Népújság, 1961. december (12. évfolyam, 283-307. szám)

1961-12-01 / 283. szám

VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS NAPILAPJA XII. évfolyam, 283. szám ARA: 50 FILLÉR 1961. december 1., péntek A vezetés színvonala A XXII. kongresszus , az ötéves tervet megvitató­­ országgyűlés útmutatást­­ adott, határozottan kijelölte fejlődésünk irányát és mér­tékét. A beszámolókból és a hozzászólásokból világosan kitűnt, hogy minden eddigi­nél nagyobb és biztonságo­sabb anyagi és műszaki bá­­zist kell teremteni a kom­munizmus építése számára. Olyan magas színvonalra kell emelni a termelést, hogy megfelelő bázist tud­jon teremteni a szükségle­tek kielégítésére. Olyan módszereket kell kidolgoznunk, amelyek a legmodernebb technikát, a legkorszerűbb technológiát alkalmazzák. Az üzemek termelését olyan magas fokra kell emelni, hogy mi­nél előbb megvalósíthassuk a szükségletek szerinti el­osztást. De hiszen ez már a kommunizmus megvalósítás­­át jelentené... Igen, valóban erről van szó. Nyomatékosan utal­nunk kell a XXII. kongres­szus megállapítására: a népi demokratikus országok tör­ténelmileg azonos időszak­ban érkeznek el a kommu­nizmushoz. A 20 éves prog­ram a kommunizmushoz ve­zeti a szovjet népet és ebből következik, hogy mi — és a szocializmust építő többi nép is — hamarosan eljut eddig. De a tétel másik ol­dala is igaz. A kommuniz­mus megvalósítása csak az ipari és a mezőgazdasági termelés szakadatlan növe­lése útján lehetséges. Gaz­dasági programunkat tömö­ren és egyszerűen úgy le­hetne megfogalmazni, hogy többet, jobbat és olcsóbban kell termelnünk. Elengedhetetlen követel­mény, hogy a párt-, szak­­szervezeti és gazdasági ve­zetők elsajátítsák a korsze­rű vezetés tudományát. Mindenkinek, elsősorban a vezetőknek kell ismerniök feladataikat. A következő év január elsején minden vezetőnek tisztában kell lennie a tervfeladatokkal, az erőforrásokkal, a terme­lés anyagi és szellemi elő­feltételeivel. Aki ezt nem ismeri, vagy csak naponta lát előre, ott a vezetés kis­ipari, ott nem szolgálják a kommunista építés ügyét. Az elmúlt napokban az iparvezetők tanácskozásán elhatározták, és többen a nyilvánosság előtt ígéretet is tettek, hogy a jövő évi műszaki fejlesztési tervet a legnagyobb gonddal és kö­rültekintéssel állítják össze. Ez lesz a vezetők „bibliája”. A műszaki fejlesztési-intéz­kedési rend tükrözni fogja a legfontosabb feladatokat, a részlettervekkel, az újítá­sokkal való kapcsolatot és szabatosan meghatározza a végrehajtás módját, idő­pontját és a felelős nevét. Szükséges, hogy a műsza­ki intézkedési tervek kidol­gozásánál hallgassák meg a dolgozókat, vegyék figye­lembe a helyes javaslato­kat. Az anyagi ösztönzőket, a prémiumot, a jutalmazá­sokat tudatosan és követke­zetesen használják fel a cél­kitűzések megvalósítására. Ez az út visz a vezetés szín­vonalának javításához és a kommunizmus anyagi-mű­szaki alapjainak megterem­téséhez. Az öregekről is gondoskodnak Készül a boldogi Béke Tsz zárszámadása. Az előzetes szá­mítások szerint elérik a terve­zett munkaegységet, s aki szor­galmasan dolgozott a szövetke­zetben egész esztendőn keresz­tül, az meg is találja a számí­tását. De nemcsak a munkaké­pes, szorgalmas tagoknak je­lent a tsz gondtalanabb meg­élhetést ebben a községben. A tsz-ben levő 114 idős, munka­­képtelen öreg is nyugodtan néz a tél elé. Az öregek minden hónapban rendszeresen kapják az öregségi járadékot és arról is gondoskodnak a tsz-tagok, hogy egyetlen öreg se marad­jon kenyér nélkül. Ezért a földjáradék terhére búzát osz­tanak az öregeknek, hogy meg­legyen a fejadagjuk. Amelyik öreg föld nélkül lépett be a szövetkezetbe, vagy a földje után járó járadék nem fedezné a búzaszükségletét, annak a szociális alapból biztosítják a kenyérnek valót. Segítséget kaptak az öregek a háztáji gazdaságok műveléséhez, be­takarításához is. KÜLPOLITIKAI JELENTÉSEINK ★ ÚTTÖRŐHÍRADÓ ★ FoLYTATÁSos regényünk ★ Egy ESTE AZ EGRI TSZ-AKADÉMIÁN ★ BOLDOGI JEGYZETEK ★ RIPORT A HATVANI PETŐFI TSZ-BŐL ★ HÍREK — SPORT Ülést tart a Heves megyei képviselőcsoport Az országgyűlési képviselők Heves megyei csoportja de­cember 9-én délelőtt 10 órakor Egerben, a MÉSZÖV székhá­zában tartja legközelebbi ülé­sét. A csoport munkájának na­pirendjén ezúttal először a so­ron levő országgyűlésre való felkészülés szerepel, amelynek előadója Putnoki László elv­társi, a megyei pártbizottság első titkára lesz. Második napirendi pontként a burgonya-, zöldség-, gyü­­mölcsfelvásárlás 1961. évi me­gyei tapasztalatairól