Népújság, 1965. június (16. évfolyam, 127-152. szám)

1965-06-01 / 127. szám

Támadnak a szabadságharcosok Vietnami helyzetkép Vasárnap amerikai repülőgé­pek újabb légitámadást hajtot­tak végre a Vietnami Demok­ratikus Köztársaság területe el­len. A támadók Hanoitól 72 ki­lométernyire délre raktárépü­leteket bombáztak. A kalóz­bombázók ennyire még soha­sem közelítették meg a VDK fővárosát. A támadásban 16 repülőgép vett részt, és negyven tonna bombát dobott le, a nyugati hírügynökségek hozzáfűzik, hogy a behatoló amerikai gé­peket heves légelhárítás fogad­ta. Az AP saigoni tudósítója sze­rint a dél-vietnami belpolitikai helyzet továbbra is „zavaros és veszélyes”. Phan Khac Sun ál­lamfő ugyan hosszas vonako­dás után aláírta a kormány négy új miniszterének kineve­zését, de a belügyminiszter és a gazdaságügyi miniszter levál­tásának problémája még min­dig nem oldódott meg. A fe­szült helyzetre való tekintettel Taylor, amerikai nagykövet, aki még pénteken jelentéstétel­re Washingtonba akart utazni, egyelőre a dél-vietnami fővá­rosban marad. A dél-vietnami hatóságok azt állítják, hogy a vasárnap tartott községi és tartományi választások során Saigonban a választójogosultak közel 70 százaléka leszavazott. Külföldi tudósítók szerint azonban a vá­lasztások a teljes érdektelenség jegyében zajlottak le. A hely­zetre jellemző, hogy a hatósá­gok beismerése szerint is a vi­déki választások lefolyásáról és a részvételi arányról egyelő­re nem állnak rendelkezésre adatok. A dél-vietnami szabadság­­harcosok offenzívája az ország északi részeiben változatlan erővel tart. Az amerikai és dél­­vietnami repülőgépek az időjá­rás megjavulásával vasárnap beavatkoztak a Da Nang-tól délre, Quang Ngai körzetében folyó harcokba. A saigoni ame­rikai főhadiszállás a katonai helyzetet zavarosnak ítéli. A Quang Ngai körzetében 48 órá­ja folyó harcok során a szabad­ságharcosok bekerítették a kor­mánycsapatok és az amerikaiak 1—1 zászlóalját, amelyek súlyos veszteségeket szenvedtek. Vál­tozatlanul súlyos harcok van­nak Ba Gia környékén is. Ame­rikai helikopterek légi hídon szállítanak hadianyagot a ve­szélyeztetett körzetekbe, ahon­nét ugyancsak légi úton távo­­lítják el a dél-vietnami kor­mánycsapatok és az amerikaiak sebesültjeit. A szabadságharco­sok erős támadásokat intéznek a Saigontól északra vezető utánpótlási vonalak ellen is. Hétfőre az időjárás ismét el­romlott, s ez megnehezíti a dél­vietnami és amerikai egységek utánpótlását és légitámogatását. ★ Mint a Vietnami Tájékoztató Iroda jelenti, a vietnami nép­hadsereg főparancsnokságának összekötő bizottsága a vietnami semleges felügyelő bizottsághoz intézet­t üzenetében tiltakozik az ellen, hogy az Egyesült Ál­lamok 7. flottájának hajói lö­vik Dél-Vietnam partmenti fal­­vait, valamint az ellen, hogy az új-zélandi kormány katonai egységeket küld Dél-Vietnam­­ba. Az összekötő bizottság rá­mutat, hogy az új-zélandi kor­mánynak ez a döntése rendkí­vül veszedelmes lépés, amely az Egyesült Államok agresszió­jának kiszélesedéséhez vezet és az 1954-es genfi egyezmé­nyek súlyos megsértését jelen­ti.