Népújság, 1954. szeptember (69-77. szám)
1954-09-02 / 69. szám
1954 szeptember 2. csütörtök. Tiltakoznak megyénk dolgozói Amerika Kommunista Pártja betiltása ellen „Akiknek szentek a szabadságjogok azok felháborodással fogadják az amerikai uralom e szégyenletes döntését. Úgy gondolom, minden emberben, aki a marxizmus- femnizmus elvét vallja, azonos érzelmet, a gyűlölet és megvetés érzését váltotta ki az Amerikai Egyesült Államok újabb galád tette, Amerika Kommunista Pártjának illegalitásba kényszerítése. Az Amerikai Egyesült Államok életében a második világháború után fokozott mértékben jelentkeztek olyan tünetek, melyek azt mutatták, hogy az amerikai monopoltőke nem képes uralmat biztosítani a régi eszközökkel. Egyre inkább rátért a szabadságjogokat korlátozó és sárbatipró politikájára. Az amerikai közéletben egyre inkább hangosabbá váltak az olyan fasiszta, vagy félfasiszta jellegű szervezetek, mint például az Amerikai Légió. Az utóbbi évekre jellemző, hogy olyan emberek, mint McCarthy szenátor, nagy szerephez jutottak. A vezetésből és hatalomból egyre nagyobb részt követelő szervezetek és emberek a megfélemlítés és a lelki terror eszközeivel dolgozhatnak. A testvérpárt ilyen nehéz körülmények között küzdött létéért, jogaiért, a szabadságjogok fenntartásáért. Ez a harc azért is nehéz volt, mert a tömegeket magukba foglaló szakszervezetek nagyrészt munkásárulók vezetése, lefolyása alatt állanak. Az amerikai kormánykörök faszálódásából szinte logikai kényszerűséggel következik, hogy a legádázabb gyűlölettel figyelték a testvérpárt erőfeszítését és mindent megtettek, törvényt tipró perekkel, hogy megnehezítsék, elhallgattassák a felvilágosító propagandát. Amikor Eisenhower aláírta a szenátusnak a kommunista pártot betiltó határozatát, Amerika vezető körei újra megbélyegezték magukat az egész haladó világ közvéleménye előtt. Akiknek szentek a szabadságjogok, az emberi méltóságról vallott nézetek, azok felháborodással fogadják az amerikai uralom e szégyenletes döntését. Dr. Némedi Lajos, az Egri Pedagógiai Főiskola igazgatója, TILTAKOZUNK ! 1 ®, a Bélapátfalva Cementgyár és Mészmű dolgozói megdöbbenéssel vettük tudomásul, hogy az Egyesült Államok kormánya, olyan törvényerejű rendeletet hozott, amely megakadályozza testvérpártunk, Amerika Kommunista Pártja további működését és hajszát indít azok ellen, akik a békéért, a népek egyenlőségéért harcolnak. Különösen felháborított bennünket az a cselekmény, hogy az Egyesült Államok vezetői a demokratikus jogokról beszélnek, s nap mint nap megsértik azokat, legutóbbi tettük még jobban bizonyítja, hogy az Egyesült Államok kormánya kitart háborús törekvései mellett és a fasizmus útjára lépett. Meggyőződésünk, hogy az igazi amerikai hazafiak, a kommunisták harcát az ilyen törvénytipró intézkedések nem rendítik meg. Tiltakozunk Amerika Kommunista Pártja törvényen kívül helyezése miatt, s követeljük a fasiszta törvény hatálytalanítását. . _ A BÉLAPÁTFALVAI CEMENT- ÉS MÉSZMŰ DOLGOZÓI ^ A BÁNYÁSZNAP ELŐTT: Bányászhetet tartunk a Recski Ércbányában A Recski Ércbánya dolgozói a IV. bányásznap méltó megünneplésére készülnek. Bányászaink még nagyobb sikereket érnek el a termelés frontján. A múlt évben 136 ezer forint hűségjutalmat osztottak ki