Népújság, 1973. december (24. évfolyam, 281-305. szám)

1973-12-01 / 281. szám

IwWSW.‘ ■ N* V\^\MA/'A\^AMAA/NAAAAAAA/‘/*AV////V . V­ .*>/ I $ < téntek esti külpolitikai kommentárunk A Dawson sziget foglyai KÍSÉRTETIESEK a párhuzamok. A dühödten ha­ladásellenes, a törvényes kormány ellen fellázadó, a hatalmat puccsal átvevő chilei katonai junta Santiago nagy sportstadionjában rendezte be első, hatalmas in­ternálótáborát, mert a börtönökben már nem volt hely annyi ember számára, amennyit „begyűjteni” Pinocheték jónak láttak. És a sportstadiont használta fel Athénben a görög jobboldali kormány is a haladó elemek fogva tartására (mégha később az történt is, hogy még ez a jobboldali rezsim sem bizonyult eléggé jobboldalinak a tőle a hatalmat elragadó, még jobb­oldalibb új junta számára.) Páncélosok, terror, sport­stadion, mint internálótábor — igen, a párhuzamok kísértetiesek, a fasizmus módszerei újra meg újra megismétlődnek. Most például Dawson sziget esetében is. Chile leg­délibb körzetében, a Magellán-szoros vidékén, a leg­egészségtelenebb éghajlat alatt fekszik ez a sziget, amelyet a chilei fasiszta hatalom most börtönnek, in­ternálótábornak , rendezett be. (Emlékezzünk, amikor 1967 áprilisában a görög katonai junta puccsal átvet­te a hatalmat. Ugyancsak távoli szigeteken, Leroszon, Jaroszon rendezett be börtönnél­­ is rosszabb kon­centrációs táborokat a haladó emberek fogva tartó­ DAWSON SZIGETÉRE szállították át Luis Cor­valant, a Chilei Komunista Párt főtitkárát és Allende Népi Egység kormányának több tagját, köztük szocia­listákat, s radikálisokat Fokozódik tehát és még szélesedik is, mert egy­re több embert érint a chilei fasiszta terror. A törté­nelemből azonban jól tudjuk, hogy a szélsőjobboldali zsarnokság mindig megszüli a maga ellenfeleit is, azokat, akik a legkegyetlenebb megtorlások közepette is vállalják a harcot népük szabadságáért. ÉS AZ ELLENÁLLÓK, a demokraták, a haladó chilei emberek harcát szerte a világon támogatja az emberiség jobbik fele. Naponta újabb és újabb jelen­tések érkeznek a széles szolidaritás megnyilvánulásai­ról. Pénteken például a Morning Star című angol na­pilap figyelmeztetett a Dawson szigeti állapotokra, s arra, hogy Corvalant újból életveszély fenyegeti. S ugyanezen a napon jelentették Svájcból, hogy az ország értelmiségének 500 kiemelkedő képviselője írta alá Genfben azt a petíciót, amely elítéli a chilei ka­tonai puccsot és támogatásáról biztosítja a chilei el­­l­lenállási mozgalmat. VWvWVVNAAMA/VVWWVWVM/\MWAV\AAA/ MWléWWWV vVWWVW - S3& rfecemh.gr L. szambái brezsnyei hazaérkezett MOSZKVA: Pénteken hazaérkezett Moszkvába Leonyid Brezs­­nyev, az SZKP KB főtitká­ra, a Legfelsőbb Tanács el­nökségének tagja, aki In­dira Gandhi miniszterelnök vendégeként ötnapos, hiva­talos baráti látogatást tett Új-Delhiben. Brezsnyevel együtt érke­zett vissza Moszkvába And­rej Gromiko külügyminisz­ter, Dinmuhamed Kunajev, a Kazah KP KB első titkára, valamint a kíséret több más tagja. Az érkezőket Nyikolaj Podgornij és több más szov­jet vezető fogadta a Vnuko­­vói repülőtéren. Új-Delhiben szovjet-indi­ai közös nyilatkozatot adtak ki. Gustáv Husák zárszava a CSKP KB plénumán A párt eredményes munká­ját, a népgazdaság sikereit méltatta Gustáv Husák, a CSKP KB főtitkára a két­napos pártplénumon elhang­zott zárszavával, amelyet pénteken hoztak nyilvános­ságra. Megállapította, hogy ebben az évben tovább szi­lárdult mind a­ CSKP belső egysége, mind pedig a dol­gozók tömegeivel való kap­csolata. A párt és a nép egy­sége — jelentette ki — egész munkánk politikai alapjává