Népújság, 1980. március (31. évfolyam, 51-76. szám)
1980-03-01 / 51. szám
VILÁG , EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS NAPILAPJA 1 . 1 . XXXI. évfolyam, 51. szám ÁRA: 1,20 FORINT 1980. március 1., szombat Nem pénz! kérdése... Nyakunkon az idegenforgalmi főszezon — ha egyáltalán lehet ilyenről beszélni a hevesi tájakon, hiszen errefelé télen-nyáron „forog” az idegen. Való igaz azonban, hogy csak Egerben a tavalyi másfél millió turistánál jóval többre számíthatunk az elkövetkezendő hónapokban. Jó híre van — ezt az idegenforgalmi előrejelzések is megerősítik — a gazdag múltú, változatos programkínálatú hevesi vendéglátásnak. Aki egyszer végigzarándokolt a Mátra és a Bükk festői szépségű lankáin, völgyeiben kanyargó turistautakon, megfordult a történelmi és műemléki kincsekben bővelkedő városainkban, netán ropta a táncot Mikófalván a népi hagyományokat felelevenítő lakodalmas forgatagában, vagy kikocsizott a lipicai ménes „birodalmába”, a Bükk-fennsíkra, az visszavágyik ide. És az esetek többségében vissza is jön, mint ahogy évről évre sok ismerősöm teszi. Egy vissza-visszatérő kérdés azonban mindig lehűti a kedélyeinket, s mert — s ezt őszintén valljuk be — a jogossága érzékenyen érint valamennyiünket. Sokan felteszik ugyanis, miért nem vigyázunk jobban erre a szép tájra, miért nézzük el, hogy szemetesek, piszkosak az utcáink, tereink, elhanyagoltak a falusi porták utcai frontjai... ? E kérdésen meditálva, eszembe jut, hogy a legutóbbi képviselői fogadónapon elhangzott egy figyelemre méltó adat: a bélapátfalvi cementgyár annak idején naponta 60 tonna porral szennyezte a környék levegőjét. Az új gyár mintegy 500 millió forintért beépített portalanító berendezése — hatszoros termelési mennyiség mellett — ezt a szennyeződést napi 5,76 tonnára csökkenti, s hogy a megyében több mint hatvan helyen végez levegőtisztasági méréseket a KÖJÁL. Máris mondhatnánk, lám védjük mi a környezetünket. Sőt, példaként sorolhatnánk a faluszépítési, virágosítási verseny győzteseit, a százezres költségvetéseket, amelyek új szemétszállító járművek, utcaseprőgépek, locsolókocsik vásárlását teszik lehetővé településeinken. Ha mindezt összegeznénk, akár kész is lehetne a válasz: amit lehet, megtettünk! Csakhogy a környezetvédelem, a lakóhelyünk tisztasága nemcsak a városgondozási vállalat, a tanács feladata, hanem mindannyiunké, akik e tájon élünk. Közös érdekünk, hogy a turistautak jelzését ne rozsdásodó konzervdobozok helyettesítsék, hogy ne buszjegyhalom tudassa az idegennel a helyijárat megállóhelyét, s hogy ne az utcán heverő csikkek buzdítsák a gyerekeket focirúgó-technikájuk fejlesztésére. És ami ennél is fontosabb: az idelátogatók inkább azt kérdezzék, hogy itt mindenki szívügyének tekinti a lakóhely szépségét, tisztaságát? Szilvás István Közlemény A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának 1988. február 28-i üléséről A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága 1980. február 28-án Kádár János elvtárs elnökletével ülést tartott. Az ülésen részt vett a Központi Ellenőrző Bizottság elnöke. A Központi Bizottság megvitatta és elfogadta: — Gyenes András elvtársnak, a Központi Bizottság titkárának tájékoztatóját az időszerű nemzetközi kérdésekről. — Kádár János elvtársnak, a Központi Bizottság első titkárának jelentését a kongresszusi előkészítő munkáról; — Havasi Ferenc elvtársnak, a Központi Bizottság titkárának tájékoztatóját a VI. ötéves terv előkészítéséről. I. A Központi Bizottság áttekintette az utóbbi hónapok legfontosabb nemzetközi eseményeit. Megállapította, hogy a világpolitikai helyzet az imperialista körök aknamunkája következtében feszültebbé vált, felerősödtek azok az irányzatok, amelyek veszélyeztetik az enyhülés terén elért eredményeket. 