Heves Megyei Építők Lapja, 1971 (6. évfolyam, 4-12. szám)

1971-05-16 / 5. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! HÉV VI. évfolyam 5. szám Anyák napja és a nemzetközi gyermeknap Mint minden esztendőben, eb­ben az évben is május első va­sárn­apjá­n szi-f­i*,tt«­l köszöntöt­tük az­ édesanyákat. Az an­y­ák napja mindig ben­sőséges, családi ünnep. A család tagjai virágcsokorral köszöntik az édesanyákat, nagymamákat. Ez az ünnep egyben társadalmi ünnep is. Alkalmat ad arra, hogy a dolgozók körében elmélyítsük, továbbfejlesszük az anyák, nagy­mamák tiszteletét, az anyaság megbecsülését. Az anyaság a társadalom szá­mára pótolhatatlan érték. A nő számára semmivel sem helyette­síthető öröm. A család számára a legteljesebb emberi érzések kibontakozásának lehetősége. Társadalmunk számon tartja, vizsgálja és segíti az édesanyák helyzetét, élet- és munkakörül­ményeit. Vállalatunknál is az anyák napja alkalmából nyolc, egyedülálló, gyermekét egyedül nevelő nő részesült jutalomban. Május első vasárnapja az édes­anyák ünnepe, a hónap utolsó va­sárnapján viszont a nemzetközi gyermeknapot ünnepeljük. Ez a nap a gyermekek számára az öröm, az önfeledt játék, a közös programok ünnepe. A családi kö­zösséget, a család nevelő hatá­sát, érzelmi erejét semmi sem pótolhatja a gyermekek számá­ra. Azoknál a gyermekeknél, akiknél hiányzik a szülői szeretet melegsége, ezt igyekszik pótolni szakszervezetünk és nőbizottsá­gunk tagjainak az a javaslata, hogy az egri gyermekváros kis la­­kóit május 28-án a patronálok egynapos felsőtárkányi kirándu­lásra vigyék el. Erre a napra a vállalat vezetősége a nőbizottság rendelkezésére bocsát egy autó­buszt, a szakszervezeti bizottság pedig 500 forinttal járul hozzá a kirándulás költségeihez. A nemzetközi gyermeknapon sem a gyerekek, sem a felnőttek ne feledkezzenek meg azokról a gyermekekről, akiknek hazájá­ban pusztító, imperialista háború dól. Horváth Jánosné Az első negyedév mérlege Ápr­ilisban összeállítottuk az 1971-es év baleseti statisztikáját. Az 1970-es év bázis időszakához hasonlítva az 1971-es év első há­rom hónapjában csekély vissza­esés mutatható ki, mert míg az elmúlt év hasonló időszakában tíz üzemi baleset volt, addig idén a január—február—március hó­napokban összesen tizenegy. A kiesett munkanapok száma is ha­sonlóképpen jelentkezik: a tava­lyi 445-tel szemben az idén már 541 táppénzes napot számoltunk. E nagymérvű visszaesésnek éppen nem mondható jelenséget valószínűleg meg lehet magya­rázni a túlzottan csapadékos idő­járással. Ugyanis az üzemi bale­setek jórészben szállításos, köz­lekedés közben történt balesetek voltak. Reméljük, a várhatóan szárazabb idő beálltával nem ke­letkezik újabb, az emberek egész­ségét rontó baleseti forrás. Megfelelő ütemben halad a NSATO-es miniszteri rendeletben előírt munkavédelmi vizsgákat megelőző konzultációszerű tanfo­lyam. Az előadások remélhető­leg elérik céljukat: jobb felké­szültséget adni a leendő vizsgá­­zóknak.­ A vállalatunk mindent elkövet, hogy a dolgozók egészségét meg­védje munka közben, de a dol­gozóknak is mindent meg kell tenniük egészségük védelméért. . . i P. I> A HEVES MEGYEI ÁLLAMI ÉPÍTŐIPARI VÁLL­AL­AT, A PÁRT- ÉS SZAKSZERVEZET LAPJA Ar»! 