Népújság, 1981. február (32. évfolyam, 27-50. szám)

1981-02-01 / 27. szám

VILÁG FROLEURJA!, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS NAPILAPJA XXXII. évfolyam­ 37. szám­áRA: 1,80 FORINT 1981.ffebruár 1. vasárnap Üres­járatok.­ V­an már vagy öt esz­tendeje, hogy a fő­városból érkezett elöljáró­­­­nak az egyik gyárban ma­radt a szemüvege. Monda­ni is fölösleges, hogy az­­ első telefonhívás után már indult is a gyár futára a 1­­ szemüveggel Budapestre.­­ Természetesen nem gya­log, nem vonattal, sőt még­­­­ csak nem is autóbusszal. A­­ ’ nagy sietségben egy ZIL­­ teherautóra esett a válasz­­­­tás, és a kipróbált pilóta ; a megadott időpontban át­­ ■ is nyújtotta az ókullárét fe­­­­­­ledékeny gazdájának. Az­­u­­­tán ismét visszaült a volán 1 J mögé és irány Eger. Sze­­­­­­rencsésen megérkezett és­­ ezzel az ügy el is indult­­ a feledékenység út­ján. Abban egészen biztos va­­n­gyök, hogy hasonló esetben ma sem kellene sokáig­­ várni egy ilyen futárpos­ >­á­tásra. Azt viszont nem tar­­­­­­tom valószínűnek, hogy­­­ájhol egy teherautóra es­­­ne a választás. Egyrészt, , mert időközben igencsak­­­­ drágább lett a kocsikázás,­­ másrészt a Közlekedés- és­­ , Postaügyi Minisztérium legújabb rendelete alapján ^ kilométerenként háromfo­­­­rintos büntetést, kell fi­­­­zetni azoknak az üzemek­­­­nek, szövetkezeteknek,­­­­ vagy intézményeknek, ame­­­lyek üresen futtatják­­ a­­­ négy tonnán felüli teher-­­ gépkocsiaikat. Igaz, hogy a minisztéri­­­um intézkedése nem vala­­mennyi teherautóra terjed­­ ki, de én így is maradéktala­nul egyetértek a szóban­­forgó rendelettel. Elvégre,­­ aki a kicsit nem becsüli, az a nagyot sem igen tisz­teli, akiknek a fillérek, fo­rintok mit sem számítanak,­ azok a milliókkal sem biz­tos, hogy jól bánnak. Már­­a pedig napjainkban valóban­­ megengedhetetlen luxus,­­ hogy például a benzint,­­ vagy a gázola­jat „faló” te­­­­herautók üresen — vagy akár egy szemüveggel is — száguldozzanak az or­­­­szág útjain. Számomra­­ szimpatikus tehát a Köz­­lekedés- és Postaügyi Mi­­­­nisztérium intézkedése. ( Sőt! Több is mint szim­­­­patikus. Szerintem érde­­mes lenne továbbfej­leszte­­ni, s az élet más területei­­­­­­re is kiterjeszteni az üres­­­ járatok­­ számbavételét. ) Mert, ha valamiből, akkor­­ üresjáratokból ugyancsak­­ nem vagyunk szegények.­­ Gondoljunk csak a bürök­­­­­rácia aktáit világszínvona­­l­­on termelő hivatalainkra­ : a teljesen értelmetlen ta­­­­nácskozásokra, az üzeme­­­­ken, a gyárkapukon belüli­­ lógásokra, vagy a hanya­­­­gul elvégzett munkára, a­ termelés értelmetlenül ma­­gas költségeire, a drága­ importanyagokkal történő­­ pazarlásra. S mivel ráadásul ez­­ utóbbi üresjáratok jóval­­ többe is kerülnek, mint a ( félig, vagy üresen futó í­­ teherautók költségei, ezért­­ az üresjáratokat nemcsak a ’ közutakról, de a termelő,­­ a fizikai, a szellemi mun­­­­­kából és a közéletből is ;■ mielőbb száműzni kellene. ( Egészen biztos, hogy újabb­­ , százezreket, milliókat le­­­­hetne e módszerrel meg­­­­takarítani. Nem is beszélve­­ az erkölcsi nyereségről... ) Koós József !