Heves Megyei Nap, 1995. december (2. évfolyam, 282-305. szám)

1995-12-01 / 282. szám

2 HEVES MEGYEI NAP Bukarest - A román parla­ment két háza a hagyomá­nyoknak megfelelően ünnepi ülésen méltatta a december 1-jei nemzeti ünnepet, „nagy egyesülést” - Erdély­n­nek az országhoz való csatla­kozását - kimondó gyulafe­hérvári gyűlés 77. évforduló­ját. Dumitru Pistaru, aki a ve­zető kormánypárt, az SZDRP szónoka volt, többek között méltatta Ion Iliescu államfő ro­mán-magyar történelmi megbékélésre vonatkozó kez­deményezését és Kovács László magyar külügyminiszter nyi­latkozatát a partnerség elfo­gadásáról. Több szónok is érintette a Romániában élő nemzeti kisebbségek kérdé­sét. Gabriel Tepelea, az ellenzé­ki Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt képvise­lője kijelentette: „A más etni­kumú állampolgároknak test­véri kezet nyújtunk, egyenlő jogokat biztosítva számukra”. Hozzáfűzte, hogy „az egyenlő jogokkal egyenlő köteles­ségek járnak”. Stockholm - A svéd kor­mány csütörtökön úgy dön­tött, hogy 870 katonával részt vesz a boszniai békefenntartó műveletben. Ez az első alka­lom, hogy a semleges Svédor­szág a NATO parancsnoksága alá helyezi katonáinak egy csoportját. A svéd kontingens az ENSZ-erők keretében je­lenleg is Boszniában tartózko­dik, és az észak-európai zász­lóaljba tagozódik majd be. Pozsony - Michal Kovác szlovák államfő kegyelemben részesítette a szlovák titkos­­szolgálat (SIS) egyik emberét,­ aki - eddigi nyilatkozatai sze­rint - részt vett az államfő fia, ifjabb Michal Kovác elhurcolá­sában, s egy ideje ismeretlen helyen tartózkodik, mert attól tart, hogy megtorlás fenyege­ti. Az ismeretlen helyen tar­tózkodó, Oskar F. nevű sze­mély azt állította, hogy - a tit­kosszolgálat állományában - szolgálatteljesítés közben ré­szese volt az ifjabb Michal Ko­vác elleni akciónak. Az állam­fő fiát három hónappal ezelőtt ismeretlen tettesek erőszakkal Ausztriába hurcol­ták. Egyes szlovák sajtóvéle­mények szerint az ügyben ré­sze lehet a szlovák titkosszol­gálatnak is. Nablusz­­ izraeli katonák csütörtökön 18 palesztint megsebesítettek lövéseikkel a ciszjordániai Nabluszban - közölték kórházi források. Az összetűzésre azt követően ke­rült sor, hogy köveket dobáló palesztinok vonultak ki az ut­cákra. A tüntetők tiltakozá­sukkal kívántak megemlékez­ni a Fatah Fekete Párducai nevű szervezetnek az izraeli­ek által hat évvel ezelőtt meg­gyilkolt négy vezetőjére. Peking - Peking csütörtö­kön tagadta, hogy őrizetben tartaná a kisfiút, akit a Dalai Láma májusban Tibet máso­dik legfontosabb egyházi mél­tóságának, a pancsen lámá­nak jelölt. Az észak-indiai szám­űzetésben élő Dalai Láma, a legfőbb tibeti buddhista veze­tő irodája szerint a három ti­beti nagyvárosban (Lhászá­­ban, a fővárosban, Sigacéban, a pancsen láma székvárosá­ban és Csamdóban) kijárási ti­lalmat rendeltek el, miután Kína-ellenes tüntetések tör­tek ki. Kína ugyanis előző nap egy másik kisfiúban jelölte meg „saját pancsen láma-rein­­karnációját” egy misztikus vallási szertartás keretében. KÜLPOLITIKA BÉCSI HELYZETÉRTÉKELÉS NATO-csapatokat vár Magyarország „Budapest örvendezik a NATO-bevetés miatt” címmel kö­zöl cikket csütörtöki számában a Kurier című bécsi bulvár­lap. A cikkíró szerint „egyetlen olyan ország van, amely­ben nagy lelkesedéssel fogadták a NATO boszniai beveté­sét, és ez Magyarország”. Magyarázatul közli, hogy a NATO Magyarországot vá­lasztotta pihenőhelyül a Bosz­niába vonuló csapatok számá­ra, s a magyar parlament szinte egyhangúlag megsza­vazta a NATO-erők ideigle­nes magyarországi állomásoz­­tatását. Az osztrák lap úgy tudja, hogy még ki sem vá­lasztották a konkrét pihenő­helyet, máris késhegyre menő harcot vív egymással Pécs és Kaposvár, s egymással