Népújság, 1975. november (26. évfolyam, 257-281. szám)

1975-11-01 / 257. szám

WWVWAAAAA/VNAAMAAAAAAAAAAAAAAA/VWWWVXAAAA/XAAAA/W^WWVSA# Péntek esti külpolitikai kommentárunk: A francoizmus végnapjai MINT A TÁVIRATI JELENTÉSEK hírül adtak, Juan Carlos Bourbon ideiglenesen átvette az államfői hatalom gyakorlását Spanyolországban. A 37 éves herceget Franco személyesen jelölte ki utódjául. Arias Navarro miniszterelnök, a spanyol törvényhozó testü­let, a Cortes elnökéhez intézett levélben szögezte le, hogy az alkotmányt helyettesítő úgynevezett alaptör­vény értelmében az államfő akadályoztatása esetén a hercegnek kell ellátnia az államfői teendőket. Franco tábornokot betegsége jelenleg akadályozza teendői el­látásában, így az alaptörvény rendelkezéseit életbe léptetik. Az ideiglenes hatalomátvétel nem jogosítja fel a herceget lényegbevágó személyi, vagy politikai változásokra. Kérdés azonban, hogy Juan Carlosnak egyáltalán szándéka van-e változtatni az eddigi politi­kán? Az átmenet biztosításában kétségtelen a legna­gyobb szerep a hadseregre vár, s legalábbis kérdéses, hogy ez a testület hajlandó lesz-e Juan Carlost támo­gatni? Ugyancsak nem állapítható meg, hogy a spanyol egyház, amely az utóbbi években nyíltan demonstrálta ellenzékiségét a parancsuralmi rendszerrel és az erő­­szakszervezetek tevékenységével szemben, elfogadja-e a trónutódlást. A TÁVOLABBI PERSPEKTÍVÁKAT tekintve azonban kétségtelen, hogy Spanyolország demokrati­kus erői mondják majd ki az utolsó szót. A spanyol baloldali ellenzék két illegalitásban működő pártszö­vetsége, a demokratikus szövetség és a demokratikus összetartás vezetői — bár vannak közöttük nézetelté­rések, elsősorban éppen a Juan Carlos iránt^ tanúsí­tandó magatartás kérdésében — máris tárgyalásokat kezdett egymással a további közös teendőket illetően. A demokratikus tanács szóvivője egy illegális­ sajtóér­tekezleten közölte: a tanács nem ismeri el Juan Car­los jogát az uralkodáshoz. Felszólítja a herceget, hogy trónra lépése után tartson népszavazást. A demokrati­­­kus erők további fő követelései: 1. Bocsássák szaba­don a politikai foglyokat!; 2. A munkások vegyék ke­zükbe a szakszervezeteket!; 3. Biztosítsák a politikai pártok szabad működését! FRANCO MÉG HALDOKLIK BETEGÁGYÁN, de véreskezű diktatúrájának felszámolásáért a harc egyre erősödik Spanyolországban. S ezen tártasab­­b nem vál­­­­toztathat kijelölt utódjának, Juan Carlosnak trónra lépése sem.­­*..... ' <WVAAAAAAA^N\^\WWV\\OATAAAA/VANVWWWVVVWNAWVV\AAAAAAAA(VÚ Elfoglalták a fegyverraktárt - tiltakozásul A legnagyobb lisszaboni fegyverraktárban szolgálatot teljesítő katonák csütörtökön elfoglalták a raktárt és be­jelentették, hogy senkinek, semmiféle fegyvert sem ad­nak ki, parancsra sem. A ka­pukat lezárták. Eljárásukat azzal indokolták, hogy így kívánnak tiltakozni a főpa­rancsnokság leszerelési ter­vei ellen. A vezérkar fegyel­mezetlenség elharafpódzása és a fokozódó nyugtalanság mi­att ugyanis elhatározta, hogy 18 százalékkal csökkenti a hadsereg létszámát, illetve a leszereltek helyét az Angolá­ból hazatérőkkel töltik be. Ismét Nyerere az elnök Ismét Julius Nyererét vá­lasztották Tanzánia köztár­sasági elnökévé. A szavaza­tok 92 százalékát adták az egyetlen jelöltre, Nyererére. Ugyancsak vasárnap voltak Tanzániában a parlamenti választások