válik. Igen jók a tapaszta­latok a kommunisták és pártonkívüliek jelenleg or­szágszerte folyó együttes gyűlésein, amelyeken a párt a dolgozókkal közösen vitat­ja meg a problémákat. A BOLGÁR proletariátus telkesen fogadta az 1919- március 21-én, Magyarorszá­gon kikiáltott tanácshatal­mat. A Bolgár Kommunista Párt vezette munkások, ki­zsákmányolt tömegek ha­tározottan kiálltak a Magyar Tanácsköztársaság mellett, és bámulattal adóztak a szo­cialista intézkedéseknek. A Magyarországon élő bolgárok mozgósításában nagy érdemeket szerzett az ismert pártmunkás, Nikolaj Gramovszkij alapította bol­gár kommunista csoport. Út­ban Bulgária felé, 1919. már­cius 23-án érkezett Buda­pestre, s itt, a ’Magyaror­szági Szocialista Párt Köz­ponti Bizottságának megbí­zásából megszervezte az in­ternacionalista föderáció bolgár kommunista csoport­ját. „Nagyon örültem ennek a felkeresésnek —• jelentette ki később büszkén a bolgár­endőrségen — annál is in­kább, mivel így alkalmam nyílt megismerkedni a Ma­gyar Tanácsköztársaság dol­gozóival.” A csoport politikai szer­ető munkájáról fennmaradt hiányos adatokból tudjuk, hogy 1919. április 13-án a bolgár munkások, kerté­szek, parasztok, katonák ‘fűtést tartottak a budapes­ti bolgár étteremben, s itt Mit akarnak a kommunis­ták” címmel beszámoló hangzott el. Gramovszki lel­kesítő beszédét gyakran sza­kította meg helyeslő közbe­szólás, viharos taps. A bol­gár munkások és kertészek konferenciája is lelkes han­gulatban folyt le. A részt­vevők egyhangúlag elhatá­rozták, hogy „kommunizál­­ják az összes budapesti bol­gárkertészeket.” A tanácshatalom megszi­lárdítására mozgósította a Magyarországon élő bolgáro­kat, s öntudatuk növelésében jelentős szerepet játszott az az újság, melyet Gramovsz­ki szerkesztésében a bolgár csoport adott ki Budapesten. A „Vörös Zászló” címet vi­selő lap fennmaradt első, 1919. április 16-i számából láthatjuk, hogy bolgár nyel­ven jelent meg, hetenként egyszer (minden szerdán),­­ négy, kis alakú oldalon. A lap első számában a bolgár kommunista csoport kifejezte a magyar proletá­­riátus történelmi győzelme felett érzett lelkesedését. „A magyar munkások szenvedé­se és boldogsága” című be­vezető cikkében Gramovsz­ki ezt írja: „A magyar mun­kás és paraszt március 21- én egy emberként kelt fel, puskát ragadott, és készen utolsó csepp vérének felál­dozására, messzehangzóan kiáltja: Éljen a proletárdik­tatúra! Le a kizsákmányo­­lókkal és az elnyomókkal! Éljen a dolgozók uralma! A SZAVAKBÓL tettek lettek. Elkergettek minden kizsákmányolót és a kizsák­mányoltak lettek az urak... „Aki nem dolgozik, ne is egyék. Mindent a dolgozó­nak, mindent a munkásnak!” Az újság lapjain a bol­gár kommunisták hangoztat­ták, hogy a magyar szocia­lista forradalom a kizsák­mányolt, elnyomott tömegek millióinak az ügye, amely­nek mély társadalmi-gazda­sági gyökerei vannak, s oka a kegyetlen kizsákmányolás, éhség, terror, politikai jog­­fosztottság és a háború sok borzalma. A bolgár kommunista cso­port a magyar kommunis­tákkal szoros kapcsolatban végezte tevékenységét a ma­gyar tanácshatalom érdeké­ben. Gramovszki találkozott és kapcsolatot tartott a ma­gyar proletárforradalom­ ve­zérével, Kun Bélával. A magyarországi bolgár kommunista csoport proletár­­ emzetközisége iránt érzett­iitájának kifejezéseképp a magyarországi Szocialista Párt Nikola Gramovsakit, a budapesti I. kerületben ta­nácstagnak jelölte, majd ké­sőbb beválasztották a buda­pesti városi tanácsba. A bolgár kommunista cso­port energikus tevékenysé­get fejtett ki avégett, hogy a bolgár munkásokat és ker­tészeket bevonja