★ Gordon Walker, volt angol külügyminiszter, a Scotsmar hétfői számában írt cikkében megállapítja, az Egyesült Álla­mok igen nagy hibát követne el ha Vietnamban­­ elvesztené tü­relmét, és megkezdené Hanoi­nak és az észak-vietnami ipar­­központoknak a bombázását. Feszültség az Nyugati hírügynökségek egy­behangzó jelentései szerint va­sárnap fokozódott a feszültség a Louisiana állambeli Bogalu­­sában. A polgári jogokért har­colók helyi vezetői megkezd­ték „házi agitációjukat”, hogy a hétfőre tervezett tiltakozó felvonuláson minél több he­lyi lakos jelenjék meg. A 36 helyi rendőr megerősí­tésére Louisiana állam rendőr­sége 50 újabb fegyverest kül­ amerikai Délen dött a városkába. A Georgia állambeli Craw­­fordville városkában néger polgárjogi harcosok vasárnap megkísérelték, hogy a „keresz­tyéni egyenlőség” szellemében elfoglalják helyüket a fehérek számára fenntartott két bap­tista templomban. A fehér „felebarátok” azonban meg­akadályozták ezt a tervet. A rendőrség 13 színes bőrű hívőt letartóztatott. (MTI) Újabb összecsapások Dominikában Santo Domingóban hétfőre virradó éjszaka ismét több ös­­­szecsa­pásra került sor az alkot­mányos erők és az Imbert-féle junta csapatai között. Különö­sen heves tűzharc zajlott le az Imberték kezén lévő, de az al­kotmányos erők által bekerí­tett nemzeti palota, Santo Do­mingo egyik legjelentősebb középülete körül. Az épület bir­toklásáért már napok óta fel­jel újulnak a harcok. José Mo­ra, az AÁSZ főtitkára, tervet dolgozott ki arra, hogy a nem­zeti palotát az Amerika-közi erők ellenőrzése alá helyezzék. Caamano alkotmányos elnök ezt élesen ellenzi, mivel a palo­ta a felkelők által ellenőrzött területen van. Az alkotmányos kormány egyébként vasárnap levelet in­tézett az AÁSZ washingtoni külügyminiszteri értekezletéhez és ebben követeli, hogy a „lehe­tő leghamarabb” vonják ki az Amerika-közi erőket. Jottin Cury, a Caamano-kormány kül­ügyminisztere, rámutat, hogy az AÁSZ alapokmánya tiltja a­ katonai beavatkozást, tekintet nélkül annak indokolására, s utalva arra, hogy az Amerika-közi erő jelenlegi összetétele 18 ezer 400 amerikai tengerészgya­logos és 1500 latin-amerikai ka­tona megjegyzi, „mindeddig senki sem volt képes felfedezni, mi a különbség az amerikai be­avatkozás és az AÁSZ beavat­kozása között". Cury levele bí­rálja José Mora AÁSZ-főtitkár tevékenységét is. Azzal vádolja, hogy részrehajló az Imbert-féle junta irányában. Az AFP hírügynökség kom­mentárban foglalkozik a domi­nikai helyzettel és megállapít­ja, hogy Santo Domingóban a helyzet ideiglenesen stabilizá­lódott; az amerikaiak gyakorla­tilag elfoglalták az országot, egyre aktívabb az AÁSZ be­avatkozása és megérkeztek az ENSZ-megfigyelők is. Katonailag a helyzet nagyjá­ból világos, politikailag azon­ban zűrzavaros, a gazdasági helyzet pedig gyorsan romlik az országban. Politikai téren az amerikaiak továbbra is keresik az elképze­lésük szerinti ideális koalíciót, amely antikommunista lenne, de nem lenne — Washington szerint — sem túl jobboldali, sem túl baloldali. Továbbra is Antonio Guzman, Bosch, volt elnök kormányának egyik mi­nisztere a legfőbb jelölt, de emlegetik Hector Garcia Go­­doyt is, aki ugyancsak tagja volt Bosch kormányának és Guzmanhoz hasonlóan dúsgaz­dag ember, egy nagy dohány­gyár tulajdonosa. A tárgyalá­sok párhuzamosan folynak