Népújság, 1981. február (32. évfolyam, 27-50. szám)
1981-02-01 / 27. szám
VILÁG FROLEURJA!, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS NAPILAPJA XXXII. évfolyam 37. számáRA: 1,80 FORINT 1981.ffebruár 1. vasárnap Üresjáratok. Van már vagy öt esztendeje, hogy a fővárosból érkezett elöljárónak az egyik gyárban maradt a szemüvege. Mondani is fölösleges, hogy az első telefonhívás után már indult is a gyár futára a 1 szemüveggel Budapestre. Természetesen nem gyalog, nem vonattal, sőt még csak nem is autóbusszal. A ’ nagy sietségben egy ZIL teherautóra esett a választás, és a kipróbált pilóta ; a megadott időpontban át ■ is nyújtotta az ókullárét feledékeny gazdájának. Azután ismét visszaült a volán 1 J mögé és irány Eger. Szerencsésen megérkezett és ezzel az ügy el is indult a feledékenység útján. Abban egészen biztos vangyök, hogy hasonló esetben ma sem kellene sokáig várni egy ilyen futárpos >átásra. Azt viszont nem tartom valószínűnek, hogyájhol egy teherautóra esne a választás. Egyrészt, , mert időközben igencsak drágább lett a kocsikázás, másrészt a Közlekedés- és , Postaügyi Minisztérium legújabb rendelete alapján ^ kilométerenként háromforintos büntetést, kell fizetni azoknak az üzemeknek, szövetkezeteknek, vagy intézményeknek, amelyek üresen futtatják a négy tonnán felüli teher- gépkocsiaikat. Igaz, hogy a minisztérium intézkedése nem valamennyi teherautóra terjed ki, de én így is maradéktalanul egyetértek a szóbanforgó rendelettel. Elvégre, aki a kicsit nem becsüli, az a nagyot sem igen tiszteli, akiknek a fillérek, forintok mit sem számítanak, azok a milliókkal sem biztos, hogy jól bánnak. Mára pedig napjainkban valóban megengedhetetlen luxus, hogy például a benzint, vagy a gázolajat „faló” teherautók üresen — vagy akár egy szemüveggel is — száguldozzanak az ország útjain. Számomra szimpatikus tehát a Közlekedés- és Postaügyi Minisztérium intézkedése. ( Sőt! Több is mint szimpatikus. Szerintem érdemes lenne továbbfejleszteni, s az élet más területeire is kiterjeszteni az üres járatok számbavételét. ) Mert, ha valamiből, akkor üresjáratokból ugyancsak nem vagyunk szegények. Gondoljunk csak a bürökrácia aktáit világszínvonalon termelő hivatalainkra : a teljesen értelmetlen tanácskozásokra, az üzemeken, a gyárkapukon belüli lógásokra, vagy a hanyagul elvégzett munkára, a termelés értelmetlenül magas költségeire, a drága importanyagokkal történő pazarlásra. S mivel ráadásul ez utóbbi üresjáratok jóval többe is kerülnek, mint a ( félig, vagy üresen futó í teherautók költségei, ezért az üresjáratokat nemcsak a ’ közutakról, de a termelő, a fizikai, a szellemi munkából és a közéletből is ;■ mielőbb száműzni kellene. ( Egészen biztos, hogy újabb , százezreket, milliókat lehetne e módszerrel megtakarítani. Nem is beszélve az erkölcsi nyereségről... ) Koós József !