az inter­venció elleni fegyveres harc­ba. A „Vörös Zászló” c. új­ság hasábjain azzal a fel­hívással fordultak honfitár­saikhoz, hogy lépjenek be önkéntesként a Vörös Had­seregbe és a magyar munká­sokkal, parasztokkal vállvet­ve küzdjenek a tanácshata­lomért. Egy külön kiadott felhívásban így szólnak a bolgár munkásokhoz: „Gyer­tek és lépjetek be a nem­zetközi Vörös Hadseregbe, amely azért harcol, hogy az egész emberiség felszaba­duljon a kapitalizmus, az imperializmus igája alól.” A bolgár kommunista cso­port­ felhívásai visszhangra találtak a munkások, a ker­tészek és a katonák között. Sok bolgár jelentkezett az Internacionalista Föderáció szekciójába, vagy egyenesen a nemzetközi hadseregbe, hogy önkéntesként a Vörös Hadsereg soraiban harcoljon. Mintegy ötven, a kaposvári szerb hadifogolytáborból szö­kött bolgár katona is belé­pett a Vörös Hadseregbe. Sok bolgár önkéntes teljesí­tette nagy önmegtagadással internacionalista kötelessé­gét. Bátran harcoltak Ta­­nács-Magyarországért, védel­mezték szocialista vívmá­nyait A történelem ma csak 20 olyan bolgár nevét ismeri, akik aktívan részt vettek az 19­19-es magyar proletárfor­­radalomban; ezek: Hriszto Botev Gicsev Gabrovóból, a bolgár kommunista csoport vezetőségének a tagja, Be­­tev kapitány, a budapesti forradalmi század parancs­noka, Petar­ Szojanov Geor­giev Vidinből, Peter Karad­­zsov Gabrovóból és Hriszto Andonov Kramer Gorna- Orjahovicából Ugyancsak is­mertek a Vingáról (Romá­nia) származó bánáti polgá­rok nevei: Martin Markov Csulják, Franc Markov Csulják­­, aki felelősségtel­jes megbízást hajtott végre a Népbiztosok Tanácsának utasítására — Sztefan Kali­­kin, Nikola Dobroszlavov, Anton Fermendzsin, Gjuro Petrov Romanov, Petar Go­­ranov és Nikola Csokanov. Útban Bulgária felé érkez­tek Magyarországra. Petko Szmilov, C. Goldstein és Pet­rov bolgár forradalmárok, akik közül a­z első kettő Kun Bélával is találkozott A tanácshatalom leverése után a bolgár vöröskatonák egy része Ausztriába emig­rál mások rokonaiknál búj­tak meg, s később hazatér­tek Bulgáriába. Nikola Gramovszki idegen útlevéllel, Hriszto Botev ál­néven menekült, s így sike­rült visszatérnie Bulgáriába. A BOLGÁR proleta­riátus testvéri szolidari­tása a Magyar Tanácsköz­társaság történelmi ügye iránt, s különösen a bolgá­­­rok önfeláldozó részvétele az 1919-es szocialista forrada­lomban, elmélyítette a két nép barátságát. A fasiszt diktatúra és a második vi­lágháború nehéz éveiben a bolgár és a magyar kommu­nisták, antifasiszták, s egy­szerű­ dolgozók kölcsönös se­gítségnyújtása, együ­ttműkö­­dése tovább erősödött. A bolgár nép internacionaliz­musa, a magyar munkások és parasztok hősi küzdelmei iránt táplál f tvéri rokon szen­ve a honvédő háború éveiben nvi’várcul* meg leg­fényesebben arcúkor bol­gár katonák fo ti­­­­> ' ezre­i harcoltak, s álltov­ ’<’s életü­ket Mag­yarország felszaba­dulásáért. J' wHsék % ■ az 1919-es magyar pra­etárforradalom bolgár résztvevői írta: Sztela D­mitrov, a történettudományok kandidátusa “ műszaki értelmiség aktívan részt vesz Heves megye gazdasági, politikai célkitűzéseinek megvalósításában (Folytatás az 1. oldalról) November 30-án, pénteken, az egri Technika Házában tartotta négyéves munkáját értékelő, s tisztújító küldött­­értekezletét a Műszaki és Természettudományi Egyesü­letek Szövetségének Heves megyei Szervezete. A megye műszaki értelmi­ségének küldötteit, a meghí­vott vendégeket — közöttük Fekete Győr Endrét, a me­gyei tanács elnökét, Barta Alajost, a megyei pártbizott­ság titkárát, dr. Varga Já­nost, az Egri Városi Tanács