Heves Megyei Élelmiszergazdaság, 1983 (14. évfolyam, 1-23. szám)
1983-01-15 / 1. szám
TUDÓSÍTÁSOK Az Állami Biztosító ügyfélszolgálati tevékenységéről Évente csaknem ötvenezren keresik fel személyesen vagy telefonon az Állami Biztosító öt évvel ezelőtt megalakult ügyfélszolgálati irodáját, felvilágosítást kérve biztosítással kapcsolatos ügyes-bajos dolgaikban. Az érdeklődők száma nem csökkent az elmúlt öt évben, a panaszoké és a pereké azonban igen — mondották a biztosító sajtótájékoztatóján. A biztosító szakemberei rendszeresen elemzik a panaszokat, hiszen azok következtetésekre is lehetőséget adnak. Egy évvel ezelőtt a közérdekű bejelentések nyomán vezették be például — az ötnapos munkahét általánossá válásával egyidőben — a szombati ügyeleti rendszert, s kiépítették az üzenetrögzítő automaták hálózatát. Bár az ügyintézést gyorsító intézkedések jórészt beváltak, még mindig gyakran panaszra ad okot a késedelmeskedés, s az, hogy a károsultak, éppen a legnehezebb helyzetben nem kapnak a biztosítótól gyors anyagi támogatást. A kellő tájékozottság hiánya miatt még mindig sokszor előfordul, hogy a lakásbiztosítás alapján a biztosítottak olyan károkra kérnek térítést, amelyeket a biztosítási feltételek kizárnak. (Nem vonatkozik ugyanis a biztosítás a leszakadt polcra, az azon lévő törékeny tárgyakra, s a mosdókagylóra sem.) Gyakran előfordul, hogy éppen a bejelentések nyomán vizsgálnak felül egyegy biztosítási módozatot. A panaszok nagy számából ugyanis arra következtetnek, hogy kielégítetlen biztosítási igényekről van szó. Évek óta vetik fel az ügyfelek, például, hogy nem köthető jégbiztosítás a családi házak, a hétvégi nyaralók telkén lévő gyümölcsösökre. Ugyancsak sürgetik a ház körül tartott haszonállatokra is a biztosítási lehetőség kidolgozását. A biztosító , szakemberei foglalkoznak ezekkel a témákkal, s rövidesen kidolgozák a megfelelő módozatokat. Ugyancsak a lakossági bejelentések eredményeként derült fény balesetbiztosítási hiányosságra is. Sok ügyfél nem érti, hogy ha a megrokkanás nem baleset következménye, miért nem fizet a biztosító. Ezért felülvizsgálják a balesetbiztosításokat, s rövidesen várhatóan módosítják a feltételeket. Az utóbbi időben viszonylag nagy számmal jelentkeznek az ügyfelek nem vagyoni kárigényekkel. Miután a módosított polgári törvénykönyv elfogadja ezt az új fogalmat, ebben a témakörben — értelemszerűen — növekedett a panaszok, s ezzel egyidejűleg a perek száma is. laltaniáni gazdálkodássa1 . két évtizede A Minisztertanács 1982. szeptember 16-án megtárgyalta és határozatot hozott az OTÁF és intézményeinek 1982. december 31-vel történő megszüntetéséről. E tény mintegy utalás arra, hogy az 1982/1983-as takarmányozási évben készített megyei takarmányösszesítő egyben az elmúlt 18 év utolsó ilyen jellegű munkája is. 1964. — az alakulás évében — a Heves megyei Állattenyésztési Felügyelőség munkatársai még közel 120 üzemben készítették el a megye nagyüzemeinek takarmánypozícióját tükröző takarmánymérlegét. Az azóta eltelt időszak alatt a munka lényege változatlan maradt, hiszen akkor is és most is az volt a célunk, hogy üzemsoros áttekintést nyerjünk a megye állatállományának takarmány ellátottságáról. Az eltelt évek alatt azonban igen sok olyan fontos változás történt, ami az állattenyésztés jelenlegi magas színvonalán keresztül mérhető le igazán. Ilyen volt kezdetben az abraktakarmány esetében, amikor a fő hangsúly még a gazdasági szemestermények mennyiségén volt. A mennyiségi igények kielégítése után előtérbe kerültek a keveréktakarmányok, majd később a koncentrátumok, melyek együttes részesedése a jelenlegi takarmányozásban 80 százalék körüli értéket képviselnek. Jelentősen megnőtt a felhasználás mértéke — közel kétszeresére — ugyanakkor az utóbbi 4—5 évben szembetűnően csökkent az egységnyi állati termékre vetített fajlagos abrakfelhasználás. A szálas takarmány összevetésekor a fentiekhez hasonló mennyiségi növekedés nem érzékelhető, a szükségleti