Santo Domingóban és Washing­tonban. Tájékozott források szerint a legfőbb nézeteltérés nem is a miniszterelnök sze­mélyére vonatkozik, hanem ar­ra, hogy ki legyen a fegyveres erők főparancsnoka. A Szovjetunió határai a béke és a barátság határai Koszigin beszéde A szovjet kormány által Gerhardsen norvég miniszter­elnök tiszteletére adott ebéden Koszigin szovjet kormányfő beszédet mondott, kijelentette, hogy a szovjet—norvég kap­csolatok normálisan fejlődnek, a Szovjetunió hajlandó minden vonalon elősegíteni a jószom­szédi kapcsolatok erősödését. Koszigin hangoztatta: egyet­ért Gerhardsennek moszkvai látogatása előestéjén tett ki­jelentésével, amely szerint a norvég—szovjet kapcsolatok jól példázzák a különböző társadalmi rendszerű államok­nak a közös érdekű kérdések­ben megnyilvánuló együttmű­ködését. — Meggyőződésünk — tette hozzá —, hogy országaink né­pei nem felejtik el a második világháború tanulságait, ha­nem éberen őrködnek, hogy azok az erők, amelyek a második világháborút ki­robbantották, ne sérthes­sék meg ismét az európai államok biztonságát. — Természetesen vannak olyan körülmények, amelyek megnehezítik Norvégia és a Szovjetunió szóra­­ibb közele­dését — mondotta­­ Koszigin. — Elsősorban arra gondolok, hogy önök részt vesznek az Észak­atlanti Tömbben, ami óvatosság­ra késztet bennünket, mert ez a tömb a Szovjetunió és a többi szocialista országok ellen irányul. Vannak a világon revansvágyó és egyéb erők, amelyek szívesen látnák, ha összetűzést támaszthatnának közöttünk az észak-atlanti szerződés felhasználásával.­­ Mindamellett reméljük, hogy országaink kapcsolatai, amelyek most jók, idővel még jobbakká válnak. Arra fogunk törekedni, hogy határainkat a béke és barátság határának ne­vezhessék, egész Észak- Európában megszilárdul­jon a nyugalmi helyzet és az enyhülés. Hajlandók va­gyunk megvizsgálni min­den ilyen célú javaslatot. Koszigin kijelentette, hog a dél-vietnami fegyveres inter­venció, a Vietnami Demokra­tikus Köztársaság területének bombázása, a dominiki ügyekbe történt fegyveres be­avatkozás az ENSZ alapokmá­nyának és az általánosan elis­mert nemzetközi jogszabályok­nak kíméletlen megsértését je­lenti. Az ilyen lépések volta­képpen kísérletek arra, hog a nemzetközi jogot felcserélje az idegen ügyekbe való be­avatkozás jogával. Értheti hogy ez különösen a kis álla­mokat veszélyezteti. — Irányvonalunk­ harcain azok ellen, akik rá akarja kényszeríteni akaratukat ma népekre, megszilárdítani a bé­ke és a népek közötti barátsá­got, tiszteletben tartani mind a nép jogát, hogy maga döntsön belső ügyeiben",— jelentette k Koszigin. (MTI) Dominikai krónika Ember a hajókazánban Rafael Leonidas Trujillo Mo­lina, Dominika Washington akaratából lett diktátora nem­csak hazug demagóg volt, ha­nem tömeggyilkos is. A rezsim egyik hivatalos kiadványa sze­rint az ő uralma alatt sikerült rendezni Haitival a határkér­dést és ezzel örök békét terem­teni Hispaniola szigetén. Nos, Trujillo 1937-ben zsoldosaival átlépte a korridort és tízezer haiti négert öletet halomra. Ennyiben igaz, hogy „örök bé­két” teremtett. Különben is szeretett min­den problémát „radikálisan” megoldani. Ha valaki nem tet­szett neki, „örök békére” kár­hoztatta