Népújság, 1981. július (32. évfolyam, 152-178. szám)
1981-07-01 / 152. szám
V KEDD ESTI KÜLPOLITIKAI KOMMENTÁRUNK: Szadat ellenzéke SZADAT ELNÖK észrevehető ingerültséggel és türelmetlenséggel kezeli újabban politikai ellenzékét. Amikor június közepén Kairó egyik külvárosi szegénynegyedében mohamedánok és keresztény koptok között véres összetűzések robbantak ki, nyomban „kommunista elemek felforgató tevékenységét” vélte felfedezni a minden bizonnyal vallási okokból keletkezett nyugtalanság mögött. Az ideges és egyre élesebb hangnemű kirohanások oka nyilvánvaló: Egyiptomban egyre többen kifogásolják az Izraellel folytatott politikát, s Szadatot azzal vádolják, hogy eladta a palesztinok ügyét, elárulta az arab érdekeket. Való igaz, Kairó rendkívül lanyhán reagált az arab világban osztatlan felháborodást keltő izraeli bombatámadásra, amelynek célpontja a Bagdad melletti atomreaktor volt. S az is kétségtelen, hogy már huzamosabb ideje nőttön nő az amerikaiak sugalmazására nyíltan izraelbarát politikát folytató elnök ellenzéke. Júniusban két alkalommal is — legutóbb most, a hét elején — tanácskozott az egyiptomi hazafias erők kongresszusa. Az eszmecseréken tisztázták a különböző csoportok álláspontját és meghatározták a kormány politikájával szembeni együttes fellépés teendőit. Már önmagában ez a körülmény is utal arra, hogy a korábban ellentétes nézeteket valló tömörülések között a közös teendő érdekében elmosódnak a határok- Kairóban úgy tudják, legutóbb a nemzeti koalíció néven létrejött ellenzéki csoport több neves, tekintélyes képviselője is részt vett a tanácskozáson, köztük az 1952-es forradalom utáni úgynevezett forradalmi tanács tagjai. Khaled Mohieddin, a parlamenti mandátumaitól megfosztott baloldali nemzeti haladó párt elnöke rámutatott: az arab szolidaritás lényege ma Szíria és a palesztin ellenállási mozgalom támogatása, Camp David elvetése. HA LÉTEZIK közös nevező az egyiptomi ellenzék különböző csoportosulásai között, ez a három tényező kétségkívül az. Szadat ellenfelei kezdettől fogva kalandorpolitikának minősítették az Izraellel kötött különalkut, amely Washington érdekében jött létre. Ugyanakkor szüntelenül ostorozzák Begin politikáját, amelyhez Szadat — közvetve és közvetlenül segédkezet nyújt. Éppen ezért nagy érdeklődéssel várják Kairóban az izraeli parlamenti választások végeredményét, amely választ ad arra, hogy ismét Begin jobboldali nacionalista Likud-tömbje vagy a négy éve ellenzékbe kényszerült, Simon Peresz vezette munkapárti Maarakh-lista diadalmaskodik-e. Ez utóbbitól Szadat ellenfelei azt várják, hogy talán realistább módon közelíti meg a Camp David-i különalkut, különösen a palesztin kérdést. Meglehet, ebben az ügyben illúziókat táplál az egyiptomi ellenzék. Abban azonban nem, hogy észrevehetően szorosabbra kívánják fűzni kapcsolataikat, s a közös nevezőről kiindulva a jövőben határozottabban akarnak fellépni Anvar Szadat politikájával szemben. Gyapay Dénes A béke és biztonság megszilárdítása Leonyid BSrazsnnyev Moszkvában fogadta iA Willy Brandtot Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének elnöke kedden a Kremlben fogadta Willy Brandtot, a Német Szociáldemokrata Párt (SPD) elnökét, a szocialista Internacionálé elnökét. A baráti, konstruktív légkörű találkozón szovjet részről jelen volt Andrej Gromiko, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja, a Szovjetunió külügyminisztere és Borisz Ponomarjov, a Politikai Bizottság póttagja, a KB titkára. Nyugatnémet részről részt vett a megbeszéléseken Hans-Jürgen Wischnewski, az SPD elnökhelyettese. A találkozón mindkét fél nagy aggodalommal szólt a nemzetközi helyzet romlásáról, különös tekintettel a fegyverkezési hajsza fokozódására, a világ sok részén kialakult háborús tűzfészkekről, s a háborús veszély ezekkel kapcsolatos fokozódásáról. Hangsúlyozták azt a meggyőződésüket, hogy a jelenlegi helyzetben mindent meg kell tenni az enyhülési politika folytatásáért, az enyhülésnek