is. Ezek eredmé­nyei azt mutatják, hogy a la­kosság széles tömegei támo­gatják a szocializmus elveire alapozott politikai irányvo­nalat. Mély megrendüléssel tudatjuk, hogy DOBOS ANDRÁS r. főhadnagy hosszas betegség után, életének 33. évében 19*5. október 30-án elhunyt. Temetése november­­ 3-án, 15 órakor lesz Egerben, a Hatvani-temetőben. BM Heves megyei Rendőr-főkapitányság A gyászoló család 1975. november 1., szombat Az USA nem hajlandó elismerni a Palesztin Felszabadítási Szervezetet Az egyiptomi elnök New Yorkban felszólalt az ENSZ közgyűlésén és az amerikai üzleti élet képvi­selőivel folytatott tanácsko­zásokat. Nelson Rockefeller, az Egyesült Államok alelnöke az esti órákban fogadást adott Anvar Szadat tiszteletére. Pohárköszöntőjében Szadatot a „béke bajnokának” nevez­te és az egyiptomi elnök „bátorságát, tisztánlátását, hitét és eltökéltségét” dicsér­te.Robert Anderson, a kül­ügyminisztérium szóvivője csütörtökön újságírók kér­déseire válaszolva hangoztat­ta, hogy az Egyesült Álla­mok továbbra sem hajlandó elismerni a Palesztin Fel­­szabadítási Szervezetet és nem kíván vele semmiféle kérdésről tárgyalásba bocsát­kozni. A szóvivő az amerikai kormány álláspontját azzal in­dokolta, hogy a PFSZ sem hajlandó tudomásul venni Izrael „létezési jogát”. Ugyanakkor , hozzáfűzte, az Egyesült Államok „teljes mértékben tudatában van annak, hogy a Közel-Keleten nem lehet mindaddig béke, amíg nem jön létre a Palesz­tinai nép törvényes érdekeit is figyelembe vevő megálla­podás”. A Fehér Ház által csütör­tökön nyilvánosságra hozott adatok szerint a washingto­ni kormány 500 százalékkal kívánja növelni az Izrael­nek nyújtott katonai segélyt s azt tervezi, hogy 500­­ mil­lió dollár értékben szállít térítésmentes fegyvereket Iz­raelnek. Az adatokból az is kitűnik, hogy a kormány háromszorosára kívánja nö­velni az Egyiptomnak nyúj­tott amerikai gazdasági se­gélyt. A Fehér Ház szerint Ford elnök üzenetet intézett a kongresszushoz, kérve a tör­­vényhozó hozzájárulását a két közel-keleti országnak szánt segélyek növeléséhez. Ford üzenetében azt hangoz­tatta, hogy a segélyek növe­lése elősegíti a Kissinger ál­­tal Közel-Keleten kiépített és a „Béke érdekeit szolgá­ló kedvező helyzet” megőr­zését.­­ (MTI) Súlyos gazdasági nehézségek Izraelben Az izraeli kormány köz­ponti statisztikai hivatala pénteken közzétette azt a je­lentést, amely a múlt év eredményeivel összehasonlít­va mutatja be az ország gaz­dasági helyzetét. Izrael bruttó nemzeti ter­méke egy év alatt hat száza­lékkal csökkent. Az amerikai hírügynökség ezzel kapcso­latban rámutat, hogy ez a gazdasági mutató az előző kilenc évben állandóan emel­kedett. Bár Haim Bar Ley keres­kedelem- és iparügyi­ minisz­ter a közelmúltban azt jósol­ta, hogy az ország ipari ter­melése az elkövetkező idő­szakban évente 10 százalék­kal fog emelkedni, a statisz­tika háromszázalékos csök­kenést állapított meg. Az építőipari tevékenységben — a gazdasági fejlődés egyik mozgatórugójában — szintén jelentős, 7 százalékos csök­kenés következett be. Az év első félévében a be­ruházások értéke 11 száza­lékkal volt alacsonyabb, mint a múlt év hasonló időszaká­ban. Jelentősen 8,5 százalék­kal visszaesett az ország ex­portja is. Bár a munkanélküliséget egyelőre nem sorolják az or­szág legégetőbb gazdasági bajai közé, a munkaképes