Népújság, 1973. december (24. évfolyam, 281-305. szám)
1973-12-01 / 281. szám
IwWSW.‘ ■ N* V\^\MA/'A\^AMAA/NAAAAAAA/‘/*AV////V . V .*>/ I $ < téntek esti külpolitikai kommentárunk A Dawson sziget foglyai KÍSÉRTETIESEK a párhuzamok. A dühödten haladásellenes, a törvényes kormány ellen fellázadó, a hatalmat puccsal átvevő chilei katonai junta Santiago nagy sportstadionjában rendezte be első, hatalmas internálótáborát, mert a börtönökben már nem volt hely annyi ember számára, amennyit „begyűjteni” Pinocheték jónak láttak. És a sportstadiont használta fel Athénben a görög jobboldali kormány is a haladó elemek fogva tartására (mégha később az történt is, hogy még ez a jobboldali rezsim sem bizonyult eléggé jobboldalinak a tőle a hatalmat elragadó, még jobboldalibb új junta számára.) Páncélosok, terror, sportstadion, mint internálótábor — igen, a párhuzamok kísértetiesek, a fasizmus módszerei újra meg újra megismétlődnek. Most például Dawson sziget esetében is. Chile legdélibb körzetében, a Magellán-szoros vidékén, a legegészségtelenebb éghajlat alatt fekszik ez a sziget, amelyet a chilei fasiszta hatalom most börtönnek, internálótábornak , rendezett be. (Emlékezzünk, amikor 1967 áprilisában a görög katonai junta puccsal átvette a hatalmat. Ugyancsak távoli szigeteken, Leroszon, Jaroszon rendezett be börtönnél is rosszabb koncentrációs táborokat a haladó emberek fogva tartó DAWSON SZIGETÉRE szállították át Luis Corvalant, a Chilei Komunista Párt főtitkárát és Allende Népi Egység kormányának több tagját, köztük szocialistákat, s radikálisokat Fokozódik tehát és még szélesedik is, mert egyre több embert érint a chilei fasiszta terror. A történelemből azonban jól tudjuk, hogy a szélsőjobboldali zsarnokság mindig megszüli a maga ellenfeleit is, azokat, akik a legkegyetlenebb megtorlások közepette is vállalják a harcot népük szabadságáért. ÉS AZ ELLENÁLLÓK, a demokraták, a haladó chilei emberek harcát szerte a világon támogatja az emberiség jobbik fele. Naponta újabb és újabb jelentések érkeznek a széles szolidaritás megnyilvánulásairól. Pénteken például a Morning Star című angol napilap figyelmeztetett a Dawson szigeti állapotokra, s arra, hogy Corvalant újból életveszély fenyegeti. S ugyanezen a napon jelentették Svájcból, hogy az ország értelmiségének 500 kiemelkedő képviselője írta alá Genfben azt a petíciót, amely elítéli a chilei katonai puccsot és támogatásáról biztosítja a chilei elllenállási mozgalmat. VWvWVVNAAMA/VVWWVWVM/\MWAV\AAA/ MWléWWWV vVWWVW - S3& rfecemh.gr L. szambái brezsnyei hazaérkezett MOSZKVA: Pénteken hazaérkezett Moszkvába Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára, a Legfelsőbb Tanács elnökségének tagja, aki Indira Gandhi miniszterelnök vendégeként ötnapos, hivatalos baráti látogatást tett Új-Delhiben. Brezsnyevel együtt érkezett vissza Moszkvába Andrej Gromiko külügyminiszter, Dinmuhamed Kunajev, a Kazah KP KB első titkára, valamint a kíséret több más tagja. Az érkezőket Nyikolaj Podgornij és több más szovjet vezető fogadta a Vnukovói repülőtéren. Új-Delhiben szovjet-indiai közös nyilatkozatot adtak ki. Gustáv Husák zárszava a CSKP KB plénumán A párt eredményes munkáját, a népgazdaság sikereit méltatta Gustáv Husák, a CSKP KB főtitkára a kétnapos pártplénumon elhangzott zárszavával, amelyet pénteken hoztak nyilvánosságra. Megállapította, hogy ebben az évben tovább szilárdult mind a CSKP belső egysége, mind pedig a dolgozók tömegeivel való kapcsolata. A párt és a nép egysége — jelentette