■ Augusztusban országos bemutatkozás Munkásőr-törzsértekezletet tartottak Egerben Tegnap, szombaton délután rendezték meg Egerben az MN Helyőrségi Művelődési Klubjában a munkásőrség megyei parancsnokságának évzáró-évnyitó törzsértekezletét. A jelenlevőket, közöttük Németh Lászlót, a megyei pártbizottság osztályvezetőjét, Maróti Sándort, a megyei tanács elnökhelyettesét, dr. Jenei Pált, az SZMT titkárát, valamint a KISZ, a társ fegyveres erőik képviselőit Bodnár János, a megyei munkásőrség pártalapszervezetének titkára köszöntötte, majd Farkas Sándor, megyei munkásőrparancsnok ismertette a megye munkásőreinek elmúlt évi munkájáról, és az idei tennivalóiról készült beszámolót. A megyei parancsnok bevezetőjében elmondotta, hogy a megye munkásőrei 1980- ban az eléjük kitűzött feladatokat eredményesen hajtották végre, amelyet igazol a felettes szervek megállapítása is. A kiképzési tervben előírtakat maradéktalanul végrehajtották, ezőaéátátották az ezzel járó fontos tudnivalókat. Az állomány fegyelmi helyzete szilárd. Továbbfejlődött a parancsnoki munka színvonala — 81 százalékuk elvégezte a parancsnoki iskolát —, de példásan helytálltak a munkásőrök munkahelyeiken is,. Az állomány 10 százaléka részt vesz a szocialista munkaversenyben, 7 százaléka brigád vezető. Jó munkájuk elismeréséül 30 százalékuk részesült tavaly elismerésben és kitüntetésben munkahelyükön. A parancsnok elmondotta azt is, hogy a munkásőrök közéletiségét és dolgozó népünk bizalmát igazolja az is, hogy közülük számosan kerültek párt-, állami és tömegszervezeti funkcióba. Van közöttük országgyűlési képviselő, 387-en pedig választott pártfunkcióba kerültek. A tanácstagok száma 111, a szakszervezeteknél 143-an töltenek be vezető posztot, de sokan kaptak népi ülnöki kinevezést, illetve kerültek a népfront különböző szerveibe. A munkásőradegységek derekasan kiveszik részüket a társadalmi munkából is. Különösen a hatvaniak, a recskiek, a füzesabonyiak, a Mátraalji Szénbányák, és a kömlőiek jeleskedtek az elmúlt esztendőben. Nagy gondot fordítottak tavaly a politikai ismeretek bővítésére is. Ennek eredményeképpen az állomány 85 százaléka végzett, illetve folytat különböző politikai tanulmányokat. Az elmúlt esztendőben 49 munkasört vettek fel a pártba. Biztosított a megye munkásőreinek utánpótlási bázisa is, eredményes a kapcsolatuk az ifjúsági és útttörő szervezetekkel, s temészetesen a párt-, az állami és tömegszervezetekkel, a társ fegyveres testületekkel. A jövő tennivalóit ismertette ezután Farkas Sándor. A sok feladat közül kiemelte a harckészültség további fokozását, a jövőben jelentkező bonyolultabb kiképzési feladatok teljesítését, a fiatalság hazafias nevelését. Azt is hangsúlyozta, hogy ebben az évben ünneplik a munkásőrség megalakulásának 25. évfordulóját. Megyei szinten hagyománygyűjtő munkát végeznek a megyei múzeummal közösen. Gyöngyösön a Mátra Múzeumban hagyományszobát hoznak létre, a többi egységeknél pedig emlékfalat létesítenek. A nyár derekán Gyöngyös környékén országos sajtóbemutatót tartanak, ahol a jelenlevő hírszervek képviselői által mutatkoznak majd be a munkásőrök az ország lakossága előtt. A parancsnoki beszámolót kitüntetések átadása követte. Kiváló parancsnok kitüntetésben részesült Jászi Gusztáv (Dohánygyár). Kiváló munkásőr lett Budai István (Dohánygyár), Balázs András (HTÉV), Szarka István (VILATI) és Zsólyomi Joachim (AÉ Ő). Dicsérő oklevéllel jutalmaztak hat munkásőrt. A szocialista versenyben elért második helyezéséért elismerő oklevelet vehetett át a megyei közvetlen béradó szakasz és parancsnoka, Jágerszki Gyula. Szolgálati érdemérem 20 év után kiteltetésben részesült Kovács Kálman (MfK Hűtőházi, 14 év után pedig Barta Mihály (Kórház) és