la­kosság 3,6 százaléka, 40 ezer ember állás nélkül van. Az izraeli rádiónak a sta­tisztikai jelentéssel kapcso­latos kommentárja nem sok jóval kecsegtet. A hírmagya­rázat szerint „az idei első félévben bekövetkezett gaz­dasági visszaesés úgyszólván semmiség ahhoz képest, ami a jövő évben fog bekövetkez­ni”. Tartósn­ak­ ígérkezik a JPSyvc-nyugvás? Egy hónap óta a legnyu­godtabb éjszakáját tölthette el a lisszaboni főváros lakos­sága pénteken. A bejrúti rá­dió jelentése szer­int a leg­frissebb tűzszüneti megálla­podás nyomán pénteken haj­nalban már kisebb inciden­sek sem fordultak elő, az éj­szakai órákig azonban ezúttal is mintegy 20 személy lelte halálát az orvlövészek fele­lőtlen akciói következtében. A rádió ugyanakkor arra is emlékeztetett, hogy egy nap­pal korábban, szerdán 57 volt a halottak száma, kedden pe­dig 70-en vesztették életüket a főváros különböző körze­teiben.­­ A szokatlan nyugalom elle­nére továbbra sem biztos a közlekedés a fővárosból ki­vezető fő útvonalakon, és a Bejrúttól keletre levő Zahlé­­ban még mindig hallhatók szórványos lövöldözések. T Szibéria tájain 5. Új város a tajgán Uszty-Ilimszkről azt mondják, hogy tulajdonkép­pen Bratszkban született. Onnan érkeztek az első épí­tők még 1962-ben helikopte­ren. Az Angara menti kis falucskában akkor nagy volt a csodálkozás, az őslakosság lelkesedése. Nem sokkal ké­sőbb kijelölték a vízi erőmű helyét, megtörtént az alap­kőletétel és 1967 februárjá­ban megkezdték a gátépí­tést az Angarán. Bratszk építői egész gépparkkal ér­keztek Uszty-Ilimszkbe, te­mérdek daruval és teher­autóval. S most, nyolc év múltán, már arról beszélnek, hogy Uszty-Ilimszk adja kez­detét egy új város, Bobu­­csán építésének is. Nem olyan régen a KGST tagállamai­ elhatározták, hogy közös erővel cellulóz­gyárat építenek, hiszen va­lamennyi szocialista ország­nak nagy szüksége van a papírra. A fafeldolgozó 1978-ban­ kezd működni, majd 1980-ra teljesen fel­épül. Az építkezés bejáratá­nál hatalmas KGST-emblé­ma jelzi: a szocialista orszá­gok közös vállalkozása Egyelőre még keveset látni a leendő gigantikus üzem­ből, mindenütt az alapozás és a földmunka folyik. Találkoztam az építkezés­­ vezérigazga­tó-helyettesé­vel, Borisz­­ Nyikolajevics Ilju­­­movval, aki ezelőtt, hat éven át Bratszkban i­s dolgozott, részt vett a fafeldolgozó komplexum építésében. __ A KGST-országok között hazánk is részes az építke­zésben: a raktárak építésé­hez például fémszerkezeteket szállít; a Fémmunkás Válla­lat kecskeméti gyára 13 rak­tárcsarnok acélszerkezetét készíti majd el 60 ezer négy­zetméter­­ alapterületen. Kö­zülük 8 raktár különleges hőszigeteléssel készül. (Erre azért van szükség, mert Usz­­ty-Ilimszk időjárás szem­pontjából rendkívüli zónába esik.. A hőmérséklet télen el­érheti a mínusz 50, nyáron a plusz 35 fokot.) Összesen mintegy 700 vagon szüksé­ges a csarnokszerkezetek el­szállításához, eddig 340 va­­gonnyi acélszerkezetet indí­tottunk útnak. Szjumov vezérigazgató-he­lyettes a legnagyobb­ elisme­réssel szólt a magyar ter­mékek minőségéről és pon­tos szállításáról.