katonai területre történő kiterjesztéséért, a béke megőrzéséért és megszilárdításáért. Egyetértettek abban, hogy a vitás kérdések megoldásának egyetlen megbízható eszköze olyan tárgyalások folytatása, amelyeknek résztvevői valóban érdekeltek a kedvező eredmények elérésében, s készek e tárgyalásokat az egyenlőség és az egyenlő biztonság elveiből kiindulva folytatni. Leonyid Brezsnyev és Willy Brandt a megbeszélésen kifejtette álláspontját az európai középhatótávolságú nukleáris rakéták kérdésében, s leszögezte, hogy e problémát a korábbiakban említett elvek alapján lehet és kell is megoldani. Mindkét fél síkraszállt a SALT- tárgyalások folytatása és a madridi találkozó sikeres befejezése mellett. Hangsúlyozták, hogy senkinek sem szabad katonai fölény megszerzésére törekednie, s mindenkinek elő kell segítenie a katonai szembenállás szintjének csökkentését. Leonyid Brezsnyev hangsúlyozta: a NATO militarista törekvéseinek soha nem látott méretű fegyverkezési hajsza kibontakoztatására irányuló törekvése nem hozza meg számukra a katonai erőfölényt, viszont tovább nehezíti az amúgy is bonyolult nemzetközi helyzetet. Emlékeztetett arra, hogy az SZKP XXVI. kongresszusa átfogó, a nemzetközi légkör egészségesebbé tételét célzó programot hirdetett meg. Felhívta tárgyalópartnere figyelmét arra a békefelhívásra is, amelyet a Legfelsőbb Tanács legutóbbi ülésén intézett a világ népeihez és parlamentjeihez, s kifejtette a Szovjetunió álláspontját Észak-Európának atomfegyvermentes övezetté tételéről. Leszögezte, hogy a Szovjetunió továbbra is nagy figyelemmel vizsgál meg minden, más államoktól származó, s e kérdésekre vonatkozó konstruktív javaslatot. Brezsnyev hangsúlyozta, hogy a Szovjetunió az 1970- ben Moszkvában aláírt szerződés és más kétoldalú megállapodások alapján az NSZK-val folytatott hosszú távú és sokoldalú együttműködés megszilárdítására törekszik. Willy Brandt leszögezte: a nyugatnémet Szociáldemokrata Párt arra törekszik, hogy az NSZK aktívan elősegítse az enyhülést, a különböző államok, köztük a Szovjetunió és az Egyesült Államok közötti kölcsönös megértés erősödését. Annak a véleményének adott hangot, hogy Leonyid Brezsnyev közelgő NSZK-beli látogatása és Schmidt kancellárral folytatandó tárgyalásai európai és világméretekben is elősegítik majd a pozitív tendenciák fejlődését. Leonyid Brezsnyev és Willy Brandt egyetértettek abban, hogy az SZKP és az SPD képviselői közötti kapcsolatok és véleménycserék mind a két ország kapcsolatai, mind pedig a béke és a nemzetközi biztonság megszilárdítása szempontjából rendkívül nagy jelentőségűek. Parlamenti választások Izraelben Csaknem öt hónappal a hivatalban levő törvényhozás mandátumának lejárta előtt, kedden reggel előrehozott általános választások kezdődtek Izraelben. A választói névjegyzékbe felvett közel két és fél millió szavazásra jogosult izraeli állampolgár négy évre választja meg az ország 10. parlamentjének 120 képviselőjét. A versengés 31, egyenként 120 jelölt nevet tartalmazó választási lista között folyik, s ezek az arányos képviseleti rendszer elvének megfelelően a megszerzett voksok arányában küldhetnek törvényhozókat a Knesszetbe. A rendkívül széles politikai színskálán mozgó résztvevők nagy száma ellenére a választás a kormányon levő jobboldali nacionalista Likud-tömb (Menáhem Begin tábora) és a négy éve először ellenzékbe kényszerült, Simon Peresz vezette munkapárti Maarakh-lista szoros párharcának ígérkezik. Politikai elemzők szerint egyik fél sem számít arra, hogy abszolút többséghez jut a parlamentben, s így végeredményben a koalíciós partnerként szóba jöhető kis pártok magatartásától, csatlakozási hajlandóságától függ, hogy Begin vagy Peresz alakíthat-e kormányt. Az önálló párt élén induló Mose Dajan állásfoglalása szintén nyitott kérdés mindaddig, amíg el nem dől, hogy Jichak Navon államfő kit kér fel a kormányalakítási tárgyalásokra. A szavazóhelyiségeket reggel hétkor nyitották meg, este 10-kor zárták. A