azzal, hogy az iparosok a határ átlépésekor pénzletétet fizetnek, az eddigieknél még kedvezőtlenebb lett helyzetük a társult munkáéhoz képest. Egyre távolabb kerülnek tehát a gazdálkodási feltételek kiegyenlítésétől. Ha viszont elkerülhetetlen a letét lefizetése, akkor miért nem vonatkozik ez a társult munkára is? — teszik fel a kérdést az iparosok. Az adatok is azt mutatják, hogy a letét befizetése óta a hivatalos külföldi utazások száma megnövekedett, s ebből erednek azok a híresztelések is, hogy a hivatalos út is felhasználható alkalmi vásárlásra. Készülődés a munkára Jasna RacL _________________________________________15