1. Az imperialisták arra törekszenek, hogy megbontsák a két világrendszer között jelenleg fennálló egyensúlyt és katonai fölényre. tegyenek szert. Ezt a célt szolgálta a NATO-országok 1978. évi washingtoni döntése a katonai kiadások fokozott növelésére, valamint az 1979. évi brüsszeli határozata, amely új középhatósugarú rakéták telepítését irányozza elő egyes nyugat-európai országokban. Az Amerikai Egyesült Államok mindmáig nem ratifikálta a hadászati támadófegyverek korlátozását szolgáló, nehezen létrejött SALT–II. megállapodást, és ez akadályozza a katonai enyhülés szempontjából nélkülözhetetlen további tárgyalásokat. A veszélyt, a feszültséget növelik azok az újabb törekvések, amelyek az imperializmus katonai jelenlétének további kiszélesítését és megerősítését célozzák a világ különböző térségeiben. A társadalmi haladásért küzdő és a külső támadások ellen védekező afgán forradalomnak — a két ország szerződése alapján — nyújtott törvényes, a nemzetközi joggal összhangban álló szovjet segítség ürügyén tett amerikai lépések, a felszított szovjetellenes propagandakampány fokozta a feszültséget és mérgezi a nemzetközi légkört. 2. Senki sem vitathatja el a népeknek azt a jogát, hogy küzdjenek nemzeti függetlenségük kivívásáért és megszilárdításáért, a társadalmi felemelkedésért. Ebből kiindulva a Központi Bizottság ismételten kifejezésre juttatta a magyar kommunisták szolidaritását Ázsia, Afrika, Latin-Amerika népeinek igazságos harcával, amelyet nemzeti függetlenségük megszilárdításáért, a társadalmi haladásért vívnak az új gyarmatosító törekvések ellen. 3. A NATO-nak, az imperialistáknak a fegyverkezési verseny fokozását célzó újabb akciói veszélyeztetik a politikai enyhülés már elért eredményeit, nagy terheket rónak az emberiségre, aggodalommal töltik el a béke minden hívét. A Központi Bizottság ebben a helyzetben fontosnak tartja hangsúlyozni, hogy a békés egymás mellett élésnek nincs ésszerű alternatívája, reális cél az enyhülés eredményeinek megvédése, egy új világháború kirobbantásának a megakadályozása. A világfejlődés fő irányát, meghatározó erőviszonyok a reakciós körök minden próbálkozása ellenére sem változtak meg. A békét, az emberiség jövőjét fenyegető veszélyek elhárításához azonban szükség van minden, a nemzetközi helyzet élezését ellenző, békeszerető erő aktív fellépésére. A Központi Bizottság meg van győződve arról, hogy valamennyi ország, minden nép, érdekének az felel meg, ha a kormányok felelősen foglalnak állást és hozzájárulnak a feszültség csökkentéséhez,a különböző társadalmi rendszerű országok békés egymás mellett éléséhez, a biztonság megszilárdításához, a béke megőrzéséhez. 4. A Szovjetunió, a szocialista közösség országai folytatják erőfeszítéseiket a világ békéjét fenyegető veszélyek elhárításáért, a nemzetközi enyhülés terén elért eredmények megőrzéséért és megszilárdításáért. Ez világosan kifejezésre jutott L. I. Brezsnyev elvtársnak, az SZKP KB főtitkárának, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnöksége elnökének választói előtt tartott beszédében és más szocialista országok — köztük hazánk — vezető testületeinek, felelős képviselőinek megnyilatkozásaiban. A nemzetközi helyzet kedvezőtlen irányzatainak felerősödése különösen időszerűvé teszi a Szovjetuniónak, a varsói szerződés szervezetének ismert javaslatait, amelyek a katonai feszültség csökkentését, a különböző társadalmi rendszerű országok kölcsönös biztonságának erősítését, a bizalom növelését szolgálják. 