Vas>$ Márton (VMATI). A levezetők és tartalék aloméoyba kerülők közül négyen kapták meg a Munkásőr emlékérmet és emléklapot. Emlékjelvényt és elismerő oklevelet kapott Együd Istvánná (Kereskedelmi és Vendéglátóipari Szakközépiskola). A megyei pártbizottság elismerését és jókívánságait Németh László, a megyei pártbizottság osztályvezetője tolmácsolta ezután, majd az Internacionálé hangjai mellett véget ért a torrésértekezlet. (fazekas) Nagy feladatok előtt a gyógyszeripar A magyar gyógyszeripar felfelé ívelése a második világháború után kezdődött, termelése 1950 és 1975 között több mint százszorosára emelkedett. Az ágazat jelentőségére, nemzetközi fontosságára utal az a tény is, hogy az utóbbi tíz évben az export növekedésének üteme meghaladta a termelés bővülésének mértékét. A magyar gyógyszeripar jelentős pozíciókkal rendelkezik a világpiacon: termelési értékét tekintve a 14—16. helyen áll a világ gyógyszertermelőinek sorában, ha az export nagyságát nézzük 6—8., ha pedig az egy főre számított exportot tekintjük, csak Svájc előzi meg a világon. A KGST-ben meghatározó szerepet tölt be a magyar gyógyszeripar, jelentős tényezője a szocialista nemzetközi munkamegosztásnak. Gyógyszeriparunk gyártmányszerkezete korszerűnek tekinthető, bár a választék szélesebb körű a szükségesnél, s a gyártástechnológia műveleti és gépészeti megoldása még elmarad a legfejlettebb színvonaltól. A népgazdasági terv kiemelt szerepet biztosít a következő években a gyógyszeriparnak. 1981-ben közel tíz százalékkal növekedhet ez az iparág, vagyis jóval erőteljesebb lesz a fejlődés, mint az iparban általában. Ennek megfelelően bővítik a célok eléréséhez szükséges anyagi és szellemi erőket. A beruházások — az elmúlt évhez viszonyítva — 15 százalékkal nőnek az idén. Az egyik legfontosabb feladat az eredeti gyógyszerek kutatásának elősegítése, elsődlegesen a központi idegrendszerre, a szív- és érrendszerre ható szereket, antibakteriális és vírusellenes hatóanyagokat kutatnak. A szocialista export több mint tíz százalékkal, a tőkés kivitel körülbelül 13 százalékkal növekszik ebben az évben. Az iparág exportképessége, valamint a gazdaságosság fokozása érdekében szűkítik a kis szériákban, gazdaságtalanul előállítot termékek körét. Az exportérték 15 százalékáért importálunk gyógyszeripari termékeket — így gyógyszerhiány nem várható. Mindegyik vállalat törekszik arra, hogy eredeti termékekkel lépjen a piacra, így új gyógyszer forgalomba hozatala is várható. A dollárelszámolású export szerkezete is megváltozik, Sikeres évkezdet Széntermelési rekord Visontán A Mátraalji Szénbányák Thorez Bányaüzemében rekorderedménnyel zárták az idei év első hónapját: a visontai bányászok januárban 750 ezer tonna szenet hoztak felszínre, 120 ezer tonnával többet az előírt havi programnál. Ennyi szenet egy hónap alatt még a korábbi magas teljesítmény ellenére sem termeltek. Ezzel a teljesítménnyel a várakozásnak megfelelően kielégítették a Gagarin Hőerőmű megnövekedett igényét. Az erőműnek ugyanis különösen a januári csúcsidőszakban volt nagy szüksége több szénre, ezért év elején kéréssel is fordultak az energetikusok a bányászokhoz. A bányászok eleget tettek az elvárásoknak és az erőmű is túlszárnyalta korábbi havi teljesítményét. A visontai bányászoknak a