Népújság, 1987. június (38. évfolyam, 127-152. szám)
1987-06-30 / 152. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XXXVIII. évfolyam,152. szám ÁRA: 1987. június 30.,kedd 1,80 FORINT AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Kár Százmilliós, sőt milliárdos nagyságrendű károkat okozunk évente egymásnak meggondolatlanságból, hanyagságból, nemtörődömségből. Nyaranta a tarra égő fenyvesek, tölgyesek említése már-már lerágott csontnak számít és természetesnek vesszük, hogy ilyenkor, amikor kánikula van, perzsel a hőség, ez így van és nem lehet másképpen. A napokban a televízióban láthattuk, hogy a szomszédos Borsodban milyen pusztítást okozott az amúgy is megtépázott, meggyötört szőlőkben az emberi mulasztás, a gondatlanság. Valahol, valamelyik gazdaságban vegyszeres gyomirtást végeztek és ez a gyomirtó szer a szelek szárnyán átnyargalt a szomszédhoz és ott súlyos károkat okozott. Siralmas látványt nyújtottak a képsorok, hiszen a fagyott, jégverte szőlők erőlködni próbáló zsenge hajtásai estek áldozatul a sokkal erősebb és ellenállóbb gizgázokat is kiölő szereknek. — Mi csak a munkánkat végeztük! Manapság a tudomány jóvoltából olyan élő, mérgező irtószerek százaival rendelkezünk, amelyek szakszerűen, hozzáértéssel és körültekintéssel felhasználva, valóban nagy hatást fejtenek ki és hasznunkra vannak. Ugyanezek a szerek, nem értő, vagy gondatlan kezekben, istencsapásként jönnek számításba; ölnek, pusztítanak, ártanak a növénynek, állatnak, embernek egyaránt. A napokban egri méhészek tettek jogos panaszt a méhcsaládok pusztulásai miatt, pedig más sem történt mint az, hogy a termelőszövetkezet nem szólította fel időben a méhészeket, nem közölte velük, hogy olyan mérgező anyagokkal permeteznek majd, amelyek ártalmasak, veszélyesek a méhekre. A vegyszerek hatásai ma már kiszámíthatók, így szigorú és pontos szabályok, eljárások vannak, amelyeket be kell tartanunk. Nem a gyomirtó szer tehet arról, hogy a drága növényi kultúrában ezúttal százmilliós károkat csinált, vagy éppen megtizedelte a téltől gyötört méhcsaládokat. Rend és szigorúság kell ahhoz, hogy az említett és ezekhez hasonló károk a jövőben ne forduljanak elő, bár sajnos van példa már arra is megyénkben, hogy emberáldozatokat követelt a vegyszerekkel gondatlan bánásmód. Ideje megálljt parancsolni a vétkes hanyagságoknak, a mulasztásoknak és mindenekelőtt az okozott károkat meg kell téríteni. Kár lenne, ha ez csupán annyiból állna, hogy a bűnös gazdaság magára vállalja a fizetnivalót, és futni hagyja a károkozót. Mindaddig, amíg a személyes felelősségre vonás elmarad, falra hányt borsó a kötelező oktatás, a védelmi előírások pedig írott malasztok maradnak ... Szalay István A GABONAFORGALMI FELKÉSZÜLT - JÓ KÖZEPES TERMÉST VÁRNAK POROSZLÓN - ANDORNAKTÁLYÁN MÉG ESŐ KELLENE Péter-Pál, itt a nyár - de mikor lesz aratás? Lapunkban rendszeresen figyelemmel kísérjük az idei mezőgazdasági munkák alakulását. Tesszük ezt annál is inkább, mivel az időjárás nem kevés izgalmat okozott. Még ezekben a kánikulai napokban is igen jól él emlékezetünkben az ezen a vidéken meglehetősen szokatlan kemény, hosszúra nyúlt tél, annak minden kínja-baja. Ezek közül számtalan nem múlt el nyomtalanul. Több helyütt ki kellett szántani az őszi vetéseket, mert kifagyott az elvetett magvak java része. S még lehetne sorolni a tél után ránk maradt "áldásokat". Mindenekelőtt azonban itt a legaktuálisabb: Péter-Pál, mint azt már a hagyományok is őrzik, az aratásnak kezdete. Sehol az oszágban nem indulhattak meg a kombájnok, jó