1,— FI Jelentés a termelési tanácskozásokról A műszaki konferenciát köve­tően a központi dolgozók, a la­katos üzem, az asztalos üzem, a TMK és a telep dolgozói, Eger, Gyöngyös, Hatvan főépítésvezető­ségei termelési tanácskozást tar­tottak, amelyeken részt vettek a vállalat igazgatója, a pártbizott­ság, a szakszervezeti és a KISZ- bizottság titkára és a helyileg il­letékes gazdasági és politikai szervezetek vezetői. A termelési tanácskozások cél­ja elsősorban az volt, hogy meg­ismerjék dolgozóink a vállalat 1970. évben elért eredményeit, hiányosságait és az 1971. éves feladatokat. Emellett külön-kü­­lön értékelték az adott területre von­atkozó gazdasági eredménye­ket, hiányosságokat és a felada­tokat. A beszámoló után élénk vita keletkezett. Számos dolgozó, mun­kahelyi vezető tett észrevétele­ket, javaslatokat azért, hogy vállalatunk eredménye javuljon és vállalásainknak eleget tud­junk tenni. Gyöngyös Racskó Gyula építésvezető ész­revételei: A múlt évi termelést befolyásolták az építésvezetői cserék, valamint fizikai dolgo­zók közötti átcsoportosítások. An­nak idején, amikor a vállalatnál megszerveztük a munkaversenyt, mindenki örült annak. De az ér­tékeléseket elhanyagoltuk. A jól szereplő brigádokat meg kellett volna jutalmazni.­ A munkaver­seny nagy szervezettséget köve­tel. Egymás munkájának nagyobb megbecsülése lenne szükséges ahhoz, hogy egy munkát kétszer ne kellene elvégezni. Sok a ron­gálódás, a gondatlanságból és fi­gyelmetlenségből származó kár. A toronyháznál a vasbetonsze­relők bevasalták a tetőtérre ve­zető kijáratot. Korláttal látták­ el. Ennek ellenére valaki végig ment rajta. Utána kijavíttattam, de még egyszer végig mentek raj­ta annak ellenére, hogy a korlát továbbra is ott maradt. Az építésvezetőségen a reggeli munkakezdések és az esti befe­jezések kielégítőek. Reggel 3­­,7- kor siklaírás van, hogy 7 órakor mindenki meg tudja kezdeni a munkát. A Mérges utcában sok a bale­set. Ennek egyik oka, hogy a Mérges utcában minden második háznál­ bort mérnek. Nagy az építkezési terület, és a közvet­len környezetben lakóházak van­nak, így nehéz az ellenőrzés. Minden lépcsőházban bor talál­ható. Akiket italozáson értünk, azok mind igazolatlan mulasz­tást kaptak. Az­­ anyagtakarékosság nemcsak az építésvezetőségekre, hanem az ácsokra is vonatkozik. A vállalat és a kollektíva sem­mivel sem rosszabb, mint más vállalatoknál. Most már eljutot­tunk odáig, hogy a hátralévő na­gyobb munkák átadásának ide­jét meg tudjuk becsülni. Fél éven belül a főépítésvezetőség terüle­tén a kritikus munkákat be le­het fejezni. A dolgozó szaktársak jó munkáját figyelembe véve, jobb eredményt várhatunk 1971. év végén, mint tavaly. Bezzeg János elmondta, hogy a toronyház építkezésénél a dolgo­zók szociális ellátása nincs biz­tosítva. Nincs megfelelő tisztál­kodási lehetőség. Az oxigén pa­lack szállítása különböző szin­tekre emberi erővel történik. Ké­ri a vállalat vezetőségét, hogy intézkedjen az említett problé­mák megszüntetésére. Zimányi Antal elmondta, az anyagtakarékossághoz tartozik az is, hogy egymás munkáját job­ban meg kellene becsülni, ezál­tal nem kellene kétszer, három­szor ugyanoda visszatérni és ugyanazt a munkát elvégezni. Kéri, hogy a munkaverseny-vál­­lalásokat értékeljék, mert a vál­lalt határidőnél két héttel ko­rábban befejezték a munkát, és ez megfelelő