kimagasló teljesítményért az év legnehezebb időszakában a téli időjárás szélsőségei közepette kellett megküzdeniük. ■ ■ . " " ' t Tél a Bükkben Csendesek most a bükki falvak. Fehér némaságban, érintetlen ősi magányban alusznak a házak. Csak nagynéha óvatoskodik elő egyegy autó, lassan bogárként araszolva a csúszós utakon. A földdel foglalatoskodó ember évezredes jussa ez a pihenő: míg tavaszra készülődnek a hó alatt, a jó melegben a magvak, addig nyugszik a kapa cserzette kéz. Halkan, gyorsan röpülnek el a rövid napok, a hosszú éjszakák, mint megkopott vén olvasót, úgy morzsolgatják az öregek a ballagó idő. Az erdőt lábnyomaikkal írták be az éhes állatok, ábécéskönyvként kínálta minden titkát. A figyelmes vándor előtt néha fölszikráznak a jégcsaptőrök, a hóprémbe burkolózott fák, bokrok a napban. Ilyenkor úgy tűnik neki, mintha egy hatalmas kincstárba került volna. Nagy úr a tél: vacogunk jogara alatt, de mégis megraboltuk: birodalma ekeit egy csokorba fogtuk. (Munkatársunk képes összeállítása lapunk 6. oldalán található) (Fotó: Péri Márton) Kékestetőn volt a legmelegebb ár • Ragyogó napsütés, vastag hótakaró a Mátrában Változatos hétvégi, szórakozást nyújt a Mátra a kirándulóknak és a sportolóknak. A hegyek tetejét továbbra is vastag hótakaró borítja, amely helyenként eléri a 60 centimétert. A Mátrába szombaton már kora reggeltől érkeztek a téli szórakozás kedvelői. Itt „az ország tetején” szombaton ragyogó napsütés váltotta fel a korábbi borongós, ködös napokat. A hőmérséklet hajnalban sem hűlt mínusz egy fok alá, napközben pedig plusz 5 fokig emelkedett. Érdekes, hogy szombaton délelőtt Kékestető volt az ország legmelegebb pontja. A hegyek fehér takarója ezért lassú olvadásnak indult. ......................... Látványosságban sem volt hiány. Kékestetőről a látótávolság ugyanis meghaladta az 50 kilométert, és közeli, panorámaként tűntek fel a Kárpátok havas csúcsai. Kékestetőre — a zavartalan szórakozás érdekében — szombaton és vasárnap változatlanul nem szabad gépkocsival felhajtani. Az ország tetejére az utasokat autóbuszok ingajáratban szállítják. A gépkocsik részére Mátraházán biztosítottak parkolási lehetőséget. . MA A hét három kérdése Heti külpolitikai összefoglalónk a második oldalon. Vízellátási gondjaink, nehézségeink Az Országos Vízügyi Hivatal elnökhelyettesével — dr. Illés Györggyel — folytatott beszélgetés az ivóvízellátással kapcsolatos eredményekről, tervekről tájékoztatja olvasóinkat a 3. oldalon. A kenyér megmaradt , G. Molnár Ferenc egy gyöngyöskalászi fórum tanulságait vonja le a harmadik oldalon. A közönség, a kritikus sürget és aki sürget. Falk András írása a lap negyedik oldalán megyénk képzőművészeti életének kérdéseivel foglalkozik. Újítások és tanulságok Az ötödik oldalon Hekeli Sándor egy felmérés tapasztalatai alapján a jövő tennivalóira keresi a választ. A hajdanvolt Eger Vasárnapi magazinunkban a régi „bostyai világ" emlékeit idézi fel Gábor László, de a régi évszázadok hangulatát, nem csak az újságíró elevenítheti fel... Bekopog a kultúra? Gyurkó Géza vasárnapi jegyzetében az emberi tevékenység legmagasabb szintű, meghatározó kulturális formájának helyéről ír a 7. oldalon. A parádi szánkások A téli úttörő-olimpia eseményeiről tudósít Budavári Sándor lapunk tizedik oldalán.