értékek közel azonos szinten mozognak. (55—61000 t/év) A minőségben azonban fordulatot hozott a betakarítás és tárolás terén bekövetkezett kedvező szemléletbeli felfogás. Talán legszembetűnőbb az erjesztett takarmányok terén végbement mennyiségi és minőségi átalakulások. A betakarító géppark minőségi változása, a szállítókapacitás bővülése, szervezettsége a tárolókapacitás növekedése és korszerűsítése (áthajtós silókerekek, horizontál tárolók, stb.) lehetővé tették a mai korszerű követelményeket kívánó igények kielégítését. Ma már a gépesítés színvonala olyan fokon áll, hogy A számok ismeretében elmondhatom, hogy évek óta kiegyensúlyozott az ellátás. Itt a figyelmet a fajlagos felhasználási mutatók szintentartására és ahol szükséges, további csökkenésére hívom fel, ami nemcsak népgazdasági elvárás, hanem jelentős üzemi költségmegtakarító tényező is. Az 1978-ban elkészült megyei „intézkedési terv”-ben kitűzött céljainkat időarányosan teljesítettük úgy a kérődző, mint az abrakfogyasztó ágazatokban. Ezért az üzemi igények 8—10 nap alatt betárolásra kerülhetnek. Ez egyben a takarmányok minőségi változásának szükségszerű javulását hozta magával, amit a szárazanyagtartalom növekedésén keresztül mérhetünk le. A melléktermék megítélésében és felhasználásában előrehaladást értünk el, hiszen ma már nem a hiányok pótlásában van szerepük, hanem a napi takarmányadagok összeállításának szerves részévé vált. E rövid múltbeli áttekintés után nézzük a jelenlegi 1982/83 évi takarmányhelyzetet az elkészített üzemi takarmánymérlegek összesítésének ismeretében. Az ölhéttel korábban — novemmúlt évektől eltérően két létesítmények létesítésére, hér elején — kezdtük meg a munkát az illetékes üzemi szakemberek segítségével, melyek száma már a felére csökkent napjainkra. A rendelkezésre álló adatok alapján mezőgazdasági nagyüzemeinkről a következő ellátottsági értéket kaptuk takarmányféleségenként: jelenti, hogy az abrak és tömegtakarmányok arányát az intenzív tejelő telepeken 45—55 százalék, a kettős hasznosítású telepeken 30— 70 százalék és a szarvasmarha hizlalásban 50—55 százalékos szintre állítottuk be. Az abrakfogyasztás mérséklését célzó feladatainkat így sikerült kedvezően befolyásolni, amit a fajlagos abrakfelhasználási mutatók alapján összeállított megyék közötti rangsorolásban elfoglalt kedvező pozícióink — 5—9. helyezések — is bizonyítanak. A szálas ellátásunk az óvatos előrejelzéseinket igazolták. Ez azt jelenti, hogy megyei szinten biztosítottak az igények, de az egyes különösen kevés csapadékot kapott területeken a takarmányszalmának igen fontos szerepe lesz. Vásárlásra is van lehetőség, ami az üzemsoros összeállításunkból kitűnik és erről az érdeklődő üzemeket készségesen tájékoztatjuk. Szeretném ismételten felhívni üzemeink szakvezetését a betakarítás és ezen belül is a tárolás színvonalának emelésére. Itt elsősorban a kazal formájára gondolok, ami nagy valószínűséggel annak a minőségére is következtetni enged. A megoldást én a hideglevegős állványok fölé épített, házilag is könnyen kivitelezhető fedett tárolószínekben látom. A jó minőségben betakrított és tárolt pillangós takarmányok a kérődzők emészthető nyers fehérje szükségletének 40—45 százalékát biztosíthatják, ami a rohamosan emelkedő fehérjehordozók árainak ismeretében egyáltalán nem elhanyagolható tényező. Erjesztett takarmányellátásunk hasonlóan alakult, mint az elmúlt esztendőben. Úgy tűnik, hogy a korábbi évek 75—85 százaléka közötti kielégítése most már tartósan a 98—100 százalékos szinten marad. Ez egy minőségi változással is párosul, hiszen örvendetesen mind kevesebb azon üzemek száma, ahol a silókukorica-termesztés rovására szembetűnő különbségeket lehetne felfedezni. A tárgyévben tovább bővült az épített silótárolóterek befogadóképessége, ahol lényegesen kisebb tárolási veszteségekkel számolhatunk. Jelenleg ez az összes rendelkezésre álló takarmánymennyiség 65 százalékát teszi ki. A hektáronkénti termésátlagok még nem