hivatalos végeredményt szerdán reggel hozzák nyilvánosságra. A történelem parancsa ! AZ IDŐ SÜRGET — kétszer is szerepel ez a megálllapítás, vagy még inkább a felkiáltás abban a felhívásban, amelyet a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa intézett a héten a világ parlamentjeiz és népeihez. Az idő sors. *! — minden egyes, a társ alások szempontjából el■szett nappal növekszik a nkleáris konfliktus kockába, tovább halasztódik a ütésre érett kérdések rengése. A felhívást, amelyet Leoyid Brezsnyev javaslatára fogadott el a szovjet parlamment, az az őszinte aggodalom szülte, amelyet nemcsak a képviselők éreznek át, három minden szovjet ember, s velük együtt minden józan , gondolkodó ember az essz világon. Az esztelenül növekvő fegyverkezés s vele ezütt a gyűlölet új hulláma, amely a tengeren túlról elindulva terjed a világban, ■óban aggasztja a szovjet törvényhozás tagjait, az e-esz szovjet vezetést. Nem abból származik, az aggodalom, mintha a Szovjetunió nem tudna szembenézni a , növekvő veszéllyel — a pártés állami vezetők nem egyszer leszögezték, hogy minden ellenséges lépésre meg tudják tenni a szükséges válaszlépést. Amikor például most az új, hatalmas, a Trident osztályba tartozó amerikai tengeralattjáró, az Ohio kifutott próbaútjáró, a szovjet haditengerészet is próbának veti alá az ugyancsak új és nem kevésbé hatalmas tengeralattjárót, amelyet a nyugati katonai szakértők Tájfunnak neveztek el. De alig három hónappal ezelőtt, a Szovjetunió Kommunista Pártjának kongresszusán Leonyid Brezsnyev — sok más, fontos javaslattal együtt — azt is felajánlotta, hogy a Szovjetunió leállítja a Tájfun-típusú tengeralattjárók gyártását, ha az Egyesült Államok is hasonlóan cselekszik a Trident-típusúval. Válasz erre a javaslatra sem érkezett, éppúgy, mint a Szovjetunió többi békekezdeményezésére. Nem kell különösebb éleslátás ahhoz, hogy felismerjük, miért növekszik a veszély — hiszen például ugyanazon a napon, amikor az újságok a szovjet parlament békefelhívását közölték, megjelent egy másik hír is: Eugene Rostow, Reagan kijelölt leszerelési szakértője kijelentette: Washington további kilenc hónappal akarja elhalasztani a hadászati támadófegyverek korlátozásáról folytatott s korábban már megállapodással befejezett SALT-tárgyalások felújítását. HOSSZAN LEHETNE sorolni az ilyen példákat. Csupán egy rövid és korántsem teljes leltár azokról a tárgyalásokról, amelyeknek folytatását, felújítását, eredményes befejezését, vagy megkezdését Washington magatartása akadályozza: a tárgyalások a hadászati fegyverek korlátozásáról, a nukleáris fegyverkísérletek teljes betiltásáról, az Indiai-óceán térségének atomfegyvermentes békeövezetté nyilvánításáról. Washington negatív magatartása miatt lassult le a munka az ENSZ leszerelési bizottságában, a bécsi haderőcsökkentési tárgyalásokon, az európai biztonsági konferencia résztvevőinek madridi tanácskozásán. Nincs érdemi válasz — vagy, ha van, akkor az nyílt elutasítás —, a Közel-Keletről és a Perzsa-öböl térségéről folytatandó tárgyalást javasló szovjet kezdeményezésre. Nem kezdődhetett tárgyalás az európai közepes hatótávolságú nukleáris fegyverkezésekről, az ilyen fegyverek telepítésének befagyasztásáról, nincs komoly válasz a szocialista országok javaslatára, amely az európai katonai enyhülés és leszerelés kérdéseinek megvitatására ajánlott konferenciát.. Teljesen jogos a szovjet parlament felhívásának megállapítása: „Nukleáris korunkban a tárgyalásokon kívül nincs más ésszerű eszköz arra, hogy rendezzék a vitás nemzetközi kérdéseket, bármilyen kiélezettek és bonyolultak legyenek is azok”. A szovjet kormány mindig is ebből a parancsoló szükségszerűségből indult ki. A Legfelsőbb Tanács felhívása akkor született meg, amikor a szovjet nép a Nagy Honvédő Háború tengernyi szenvedésére, húszmillió halottjára emlékezett a fasiszta támadás 40. évfordulóján. Ha valaki tudja, mit jelent a — csupán hagyományos, nem is nukleáris fegyverekkel