Hétvége, 1985 (7. évfolyam, 260-309. szám)
1985-04-11 / 273. szám
HAZIKERT MOST MAR A RENDES MENETREND SZERINT A kései kitavaszodás számtalan kérdést vetett fel, de az a két hét, mármint március utolsó és április első hete hozta jó időt szinte minden mozogni tudó ember kihasználta, és a metszéstől kezdve a vetésig mindent elvégzett. Volt is izomláz. Mit tehetünk a továbbiakban? A tavasziak közül a petrezselyemtől kezdve, minden gyökérzöldséget vethetünk. Borsót már csak akkor, ha öntözhetjük, vagy ha reméljük az április—májusi esőket. Kezdhetjük a káposztafélék palántázását, vessünk céklát. Aki folyamatosan kívánja termeszteni a salátát, retket, most elvetheti a második, illetve a harmadik „stációt”. Aki maga kíván palántát nevelni még ma vesse el (ha netán eddig nem tette) a paradicsom- és paprikamagot. Aki már korábban gondolt erre, már készítheti az ágyásokat. A paradicsom, paprika és a burgonya meg a tosjásgyümölcs ne kövesse egymást a vetésforgóban. Azonos családba tartozó növényeknek rendszerint hasonló kártevőik is vannak. A burgonya kivételével mindhárom növény kedveli a friss szervestrágyázást. Ha nincs belőle elegendő, 10 nmenként legalább 15—20 kg-nyit számítva, végezhetünk fészektrágyázást is a tökféléknél, dinnyénél. Az a lényeg, hogy kellően mély gödörbe tegyük az egy jó lapátnyi szerves anyagot, és a növény gyökerétől legalább 5—10 cm-es földréteg válassza el. A facsemeték, bokrok és szőlőoltványok ültetését most már mellőzzük, hagyjuk inkább őszre. Folidollal még permetezhetünk, de a virágzó fákat kíméljük, a fák alatti salátát, spenótot, sóskát legjobb, ha letakarjuk. A földieperágyásokat még gondozhatjuk, végezhetünk talajlazítást és egy permetezést. Aki még nem szerezte be a csemegekukorica meg a spárgatök, patisszon meg az uborka magját, okvetlenül pótolja a mulasztást, mert egy hét múlva már lehet vetni ugyanúgy, mint a középkései, kései burgonyát. Az uborka palántanevelésére sincs még késő. Aki kivárta a metszéssel az alkalmas pillanatot, most még iskolázhatja a szőlővesszőket. Ha már a vetéssel, a metszéssel is készek vagyunk igazgassuk a támrendszert, és kötözhetjük a fahajtásokat is. B. Gy. amerikai John Deere sikerrel oldott meg. Ha összességében nézzük, a gépeknek körülbelül egynegyede különböző méretű fűkaszáló volt, vagy villany-, illetve benzinmotoros, vagy éppen kézi erővel meghajtatott. Ez nem véletlen, mert a fejlett országokban minden fűszálat igyekeznek összeszedni és komposztálóba rakni, vagy éppen árnyékolásra felhasználni. E célnak rendelték alá a különböző zsákos, szekrényes, sőt kisebb nyomású préssel is ellátott kaszálógépeket. Ami a mi kertészeinket is rendkívül érdekli: fóliaalagutak helyett immár fóliaszekrényeket gyártanak, melyeknek a következő a mérete: 100—120 centiméter széles, 60—70 cm magas, 120—130 centiméter hosszú, a részek egy szélesebb horony által összeilleszthetők, és tetszés szerinti hosszúságban felállíthatók olyan formán, hogy egy-egy doboznak a teteje, mely tetőformában csúcsosodik ki, jobb vagy bal oldalon nyitható. Ez természetesen a szellőztetést szolgálja elsősorban, másodsorban pedig a kezelést könnyíti meg. E dobozoknak, melyek már nagyon hasonlítanak a melegágyakhoz, az a nagy előnyük, hogy műveléskor, ápoláskor eltávolíthatók, és akkor helyezhetők vissza, amikor a körülmények megkívánják. A szaporítóanyagokkal kapcsolatban a legérdekesebbnek az tűnt hogy szinte minden növényt tápkockába tűzdelve ültetnek ki, amely tulajdonképpen henger alakú, és a legkülönbözőbb méretekben készül. A