■ Augusztusban országos bemutatkozás Munkásőr-törzsértekezletet tartottak Egerben Tegnap, szombaton dél­után rendezték meg Egerben az MN Helyőrségi Művelő­dési Klubjában a munkás­őrség megyei parancsnoksá­gának évzáró-évnyitó törzs­értekezletét. A jelenlevőket, közöttük Németh Lászlót, a megyei pártbizottság osztály­­vezetőjét, Maróti Sándort, a megyei tanács elnökhelyette­sét, dr. Jenei Pált, az SZMT titkárát, valam­int a KISZ, a társ fegyveres erőik képvise­lőit Bodnár János, a megyei munkásőrség pártalapszer­­vezetének titkára köszöntöt­te, majd Farkas Sándor, me­gyei munkásőrparancs­nok ismertette a megye munkás­őreinek elmúlt évi munkájá­ról, és az idei tennivalóiról készült beszámolót. A megyei parancsnok be­vezetőjében elmondotta, hogy a megye munkásőrei 1980- ban az eléjük kitűzött fel­adatokat eredményesen haj­tották végre, amelyet igazol a felettes szervek megállapí­tása is. A kiképzési tervben előírtakat maradéktalanul végrehajtották, ezőaéátátották az ezzel járó fontos tudni­valókat. Az állomány fegyel­mi helyzete szilárd. Tovább­fejlődött a parancsnoki mun­ka színvona­la — 8­1 százalé­kuk elvégezte a parancsnoki iskolát —, de példásan helyt­álltak a munkásőrök munka­helyeiken is,. Az állomány 10 százaléka részt vesz a szocialista munkaverseny­­ben, 7 százaléka brigád ve­zető. Jó munkájuk elismeré­séül 30 százalékuk részesült tavaly elismerésben és ki­tüntetésben munkahelyükön. A parancsnok elmondotta azt is, hogy a munkásőrök közéletiségét és dolgozó né­pünk bizalmát igazolja az is, hogy közülük számosan ke­rültek párt-, állami és tö­megszervezeti funkcióba. Van közöttük országgyűlési kép­viselő, 387-en pedig válasz­tott pártfunkcióba kerültek. A tanácstagok száma 111, a szakszervezeteknél 143-an töltenek be vezető posztot, de sokan kaptak népi ülnöki ki­nevezést, illetve kerültek a népfront különböző szer­veibe. A munkásőradegysé­gek derekasan kiveszik ré­szüket a társadalmi munká­ból is. Különösen a hatvani­ak, a recskiek, a füzesabo­nyiak, a Mátraalji Szénbá­nyák, és a kömlőiek jeles­kedtek az elmúlt esztendő­ben. Na­gy gondot fordítottak ta­valy a politikai ismeretek bővítésére is. Ennek eredmé­nyeképpen az állomány 85 százaléka végzett, illetve folytat különböző politikai tanulmányokat. Az elmúlt esztendőben 49 munkasört vettek fel a pártba. Biztosí­tott a megye munkásőrei­nek utánpótlási bázisa is, eredményes a kapcsolatuk az ifjúsági és útttörő szerve­­zetekkel, s temészetesen a párt-, az állami és tömeg­­szervezetekkel, a társ feg­y­­veres testületekkel. A jövő tennivalóit ismer­tette ezután Farkas Sándor. A sok feladat közül kiemel­te a harckészültség további fokozását, a jövőben jelent­kező bonyolultabb kiképzési feladatok teljesítését, a fia­talság hazafias nevelését. Azt is hangsúlyozta, hogy ebben az évben ünneplik a mun­kásőrség megalakulásának 2­5. évfordulóját. Megyei szinten hagyománygyűjtő munkát végeznek a megyei múzeummal közösen. Gyön­gyösön a Mátra Múzeumban hagyományszobát hoznak létre, a többi egységeknél pedig emlékfalat létesítenek. A nyár derekán Gyöngyös környékén országos sajtóbe­mutatót tartanak, ahol a je­lenlevő hírszervek képvise­lői­ által mutatkoznak majd be a munkásőrök az ország lakossága előtt. A parancsnoki beszámolót kitüntetések átadása követte. Kiváló parancsnok kitünte­tésben részesült Jászi Gusz­táv (Dohánygyár). Kiváló munkásőr lett Budai István (Dohánygyár), Balázs András (HTÉV), Szarka István (VI­­LATI) és Zsólyomi Joa­chim (AÉ­ Ő). Dicsérő okle­véllel jutalmaztak hat mun­­kásőrt. A szocialista ver­senyben elért második he­lyezéséért elismerő oklevelet vehetett át a megyei közvet­len béradó szakasz és pa­­­rancsnoka, Jágerszki Gyula. Szolgálati érdemérem 20 év után kiteltetésben részesült Kovács