ki — egész munkánk politikai alapjává válik. Igen jók a tapasztalatok a kommunisták és pártonkívüliek jelenleg országszerte folyó együttes gyűlésein, amelyeken a párt a dolgozókkal közösen vitatja meg a problémákat. A BOLGÁR proletariátus telkesen fogadta az 1919- március 21-én, Magyarországon kikiáltott tanácshatalmat. A Bolgár Kommunista Párt vezette munkások, kizsákmányolt tömegek határozottan kiálltak a Magyar Tanácsköztársaság mellett, és bámulattal adóztak a szocialista intézkedéseknek. A Magyarországon élő bolgárok mozgósításában nagy érdemeket szerzett az ismert pártmunkás, Nikolaj Gramovszkij alapította bolgár kommunista csoport. Útban Bulgária felé, 1919. március 23-án érkezett Budapestre, s itt, a ’Magyarországi Szocialista Párt Központi Bizottságának megbízásából megszervezte az internacionalista föderáció bolgár kommunista csoportját. „Nagyon örültem ennek a felkeresésnek —• jelentette ki később büszkén a bolgárendőrségen — annál is inkább, mivel így alkalmam nyílt megismerkedni a Magyar Tanácsköztársaság dolgozóival.” A csoport politikai szerető munkájáról fennmaradt hiányos adatokból tudjuk, hogy 1919. április 13-án a bolgár munkások, kertészek, parasztok, katonák ‘fűtést tartottak a budapesti bolgár étteremben, s itt Mit akarnak a kommunisták” címmel beszámoló hangzott el. Gramovszki lelkesítő beszédét gyakran szakította meg helyeslő közbeszólás, viharos taps. A bolgár munkások és kertészek konferenciája is lelkes hangulatban folyt le. A résztvevők egyhangúlag elhatározták, hogy „kommunizálják az összes budapesti bolgárkertészeket.” A tanácshatalom megszilárdítására mozgósította a Magyarországon élő bolgárokat, s öntudatuk növelésében jelentős szerepet játszott az az újság, melyet Gramovszki szerkesztésében a bolgár csoport adott ki Budapesten. A „Vörös Zászló” címet viselő lap fennmaradt első, 1919. április 16-i számából láthatjuk, hogy bolgár nyelven jelent meg, hetenként egyszer (minden szerdán), négy, kis alakú oldalon. A lap első számában a bolgár kommunista csoport kifejezte a magyar proletáriátus történelmi győzelme felett érzett lelkesedését. „A magyar munkások szenvedése és boldogsága” című bevezető cikkében Gramovszki ezt írja: „A magyar munkás és paraszt március 21- én egy emberként kelt fel, puskát ragadott, és készen utolsó csepp vérének feláldozására, messzehangzóan kiáltja: Éljen a proletárdiktatúra! Le a kizsákmányolókkal és az elnyomókkal! Éljen a dolgozók uralma! A SZAVAKBÓL tettek lettek. Elkergettek minden kizsákmányolót és a kizsákmányoltak lettek az urak... „Aki nem dolgozik, ne is egyék. Mindent a dolgozónak, mindent a munkásnak!” Az újság lapjain a bolgár kommunisták hangoztatták, hogy a magyar szocialista forradalom a kizsákmányolt, elnyomott tömegek millióinak az ügye, amelynek mély társadalmi-gazdasági gyökerei vannak, s oka a kegyetlen kizsákmányolás, éhség, terror, politikai jogfosztottság és a háború sok borzalma. A bolgár kommunista csoport a magyar kommunistákkal szoros kapcsolatban végezte tevékenységét a magyar tanácshatalom érdekében. Gramovszki találkozott és kapcsolatot tartott a magyar proletárforradalom vezérével, Kun Bélával. A magyarországi bolgár kommunista csoport proletár emzetközisége iránt érzettiitájának kifejezéseképp a magyarországi Szocialista Párt Nikola Gramovsakit, a budapesti I. kerületben tanácstagnak jelölte, majd később beválasztották a budapesti városi tanácsba. A bolgár kommunista csoport energikus tevékenységet fejtett ki avégett, hogy