dolgozóink között, most pedig 145 ezer forintot kapunk. Mindezekből láthatjuk, hogy pártunk és kormányunk fokozott mértékben gondoskodik rólunk. Üzemünkben már folynak az ünnepi előkészületek. A hűségjutalom mellett mintegy 15 fő részesül magasabb kitüntetésben. Dolgozóink munkafelajánlásokkal járulnak hozzá a többtermeléshez, s elhatározták, hogy ezen a héten bányászhetet tartanak és tervüket mennyiségileg és minőségileg túlteljesítik. Sándor Pál fenntartó vájár vállalta, hogy múlt havi 157 százalékos teljesítményéhez képest 167 százalékot ér el. Borsos Máté vájár, az anyagtakarékosság érdekében az ácsolásnál és bordázásnál ócskafát használ. Danó István és brigádja 150, Cseh István vájár 130, Tóth József csapatcsillés és brigádja 150 százalékos túlteljesítést vállalt. Az ércelőkészítőnél dicséretre méltó Török József flottális felajánlása, aki műszakonként 150 mázsa jó minőségű színpor előállítására tett ígéretet. A műszaki vezetőség biztosítja a 0 67 százalékos réztartalmi nyersérc előállítását, a színpor minőségi tervének teljesítését, a csapatok helyes telepítését és a szállítás zavartalanságát. Így készülnek a Recski Ércbánya dolgozói a IV. bányásznapra. Cseh Pál Recski Ércbánya. ■ • * Dolgozóink munkaversenye szép eredményeket hozott A Bélapátfalvai Cementgyárban is meghonosodott és széles körben elterjedt a szocialista munkaverseny. Az új módszerek alkalmazása és a dolgozók lelkesedése nyomán szép eredmények születtek. A kőbánya dolgozói 530 csillegő leszállítását vállalták, s 105.6 százalékra teljesítették ezt a fogadalmunkat. Túlteljesítették előirányzatukat a cementüzem műszaki és fizikai dolgozói is, akik augusztus 20-ig 109.5 százalékra teljesítették klinkertermelési tervüket. Cementből csak 96.6 százalékot sikerült elérniük, de a hónap végére túlhaladják a 100 százalékot. A brigádok közül Pelyhe Kálmán klinker- égető brigádja ért el kimagasló teljesítményt. A mészüzem már harmadik hónapja zavar nélkül teljesíti tervét, és már több mint 1000 tonna mezet adott terven felül. Karbantartó munkásaink mindent elkövetnek az üzemeltetés zavartalan biztosításáért. Itt Sas Sándor kemenceoldali lakatos brigádját illeti dicséret a III. kemence javításáért. Bartha Károly, a pártbizottság titkára NÉPÚJSÁG Röpgyűléseken tiltakoznak üzemeinkben Az egri járás üzemeiben az elmúlt hét szombat délutánján röpgyűléseket tartottak a dolgozók, ahol kifejezték felháborodásukat az újabb fasiszta törvény ellen. Az Egri Finomszerelvénygyár és a Vegyipari Szerelő Vállalat dolgozói röpgyűlésükön a következő szövegű táviratot fogadták el: „Mi az Egri Finomszerelvénygyár és Vegyipari Szerelő Vállalat dolgozói felháborodva vettük tudomásul az Egyesült Államok kormányának újabb aljas jogtiprását, mellyel a fasiszta Hitler módjára törvényen kívül helyezte a kommunisták pártját. Ezzel ismét bebizonyították, hogy ellenségei a békének, mert az amerikai népet megfosztották attól a párttól, amely mindig, rendíthetetlenül a nép oldalán, a békeharc élén áll. Egy emberként tiltakozunk az amerikai kormány terrorintézkedése ellen és követeljük az alkotmányellenes törvény azonnali hatálytalanítását." Felemelték tiltakozó szavukat Egercsehi bányászai is, akik azt fogadták meg, hogy a mi szabad hazánkban