tárgyal a képviselőcsoport. Ennek elő­adója Bartolák Mihály, a MÉSZÖV igazgatósági elnöke lesz. Névadó ünnepség­ Karácsondon Kedves ünnepség lesz szom­baton délután Karácsondon: a községben akkor tartják meg az első névadó ünnepséget. Az ünnepségre felkészültek a ta­nácsnál — a névadással kap­csolatos üdvözlő beszédeket majd a hangoshíra- A tömegszervezetek közvetíti dk is, ajándékokkal­­ kedveskednek az újszülöttnek. A névadó ünnepséget ben­sőségesebbé teszi az is, hogy az úttörők köszöntik és nyak­kendővel ajándékozzák meg a kisgyermeket. Az ünnepség után a tömegszervezetek ren­dezésében vacsora lesz. fél a Tátrában > » AAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAA Már rég leesett az első hó a Magas-Tátra alacsonyabb részein is. Sok ezer turista és­­ síelő keresi fel a festői szépségű Zakopanét. Képünk is egy vidám, turistacsoportról készült, Kétnapos értekezlet a csecsemő- és gyermekvédelemről A Heves megyei Tanács VB egészségügyi osztálya és a Vö­röskereszt Heves megyei szer­vezete kétnapos együttműkö­dési értekezletet tart a jövő héten, az egri Szakszervezeti Kultúrotthon művelődési ter­mében. Az értekezlet december 8-án, délután három órakor kezdő­dik, Papp Sándornénak, a He­ves megyei Tanács VB elnök­helyettesének megnyitó beszé­dével. Ezután kerül sor dr. Litvay Emilnek, a budapesti Péterfy úti kórház igazgatójá­nak előadására, amely’el „Mit, vár a területi csecsemő­ellátás a tömegszervezetek­től?” címmel­ tart még. Az értekezlet második elő­adásában a megye csecsemő­­halandóságának alakulásáról és ezek tanulságairól beszél dr. Gyarmati Mihály, egri kórházi főorvos. Virág Margit, a Vöröskereszt országos köz­pontjának főelőadója „A Vö­röskereszt feladatai a csecse­mő- és gyermekvédelemben” címmel megtartott előadása után dr. Nagy Anna ismerteti a megye csecsemőinek szociá­lis-kulturális helyzetét. A december 8-i ülés utolsó két előadását Csokros Stefá­nia, a Magyar Vöröskereszt Heves megyei titkára és Soly­­mosi Lászlóné, hatvani járási védőnő tartják. A másnap — december 9-én — folytatódó ülés első előadá­sában dr. Sárkány Jenő, a bu­dapesti Heim Pál Gyermek­­kórház igazgató-főorvosa be­szél a csecsemőhalálozást be­folyásoló tényezőkről. Ezután dr. Ónody János egri kórházi főorvos és dr. Buka­­vinszki László adjunktus is­mertetik a megye terhesgondo­zási adatait, majd dr. Pásztor József, a budapesti Árpád Kórház gyermekorvosa tart előadást a Heves megyéből felvett, veszélyeztetett csecse­mőkről. Az értekezlet utolsó előadá­sában dr. Csabay Lászlóné gyógypedagógus ismerteti a csecsemőkön végzett lélektani vizsgálatokat. Tájelőadásra készül bélapátfalvi kultúrcsoport A bélapátfalvi kultúrcsoport telt ház előtt mutatta be va­sárnap a községi kultúrotthon­­ban a Huszárvágás­t. A dara­bot Kristóf Ferenc, a kultúr­otthon művészeti vezetője rendezte. A Bélapátfalván nagy siker­­rel szereplő színjátszók most tájelőadásra­ készülnek; a szomszédos községek kultúr­­otthonaiban mutatják be a színdarabot. 70 hold gyümölcsös, harminc hold szőlő A karácsondi Kossuth Ter­melőszövetkezet tagjai egyre több gondot fordítanak arra, hogy fejlesszék a gyümölcs-és szőlőtermesztést. Ennek érde­kében már az idén is telepí­tettek 34 hold szőlőt. Az új te­lepítés nagyon szépen beállt. Jövőre ismét nagyobb szabású telepítésre kerül sor, most forgatják a földet egy hetven­­holdas gyümölcsös és egy 30 holdas szőlőtelepítés alá. Katangai menekültek Elisabethville-ben A katangai harcok és zavargások következtében mintegy 35 000 kongói keresett menedekat táborban. A késen egy ENSZ-katona, fertőtleníti a menekült­­tábort. Elisabeth­ville-i 7 Karácsondon élénk, a kul­­túrélet. Ez volt a falura jellemző ezelőtt három­­négy esztendővel is, pedig akkor a lakosoknak nem sok idejük akadt arra, hogy esténként szórakozzanak, tanuljanak, hiszen az egyé­ni gazdaságok lekötötték az időt és az erőt. Mióta ter­melőszövetkezeti község lett Karácsond, a kultúrálét még jobban fellendült. A szép, újonnan berendezett, rendbehozott kultúrház most már egyetlen este sem csendes, hol a fiatalok ve­szik birtokukba, hol az idő­sebbek, vagy éppen az as­­­szonyok. Itt tanulnak, be­szélgetnek, szórakoznak, is­kolákat, tanfolyamokat szer­veznek. De még ennél is többre jutottak most már. A falu kulturálódásának fokát egy másik adaton is le le­het mérni. A községben 200 állandó bérletet váltottak a Gárdonyi Géza Színház elő­adásaira. Csak örömmel le­het üdvözölni ilyen hírt, amely a növekvő kulturális­ igények bizonyítéka. (~d~)x

Next