sok újdonság közül elmondjuk, hogy számtalan gyár állított ki hulladékot elsősorban nyesedéket és az ágakat őrlő gépet, ezek közül a legtetszetősebb a Black and Decker cégé volt. A megannyi virágról meg gyümölcsről röviden szinte semmit nem lehet mondani, mert egyszerűen ezt a nagy választékot csak látni lehet. Villantások egy világkiállításról Az 56. Nemzetközi Mezőgazdasági Gépesítési Kiállításról, a SIMA 85-ről — melynek keretében immár 17-szer rendezik meg Párizsban A kertművelés gépei elnevezésű kiállítást is — talán lehetetlen is röviden véleményt mondani. A bőség zavarában azt azért mindegyik vásárlátogató megállapíthatta, hogy ahány csarnok, márpedig ezekből 8 van annyi napra van szükség ahhoz, hogy körüljárja. Ebben nincs semmi túlzás, mert a 4. számú csarnokban legalább két labdarúgópályának megfelelő területen, amolyan gyors becslés szerint, legalább 80 gép- és kellékgyár állította ki ötletesebbnél ötletesebb gépeit, kéziszerszámait. A legnagyobb választékot talán mégis a japán Honda cég kínálta nemcsak az egytengelyes erőgépekből, hanem a kéttengelyesekből, sőt a kerti motorkerékpárokból is, melyeken 20— 25 cm-es nyomtávú gumiabroncsok vannak. Érdekes, hogy a kertészkedésre a japánok már kiskoruktól tanítják a gyermekeket, mert háromkerekű kis kerti motorkerékpárból is bemutattak néhányat, ugyanis a három kerék alkalmas arra, hogy bármit is vontasson, viszont a mozgás lehetősége így jóval nagyobb. Illusztrációként mondom el, hogy a Honda motokultivátorokból az F 200-as (két lóerős) a legkisebb, az F—800-as a legnagyobb. Szám szerint 15 típust állítottak ki, mondani sem kell hogy megannyi munkagéppel (még váltva forgatós ekével is). A valószínűleg igen magas szintű kertkultúra igénye késztette a gyártókat arra, hogy a kerti utak, illetve járdák tisztítására minihőkombájnt szerkesszenek, melyet, úgy látszik, az Piros virágú vadgesztenye Bár a közönséges vadgesztenye keskeny boltozatos koronájával, földig hajló ágaival egyik legszebb formájú alföldi fánk, viszonylag nagy termete miatt és a száraz városi levegőre való fokozott érzékenysége miatt a kertek ritka növénye. A piros virágú vadgesztenye nemesített hibrid, amelynek közepes mérete van. Igaz ugyan, hogy kevesebbet terem, illetve virágzik, mint a közönséges vadgesztenye, de kisszámú égőpiros virágai így is felejthetetlen élményt nyújtanak. Jól fejlődik a középkötött tápdús talajokon. Szereti a kellő vízellátottságú területeket. A levegő szennyezettségére kevésbé, érzékeny, mint a közönséges vadgesztenye. Ha telepítése mellett döntünk, tudnunk kell, hogy erőteljes karógyökere miatt, amely egyébként nagyon nehezen vagy egyáltalán nem regenerálódik, még igen fiatal korban kell elültetni. Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy vásárlása alkalmával kerüljük a többéves mutatósabb példányokat. Inkább később legyen szépen fejlett fánk kertünkben, mint hogy újra kelljen telepítenünk. Metszeni semmilyen körülmények között sem szabad. Hasonló a dióhoz, ennek a fának a levelei is növekedést gátló anyagokat tartalmaznak, így aztán a lehulló levelekből kioldódó növekedésgátlók a korona alatti növényeket kipusztítják. Ezért csak olyan helyre telepítjük, ahol eleve nem tervezünk más növényzetet, esetleg betonfelület kerül alája természetesen meghagyva a legalább egy méter átmérőjű szabad felületet, ahol a gyökér elegendő nedvességhez és levegőhöz jut. Kár lenne elfelejteni ezt a nagyon sok kisváros jellegét megadó, valóban gyönyörű fát. KOPASZ Aranka kertészmérnök Rovatvezető: Bosznai Győző