Népújság, 1972. május (23. évfolyam, 102-126. szám)

1972-05-14 / 112. szám

Heti külpolitikai összefoglaló így látta hírmagyarázónk, Pálfy József: f­z év legizgalmasabb hete volt ■ ■ HIHETETLEN IZGALMAK jegyében telt el ez a hét. Előrejelzéseinkben legfel­jebb csak a bonni­ parlament vitáinak, hosszas huzavonái­nak esélyeit latolgathattuk meg, hozzátéve azt a bi­zonytalansági tényezőt, amit az olaszországi törvényhozá­si választások kimenetele je­lenthetett. Voltak ugyan el­szórtan vélemények arról, h­ogy az amerikai politika megkeményedik, hogy a VDK ellen visszavágást terveznek Washingtonban a vietnami hazafiaknak a déli hadszín­tereken elért sikerei miatt. Azt azonban kevesen jósol­hatták volna meg, hogy az amerikai elnök öt hónappal az elnökválasztás és két hét­tel a tervezett moszkvai lá­togatása előtt az indokínai eszkaláció újabb veszélyes lépcsőfokára menne, akarna hágni... S ez történt. Nixon elnök katonai tanácsadóira hallgat­va elrendelte a Vietnami Demokratikus Köztársaság kikötőinek aknazárral való elzárását. Ugyanakkor kilá­tásba helyezte a légi hábo­rúnak minden eddiginél szé­lesebb területre való kiter­jesztését, a VDK területén az országutak és vasútvona­lak korlátlan bombázását. Különösen az „aknapolitika­’ volt az, amely a világban is, Amerika határain belül is megdöbbenést keltett. Ez az elaknásítás súlyosan megsér­tette a hajózás szabadságá­ról szóló nemzetközi szerző­déseket és joggyakorlatot. Katonai célja az lenne, hogy megakadályozza a Vietnami Demokratikus Köztársaságba irányuló szállításokat, s így közvetve kihasson a Dél-Vi­­etnamban harcoló szabadság­­harcosok utánpótlására is. De mint szinte minden ka­tonai szakértő leszögezi: a dél-vietnami nagy offenzíva megindításakor a szabadság­­harcosok vezetői nyilvánva­lóan maximális fegyver-, lő­szer- és élelmiszermennyisé­­get halmoztak fel, utánpót­lási gondjaik rövid időn be­lül nem jelentkezhetnek ... (Az amerikai hadvezetés szá­mításaira csattanós választ adtak a vietnamiak An Loc elfoglalásával.) AZ EGYESÜLT ÁLLA­MOKON belül ismét meg­élénkült a háborúellenesek tábora, különösen az egye­temi fiatalság volt igen ak­tív ezekben a napokban. Az ország mintegy 7 millió fő­iskolai diákja közül sok százezren verekedtek meg rendőrökkel, katonákkal, akik megpróbálták elfojtani az ifjúság ellenzéki hangját. Hogyan vélekedik az ame­rikai közvélemény Nixon újabb agresszív lépéséről? Egyes közvélemény-kutatási adatok szerint ama bizonyos „csöndes többség”: a reakci­ós sajtó, a demagóg politi­kusok által befolyásolt kis­polgárság m­ég mindig nem hajlandó felismerni, milyen kockázatos, kalandor útra tévedt az elnök. A „hangos kisebbség”, Nixon ellenzéke persze egész sor tekintélyes személyiséget is felsorakoz­tat: Edward Kennedy­tól tu­dósokig, McGovern szenátor­tól írókig, lelkészekig. A héten minden szovjet megnyilatkozásra rendkívül figyelemmel tekintett a vi­lág. A Szovjetunió kormá­nyának nyilatkozata igen határozottan, ugyanakkor mértéktartóan fejtette ki a szovjet álláspontot. A hang­súly nemcsak az amerikai lépések elítélésén volt, ha­nem azon, hogy a Szovjet­unió megadja a hős vietna­mi nép harcához a szüksé­ges támogatást. A szovjet Az események krónikája: HÉTFŐ: Rogers amerikai külügyminiszter európai körútját félbe­szakítva, meglepetésszerűen hazarepült Washingtonba . Fatolicsev szovjet külkereskedelmi miniszter az USA-ba utazott. KEDD: Nixon bejelentette a vietnami kikötők elaknásítását — Közzétették az olasz választások eredményét SZERDA: A bonni Bundestag hozzákezdett a ratifikációs vitához, majd egy hétre felfüggesztette — Hanoit és Halphongot bombázta az amerikai légierő CSÜTÖRTÖK: Szovjet kormánynyilatkozat az amerikai agresszióról — Grecsko szovjet honvédelmi miniszter Szibériába látogatott PÉNTEK: Bonnban parafálták a két német állam közlekedési