­ A vízi erőmű a bratszkihoz­­ hasonló. A gát­ már áll, két turbina megkezdte az áram­szolgáltatást és még hat turbinát helyeznek üzembe az idén. A gátépítéshez több mint 4­­ millió köbméter föl­det mozgattak meg, 4 és fél, millió köbméter vasbetont használtak fel. Uszty - Ili­mszk­ben mindenki épít. Szükség van elsősorban sok-sok tukasra. Ebben az évben 140 ezer négyzetméter új lakrészt adnak át, s a vá­ros lélekszámát a mostani 42 ezerrel szemben 60 ezer­re tervezik. Mint minden új városra, így Uszty-Ilimszkre is jellemző: lakossága fiatal, 90 százaléka 30 év alatti. S mint Alekszandr Szurkov, a városi pártbizottság titkára mondja, a városban nyugdí­jassal még nem találkozott. Bratszk, Uszty-Ilimszk és más új települések is mind azt bizonyítják, hogy Szibéria hatalmas változáson megy át Nemcsak a táj, az emberek élete változik, átalakul a környék mikroklímája is, hiszen a mérések megállapí­tották: a bratszki tenger környékén (hosszúsága 570 kilométer), a téli középhő­mérséklet emelkedett. A változások még nagyob­bak lesznek. Sinkajev Szibé­riáról írott könyvében idézi Viktor Boriszovics Szocsav akadémikussal folytatott be­szélgetését, amely elsősor­ban arra vonatkozik, hogy a mai tudásunk szerint­ időben meddig lehet előre tekinte­ni Szibéria átalakulásában. Szocsav véleménye szerint a XXI. század végéig lehetsé­ges a prognózis, amelynek egyes elképzelései ma még fantasztikusnak tűnnek, de bizonyos, hogy ezek a ma még csak a képzeletet gaz­dagító elképzelések megva­lósulnak, s Szibéria a gaz­dagság és a jólét földrésze lesz. - Weither Dániel (.Vagft) 74 áldozata van a prágai repülőszerencsét­lenségnek PRÁGA A CTK csehszlovák hír­­­ügynökség legfrissebb jelen­tése szerint 74-re emelkedett a DC–9 típusú jugoszláv utasszállító repülőgépet ért szerencsétlenség halálos ál­dozatainak száma. 45 utast prágai kórházakban kezel­nek, legtöbbjük állapota ki­elégítő. Egy sebesült pénte­ken elhagyhatta a kórházat. A DC—9, amelyen­­ 115 csehszlovák utas és öttagú személyzet tartózkodott, csü­­törtökön zuhant le a prágai nemzetközi repülőtér közelé­ben. A személyzet tagjai kö­zül egyedül egy 35 éves légi­kisasszony élte túl a kataszt­rófát, könnyebb sérülésekkel ő is kórházi kezelésben ré­szesül. A szerencsétlenség okait kivizsgáló csehszlovák bi­zottság folytatja munkáját. (CTK) Pártmunkáskü­ldöttség utazott Bagdadba Az Iraki Kommunista Párt Központi Bizottsága meghí­vására Katona Istvánnak, az MSZMP Központi Bizottsága tagjának, a Népszabadság­ főszerkesztőjének vezetésé­vel Bagdadba utazott az MSZMP Központi Bizottsá­­­ r­gának pártmunkásküldött­­sége. A küldöttséget elutazó­­­ Jt­takor Varga István, az MSZMP KB osztályvezető-­­ helyettese búcsúztatta. t A „harmadik kosár*’ Közös emberi értékek MEGKEZDŐDÖTT a hel­sinki ■«■ záródokumedtum­ban " foglaltak „materializálása”. • Leonyid Brezsnyev használta ezt a kifejezést,mond­ván: az • enyhülést •hiak akkor • lehet­­ tartós, ha anyagi tartalom­mal töltik meg. Más szóval: ha konkrét megállapodáso­kat kötnek az államok. Ez történik most az európai biztonsági és együttműködé­si értekezlet záróülésén alá­írt okmány negyedik pontjá­val is. Eredetileg az értekez­let zsargonján a „harmadik kosárnak” nevezték, de a té­makörök bővülésével végül is a negyedik főrésszé lett. Címe: „Együttműködés hu­manitárius és egyéb terüle­teken”.” Az okmány Te ft több pontjá­ra vonatkozik az említett sza­­bály, hogy a materializálást kétoldalú államközi egyez­ményekkel kell és lehet meg­teremteni, de erre, az embe­riességi és kulturális témák­kal foglalkozó részre