K­álman (Mf­K Hű­tőházi, 14­ év után pedig Barta Mihály (Kórház) és Vas>$ Márton (VM­ATI). A le­­­v­ezetők és tartalék alo­méoyba kerülők köz­ül né­gyen kapták meg a Munkás­­őr emlékérmet és emléklapot. Emlékjel­vényt és elismerő oklevelet kapott Együ­d Ist­vánná (Kereskedelmi és Ven­déglátóipari Szakközépis­kola). A megyei pártbizottság el­ismerését és jókívánságait Németh László, a megyei pártbizottság osztályvezetője tolmácsolta ezután, majd az Internacionálé hangjai mel­lett véget ért a torrésértekez­­let. (fazekas) Nagy feladatok előtt a gyógyszeripar A magyar gyógyszeripar felfelé ívelése a második vi­lágháború után kezdődött, termelése 1950 és 1975 kö­zött több mint százszorosára­ emelkedett. Az ágazat je­lentőségére, nemzetközi fon­tosságára utal az a tény is, hogy az utóbbi tíz évben az export növekedésének üteme meghaladta a termelés bő­vülésének mértékét. A ma­gyar gyógyszeripar jelentős pozíciókkal rendelkezik a világpiacon: termelési érté­két tekintve a 14—16. helyen áll a v­ilág gyógyszerterme­lőinek sorában, ha az export nagyságát nézzük 6—8., ha pedig az egy főre számított exportot tekintjük, csak Svájc előzi meg a világon. A KGST-ben meghatározó szerepet tölt be a magyar gyógyszeripar, jelentős té­nyezője a szocialista nem­zetközi munkamegosztásnak. Gyógyszeriparunk gyárt­­mányszerkezete korszerű­nek tekinthető, bár a vá­laszték szélesebb körű a szükségesnél, s a gyártás­­technológia műveleti és gé­pészeti megoldása még elma­rad a legfejlettebb színvo­naltól. A népgazdasági terv ki­emelt szerepet biztosít a kö­vetkező években a gyógy­szeriparnak. 1981-ben közel tíz százalékkal növekedhet ez az iparág, vagyis jóval erőteljesebb lesz a fejlődés, mint az iparban általában. Ennek megfelelően bővítik a célok eléréséhez szükséges anyagi és szellemi erőket. A beruházások — az elmúlt évhez viszonyítva — 15 szá­zalékkal nőnek az idén. Az egyik legfontosabb feladat az eredeti gyógyszerek ku­tatásának elősegítése, elsőd­legesen a központi idegrend­szerre, a szív- és érrend­szerre ható szereket, anti­­bakteriális és vírusellenes hatóanyagokat kutatnak. A szocialista export több mint tíz százalékkal, a tőkés kivitel körülbelül 13 száza­lékkal növekszik ebben az évben. Az iparág exportké­pessége, valamint a gazd­asá­­­gosság fokozása érdekében szűkítik a kis szériákban, gazdaságtalanul előállítot termékek körét. Az export­­érték 15 százalékáért impor­tálunk gyógyszeripari termé­keket — így gyógyszerhiány nem várható. Mindegyik vállalat törek­szik arra, hogy eredeti ter­mékekkel lépjen a piacra, így új gyógyszer forgalom­ba hozatala is várható. A dollárelszámolású export szerkezete is megváltozik, Sikeres évkezdet Szén­termelési rekord Visontán A Mátraalji Szénbányák Thorez Bányaüzemében re­korderedménnyel zárták az idei év első hónapját: a vi­­sontai bányászok januárban 750 ezer tonna szenet hoz­tak felszínre, 120 ezer tonná­val többet az előírt havi programnál. Ennyi szenet egy hónap alatt még a ko­rábbi magas teljesítmény el­lenére sem termeltek. Ezzel a teljesítménnyel a várakozásnak megfelelően kielégítették a Gagarin Hő­erőmű megnövekedett igé­nyét. Az erőműnek ugyan­is különösen a­­ januári csúcs­­időszakban volt nagy szüksé­ge több szénre, ezért év ele­jén kéréssel is fordultak az energetikusok a bányászok­hoz. A bányászok eleget tet­tek az elvárásoknak és az erőmű is túlszárnyalta ko­rábbi havi teljesítményét. A