elnökét, dr. Varga Józsefet, a MTESZ alelnökét, Gaál Ödönt, a MTESZ titkárát, Fóti Jenőt, a Hazafias Nép­front Heves megyei Bizottsá­gának titkárát, Ambrus Jó­zsefet, a megyei KISZ-bizott­­ság titkárát, Juhász Tamást, a TIT megyei szervezetének titkárát , dr. Mátrai Tibor, a MTESZ megyei szervezeté­nek elnöke üdvözölte, majd Szalay István, a megyei ta­nács elnökhelyettese köszön­tötte a küldöttértekezlet résztvevőit. Ezután az 1969 óta végzett munkáról készült beszámolót Domán László, a MTESZ Heves megyei Szer­vezetének titkára terjesztette a küldöttek elé. A beszámoló bevezetőjében hangsúlyozta: a MTESZ me­gyei szervezete a tudomán­­­nyal kapcsolatos központi és megyei párthatározatok nyo­mán végezte munkáját, ös­­­szefogta, mozgósította a me­gye műszaki értelmiségét, akik az eltelt négy év során is aktívan részt vettek, sokat vállaltak Heves megye gaz­dasági, politikai célkitűzései­nek megvalósításából. Ezt követően azt a munkát értékelte a beszámoló, ame­lyet a MTESZ különböző bi­zottságai végeztek Egerben, Sírokban, Gyöngyösön, Mát­­rafüreden, Hevesen. Az ok­tatási bizottság által szerve­zett tanfolyamokon, szakmai továbbképzéséseken nem ke­vesebb, mint 7800 szakmabeli vett részt. Tanfolyamokon is­merkedhettek meg az érdek­lődők a számítógépek progra­mozásával, a Gépipari Tudo­mányos Egyesület irányítá­sával több sikeres tanfolya­­m­­ot szervezett a bizottság Egerben, Gyöng vösőn és He­vesen is, amel­­yben szak­munkások g­y’­ar­api­th­állá bővíthették elsősorban isme­ret­eiket. Az Urbanisztikai Bizottság rendkívül hatékony segítsé­get adott a megye település­­hálózat fejlesztési tervének elkészítéséhez, a nemzetközi kapcsolatok bizottsága pedig, a szocialista országok testvér­szervezeteivel épített ki igen széleskörű és eredményes kapcsolatot. A külföldi test­­vérszervezetek, a lengyel NOT, a bolgár NTSZ, a cseh­szlovák CSVTS, az NDK-beli „Kammer der Technik”, a Szovjetunió Tudományos Műszaki Szervezete, a Román Mérnökök és Technikusok Tanácsa rendszeresen infor­málódik a­­ Heves megyei szervezet munkája iránt. A MTESZ megyei szerve­zete is rendezője volt a FAO II. Kormányközi Szőlészeti és Borászati Csoportjának Eger­ben tartott ülésének, 1970- ben ugyancsak itt rendezték meg a Pneumatikus Automa­tika Elemek Alkalmazása cí­mű konferenciát, 72-ben pe­dig a III. Hűtőgépgyártási Kongresszust is. A 16 tagegyesület a 21 szakmai csoport munkáját a tervszerűség, az igényesség jellemezte. Érzékenyen, idő­ben reagáltak gazdasági éle­tünk aktuális kérdéseire. Ezen belül is elsősorban olyan kérdésekkel foglalkoz­tak rendszeresen, amelyek az üzemekben, a vállalatoknál is napi, vágy’ hóé­­ út,V­á­r­­ 1- adatként szerepeltek. Budapest ul­ i a megyék közül elsőként Heves megyé­ben szervezték meg a közép­vezetők tanfolyamát. A He­ves megyei műszaki hónap rendezvényei évek óta orszá­gos visszhangot, elismerést váltottak ki, a GTE egri Szervezete nem kevesebb mint 11 különböző tanfolya­mot és 127 szakmai előadást szervezett a megye gépipará­ban dolgozó műszaki értelmi­ség szakmai továbbképzésére. S hogy a vállalatok mennyi­re igényelték ezt a munkát, azt mi sem bizonyítja jobban, hogy amíg négy évvel ezelőtt mindössze három szakosztály működött a város vállalatai­nál, addig jelenleg már hat szakosztályban tevékenyked­­­nek a szakemberek. Részt vet­tek az egyesületek szakembe­rei Eger város rendezési ter­vének kialakításában, az eg­ri faipari technikum esti ta­gozatának m­e­tervezésében, a megye közlekedésének fej­lesztését segítő célkitűzések megvalósít­ásáb­an. keresték, kutatták a cukorrépa, a do­hány, a