5. A Magyar Népköztársaság szövetségeseivel együtt folytatja sokoldalú erőfeszítéseit a fegyverkezési verseny megfékezése, a békés egymás mellett élés útjában álló akadályok elhárítása érdekében. Változatlanul fontosnak tartja, hogy mielőbb életbe lépjen a SALT–II. megállapodás, megkezdődjenek a tárgyalások a fegyverzet további korlátozásáról, és ne kerüljön sor az újabb középhatósugarú rakéták nyugat-európai elhelyezésére. A varsói szerződés országai — köztük hazánk — konkrét javaslatukkal már kifejezték a készségüket egy olyan európai értekezlet megtartására, amelynek feladata a katonai enyhülés elősegítése és a bizalomerősítő intézkedések megtárgyalása lenne. Ilyen értekezlet mielőbbi létrejöttét a helyzet sürgeti. Továbbra is előmozdítjuk a helsinki záróokmány ajánlásainak a megvalósítását, a madridi tanácskozás előkészítését. A Magyar Népköztársaság továbbra is arra törekszik, hogy a belügyekbe való be nem avatkozás és a kölcsönös előnyök alapján fejlődjenek kétoldalú kapcsolatai a tőkés országokkal. Azért tevékenykedik, hogy a politikai, a gazdasági, a tudományos-műszaki és a kulturális kapcsolatokban elért eredmények megőrzésével és fejlesztésével is hozzájáruljon a népek közötti bizalom és megértés erősítéséhez. Hazánk, a Magyar Népköztársaság, a jövőben is megtesz mindent, ami tőle telik azért, hogy Európa, a világ népei tovább haladhassanak előre az enyhülés, a béke, a felemelkedés útján. II. A Központi Bizottság áttekintette a párt XII. kongresszusának előkészítését és megállapította, hogy az a szervezeti szabályzatnak megfelelően, rendben halad. A párt 24 ezer alapszervezetében megtartották a beszámoló és a vezetőségválasztó taggyűléseket. Eredményesen zajlottak le az üzemi, az intézményi, a községi, a városi, a budapesti-kerületi, a járási és járási jogú, valamint a városi-járási pártértekezletek. A párt szervezetei felelősségteljesen adtak számot az ötéves munkáról, s tárgyalták meg a kongresszusi irányelveket. A társadalmi és tömegszervezetek vezető testületei is széles körűen megvitatták a Központi Bizottság irányelveit. Mind a pártban, mind a társadalmi és tömegszerveztekben aktív és érdemi vita folyt; az eredmények számbavétele mellett nyíltan szóltak a hibákról, a társadalmunkat foglalkoztató gondokról, problémákról is. Sok hasz (Folytatás a 3. oldalon) Aláírták az 199Q. évi munkatervet — Közös kutatások az orvostudományok tizenöt témakörében Magyar-szovjet egészségügyi együttműködés Pénteken az Egészségügyi Minisztériumban aláírták a Szovjet Egészségügyi Minisztérium illetve a Szovjetunió Orvostudományi Akadémiája és a Magyar Egészségügyi Minisztérium, valamint intézményei 1980. évi együttműködésének munkatervét. A dokumentumot a tárgyaló küldöttségeket vezető Szergej Burenkov, a Szovjetunió egészségügyi miniszterének első helyettese és Zsögön Éva egészségügyi minisztériumi államtitkár látta el kézjegyével. Az eseményen részt vett Schultheisz Emil egészségügyi miniszter és Vlagyimir Pavlov, a Szovjetunió magyarországi nagykövete is. Az aláírás alkalmával Szergej Burenkovnak a Magyar Orvostudományi Társaságok és Egyesületek Szövetsége tiszteletbeli tagjává választásáról szóló oklevelet nyújtott át Zoltán Imre professzor, a MOTESZ elnöke. A megállapodás alapján az orvostudományok szerteágazó területein tizenöt főbb témában, folytatnak közös kutatásokat az idén a magyar és a szovjet egészségügyi szakemberek, intézmények. Vizsgálódási