a bolgár munkásokat és kertészeket bevonja az intervenció elleni fegyveres harcba. A „Vörös Zászló” c. újság hasábjain azzal a felhívással fordultak honfitársaikhoz, hogy lépjenek be önkéntesként a Vörös Hadseregbe és a magyar munkásokkal, parasztokkal vállvetve küzdjenek a tanácshatalomért. Egy külön kiadott felhívásban így szólnak a bolgár munkásokhoz: „Gyertek és lépjetek be a nemzetközi Vörös Hadseregbe, amely azért harcol, hogy az egész emberiség felszabaduljon a kapitalizmus, az imperializmus igája alól.” A bolgár kommunista csoport felhívásai visszhangra találtak a munkások, a kertészek és a katonák között. Sok bolgár jelentkezett az Internacionalista Föderáció szekciójába, vagy egyenesen a nemzetközi hadseregbe, hogy önkéntesként a Vörös Hadsereg soraiban harcoljon. Mintegy ötven, a kaposvári szerb hadifogolytáborból szökött bolgár katona is belépett a Vörös Hadseregbe. Sok bolgár önkéntes teljesítette nagy önmegtagadással internacionalista kötelességét. Bátran harcoltak Tanács-Magyarországért, védelmezték szocialista vívmányait A történelem ma csak 20 olyan bolgár nevét ismeri, akik aktívan részt vettek az 1919-es magyar proletárforradalomban; ezek: Hriszto Botev Gicsev Gabrovóból, a bolgár kommunista csoport vezetőségének a tagja, Betev kapitány, a budapesti forradalmi század parancsnoka, Petar Szojanov Georgiev Vidinből, Peter Karadzsov Gabrovóból és Hriszto Andonov Kramer Gorna- Orjahovicából Ugyancsak ismertek a Vingáról (Románia) származó bánáti polgárok nevei: Martin Markov Csulják, Franc Markov Csulják, aki felelősségteljes megbízást hajtott végre a Népbiztosok Tanácsának utasítására — Sztefan Kalikin, Nikola Dobroszlavov, Anton Fermendzsin, Gjuro Petrov Romanov, Petar Goranov és Nikola Csokanov. Útban Bulgária felé érkeztek Magyarországra. Petko Szmilov, C. Goldstein és Petrov bolgár forradalmárok, akik közül az első kettő Kun Bélával is találkozott A tanácshatalom leverése után a bolgár vöröskatonák egy része Ausztriába emigrál mások rokonaiknál bújtak meg, s később hazatértek Bulgáriába. Nikola Gramovszki idegen útlevéllel, Hriszto Botev álnéven menekült, s így sikerült visszatérnie Bulgáriába. A BOLGÁR proletariátus testvéri szolidaritása a Magyar Tanácsköztársaság történelmi ügye iránt, s különösen a bolgárok önfeláldozó részvétele az 1919-es szocialista forradalomban, elmélyítette a két nép barátságát. A fasiszt diktatúra és a második világháború nehéz éveiben a bolgár és a magyar kommunisták, antifasiszták, s egyszerű dolgozók kölcsönös segítségnyújtása, együttműködése tovább erősödött. A bolgár nép internacionalizmusa, a magyar munkások és parasztok hősi küzdelmei iránt táplál f tvéri rokon szenve a honvédő háború éveiben nvi’várcul* meg legfényesebben arcúkor bolgár katonák fo ti> ' ezrei harcoltak, s álltov ’<’s életüket Magyarország felszabadulásáért. J' wHsék % ■ az 1919-es magyar praetárforradalom bolgár résztvevői írta: Sztela Dmitrov, a történettudományok kandidátusa “ műszaki értelmiség aktívan részt vesz Heves megye gazdasági, politikai célkitűzéseinek megvalósításában (Folytatás az 1. oldalról) November 30-án, pénteken, az egri Technika Házában tartotta négyéves munkáját értékelő, s tisztújító küldöttértekezletét a Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetségének Heves megyei Szervezete. A megye műszaki értelmiségének küldötteit, a meghívott vendégeket — közöttük Fekete Győr Endrét, a megyei tanács elnökét, Barta Alajost, a megyei pártbizottság titkárát, dr. Varga