állják ki a kritikát, ezért e téren még jó néhány üzemben van javítani való, hogy az 1985-re előirányzott megyei 35—40 mázsa hektáronkénti keményítőérték-hozam valóban realizálódhasson. A betárolt egész kukoricanövény szilárd szárazanyag tartalma az eddigi laboratóriumi eredmények alapján 30—36 százalék között ingadozik, ami igen jó minőségre utal. A mezőgazdasági és ipari eredetű melléktermékek kezdik újból elfoglalni helyüket a takarmányozásban, ami nemcsak üzemi, hanem népgazdasági érdek is. Szerepük elsősorban a húshasznú szarvasmarha ágazatban és a juhászatban jelentős. Felhasználásuk a napi takarmányadagban elérte a kívánatos 20—22 százalékot a szárazanyag tartalomra vetítve. Esetenkénti értéknövekedése még nem zavaró, de annak állandósulása már bizonyos szervezési hiányosságokra enged következtetni. Jelentősnek mondhatjuk a nedves állapotban betárolt kukorica mennyiségét, ami a termelési költségeket kedvezően determinálja. Üzemeinkben összesen 5 764 tonna került tárolásra ami részben CCM (2 240 tonna egy üzem) részben szemes (3 524 tonna hét üzem) formában került silótároló terekbe. Az elért eredmények javítása érdekében a laboratóriumi beltartalmi vizsgálatokra továbbra is igen nagy szükség van. A napi adagok termelési szinthez igazodó összeállításához ez elengedhetetlen feltétel. Ezzel azonban már jelentkezett egy magasabb szintű követelményeket is kielégítő igény, ami a takarmányok optimalizálásában kell hogy realizálódjon, az elkövetkezendő években. A Borsod— Heves megyei Állami Gazdaságok Szakszolgálati Állomásával megkezdett közös munkánk remélhetőleg folytatódik a MTÁF-ok megszűnése után is. Az elmúlt közel két évtized munkáját összefoglalni csak nagyon érintőlegesen lehetett, de remélem töredékeiben sikerült betekintést nyújtani a tárgybeli munkánkról. Az üzemekben nem történt a felügyelőségünkhöz hasonló változás, továbbra is folyamatosak feladataink, aminek most készülő jövő évi termelési tervekben, majd azt követő munka során kell realizálódnia. Az állattenyésztés előtt álló feladatok zökkenőmentes megvalósításához legalább a tárgy takarmányozási és ellátottsági színvonalának megtartása, illetve fokozása és azok finomításai szükségesek. Kárpáti György takarmánygazd. felügyelő ^ELELMISZERCAlDASAC Brigádgyűlésekről jelentkezünk Egerben a Borgazdasági Kombinát Vasút úti borpalackozó üzemében évzáró tanácskozást tartott az „Eger csillaga” szocialista brigád. Kós Rudolfné brigádvezető összegezte az 1982. évi brigádmunka eredményeit és adott tájékoztatást a kollektíva vállalásainak teljesítéséről. Elmondotta, hogy a szocialista brigád a hármas követelményrendszer keretében vállalta a közel 20 millió darabban meghatározott palackos bor termelési terv teljesítését, amelyet óriási erőfeszítések mellett teljesítettek. Géphibákat, energia szüneteltetéseket, göngyölegellátási gondokat kellett áthidalniuk az év folyamán, így szabad szombatokon is végeztek munkát, hogy az elvárásokat megvalósítsák. Utalt arra, hogy még az őszi szállítási csúcsidőszak előtt palacküvegekbe töltötték az exportra előirányzott 35 ezer hektoliter bormennyiséget, és a vagonszállítmányokat időben útnak indították külföldre. Törekedtek az állásórák, veszteségidők mérséklésére és kiemelt feladatuknak tekintették a munkavégzés termelékenységi színvonalának fejlődését. Takarékossági mozgalmakat szerveztek. Egyre szélesedő körben oldották meg az importanyagok hazai anyagokkal történő helyettesítését. A célgépeket szocialista gondozásban üzemeltették. Nagy gondot fordítottak a minőségvédelemre, fokozták brigádmunkájukban a minőségellenőrző tevékenységet. Éves munkájukban meghatározó szerepet kapott a munkavédelem, amely a munkások védelmét szolgálja. Ennek keretében védnökséget vállaltak hatékonyabb munkavédelmi őrmozgalom szervezéséért. A foglalkozási betegségek, a zaj-, fény- és bőrártalmak megelőzésére fokozottan ügyeltek, a védőeszközöket, védőfelszereléseket használták. Az üzemi és személyi higiéniára