vívott — háború, a szovjet emberek tudják. Saját tapasztalatukról beszél a felhívás, amikor ezt mondja: „A történelem keserű leckét adott. A népek túlságosan is nagy árat fizettek azért, hogy nem sikerült megakadályozniok a háborút, időben elhárítaniok a fenyegető veszélyt. Nem lehet megengedni, hogy ez a tragédia megismétlődjék”. S az, amit a szovjet képviselők javasolnak, a legjobb, az egyedüli lehetőség napjainkban. A LEGFELSŐBB TANÁCS felhívásának közzététele óta csak néhány nap telt el, de a világon mindenütt máris sokakhoz jutott el az abban foglalt tanulság: csak közös erőfeszítésekkel lehet megvédeni az emberiség közös vívmányait, a békét. Hazánk törvényhozása az elsők között fejezte ki egyetértését a szovjet képviselők javaslatával, s nyilván sok ország törvényhozója jár majd hasonló úton. Az egyetértés azonban önmagában nem elég: tettekre, azonnali tettekre van szükség a tárgyalások érdekében, hisz az idő sürget. Kis Csaba ■> 1981. július 1., szerda Életfogytiglani börtönre ítélték Az 1975 novembere óta ülésező düsseldorfi tartományi bíróság 17-es számú nagy büntető tanácsa a ma 61 éves, egykori SS-felügyelőnőt, Hermine Ryant, életfogytiglani, további hét volt SS-t háromtól tizenkét évig terjedő börtönbüntetésre ítélt, egy vádlottat pedig felmentett. Jóllehet a vádirat szerint a perbe fogott kilenc SS 1941 és 1944 között legalább 230 ezer — zsidó, szovjet, lengyel — fogoly meggyilkolásában vett részt, s jóllehet ezt a tanúk százai, ezrei bizonyították a világ minden részéről, a bíróság még a legsúlyosabb ítélettel sújtott Hermine Ryant is csak két ember meggyilkolásában találta bűnösnek. Csütörtökön kezdődik a KGST XXXV. ülésszaka Csütörtökön délelőtt a szófiai Nemzeti Kultúrpalotában ünnepélyes keretek között nyílik meg a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának XXXV. ülésszaka. Az ülésszakon a kisállamok küldöttségeit a kormányfők vezetik, hazánk delegációjának vezetője Lázár György, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnöke. A szovjet küldöttség vezetője Nyikolaj Tyihonov, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnöke. A szófiai ülésszaknak különleges jelentőséget ad, hogy tízéves a szocialista gazdasági integráció komplex programja. Ez a program a hetvenes években jelentős segítséget nyújtott valamennyi tagország gazdasági fejlődésének meggyorsításához, korszerűsítéséhez, a szakosítás, a kooperáció elmélyítéséhez, a KGST szerepének további növekedéséhez a világgazdaságban. Közismert tény, hogy miközben a tanács tagállamainak lakossága csupán a világ népességének egytizede, ezek az országok ma már a világ ipari termelésének egyharmadát adják. Fejlődésük üteme a hetvenes években is meghaladta a világgazdaság fejlődésének átlagát. A nemzeti jövedelem például 1971—1980. között a KGST-országokban együttvéve csaknem 70 százalékkal, az ipari termelés 90 százalékkal, a nemzetközi áru-, csere-forgalom volumene pedig mintegy négyszeresére növekedett. Ugyanakkor a világgazdaságban bekövetkezett változások még inkább megnövelik az együttműködés szerepét valamennyi tagállam gazdasága számára. A szófiai ülésszaknak tehát, áttekintve a komplex program első tíz évének eredményeit, egyúttal meg kell jelölnie a gazdasági együttműködés továbbfejlesztésének fő vonalát a nyolcvanas évekre. A nyeremény betétkönyvek sorsolása A nyereménybetétkönyvek 1981. második negyedévi sorsolását kedden Siófokon rendezte meg az Országos Takarékpénztár. Mindazok, akik az 1981. június 29-ig váltott, és a sorsolás napján számokkal, az 1981. második negyedévi átlagbetétüknek a számok mellett feltüntetett százalékát nyerték. nyeremény összese t betétkönyvet kiállító O postafiók, postahivatal, v. takarékszövetkezet 1981. lius 20-tól kezdve fizeti forgalomban volt nyeremény-746 50 betétkönyvek, amelyek sor758 25 számának utolsó három 787 50 számjegye (számvégződése) 797 25 megegyezik az alább felső 974 25 számvégződésA nyereményszázalék 071 50 084 25 150 250