Jánost, az Egri Városi Tanács elnökét, dr. Varga Józsefet, a MTESZ alelnökét, Gaál Ödönt, a MTESZ titkárát, Fóti Jenőt, a Hazafias Népfront Heves megyei Bizottságának titkárát, Ambrus Józsefet, a megyei KISZ-bizottság titkárát, Juhász Tamást, a TIT megyei szervezetének titkárát , dr. Mátrai Tibor, a MTESZ megyei szervezetének elnöke üdvözölte, majd Szalay István, a megyei tanács elnökhelyettese köszöntötte a küldöttértekezlet résztvevőit. Ezután az 1969 óta végzett munkáról készült beszámolót Domán László, a MTESZ Heves megyei Szervezetének titkára terjesztette a küldöttek elé. A beszámoló bevezetőjében hangsúlyozta: a MTESZ megyei szervezete a tudománnyal kapcsolatos központi és megyei párthatározatok nyomán végezte munkáját, összefogta, mozgósította a megye műszaki értelmiségét, akik az eltelt négy év során is aktívan részt vettek, sokat vállaltak Heves megye gazdasági, politikai célkitűzéseinek megvalósításából. Ezt követően azt a munkát értékelte a beszámoló, amelyet a MTESZ különböző bizottságai végeztek Egerben, Sírokban, Gyöngyösön, Mátrafüreden, Hevesen. Az oktatási bizottság által szervezett tanfolyamokon, szakmai továbbképzéséseken nem kevesebb, mint 7800 szakmabeli vett részt. Tanfolyamokon ismerkedhettek meg az érdeklődők a számítógépek programozásával, a Gépipari Tudományos Egyesület irányításával több sikeres tanfolyamot szervezett a bizottság Egerben, Gyöng vösőn és Hevesen is, amelyben szakmunkások gy’arapithállá bővíthették elsősorban ismereteiket. Az Urbanisztikai Bizottság rendkívül hatékony segítséget adott a megye településhálózat fejlesztési tervének elkészítéséhez, a nemzetközi kapcsolatok bizottsága pedig, a szocialista országok testvérszervezeteivel épített ki igen széleskörű és eredményes kapcsolatot. A külföldi testvérszervezetek, a lengyel NOT, a bolgár NTSZ, a csehszlovák CSVTS, az NDK-beli „Kammer der Technik”, a Szovjetunió Tudományos Műszaki Szervezete, a Román Mérnökök és Technikusok Tanácsa rendszeresen informálódik a Heves megyei szervezet munkája iránt. A MTESZ megyei szervezete is rendezője volt a FAO II. Kormányközi Szőlészeti és Borászati Csoportjának Egerben tartott ülésének, 1970- ben ugyancsak itt rendezték meg a Pneumatikus Automatika Elemek Alkalmazása című konferenciát, 72-ben pedig a III. Hűtőgépgyártási Kongresszust is. A 16 tagegyesület a 21 szakmai csoport munkáját a tervszerűség, az igényesség jellemezte. Érzékenyen, időben reagáltak gazdasági életünk aktuális kérdéseire. Ezen belül is elsősorban olyan kérdésekkel foglalkoztak rendszeresen, amelyek az üzemekben, a vállalatoknál is napi, vágy’ hóé út,Vár 1- adatként szerepeltek. Budapest ul i a megyék közül elsőként Heves megyében szervezték meg a középvezetők tanfolyamát. A Heves megyei műszaki hónap rendezvényei évek óta országos visszhangot, elismerést váltottak ki, a GTE egri Szervezete nem kevesebb mint 11 különböző tanfolyamot és 127 szakmai előadást szervezett a megye gépiparában dolgozó műszaki értelmiség szakmai továbbképzésére. S hogy a vállalatok mennyire igényelték ezt a munkát, azt mi sem bizonyítja jobban, hogy amíg négy évvel ezelőtt mindössze három szakosztály működött a város vállalatainál, addig jelenleg már hat szakosztályban tevékenykednek a szakemberek. Részt vettek az egyesületek szakemberei Eger város rendezési tervének kialakításában, az egri faipari technikum esti tagozatának metervezésében, a megye közlekedésének fejlesztését segítő célkitűzések megvalósításában. keresték, kutatták a