a jövőben még jobban helytállnak munkájuk területén és még jobban segítik a világméretekben folyó békeharcot. „Sárba tiporták a nép legelemibb jogát is“ Az a tény, hogy az amerikai kormány törvényen kívül helyezte a kommunista pártot, azt bizonyítja, félnek az USA tőkései, félnek az igazságtól, melyet a nép pártja hirdet, melyért eddig harcolt, betiltása ellenére, ezután is harcolni fog. Ezért vetemedtek a „szabadság bajnokai" erre az alávaló lépésre. Mikor olvastam a betiltásról írt közleményt, arra gondoltam, hogy tőlük csak ilyen intézkedést várhatunk — az áruló Csang Kai Sek-et támogatni, vagy a guatemalai népre rabló, hatalomra vágyó cinki-kat szabadítani, s most végül törvényen kívül helyezni azt a pártot, mely az amerikai nép érdekeiért harcol. Most megint megmutatták igazi arcukat a „szabad világ legszabadabb“ országában, ahol annyit papolnak a jogokról, a szabadságról — sárba tiporták a nép legelemibb jogait is. Világos, hogy ezzel a lépéssel Amerika urai Hitler szellemében cselekedek. Annak idején ő is ezzel kezdte tevékenységét. Ha azt gondolják Amerika urai, hogy a kommunista pártot betiltják és ezzel véget vetnek a kommunista eszmék terjedésének, úgy mélységesen tévednek. Intő példa erre a görögországi nép esete is, ahol tűzzel, vassal irtották, s irtják ma is a haladó eszméket hirdető embereket, mégis tovább él a kommunizmus eszméje. Véssék jól agyukba Amerika és az egész világ tőkései, a dolgozó nép szívét nem lehet pénzen megvásárolni, de nem lehet fenyegetésekkel, s betiltásokkal eltéríteni az igazság útjáról. Kocsis Adorján a Mátravidéki Erőmű dolgozója 3 Bevezetik a millszekundos robbantást a Mátravidéki Szénbányászati Trösztnél A Mátravidéki Szénbányászati Tröszt dolgozói a bányásznapi ünnepi műszakban napról napra nagyobb lendülettel dolgoznak. Nincs már a trösztnek olyan aknaüzeme, amely havi tervének esedékes teljesítésében a 100 százalék alatt állna. A legjobb eredménnyel a szűcsi XI-es aknaüzem bányászai dicsekedhetnek, akik vasárnap reggelig 108,7 százalékra teljesítették havi tervük esedékes részét. A bányászok kemény harca a minél több szén felszínre küldetéséért nem maradt eredménytelen: augusztus 28-án reggelre a tröszt 3140 tonnával szárnyalta túl esedékes havi tervét. Ennél az eredménynél azonban még nem állnak meg a tröszt dolgozói. A műszakiakkal karöltve elhatározták, hogy náluk is bevezetik a gazdaságosabb és a még több szén kitermelésére alkalmas millszekundos robbantást. Ezt a robbantási módszert először Petőfi-altárón, a XIX-es és a rózsaszentmártoni aknaüzem VIII-as frontfejtésein vezetik be. A tröszt bányászainak az az elhatározása, hogy ebben az évben a millszekundos robbantással 70.000 tonna szenet küldenek a felszínre. Nem „átütemezéssel“, hanem a törvény alkalmazásával gyorsíthatjuk csak a gabonabegyűjtést A cséplés jobbára befejeződött a megyében, az egri és a pérvásárai járás néhány községeiben dolgoznak már csak a cséplőgépek. A cséplés ütemével nem haladt azonban mindenütt együtt a gabonabegyűjtés, ez is az oka annak, hogy Heves megye csak a 13. helyre került az országos versenyben. A gabonabegyűjtésben való lemaradásnak nem kevésbbé döntő oka a begyűjtési hivatal egyes szerveinek opportunizmusa is. Vigyázni kell, hogy minden