és punktum. Amikor például a kubai nép elsöpörte az ottani diktátort, Fulgencio Batistát, erre is a maga mód­ján reagált: a merényletek egész sorát szervezte a kubai forradalom vezére, Fidel Cast­ro ellen. Bosszújának, vadálla­­ti dühének általában nem áll­ták útját a határok. Erre az egyik legborzalma­sabb példa dr. Jesus Galindez professzor esete. Egy ismeretlen telefonás Galindez nemzetközi hírű tu­dós volt. Santo Domingo egye­temén történelmet tanított. Az igazmondás és az emberség erősebb volt benne mint a megtorlástól való félelem — és ez volt a tragédiája. Előadásai­ban nem rejtette véka alá, mi a véleménye Trujilloról. Bará­tai egy éjjel értesítették: azon­nal meneküljön, el akarják hurcolni. Életveszélyes körül­mények között, nagy nehezen sikerült egy halászbárkán el­hagynia az országot. New Yorkban telepedett le. Egy napon ottani lakásán csen­gett a telefon. Izgatott férfi­hang jelentkezett: — Professzor úr! Az ön sze­mélyes segítségére van szükség. Könyörgöm, azonnal jöjjön! Az ismeretlen telefonáló megmondta a címet, aztán — mielőtt Galindez részletesebb magyarázatot kérhetett volna — letette a kagylót. A telefo­nálók jól ismerték a profes­­­szort, szerette hazáját és ha honfitársainak segítségre volt szükségük, képtelen volt nemet mondani. Amikor belépett a megadott címre, köszönés he­lyett leütötték. Kocsiba gyömö­szölték és a kikötőbe hurcol­ták, ahol egy régi teherhajón dominikai zászlót lengetett a szél. Nyomozás közben a tanár barátai azt hitték, Galindezt Trujillo börtönébe vitték, ké­sőbb a teherhajó egy megszö­kött matrózának vallomásából kiderült: Jesus Galindezt út­közben elevenen elégették a hajó kazánjában. Rafael Leoni­das Trujillo Molina „genera­lisszimusz” nem szerette a nyomokat... A pénzt viszont nagyon. Ahogy a tekintélyes londoni Times megfogalmazta, „egész Dominika Trujillo magánbirto­ka volt.” Ha valahol jó üzletet szimatolt, megvette a céget. Ki merte megtagadni, hogy eladja neki? Esetleg társnak ajánlko­zott. Ki bátorkodott volna vis­­­szautasítani ekkora megtisztel­tetést? Ha egy-egy vállalkozá­sa mégis veszteségesnek bizo­nyult, Trujillo eladta a csődtö­meget­­ az államnak. Trujillo, a magánember simán elintéz­te Trujillónál, az államfőnél, hogy a kormány megvegye a bukott vállalkozást és jó árat fizessen érte ... Washington jótevője A diktátor vagyona így az­tán egyszerűen fantasztikus méreteket öltött. Famíliája ke­zébe került a megművelt föld­terület egyharmada, 16 cukor­gyárból 12, az ország légifor­galmi társasága, állattenyész­tő farmok, rádió- és tv-állo­­mások, tej- és húsfeldolgozó üzemek, cement-, hajó- és textilgyárak, malmok, gyapot­­ültetvények és bányák egész hálózata. Az üzletember és az „állam­férfi” beonulására jellemző a következő eset. Amikor a zsar­nok „megvette” az ország leg­nagyobb cipőgyárát, rendeletet adott ki, amelyben megtiltotta a parasztoknak a mezítláb­­járást. Vagyonát nyolcszázmil­lió dollárra becsülték. Nyereségvágyát beteges hiú­sága felülmúl­ta. £ 1 Bendíad­tornak, Jótevőnek neveztette magát, sőt mi több, maga is így írta alá a hivatalos okmá­nyokat. A kórházak termeiben ez a felirat díszelgett: „Csak Trujillo gyógyíthat meg!” A vízművek homlokzatára ezt vé­­sette: „Trujillo adja az ivóvi­zet!”