ver­sengve kiáltják ki magukat ideális hadiszállásnak, pedig valójában a gazdasági elő­nyökre pályáznak. A Kurier szerint a magyar parlament azért adta bele­egyezését, mert így Budapest bebizonyíthatja: megfelel a NATO által támasztott minő­ségi követelményeknek, s ez­zel megállja a helyét a felvéte­léhez vezető elővizsgán. Ezután a cikk áttekintést ad arról, hogy Clintonnak még meg kell küzdenie az ameri­kai közvéleménnyel azért, hogy katonákat küldhessen Boszniába, Párizs bírálja a daytoni megegyezést, Rómá­ban pedig aggódnak a bosz­niai akció biztonsági kihatásai miatt. Az amerikai légierő­ katonai szakemberei már a tuzlai fogadóbázis biztosítását készítik elő Boszniában FRANCIA AKADÉMIKUS A RENDSZERVÁLTÁSRÓL A Le Figaro Kelet-Európáról A kelet-európai egykori kommunista pártokban megvolt az a bölcsesség, hogy alkalmazkodtak a posztkommunista időszakhoz, méghozzá nem pusztán nevük megváltoztatá­sával, de azzal is, hogy általában a reformok elvét, az Euró­pa felé, sőt, a NATO felé való nyitást vallják. Ha megőrzik ezt az irányt, ha nem próbálják meg hatalmi bázisukat azzal bővíteni, hogy saját fennhatóságuk alá helye­zik a tömegkommunikációs eszközöket és az összes felelős tisztséget, akkor bebizonyít­ják, hogy valóban szociálde­mokratává alakultak - írja csütörtöki számában a Le Fi­garo című jobboldali francia napilap, amely terjedelmes cikket szentelt annak a kér­désnek, hogy mi okozza az egykori kommunisták kelet­európai „visszatérését”. Az elemzés szerzője, az egyik legismertebb párizsi Oroszország-szakértő, Hélene Carrere d’Encausse akadémi­kus a változásokat négy té­nyezőre vezette vissza. Mint írja, a kommunista ideológia által évtizedeken át sulykolt, a testvériségről, az egyenlőség­ről szóló képpel éles ellentét­ben áll a térség országainak mai helyzete, a gazdasági át­menet, amely kegyetlen a gyengékkel szemben - mindez egyfajta vonzást ad a­­ régi j­elszavaknak. Ráadásul immár megszűnt a kommunista ideológia erő­szakos terjesztője, a Szovjet­unió, s az „örökös”, Oroszor­szág részéről a térség országai nem tartanak a bukott rend­szer ideológiai visszaállításá­nak valamiféle kísérletétől. Emellett az egykori kommu­nista pártok visszatérésében szerepet játszott az a tényező, hogy az ellenzék a korábbi egypártrendszer körülmé­nyei között egyszerűen nem készülhetett fel a kormányzás feladataira, s a nyolcvanas évek végének kelet-közép­­európai „forradalmait” nem kísérte a forradalmak min­denkori velejárója, a régi rendszer összes képviselőjé­nek a hatalomból való eltá­volítása. „A rendszer csúcsától elte­kintve a gazdasági és politikai élet stabil maradt, s ez a stabi­litás jelentős szerepet játszott annak a nézetnek a kialakulá­sában, hogy a demokráciának nincs semmi félnivalója az egykori kommunistáktól” - írja a francia akadémikus, hozzátéve: a kommunistákra, vagy szociáldemokratákra voksolók számára ez a szava­zat személyes választást, nem pedig egy egész rendszer megváltoztatását jelentette. CLEVELAND ÉS CHICAGO UTÁN NEW YORKBAN George Pataki fogadta az FKGP elnökét Eredményesnek minősítette a George Pataki kormányzó­val New Yorkban szerdán lezajlott félórás találkozóját Tor­gyán József, a Független Kisgazda-, Földmunkás- és Pol­gári Párt (FKGP) elnöke, aki tíznapos körúton tartózkodik az Egyesült Államokban. Megítélése szerint a megbe­szélés nagyon jelentős állo­más volt mind a kisgazdapárt politikája, mind a magyarság ügyének előrelendítése szem­pontjából. Torgyán József a találkozón tájékoztatást adott a hazai helyzetről, a határon túli ma­gyarság problémáiról, és álta­lában a magyarságot érintő kérdésekről. Kitért arra is, hogy a gazdaságban milyen további lépések lennének szükségesek. A kisgazdapárt elnökének közlése