különösebb indok nélkül, egyszerű panaszra, ok nélküli siránkozásra, ne „ütemezzék át“ a gabonagyűjtési kötelezettséget más terményféleségre. Mondani sem kell, hogy a tervekre épült államháztartásunkban, s ezen keresztül egész népünk ellátásában nehézséget okozhat az ilyesféle eljárás elharapódzása. A járások gabonabegyűjtési versenyében az augusztus 29-i értékelés szerint a hatvani járás van az élen 179.9 ponttal. Második helyre a füzesabonyi járás tört fel 159.8 ponttal. A harmadik hely a hevesi járásé 155.4, a negyedik pétervásárai járásé 152.9, míg az ötödik a gyöngyösi járásé 130.9 ponttal. Az utolsó helyen az egri járás áll 134.1 összpontszámmal. Igen meglepő, hogy az évek hosszú során élenjáró Gyöngyös városa most utolsó a városok versenyében, Eger már mindenből teljesítette beadási kötelességét. ------------ ---- HÍREK A MEGYÉBŐL AZ EGERCSEHI bányászok meglátogatták a sarudi termelőszövetkezetet, ahol a szövetkezet, s a vendégek kölcsönösen megajándékozták egymást. Ebéd után a csehi bányászok megtekintették a termelőszövetkezet gazdaságát. AZ EGRI ERDŐGAZDASÁG KÖZPONT dolgozói az elmúlt vasárnap alkotmányműszakot tartottak. Különösen jó munkát végzett Csermák János erdészetvezetőhelyettes, Kolár József és Kapcsi Sándor gépkocsivezető. KESKENY gyalogút kanyarog a szikes, kopár legelőn. Az árokban még ott a néhány napos eső nyoma, mégis elszáradt a fű ezen a területen. Még az igénytelen szamártövis is egészen csenevész, alig tengeti magát. Annak sincs nyoma, hogy jószág járt volna errefelé. Augusztus végi kopár, szikes legelő ez, csak a szöcskék élnek meg rajta, azokból van bőven. Szanaszét pattognak az út mentén, mert az ember megzavarta őket. Az út lisztszerű fehér pora arról tanúskodik, hogy sokan járnak keresztül a legelőn. Olyan föld ez, amelybe a magyar szólásmondás szerint legfeljebb bukfencet lehet venni. Kisköre népe, a Tisza mentén azonban meggyőződött róla, hogy a szikes, gyenge minőségű földet is lehet hasznosítani. Meseszépen fejlődik benne a rizs, a magyar föld új növénye, amely búsás jövedelemhez juttatja a falu népét A sokat emlegetett gyalogút a kiskörei Dózsa termelőszövetkezet rizstelepére vezet. Egyik pillanatról a másikra ámulatba esik az ember, mert a dús növényzetű rizstelep mellett a kopár legelő olyan, mintha más tájra, más éghajlati övbe érkezett volna a szemlélő. Dús vízivilág tárul a szeme elé. Apró békák sütkéreznek a parton, s ijedten ugranak a vízbe az ember közeledtére. Mi ez? Valami mocsaras nádas itt a szik közepén? Hamar megállapítható, hogy ez a hatalmas „tó“ emberi kéz műve. Szabályos darabokra osztják az árkok, mindenütt egyforma mély a víz, mindenütt egyforma a benne tenyésző növény, a szőkülő rizs. A távolban négy-öt kunyhó látszik, egymástól jó távol. Ezekbe laknak a rizsőrök, akik a telepet gondozzák az aratás idejének megérkezéséig. SZABÓ KÁLMÁN rizsőr úgy beszél erről a nálunk még újfajta növényről, mintha gyerekkora óta ismerte volna. Még fiatal ember volt, ezelőtt vagy 20 esztendővel, amikor meglátta az első rizst Kunmadarason, gróf Nemes János birtokát, aki úri passzióból létesített egy néhány holdas telepet, amelyet aztán évek során (mert jól „beütött“) továbbfejlesztett. A cselédség álmélkodva látta, mit terem a