. A rezsim egyetlen napi­lapja, az El Caribe ilyen cí­mekkel illette: „El Libertador, vagyis a Felszabadító, Az Or­szág Első Írója, Az Amerikai Földrész Első Antikommunis­­tája, Amerika Megváltója”. A kis ország területén 1870 Trujillo-szobor volt. A diktátor magáról nevezte el Santo Do­­mingot Ciudad Trujillonak Volt Trujillo-tartomány, Be­­nefactor-tartomány és így to­vább. Egy biztos: Washington méltán nevezhette jótevőnek a diktátort, aki biztosította Do­minikában az Egyesült Álla­mok gazdasági-politikai befo­lyását. A rugalmasabb Ken­­nedy-politika idején azonban a hangoskodó, még taktikai változásra is képtelen zsarnok kezdett kellemetlenné válni megbízóinak. A Fehér Ház szívesen látott volna szalonké­pesebb helytartót Santo Do­­mingoban. A zsarnok ezzel el­vesztette egyetlen támaszát és végzete nem is késett soká: 1961 májusában a San Cristo­bal felé vezető országúton fe­kete limuzin keresztezte ko­csija útját és a támadók rö­vid tűzharcban végeztek a diktátorral. Az Ujjongó nép a hír halla­tára elözönlötte az utcákat. A tömeg elsöprő erővel haladó kormány megalakításáért tün­tetett. Ekkor azonban amerikai hadihajók tűntek fel Domini­ka partjain... Harmat Endre 2 MlPÜJSiG 1065. június L, kedd Fra­ncia­ország nem vesz részt a NATO hadgyakorlatán Bush nyilatkozata Az Észak-atlanti Szövetség hadügyminisztereinek hétfőn kezdődő párizsi tanácskozásai előtt egy nappal a szervezet mélyreható válságának újabb jelei bukkantak felszínre. Mint nyugati hírügynökségek párizsi NATO-forrásokra hivat­kozva jelentik, Franciaország úgy döntött, hogy csak jelké­pes egységekkel képviselteti magát a NATO 1966-os, Fallex fedőnevet viselő hadgyakorla­tán, mivel — a francia indok­lás szerint — „a hadgyakor­lat nincs összhangban a szer­vezet alapokmányában lefek­tetett stratégiai alapelvekkel­­. A nyugati szövetségesek kö­zül az Egyesült Államok re­agált elsőnek a francia dön­tésre. Dean Busk amerikai külügyminiszter vasárnapi sajtóértekezletén azzal a kije­lentéssel igyekezett elütni az ügyet, hogy a NATO-n belül a francia bejelentés ellenére sin­csenek súlyos ellentétek, csu­pán „elméleti, esetleg politi­kai vita folyik stratégiai elkép­zelésekről”. Egy kérdésre azon­ban már azt válaszolta, hogy Franciaország „az Egyesült Ál­lamok érzése szerint javasolni fogja a NATO jelenlegi szerve­zetének felszámolását, de tag­ja marad a nyugati szövetség­nek”. Bush vasárnapi sajtóértekez­letén foglalkozott a dominikai és a vietnami problémával is. Azt bizonygatta, hogy az Egyesült Államok nem akar kormányt rákényszeríteni a Dominikai Köztársaság népére, „mert egy ilyen kormány népszerűtlen lenne, hiszen magán viselné a Made in USA címkét”. Kifej­tette véleményét, hogy a domi­nikai kormányban helyet kelle­ne foglalniuk „Bush­ volt elnök párthíveinek, a mérsékelt kö­rök és a katonai junta képvise­lőinek”. Johnson elnök után most Bush is szorgalmazta „a szük­ség esetén gyorsan cselekvő” állandó Amerika-közi erők megalakítását. Az amerikai külügyminiszter egyszersmind igyekezett­ eloszlatni a latin­­amerikai országok amiatti ag­godalmát, hogy ezeket az erő­ket az Egyesült Államok eset­leg felhasználja újabb beavat­kozásra