szerint egyetértés ala­kult ki közöttük arról, hogy az amerikai konzervatív poli­tika hatékony eszköz lehetne a „liberál-kommunizmus kö­zép-európai előretörésének visszaszorítására”. Torgyán József elmondta: George Pata­ki kezdeményezésére megál­lapodtak abban is, hogy folya­matos kapcsolatban marad­nak, és kölcsönösen tájékoz­tatják egymást egyrészt a ha­zai fejleményekről, másrészt arról, hogy New York állam kormányzója milyen segítsé­get tudna nyújtani Magyaror­szágnak, illetve a konzervatív politizálás eredményesebbé tételéhez. Tájékoztatása sze­rint George Pataki helyesnek tartotta azt a gondolatot, hogy olyan helyzetet kellene kialakítani, amikor össze le­hetne fogni a világ magyarsá­gát. Az FKGP elnöke körútja elején Clevelandben járt, ahol részt vett a Magyar Kong­resszus harmincötödik talál­kozóján, majd Chicagóban és New Yorkban a helyi magyar szervezetek képviselőivel ta­lálkozott. Úgy vélekedett, hogy a vendéglátói igen nagy­ra értékelték mind személyes megjelenését, mind a ma­gyarság egységének megte­remtésére vonatkozó elképze­lését. - A clevelandi rendez­vény részvevői egységesen ar­ra az álláspontra jutottak, hogy támogatják a politiká­mat - jelentette ki Torgyán József. ÁTTELELNEK A román börtönökben Lehet, hogy hamarosan nem lesz üres hely a romá­niai börtönökben. A kisebb bűncselekmények elköve­tői ugyanis a szó szoros ér­telmében a börtöncellák­ban keresnek menedéket a téli hideg elől. A Curierul National cí­mű román lap ugyanis meg­szólaltatott több börtön­igazgatót, akik elmondták: a rács mögé került elítéltek „mérték utáni” kisebb bűncselekményeket követ­tek el, hogy a cellákban te­lelhessenek át. Az amúgy is túlzsúfolt romániai börtönök „lakói­nak” száma különösen ok­tóber és november hónap­ban növekszik rohamosan. Az 1500 elítélt részére ké­szült bukaresti Jilava bör­tönben például jelenleg 3500 elítéltet tartanak fog­va. A megengedettnél 80 százalékkal többen vannak a botosani börtönben. „Itt az elítéltek meleg ételt és hálóhelyet kapnak, olyas­mit, amit odakint nem en­gedhetnek meg maguk­nak” - nyilatkozta Adrian Bahmata börtönparancs­nok. 1995. DECEMBERI., PÉNTEK EGY RENDŐRKAPITÁNY KALANDOS ÉLETE Rehabilitálás Szentgallenben A szentgalleni bíróság csütörtökön semmisnek nyilvání­totta az ausztriai zsidó menekülteket mentő Paul Grünin­­ger, néhai szentgalleni rendőrkapitány ellen 55 évvel ez­előtt hozott ítéletet. Grüningert 1940-ben hivatali kötelesség megszegése és ok­irat-hamisítás vádjával 300 frank pénzbírság megfizetésére kötelezték, elbocsátották állásá­ból, és megfosztották nyugdíj­­jogosultságától, mert a svájci törvényekkel dacolva, 1938-ban és 1939-ben engedélyez­te az ausztriai zsidók­nak, hogy Szentgallen kantonnál Svájc terü­letére lépjenek, majd okmányaikba a tény­leges határátlépésnél korábbi dátumot írt, hogy az üldözöttek el­kerüljék a Németor­szágba való kitolonco­lást. Az egykori svájci rendőrfőnök adomá­nyokat gyűjtött a me­nekülteknek, enge­dély nélkül igazolvá­nyokat állított ki szá­mukra, kikérőlevele­ket írt az (ausztriai) ostmarki hatóságok­hoz, sőt svájci meghí­vóleveleket küldött még a dachaui halál­táborba is. Werner Baldegger, a szentgalleni bíróság el­nöke az ítélet indoklásaként elmondta: a zsidók élete és szabadsága valóban veszély­ben forgott az említett idő­ben, és Grüninger „kény­­szerűségből” cselekedett. Bal­degger szerint a szentgalleni rendőrfőnök indokoltan ha­misította a belépési okmányo­kat, hogy ezzel megmentse a zsidó menekültek életét. „Ezért felmentjük az ítélet alól” - mondta a bíró ugyan­abban a bírósági teremben, ahol Grüningert 55 évvel ez­előtt elítélték. Az ítélet arról is rendelkezik, hogy a per újra­tárgyalásának költségeit a kanton kormánya fizeti. Az