visontai bányászoknak a­ kimagasló teljesítményért az év legnehezebb időszaká­ban a téli időjárás szélsősé­gei közepette kellett megküz­deniük. ■ ■ . " " ' t Tél a Bükkben Csendesek most a bükki falvak. Fehér némaságban, érintetlen ősi magányban alusznak a házak. Csak nagy­­néha óvatoskodik elő egy­­egy autó, lassan bogárként araszolva a csúszós utakon. A földdel foglalatoskodó ember évezredes jussa ez a pihenő: míg tavaszra készü­lődnek a hó alatt, a jó me­legben a magvak, addig nyugszik a kapa cserzette kéz. Halkan, gyorsan röpül­nek el a rövid napok, a hos­­­szú éjszakák, mint megko­pott vén olvasót, úgy mor­­zsolgatják az öregek a bal­lagó idő. Az erdőt lábnyomaikkal ír­ták be az éhes állatok, ábécéskönyvként kínálta minden titkát. A figyelmes vándor előtt néha fölszik­ráznak a jégcsaptőrök, a hóprémbe burkolózott fák, bokrok a napban. Ilyenkor úgy tűnik neki, mintha egy hatalmas kincstárba került volna. Nagy úr a tél: vaco­gunk jogara alatt, de mégis megraboltuk: birodalma eke­it egy csokorba fogtuk. (Munkatársunk képes össze­­állítása lapunk 6. oldalán található) (Fotó: Péri Márton) Kékestetőn volt a legmelegebb á­r­ • Ragyogó napsütés, vastag hótakaró a Mátrában­ ­ Változatos­ hét­­végi, szóra­­­kozást nyújt a Mátra a kirán­­­dulóknak és­ a­ sportolóknak.­ A hegyek tetejét továbbra is vastag hótakaró borítja, amely helyenként­ eléri a 60 centimétert. A Mátrába szombaton már kora reggeltől érkeztek a téli szórakozás kedvelői. Itt „az ország tetején” szom­baton ragyogó napsütés vál­totta fel a korábbi borongós, ködös napokat. A hőmérsék­let hajnalban sem hűlt mí­nusz egy fok alá, napközben pedig plusz 5 fokig emelke­dett. Érdekes, hogy szomba­ton délelőtt Kékestető volt az ország legmelegebb pont­­­ja. A hegyek fehér takarója ezért lassú olvadásnak in­dult. ......................... Látvá­nyosságban sem volt hiány. Kékestetőről­ a látó­­távolság­ ugyanis meghaladta az 50 kilométert, és közeli, panorámaként tűntek fel a Kárpátok havas csúcsai. Kékes­tetőre — a zavarta­lan szórakozás érdekében — szombaton­­ és­­ vasárnap vál­tozatlanul nem szabad gép­kocsival felhajtani. Az or­szág tetejére az utasokat autóbuszok ingajáratban szál­lítják. A gépkocsik részére­­ Mátraházán biztosítottak parkolási lehetőséget. . M­A A hét három kérdése Heti külpolitikai összefog­lalónk a második oldalon. Vízellátási gondjaink, nehézségeink Az Országos Vízügyi Hiva­tal elnökhelyettesével — dr. Illés Györggyel — folyta­tott beszélgetés az ivóvíz­ellátással kapcsolatos ered­ményekről, tervekről tájé­koztatja olvasóinkat a 3. ol­dalon. A kenyér megmaradt , G. Molnár Ferenc egy gyöngyöskalászi fórum ta­nulságait vonja le a har­madik oldalon. A közönség, a kritikus sürget és aki sürget. Falk András­ írása a lap negye­dik oldalán megyénk kép­zőművészeti életének kér­déseivel foglalkozik. Újítások és tanulságok Az ötödik oldalon Hekeli Sándor egy felmérés ta­pasztalatai alapján a­­ jövő tennivalóira keresi a vá­laszt. A hajdanvolt Eger Vasárnapi magazinunkban a régi „bostyai világ" em­lékeit idézi fel Gábor László, de a régi évszázadok han­gulatát, nem csak az újság­író elevenítheti fel... Bekopog a kultúra? Gyurkó Géza vasárnapi jegyzetében az emberi te­vékenység legmagasabb szintű, meghatározó kultu­rális formájának helyéről ír a 7. oldalon. A parádi szánkások A téli úttörő-olimpia ese­ményeiről tudósít Budavári Sándor lapunk tizedik oldal­­án.

Next