a latin-amerikai föld­részen. Erhard elutazott az Egyesült Államokba Erhard nyugatnémet kancel­lár hétfőn Schröder külügymi­niszter társaságában repülőgé­pen hivatalos látogatásra Washingtonba utazott. Elutazása előtt a repülőtéren adott sajtónyilatkozatában ar­ról biztosította hallgatóit, hogy Nyugat-Németország és az Egyesült Államok között mes­­­szemenő nézetazonosság nyil­vánul meg kül- és belpolitikai kérdésekben. Elismerte, hogy „belső összefüggés áll fenn” jelenlegi amerikai útja és a De Gaulle francia elnökkel jú­nius 11-én és 12-én folytatandó megbeszélései között. (MTI) Gyorslista me­az 1965. május 31-én megtartott lottó jutalomsorsolásról, iyen a 21. játékhét szelvényei vettek részt. A miskolci kiértékelőhelyekhez beküldött szelvények kö­zül az alábbiak nyertek: 376 063 modern otthon gépei, 408 673 fényképezőgép, 426 327 rádió, 439 318 utalvány, 440 223 televízió, 450 829 motorkerék­pár, 453 351 rádió, 454 645 óra és utalvány, 4 681 598 éléskamra utalvány, 4 682 177 ezüst evő­eszközkészlet, 4 683 946 óra, 4 689 170 utalvány, 4 694 619 te­levízió, 5 570 288 háztartási kis­­gépesítés, 5 599 487 fényképező­gép, 5 617 166 éléskamra utal­vány, 5 997 936 rádió, 7 583 311 utalvány, 7 596 232 óra és utal­vány, 7 609 751 camping felsze­relés, 7 612 435 élelmiszer utal­vány, 7 612 876 tv, 7 613 930 tv, 7 619 869 tv, 7 620 139 utalvány, 9 310 050 óra és ut., 9 314 099 rá­dió, 9 317 752 írógép, 9 319 504 utalvány, 9 326 512 utalvány, 9 329 531 televízió, 9 352 607 Bp., 11., Frankel Leó u. 84. sz. alatt felépülő társasházban az V. e. 27. sz. alatt háromszobás (kettő kisméretű) étkező- és főzőfülkés loggiás öröklakás, 9 363 553 ut., 9 372 898 modern otthon gépei, 9 375 665 élelmiszer utalvány, 9 378 099 lemezjátszó, 9 378 665 élelmiszer utalvány, 9 389 675 óra­ duó, 9 400 704 ágyneműkész­let, 9 405 060 utalvány, 9 421 848 varrógép, 9 422 458 kényelem a háztartásban, 9 424 671 teás­­készlet, 9 425 151 élelmiszer ut., 9 433 008 élelmiszer utalvány, 9 439 422 élelmiszer utalvány, 9 453 799 élelmiszer utalvány, 9 455 764 porszívógép, 9 459 036 utalvány, 9 468 729 élelmiszer utalvány, 9 489 152 élelmiszer utalvány, 9 492 520 óra­ duó, 9 513 311 tengeri utazás, 9 545 630 óra, 9 554 342 élelmiszer utal­vány, 9 559 328 élelmiszer utal­vány, 9 570 293 modern otthon gépei, 9 575 177 tv, 9 586 695 fényképezőgép, 9 598 896 utal­vány, 9 602 013 ut., 9 603 170 háztartási kisgépesítés, 9 619 843 fényképezőgép, 9 622 817 óra, 9 627 347 utalvány, 9 638 299 tv, 9 642 706 utalvány, 9 650 749 rá­dió, 9 666 519 élelmiszer utal­vány, 9 669 618 óra és utalvány, 9 675 647 rádió, 9 684 123 fény­képezőgép, 9 715 932 utalvány, 9 721 741 télévé, 9 722 693 hű­tőgép, 9 729 916 ut., 9 738 247 ut., 9 745 113 rádió, 9 766 053 utal­vány, 9 770 464 óra­ duó, 9 772 927 televíziós, 9 788 464 kávéskészlet, 9 792 810 televízió, 9 799 777 ut., 9 802 535 zeneszekrény, 9 803 297 utalvány.★ A gyorslista közvetlenül a húzás után készült, az esetleges számhibákért felelősséget nem vállalunk. A nyertesnek a szel­vény fogadási szelvényrészét június hó 20-ig kell eljuttatnia a Sportfogadási és Lottó Igaz­gatóság lebonyolítási osztályá­­­nak. (Bp., V., Nádor u. 15.)

Next