ítélet kihirdetése előtt a 73 éves, bécsi Susi Haber újságí­róknak elmondta, hogy Grü­ninger az okmányok meghami­sításával megmentette az életét. halt A teljes szegénységben meg­Grüningert 1993-ban Szentgallen kanton kormánya, 1994-ben pedig a svájci szövet­ségi kormány politikailag már rehabilitálta. Az egykori rend­őrfőnök jogi rehabilitációjára halála után 23 évvel került sor. A felvétel még 1970-ben, két évvel halála előtt készült a szegénységben és elefele­­dettségben elhunyt egykori rendőrfőnök­ről, akinek 1940 - elbocsátása - utáni éveiről arckifejezése is tanúskodik A HTMH FELMÉR ÉS TÁJÉKOZTAT Lábody László erdélyi körúton Markó Bélával, az RMDSZ elnökével találkozott szerdán, erdélyi körútjának harmadik napján Lábody László címzetes államtitkár, a Határontúli Magyarok Hivatalának elnöke. A marosvásárhelyi program­ban ezenkívül találkozó szere­pelt Sütő András íróval és meg­beszélés az RMDSZ megyei vezetőségével, ezt pedig la­kossági fórum követte a szék­házban. Hétfőn Lábody László Szat­márnémetiben, kedden Nagybányán, Szilágycseh községben, majd Zilahon tet látogatást. Találkozott az RMDSZ vezetőivel, tagságá­val, fórumokon válaszolt kér­déseikre. Szatmáron a megyei prefektussal, Vasile Suciuval is megbeszélést folytatott a cím­zetes államtitkár. Csütörtö­kön Lábody László Székely­udvarhelyre és Csíkszeredába látogatott, a pénteket Sespi­­szentgyörgyön és Kolozsvá­rott tölti. Szombaton beszter­cei látogatás, kolozsvári sajtó­­értekezlet és értelmiségi talál­kozó szerepel a programban. Vasárnap az ifjúsági szerveze­tek képviselőivel tervezett be­szélgetés után Nagyváradon át - ahol Tőkés László tisztelet­beli elnökkel és az RMDSZ megyei vezetőivel találkozik - tér haza Budapestre. Kérdésekre válaszolva Lá­body László rámutatott, hogy jelenlegi körútja egy munka­folyamat, egy átfogó kapcso­latrendszer része, és elsődle­ges célja a személyes tájékozó­dás, illetve a személyes tájé­koztatás. Az érdeklődést mu­tatja, hogy útjának minden állomásán zsúfolásig megtel­tek az RMDSZ által szervezett fórumoknak otthont adó he­lyiségek, 50-150 ember gyűlt össze mindenütt a téli időben, a rossz közlekedési viszonyok között, feszült figyelemmel hallgatták meg a tájékoz­tatóját és számos kérdést tet­tek fel. A küszöbön álló újabb ro­mán-magyar tárgyalások el­őtt fontosnak tartja - hangsú­lyozta az államtitkár -, hogy a külügyminisztert pontosan tájékoztassa helyszíni tapasz­talatairól, arról, hogy mit vár a romániai magyarság a kor­mányzattól, és mi foglalkoz­tatja. Ez utóbbiak közül ki­emelte a politikus az alapszer­ződést, a román oktatási tör­vényt és a szlovák nyelvtör­vényt, azt a kérdést, hogy mit tesz ezekben az ügyekben a magyar kormány, továbbá azt, hogy milyen támogatást nyújt a határokon túli magya­roknak. A Markó Bélával lezajlott találkozott e tapasztalatok át­tekintése mellett a Kárpát­medencei magyar önkor­mányzati követelések helyze­téről folyt eszmecsere, és szó esett december 18-ról­­, ame­lyet a magyar kormány a ki­sebbségek napjává nyilvání­tott, mint az erre vonatkozó ENSZ-határozat évfordulóját - mondotta el Lábody László. Az államtitkár rámutatott, hogy hivatalának működését a legteljesebb nyilvánosság jel­lemzi, mindenről tájékoztatják a sajtót, beleértve a román saj­tót is. „Nagyon fontosnak tar­tom, hogy azt mondjuk, amit gondolunk, és azt csináljuk, amit mondunk.” Ezzel kap­csolatban utalt arra, hogy az RMDSZ ügyvezető elnökével, Takács Csabával való első ta­lálkozója után rögtön Vasil Suciu Szatmár megyei prefek­tusnál tett látogatást. Tervbe volt véve egy találkozó Grigore Zanc Kolozs megyei prefek­tussal is, de sajnos a prefek­tusnak el kellett utaznia Ko­lozsvárról, és ezért erre nem kerülhetett sor.

Next