körük a szív- és érrendszeri megbetegedésektől az orvosi radiológiáig terjedően számos olyan feladatot is tartalmaz — így például a közegészségüggyel a munkahigiénével, a foglalkozási megbetegedésekkel, az egészségügyi szervezéssel kapcsolatos kutatásokat, tapasztalatcseréket , ammelyekben már huzamosabb idő óta többoldalúan, eredményesen együttműködnek a KGST-országok. A kétoldalú egészségügyi együttműködésről folytatott budapesti tárgyalásokon az idei feladatok kidolgozásán kívül beszámoltak az 1979. évi — kölcsönösen gyümölcsözőnek értékelt — közös munka eredményeiről, és előzetesen körvonalazták a tudományos kutatások 1981—85-re szóló együttes tématervét is. A jegyzőkönyvet magyar részről Zsögön Éva államtitkár, szovjet részről Sz. P. Burenkov, a Szovjetunió egészségügyi miniszterének első helyettese írta alá. (MTI fotó — Manek Attila felv. — Telefotó — KS) Napirenden a folyékony üzemanyag gazdálkodás és az áruellátás Ülést tartott a KNEB A Központi Népi Ellenőrzési Bizottság pénteken ülést tartott. Zana Károly, a Csepel Vas- és Fémművek csőgyárának üzemvezetője, a KNEB tagja, jelentést terjesztett elő a folyékony üzemanyag-gazdálkodás utóvizsgálatáról. Az alapvizsgálat megállapítása szerint a felhasznált benzin, gázolaj, kenőolaj jelentős része — becslések szerint 15—20 százaléka — megtakarítható lenne. Az elmúlt négy évben az üzemanyagfogyasztás évi növekedése a közti gépjármű- és az erőgépállomány növekedési üteméhez igazodott, tehát a szükséges és indokolt fajlagos megtakarítás nem mutatkozik. Ennek okait elemzi a KNEB jelentése, amelynek tárgyalásán részt vett , Simon Pál nehézipari miniszter és Urbán Lajos közlekedés- és postaügyi államtitkár. A bizottság a jelentést elfogadta és felhatalmazta a KNEB elnökét, hogy azt, — a javaslatokkal kiegészítve — az állami tervbizottság elé terjessze. Ezt követően a KNEB elnöke tájékoztatta a bizottságot a lakosság áruellátásával kapcsoltos fővárosi és megyei tapasztalatokról. Plusz százalékok az olimpiára Héttagú szovjet kereskedelmi küldöttség érkezett Gyöngyösre, a HUNGAROTEX munkatársának, Karácsonyi Andrásnénak kíséretében a Heves megyei Ruházati Ipari Vállalathoz, ahol Katona Béla igazgató fogadta őket. A kereskedelmi szakemberek nemcsak azért voltak kíváncsiak a gyöngyösi vállalat tevékenységére, mert régi gazdasági kapcsolat fűzi valamennyiüket ehhez az üzemhez, hanem külön kérést is előterjesztettek. Tekintettel a moszkvai olimpiára, azt kérték, hogy a szerződésben megállapított mennyiségen túl iszállítsanak mintegy 3 százalékkal több készterméket a Heves megyeiek a szovjet külkereskedelmi partnereknek. Megnézték a központi telephely üzemeit, ahol éppen a szovjet exportra készülő női és férfi ruházati cikkek kerültek le a szalagokról. Nagy elégedettséggel állapították meg, hogy a gyöngyösi üzem kifogástalan minőségben készíti el ezeket a cikkeket. Arra is kíváncsiak voltak, hogy nyugati megrendelésre milyen gyártmányok készülnek. Nagyon tetszett a belföldi üzletekben kapható női blúzok fazonja és minősége is. Abban állapodtak meg, hogy a Heves megyei Ruházati Ipari Vállalat készséggel tesz eleget a szovjet megrendelők kívánságának, ha a szükséges szövetanyagot a gyártó cégektől a plusz szállítmányhoz meg tudja kapni. Szívesen vállalkoztak arra is, hogy újabb modelleket mutatnak majd be, amiknek sorsáról az áprilisban megtartandó moszkvai tárgyalásokon döntenek. Várhatóan a Heves megyei vállalat azén is túlteljesíti a szovjet partnernek szállítandó áruk mennyiségi keretét, mint ahogy ezt tette az elmúlt évben is.