szer­ződését — Bukarestben aláírták az NDK és Románia barátsági, együttműködési és kölcsönös segélynyújtási szerződését SZOMBAT:­on Loc térségében heves harcok dúlnak — Agnew amerikai alelnök Tokióban tárgyal kormánynyilatkozatban ben­ne volt az a felszólítás is, hogy az USA küldöttei tér­jenek vissza a párizsi tár­gyalóasztalhoz. Természetszerűleg érdek­lődés kísérte ilyen körülmé­nyek között azt a tényt, hogy a SALT, a szovjet— amerikai tárgyalások a ha­dászati fegyverek korlátozá­sáról tovább folytak, s hogy hírek szerint küszöbön áll egy részletmegegyezés. Ugyancsak ráirányult a fi­gyelem a szovjet—amerikai külkereskedelmi tárgyalá­sokra. Patol­csev szovjet kül­kereskedelmi minisztert még Nixon elnök is fogadta. A HÉTEN „megkeménye­dett” a bonni ellenzék, amely pedig az emlékezetes bizal­matlansági indítvány fölötti szavazásban egyszer már ve­reséget szenvedett. A soro­zatos pártközi tárgyalásokon kompromisszum született ugyan, ennek alapján ki is tűzték a Bundestag napi­rendjére a szovjet—nyugat­német és a lengyel—nyugat­német szerződések ratifiká­ciós vitáját, de az utolsó pillanatban Bartel, Strauss és a többiek értésre adták, hogy ha nem halasztják el a szavazást, elutasítják a ra­tifikációt. Olyan helyzet ala­kult ki, hogy kétségessé vált, többséget kap-e a ratifiká­ciós javaslat? Ezt a kocká­zatot a Brandt-kormány alig­ha vállalhatta. Hiszen ép­pen az volt addig a kancel­lár és Walter Scheel külügy­miniszter szándéka, hogy egy közös külpolitikai nyilatko­zatot szerkesztenek meg az ellenzékkel együtt. Barzelék azonban — szinte óráról-órára változtatva ál­láspontjukat­­— a végén vis­­­szatáncoltak. S az emberben felmerül a kérdés: vajon Barzel, vagy Strauss olyan nagy ember-e, hogy a saját szakállukra mernének-e egy ilyen világpolitikai kihatású bonni botrányt kavarni? A BONNI BELPOLITIKAI huzavonát jó irányba befo­lyásolhatja viszont a hét másik eseménye: egy lépés­sel közelebb került a meg­valósuláshoz az NDK és az NSZK első, nemzetközi jogi jellegű szerződése. Bonnban már parafálták a közúti, vas­úti és vízi úti forgalmat sza­bályozó megállapodást. (A légi forgalom szabályozásá­ról még nem döntöttek, ez későbbi tárgyalási téma le­het.) Nem lehet elég nyo­matékkal hangsúlyozni, mi­lyen jelentősége van annak, hogy létrejön az első nem­zetközi jogi szerződés a két német állam között. Ebben már benne van az NDK nem­zetközi jogalany voltának el­ismerése is.r w­u £ Sz £ S' ­972. május 14., vasarnap Tekintse meg az AGRIA Bútorgyár 20 éves jubileumi kiállítását az Egri Gárdonyi Géza Színház emeleti előcsarnokában. A kiállítás nyitva: május 15-én 14 órától 20 óráig, 16-án 9 órától 18 óráig. Szeretettel várjuk az AGRIA BÚTORGYÁR. Sátai termelőszövetkezet felvételre keres gépkocsi­­vezetőket, vontató­­vezetőket Jelentkezni lehet munkaidőben hétfőtől szerdáig, a tsz-irodában. * Budapesti Bútoripari Vál­lalat 7. számú gyáregysége, Eger, közgazdasági techni­kumi végzettséggel rendel­kező munkaerőt keres nttasároi MIÉI óetöltésMt Jelentkezés a gyár főköny­velőségén, Eger, Grónay S. u. 3. sz. alatt. A Varsói Szerződés és az európai A nemzetközi jog töténe­­tében soha nem létezett olyan ténylegesen védelmi jellegű politikai-katonai szö­vetség, mint amilyet 1955. május 14-én a lengyel fővá­rosban aláírt Varsói Szerző­dés életre hívott. A tizenhét esztendővel ezelőtti fenyege­tő európai helyzet parancso­­lóan írta elő a szocialista or­szágok erőfeszítéseinek egye­sítését, a hatékony önvéde­lem megszervezését. Az az­óta eltelt időszak eseményei minden tekintetben igazol­ták e lépés megtételének helyességét. A Varsói Szer­ződés egész eddigi fennállá­sa alatt betöltötte alapvető funkcióját: megbízhatóan ga­rantálta valamennyi szerző­dő fél — köztük hazánk — területi sérthetetlenségét, nemzetközi szuverenitását, függetlenségét és