külö­nösen áll a tétel. Első fejezete az emberi kapcsolatokról szól, és ki­mondja: az aláíró államok jóindulatúan bírálják el a családlátogatást szolgáló uta­zási kérelmeket,­­ ugyanígy járjanak el az egymástól el­szakadt családtagok össze­­költözését, vagyis a család­­egyesítést, valamint­ a külön­böző állampolgárságú háza­sulandók kérelmét illetően. Segítik továbbá a szakmai, illetve a személyi utazáso­kat, javítják az egyéni és a csoportos turizmus feltéte­­­leit. A felsorolásból is nyilván­való, hogy azoknak az álla­moknak kell a módozatok­ban megállapodniuk, ame­lyek között az utazások, az­ áttelepülések lebonyolódnak, hiszen a helsinki dokumen­tumot aláírt országokban más-más rendelkezések ér­vényesek. AZ INFORMÁCIÓCSERE szélesítését a második feje­zet­ tűzi ki célul. Növekszik az igény, hogy az emberek megismerjék idegen orszá­gok­ és népek életét. Ebből a célból az okmány­­ aláírói megkönnyítik a szóbeli tá­jékoztatást, például előadá­sok szervezésének támogatá­sával, az írott információ cseréjét a külföldi újságok terjesztésének bővítésével, ugyanezt teszik a tévé- és a rádióadásokkal is. Szól e fe­jezet a külföldön dolgozó új­ságírók munkakörülményei­nek javításáról, s hírek sze­rint jó néhány állat» már kötött- is' kétoldalú megálló-.-'' pótlást. A harmadik­ fejezet nagy­'­­témakört fogla­l magában: ,ír'~ kulturális,értékek cseréjét: .. _ magyar példa. is mutat­ja a TR* külföldi klasszikád és m­o­­­­dern irodalmat, művészetet, . .. filmtermést közönségünk igen széleskörűen megis­merheti­, hogy nem kevés­­ történt­ már Európában. Ten­nivaló azonban van még bő­ven! A mi példánknál­­ ma­radva: a nyugati országok­­­­­ban sokkal kevésbé ismerik, a magyar szellemi életet,­ mint mi az övékét. Az ok­mányt aláíró harmincöt át­­, lám vállalta, hogy segíti egy­más kulturális értékeinek jobb megismerését, cseréjét, egyebek között a könyvki­adás fejlesztésével, művész­­csoportok kölcsönös látogatá­sával, kiállítások rendezésé­vel, szimpóziumokkal, kul­túrpolitikai szakértők tapasz­­­­talatainak cseréjével. Végül az oktatási és a ne­velési tapasztalatok cseréjé­ről intézkedik e fő részben a záróokmány. Különösen nagy sikereket értek el e területen a szocialista országok. A mai és a jövő nemzedékek szem­­­­pontjából egyaránt igen­­ hasznos lesz­ tehát, ha ezek a tapasztalatok az eddigieknél jobban elterjednek, tanár- és diáklátogatások, személyes találkozások, könyvcserék,­­tudományos értekezletek út­­ján. A széles értelemben vett oktatási témakörbe tarto­zik a tudomány: itt nemcsak a kölcsönös megismerésre van lehetőség,­­hanem nagy­­­szabású közös munkára is. A helsinki záróokmány példá­kat is fölsorol lehetséges és fontos közös munkaterüle­teken. ilyen: a matematika,­­ a fizika, a kémia, a biológia,­ az orvostudomány, különö­sen a rák-, a szív- és az ér­rendszeri betegségek alapku­tatása, a­ humán és a társa­dalomtudományok sok téma­köre. MINDEZ AZT A CÉLT SZOLGÁLJA, hogy gazda­** godjanak az európai népek együttműködésének formák- . Nem szolgálhat tehát ,,a har­madik kosár” sem egymás társadalmi rendszerének alá­­ásására, sem szellemi hideg­ ■­ háborúra. A „harmadik ko­sárban” foglaltakra is vo­natkoznak a záróokmány el­ső főrészében találhat­­­ó az államok békés egymás m­e­­l­lett élését szabályozó alape­­­vek. • , T­hur Imre

Next