cukorrépa, a dohány, a zöldségtermesztés, a szarvasmarha-tény sztés fokozásának leintő egeit, számos kutató eg sülettel tartanék kari ’’a1 t. az SZVT , erdemenye:.. '.re alakult meg megyé é.' i .. gazdasági vezetők klubja is. összefoglaló m*m.gállapítota a beszámoló,hogy az egri' Technika Háza — amelynek megvalósításáért elismerését, köszönetét fejezi ki az elnökség a megyei párt és állami vezetésnek, valamint a MTESZ országos vezetőinek — valóban a tudomány otthona, a társadalmi munkát önként vállaló szakemberek több ezres kollektívájának adott otthont a közös tanuláshoz, a szakmai ismeretek, vélemények kicseréléséhez, a közös feladataink megbeszéléséhez, segítéséhez. Szó esett a beszámoló befejező részében a tervekről, a legfontosabb feladatokról is. Az eddigieknél is jobban kell és lehet is kihasználni a megye műszaki értelmiségének szellemi értékeit, javítani, kell a szervezet, a tagegyes'ül ■ [UNK]'■ok, a csontok informátiós rendszerét, biztosítani a. ..» hogy a tudományos, gazdasági témákkal kapcsolatos dokumentációk a lehető legrövidebb időn belül jussanak el az érdeklődő szakemberekhez, a jelenleginél is több nőtt és fiatalt, kell bevonni a szervezőt, az egyesületek munkájába. A beszámolót élénk vita követte. Felszólalt többek között dr. Varga József, a MTESZ elnökhelyettese, Barla Alajos, a megyeri pártbizottság titkára, Ambrus József, a megyei KISZ-bizottság titkára is. Valamennyien elismerően szóltak a MTESZ négyéves munkájáról. Ezután Kacsa Imre, ismertette a jelölőbizottság javaslatát az új tisztségviselőkre A küldöttek titkos szavazással választották meg a választmányi, elnökségi tagokat. A MTESZ megyei elnökének dr. Kovács Jenőt, titkárának pedig újból Domán Lászlót választották meg. Ezt követően a MTESZ megyei szervezetének elnöksége fogadást adott a küldöttek tiszteletére, amelyen Fekete Győr Endre mondott, pohárköszöntőt kívánt sok sikert megyénk műszaki értelmiségének további munkájához. — koós — Norvég ifjúsági delegáció megyénkben Pénteken délelőtt Heves megyébe érkezett a hazánkban tartózkodó norvég ifjúsági delegáció három tagja. A Centrum Ifjúsági Szervezet elnökhelyettesét, Hallver Fjorstadot és két társát Egerben Németh László, a megyei KISZ-bizottság titkára fogadta, majd tájékoztatta az itt folyó ifjúsági mozgalmi munkáról, a KISZ-fiatalok élet- és munkakörülményeiről. A norvég fiatalok küldöttei ezután látogatást tettek az Egri Dohánygyárban, illetve a Gép- és Műszeripari Szakközépiskolában. Huszonöt éves a Készhadsereg 1948. december 1-én, huszonöt esztendővel ezelőtt hagyta el a nyomdát a Néphadsereg első száma. A „Néphadsereg” első vezércikke „Feladataink” címmel programot adott, amelynek egyik pontja a többi között kimondja: „Mindent el kell követnie lapunknak, hogy hadseregünk tagjai a marxizmus—leninizmus tanításaival is fel legyenek fegyverezve”. Az elmúlt 25 esztendő története bizonyítja, hogy az újság eleget tett a párt- és katonai vezetés elvárásainak. A párt határozatainak szellemében jelentős részt vállalt sírseJ a hivatásos, mind a sorállomány kommunista szellemű, internacionalista nevelésében, marxista—leninista világnézetének formálásában. Nem kevésbé fontos az újságnak az a tevékenysége sem, amellyel a hadseregbe áramló n. <r óh. technika megismerteté*i. kezelésének elsajátítását és hatékonyabb alkalmazását segítette elő. Most e szép sikerekben bővelkedő évforduló alkalmával köszöntjük a Néphadsereget és további sikereket kívánunk felelősségteljes és szép munkájukhoz. (KSj