értékelést nem ka­pott. Gál Jenő, Szepesi András, Gál Bertalan felszólalása után Bor­bély Lajos igazgató kért szót, és az alábbiakat­ mondta: Az elmúlt évi gyenge eredmény igen sok problémát okoz a vál­lalatnak. Nincsenek meg a pénzt­­ügyi alapok. Nem rendelkezünk olyan pénzügyi eszközökkel, hogy a gépállományt és egyéb felsze­reléseket ki tudnánk bővíteni. A vezetés színvonalának javításán, a munka szervezettségén kell változtatni. A munkahelyek elő­készítésén, másrészt műszaki elő­készítésen kell lényegesen javí­tani. A munkaszervezést kell ma­gasabb színvonalra hozni, ennek értelmében több intézkedést fo­gunk kiadni. Anyaglehívás csak akkor tör­ténjen, ha arra szükség van. A szervezettség tekintetében igen nagy súlyt kap a rendelkezésre álló munkaerő, munkaeszköz. Ahol felesleges munkaerő mutat­kozik, ott irányítsuk át a szak­társakat másik munkahelyre. A termelőegységek önállóságát sze­­retnénk fokozni. A jövőben tervszerűbb létszám- és bérgazdálkodás szükséges. A vállalatnál csak olyan embereket kell megtartani, akik a munka­időt teljes mértékben kihasznál­ják, a termelési színvonalat biz­tosítják. Kevesebbett kell fizetni a kevesebbet dolgozóknak. Akik­nek nyolc napos folyamatos iga­zolatlan hiányzásuk van, annak a munkakönyvét ki kell adni. A munkafegyelem javítását kell a jövőben elősegíteni. Az egyösszegű utalványozást kell biztosítani. Ennek alapján a vállalat előre meg tudja határoz­ni, hogy mennyit termel a követ­kező időszakban. Az elkövetke­zendő időben új normakönyv és új normatételek lesznek. Ezek az új normák új béreket fognak tar­talmazni. Az egy egységre vonat­kozó bér meg fog növekedni. A tizenötszázalékos idénypótlék az alapbérbe kerül beépítésre. Téli fagyszabadságra való el­küldés esetén a fagyszüneti bére­zést tudjuk csak biztosítani. Azért, hogy fagyszabadságra való küldésre ne kerüljön sor, a vál­lalat meg­tesz mindent. Felülvizsgálják a különélési pótlék fizetését is. Ahol jogta­lanul vették fel a különélési pót­lékot, ott megszüntetik. Az alkalmazottaknak a havi bé­rét, akik 900—1 000 forintot kap­nak, 1 100—1 200 forintra emelik. A negyedik ötéves terv válla­lati tervezete elkészült. A válla­lat feladata elsősorban Eger kör­zetében fog növekedni. A válla­lat kapacitásának növelésére mindenki tegye meg a maga munkaterületén a javaslatát. Megvan az alap ahhoz, hogy a jelenlegi helyzetből kijussunk. Az a meggyőződésem, hogy a dol­gozók, a vezetők lelkesek, csak nem voltak kellően összefogva. Éppen ezért mindenkit megké­rünk arra, hogy lelkiismerete­sebb, fegyelmezettebb munkát végezzen az 1971. évben, mint tavaly. Eger Tóth Imre építésvezető az aláb­biakat mondta: a 750 fős létszám csak úgy valósítható meg, ha egyes szakmáknak, a Vasbeton­­szerelőknek és az ácsoknak lét­számát megfelelő­­ szintre fel le­het emelni, mert a jelenlegi lét­szám nem elegendő. Javasolta, ha Gyöngyös területéről átirányí­tani vasas szakmunkást nem le­het, akkor az anyagok gyártását kell a gyöngyösi Vasteleppel vé­geztetni. (Folytatás a 2. oldalon) Racskó Gyula II. sz. főépítésvezetőség termelési tanácskozásán Ungvári Imre ta­rtott beszámolót. Bezzeg János Zimány Antal Nyomócsőgyártó csarnok épül Selypen Csarnok épülete Beszámoló a 3. oldalon (Fotó: Szendrővári György) ü­b 1971. május 16.

Next