zöldségtermesztés, a szarvasmarha-tény sztés fo­kozásának lein­tő­ egeit, szá­mos kutató eg­ sülettel tar­tanék kar­­i ’’a1 t. az SZVT , erdemenye:.. '.re alakult meg megyé é.' i .. gazdasági vezetők klubja is. összefoglaló m­*m­­.gállapí­tot­­­a a beszámoló,­hogy az egri' Technika Háza — amelynek megvalósításáért elismerését, köszönetét fejezi ki az elnök­ség a megyei párt és állami vezetésnek, valamint a MTESZ országos vezetőinek — valóban a tudomány ott­hona, a társadalmi munkát önként vállaló szakemberek több ezres kollektívájának adott otthont a közös tanu­láshoz, a szakmai ismeretek, vélemények kicseréléséhez, a közös feladataink megbeszé­léséhez, segítéséhez. Szó esett a beszámoló be­fejező részében a tervekről­, a legfontosabb feladatokról is. Az eddigieknél is jobban kell és lehet is kihasználni a megye műszaki értelmiségé­nek szellemi értékeit, javítani, kell a szervezet, a tagegyes'ü­­l ■ [UNK]'■ok, a cson­tok inform­á­t­­iós­ rendszerét, biztosítani­ a. ..» hogy a tudományos, gazdasági témákkal kapcso­latos dokumentációk a lehető legrövidebb időn belül jussa­nak el az érdeklődő szakem­berekhez, a jelenleginél is­ több nőtt és fiatalt, kell be­vonni a szervezőt, az egyesü­letek munkájába. A beszámolót élénk vita kö­vette. Felszólalt többek kö­zött dr. Varga József, a MTESZ elnökhelyettese, Bar­la Alajos, a megy­eri pártbi­­­zottság titkára, Ambrus Jó­zsef, a megyei K­ISZ-bizott­­ság titkára is. Valamennyien elismerően szóltak a MTESZ négyéves munkájáról. Ezután Kacsa Im­re, ismer­tette a jelölőbizottság javas­latát az új tisztségviselőkre A küldöttek titkos szavazás­sal választották meg a vá­lasztmányi, elnökségi tago­kat. A MTESZ megyei elnöké­nek dr. Kovács Jenőt, titká­rának pedig újból Domán Lászlót választották meg. Ezt követően a MTESZ me­gyei szervezetének elnöksége fogadást adott a küldöttek tiszteletére, amelyen Fekete Győr Endre mondott, pohár­­köszöntőt­ kívánt sok sikert megyénk műszaki értelmisé­gének további munkájához. — koós — Norvég ifjúsági delegáció megyénkben Pénteken délelőtt Heves megyébe érkezett a hazánk­ban tartózkodó norvég if­júsági delegáció három tag­ja. A Centrum Ifjúsági Szervezet elnökhelyettesét, Hallver Fjorstadot és két­ társát Egerben Németh László, a megyei KISZ-bi­zottság titkára fogadta, majd tájékoztatta az itt folyó if­júsági mozgalmi munkáról, a KISZ-fiatalok élet- és munkakörülményeiről. A norvég fiatalok küldöt­tei ezután látogatást tettek az Egri Dohánygyárban, il­letve a Gép- és Műszeripari Szakközépiskolában. Huszonöt éves a Készhadsereg 1948. december 1-én, hu­szonöt esztendővel ezelőtt hagyta el a nyomdát a Nép­hadsereg első száma. A „Néphadsereg” első vezércik­ke „Feladataink” címmel programot adott, amelynek egyik pontja a többi között kimondja: „Mindent el kell követnie lapunknak, hogy hadseregünk tagjai a marxiz­mus—leninizmus tanításaival is fel legyenek fegyverezve”. Az elmúlt 25 esztendő tör­ténete bizonyítja, hogy az újság eleget tett a párt- és katonai vezetés elvárásainak. A párt határozatainak szelle­mében jelentős részt vállalt sírseJ a hivatásos, mind a sorállomány kommunista szellemű, internacionalista nevelésében, marxista—leni­nista világnézetének formálá­sában. Nem kevésbé fontos az újságnak az­ a tevékenysé­ge sem­, amellyel a hadsereg­be áramló n. <r ó­h. tech­nika megismerteté*­i. kezelé­sének elsajátítását és hatéko­nyabb alkalmazását segítette elő. Most e szép sikerekben bő­velkedő évforduló alkalmá­val köszöntjük a Néphadse­reget és további sikereket kí­vánunk felelősségteljes és szép munkájukhoz. (KSj

Next