szik, sajnos a haszonból része nem lehetett, mert még a szik is grófi föld volt. így ismerkedett meg Szabó Kálmán, aki most 54 éves a rizzsel. Itt állunk a rizsgáton, s nézzük a súlyos kalászokat, a tiszta vizet, amely keskeny kis csatornán folyik le a tábláról, a szennyvízcsatornába. Szabó elvtárs ugyanis most kezdte a „csapolást“. No, de menjünk csak sorjában. Hogyan érett meg a rizs, milyen gonddal kellett megküzdeni a szövetkezet tagságának. A rizsőr mielőtt szólna, végigjáratja tekintetét a táblákon, majd megkérdezi: „Mennyi ideje van?, mert sokat kell a rizsről beszélni, ha meg akarja ismerni. Nem elég csak az üzletben látni, megérdemli ez, hogy mindenki ismerje.“ Bólintottam, hogy időm van, s nincs akadálya annak, hogy hosszabb „előadást“ hallgassak. — Július 23-án jelentek meg az első kalászok — kezdi. Sajnos az idő nem volt kedvező. Aggódva vártuk a rádió jelentéseit a várható időjárásról. Mindig hűvös időt jósolt. Nagyon féltettük a rizst, s mindent elkövettünk, hogy megóvjuk a hidegtől. Ha a rádió hűvös éjjelt ígért, emeltük a vizet, mert a vízben nem fázik. Mindig itt szaladgált az egész tagság délidőben, vagy munkába menet, mert mindenkinek szívügye a rizs. Szemlélem a súlyos kalászokat, amelyek már megsárgultak és a barna szín felé hajlanak. — Mindig ilyen volt a rizs kalásza — szakítom félbe Szabó elvtársat, aki egyszerű ember létére magas színvonalú előadást tart nekem, itt a rizsföld közepén. — Dehogy ilyen! Egészen zöld, amikor kalászba szökik, a virágzás idején ezüstszínben játszik és akkor ilyen, amikor érni kezd. Előbb sárga, aztán viaszsárga. Most már meg kell kezdeni a lecsapolást — magyarázza. Nagyon óvatosan kell a vizet leereszteni, mert a víz tartja, támasztja a növényt. Ha hirtelen lecsapolnánk a vizet, akkor a szár megtörne, s a kalászok a sárba lógnának. Még marad annyi nedvesség a talajban, hogy beérik vele. Amikor teljesen megszárad a telep jöhet az aratás. MIRE SZÁMÍT a Dózsa termelőszövetkezet, mit vár a rizstől ez évben? Mit vár Szabó Kálmán rizsőr? — Hát én kiszámítottam mondja határozottan. Egy négyzetméteren végeztem el a számítást. Ekkora területen van három és fél sor, egy sorban 70 tő, egy tövön 16 szál, mindegyiken egy kalász. Egy kalászban 120 szem, 100 szem három deka... Az összes területünk 160 hold. Könnyen ki lehet számítani, mennyi rizsünk lesz az idén. Idő híján nem foghattam hosszas számolgatásba, inkább azt igyekeztem megtudni, mit vár a rizsőr. — Lesz ezer munkaegységem, mert a lányom, s a fiam is dolgozik. Tizenöt mázsa hántoltrizsre számítok, de ennél több is lehet, mert a tagság két kilót vár egységenként. Most nem is látszik, mennyit dolgoztunk érte — teszi még hozzá. Védtük a gyomtól, hidegtől, páncélosbogártól, békanyáltól. Szeptember közepén megindul az aratás. Itt lesz az egész tagság, sőt még dolgozó parasztokat is hívunk segítségül. Jövőre sokan akarnak itt dolgozni velünk a szövetkezet rizstelepén, mert addigra ők is tagok lesznek. A 160 holdat 200-ra emeljük ... Folyik a szó most már a jövőről. A magyar ember a búzát életnek is nevezi. A rizzsel kapcsolatban ugyanolyan kifejezéseket használ, mint a búzával kapcsolatban. A rizs is „bokrosodik“, „kalászba szökken“, „viaszsárga“, mint a búza, mert a rizs is „élet,“