szabadsá­gát. A koalíciónkban testet öltött hatalmas erő — a hat­vanas évektől már a világ­­politik­ában is egyre határo­zottabban jelentkező katonai erőfölényünk — eredménye­sen visszatartotta a nyugati agresszív köröket a kockáza­tos kalandoktól, biztosította a szocializmus építésének legkedvezőbb nemzetközi fel­tételeit és az általános biz­tonságot. Több mint másfél évtized­del a szerződés aláírása, a szocialista országok egyesí­tett fegyveres erőinek létre­hozása után a tények meg­győzően igazolták, hogy föld­részünknek ebben a század­ban élvezett viszonylag leg­hosszabb békés időszaka el­sősorban az erőviszonyok ja­vunkra történt eltolódásá­nak köszönhető! Ebből logi­kusan következik a kérdés: miért ne lehetne a még min­ biztonság­ ­ig bizonytalan európai bé­kés állapotot tartós és szi­lárd alapokra helyezni? Em­lékeztetnünk kell arra, hogy a Varsói Szerződés tagálla­mai már az alapító okmány­ban kimondták: „Ha létre­jön az európai kollektív biz­tonsági rendszer , e célból ál­talános európai kollektív biz­tonsági szerződést kötnek — amire a Szerződő Felek állan­dóan törekedni fognak — a jelen szerződés az általános európai szerződés érvénybe­lépésének napján érvényét veszti”. A Szovjetunió, a­ szocialis­ta országok kormányai tehát már húsz esztendővel ezelőtt is eszköznek — nem pedig célnak — tekintették a Var­sói Szerződést. A cél válto­zatlan: a kollektív európai békerendszer megteremtése. Ha ezt a célt sikerül elérni, nem lesz többé szükség sem a NATO-ra, sem pedig a Varsói Szerződés szervezeté­re. A politikai tanácskozó testület 1966-os bukaresti, az 1969-es budapesti, az 1970-es berlini és az 1972-es prágai ülésein mindvégig az általános biztonsághoz veze­tő utak és módok vizsgálata állt a figyelem középpontjá­ban. A legutóbbi prágai ülés­szakon már azok az alapel­vek is megfogalmazódtak, amelyek a jövő Európájá­nak államközi kapcsolatait, a katonai erőszaktól mentes békés egymás mellett élést szabályozhatnák. Minden to­vábbi előrelépéshez azonban az szükséges, hogy a két szembenálló koalícióban a katonai elemek súlyát — a politikai és gazdasági együtt­működés javára — fokozato­san csökkentsék. Serfőző László alezredes Korszerű autószerviz a la­kosság szolgálatában. Egerben a Faiskola u. 5. alatt megnyílt a FULL AUTOSERVICE Korszerű berendezések, diagnosztikai műszerek, ki­váló szakemberek biztosít­ják a jó minőségű munkát. Egész évben soron kívül vállalunk: — szervizszolgáltatást, — futójavítást, — I-es szemlét, — karosszériajavítást, — festést, — műszaki vizsgára előkészítést, — nagyjavítást. Kérjük a személygépkocsi­tulajdonosokat, keressék fel autószervizünket. SÜRGŐSEN eladó közületeknek, magánszemé­lyeknek 1 db 1971-ben mű­szaki vizsgázott, kifogás­talan állapotban lévő pénzügyi akadályok miatt Ar megegyezés szerint. Érdeklődni: Új Barázda Tsz, i Erk. Telefon: 2. i PORTJEI íNT[ il/VK Szovjetunió — Jugoszlávia 3:0 (0:0) Góllövők: Kolotov, Banyi­­sevszkij és Kozinkevics. Az Országos Gumiipari Vállalat Cordatic Gumigyá­ra (Budapest, VIII., Kere­pesi út 17., Keleti pályaud­var mellett), vállalaton be­lül oktatást szervez, 18. életévét betöltött férfiak részére. Az oktatás időtar­tama kb. 40 munka­nap. Az oktatás idejére 9—10,50 Ft-ig terjedő óra­bért biztosítunk. Betanulás esetén a kereseti lehetőség 1500—3500,— Ft. Nő6 férfiak esetén a feleséget is alkal­mazzuk. Vidéki lakosok ré­szére szállást, házaspárok részére külön, kétágyas szo­bát adunk szállás céljára. Üzemi étkezés biztosítva! Jelentkezni lehet: A CORDATIC munka­ügyi főosztályán. ffltlem! Olvassa a QlíifLíLíriáyat ^ V A­m­­íg a készlet tart több ezer darab selyem és szintetikus anyagból készült női blúz közül válogathat, ujjatlan, rövid- és hosszú ujjú kivitelben. REGI AR: 110,— 170,— Ft-ig Ül Al: 80,— 70,— Ft-ig Keresse a ruházati szaküzletekben!

Next