odafigyeltek. Közösségi életük formálásakor a jó munkahelyi környezet és közérzet megteremtésére, a brigádélet megújulására. Egyetértettek abban, hogy a kiesett munkaerők pótlása a jövőben célirányosabb tevékenységet igényel. Megegyeztek abban, hogy az új munkavállalók patronálására, munkahelyi beilleszkedésük elősegítésére 1983 évben nagyobb gondot fordítanak. A brigádtagok részére színházbérleteket, filmelőadások látogatási lehetőségét biztosították. A vállalat kiváló brigádja címet kiérdemelt kollektíva Monok- Tokaj-Sárospatak térségében járt a nyári brigádkirándulás során. Ismerkedtek Kossuth Lajos szülőföldjével és idézték Rákóczi Ferenc korát történelmünk nevezetes tájain. Több brigádtag részt vett a vállalat szervezésében az észak-magyarországi, a Tisza-parti és a Dunakanyarban tett kirándulásokban is. Az „Eger csillaga” szocialista brigád tagjai a több éves hagyományokat követve az 1982. évben is nők napján, anyák napján látogatást tettek az egri szociális otthon idős lakóinál. Társadalmi munkát végeztek munkahelyükön, — ahol virágos sarkokat létesítettek —, de tevékenykedtek az egri Népkertben is. Kommunista műszakot teljesítettek üzemükben a palackozó gépsoron, de segítettek a vállalat egerbaktei gyümölcsösében az almatermés betakarításánál. Évek óta brigádmunkájuk kedves színfoltja, hogy a Télapó ünnepségek előkészítését szívügyüknek tekintik. A vállalat dolgozóinak tíz éven aluli gyermekei részére 1068 ízléses ajándékcsomagot állítottak össze és ezt szétküldték 33 munkahelyre, a Mikulás-napi megemlékezésekhez. Egerben a kisgyermekek részére műsort szervezetek. A Karácsonyi ünnepkör előtt tartott évzáró tanácskozáson a brigádtagok közösen beszerzett szaloncukor dobozokat és díszeket vettek át azzal, hogy mindenki tegye családja fenyőfájára. Az egri Vasút úti borpalackozó üzemben tevékenykedő „Eger csillaga” szocialista brigád 1982-ben jelentős feladatokat valósított meg. A Borkombinát közkedvelt, tájjelegű borválasztékát töltötte palacküvegekbe, hogy azok mind szélesebb körben eljussanak a bel- és külpiaci fogyasztókhoz. fl Hazafias Népfront szabadidősportmunkabizottságának tervei A közelmúltban megalakult a Hazafias Népfront szabadidő sport szervezővel, irányításával foglalkozó munkabizottsága. A munkabizottság elnökévé Kárpáti Rudolf vívó olimpiai bajnokot választották meg. Az utóbbi időben erőteljesebb lett az egészséges életmódra buzdító propaganda, hatékonyságával azonban aligha lehetünk elégedettek. A Központi Statisztikai Hivatal felmérése szerint a felnőttek nyaranta átlagosan 20, télen mindössze két percet sportolnak naponként. Ezért határozta el a népfront-mozgalom, hogy létrehozza e munkabizottságát. Az alakuló ülésen kijelölték a soron következő legfontosabb feladatokat. Megvizsgálják, hogyan születhetnének egységes és olcsó típustervek lakótelepi sportlétesítmények létesítésére. Kidolgozzák a lakóterületeken dolgozó sportegyesületek szabályzatát, és foglalkoznak azzal, hogyan lehetne értékelni munkájukat, eredményeiket. Felvennék a kapcsolatot az illetékesekkel a sportszergyártás ügyében is. Át kívánják tekinteni a tévé, a rádió és a sajtó tevékenységét is, abból a szempontból , mit tesznek és mit tehetnének az egészséges életmódra nevelés érdekében. A munkabizottság fel szeretné venni a kapcsolatot az MHSZ-szel, és minden olyan szervezettel, amely hajlandó tenni az ügyért. Számítanak a szülői munkaközösségek támogatására is, mert a tapasztalatok szerint a diákok körében elvesztette népszerűségét a rendszeres testmozgás. Az idősebbek előtt is meg kívánják nyitni a tornatermek ajtaját, ahol testnevelő tanárok felügyelete mellett sportolhatnak. Megpróbálják visszaadni a természetjárás megtépázott tekintélyét: 1983 tavaszán akciót hirdetnek „kirándul a család” elnevezéssel. Ennek keretében a munkabizottság csak útvonalakat adna meg, minden egyéb megkötöttség nélkül, s aki három túrát teljesít, az későbbiekben sorsoláson vehet részt, és sportszereket nyerhet.