két hetet késik a betakarítás. Ezúttal annak jártunk utána, hogy megyénkben hogyan készülnek a gazdaságok erre a jelentős munkára, s sikerült-e a felkészülésre fordítani a természet adta többletidőt? Gyöngyösön, a Gabonaforgalmi és Malomipari Vállalatnál is nagy izgalommal várják az aratás kezdetét. Nem kevesebb, mint 190 ezer tonna búza, 180 ezer tonna rozs, 3 ezer tonna őszi árpa, valamint 5 tonna sörárpa átvételére számítanak, ötvenegy mezőgazdasági nagyüzemmel állnak szerződéses kapcsolatban. Mint azt Sasvári Tivadar, a vállalat kereskedelmi igazgatóhelyettese elmondta, már az év második negyedévétől az aratásra, a beérkező termény fogadására készülnek. Így folyamatosan ürítik a tárolókat, fertőtlenítik, tisztítják azokat. Tárolókapacitásuk 205 ezer tonna, de itt kell elhelyezni az átmenőkészletet is, amely a folyamatos őrlést biztosítja. Ez utóbbi 50—55 ezer tonnát jelent. A betakarítás és az átvétel közben is folyamatos az export, ami elsősorban a Szovjetunióba irányul, igaz kisebb mennyiségben Csehszlovákiába is szállítanak. Mindent egybevéve az idén 20—25 ezer tonna bértárolást szeretnének igénybe venni a termelőgazdaságoktól. Az átvétel 18 helységben, 37 helyen, 117 átvevővonalon történik. Tizenkét óra alatt 13 ezer tonna gabonát vehetnek át. Az előző évek gyakorlatának megfelelően a nagyobb átvevőhelyeken éjszaka sem szünetel a munka. Pontos képet kaphatnak a minőségről is, hiszen megszervezték a teljes körű műszeres átvételt. A poroszlói termelőszövetkezet elnöke, Tóth Mihály arról számolt be, hogy ebben a kényszerhelyzetben nyugodtabb körülmények között készülhettek az aratásra. A tizennégy kombájnból álló gépparkjuk máris készen áll az aratásra, a hozzájuk tartozó szállítójárművekkel együtt. Július 3-án tartják a gépszemlét, igaz sietniük nem kell vele, hiszen csak a hónap közepe felé láthatnak munkához az aratók. Az elnök szerint jó közepes termést várnak Poroszlón. Úgy tűnik, nem lesz nehéz aratásuk, mivel lábon áll a gabona, s várhatóan nem is dől meg, mert nem sűrű a vetés. Ez is érzékelteti, hogy jelentős területről, mintegy ezer hektárról ki kellett szántani az őszi vetést a fagy- és a belvízkárok miatt. Helyükre javarészben kukorica került. Úgy tervezik, hogy a jó felkészülés után az 1500 hektárról könnyen, gyorsan betakarítják az idei termést. Az Andornaktályai Égervölgye Termelőszövetkezetben tegnap tartották a gépszemlét. Mint arról dr. Dorkó Sándor termelésvezető főmérnök beszámolt, húsz kisgép, hat nagy teljesítményű traktor, tizenkét teherautó, valamint hat Claas Dominátor kombájn műszaki állapotát vizsgálták. Úgy ítélték meg, hogy a felkészülés műszaki szempontból jónak értékelhető. A most felfedett hiányosságok pótlására még elegendő idő áll rendelkezésükre, mivel megítélésük szerint az aratásig még három hét hátravan. A termeléskilátások kielégítőnek mondhatók Andornaktályán. Az őszi búza átlagos, a tavalyi szintnek megfelelő terméseredményt ígér. A tavasziak ígéretesen fejlődnek, bár most már elkelne a csapadék. Az 1500 hektár búza, 160 hektár tavaszi árpa, 140 hektár borsó és 204 hektár fénymag betakarításához külső segítséget is igénybe vesznek. Megszervezték, hogy az ország déli részéből 3 Claas Dominátor és négy E—512-es típusú kombájn érkezik, hogy minél hamarabb a tárolókba kerülhessen a termés. Véleményük szerint a külső segítség igénybevételével három hét alatt befejezhetik az aratást. A spanyol király Magyarországra látogat Németh Károlynak, az Elnöki Tanács elnökének meghívásaira a közeli napokban hivatalos látogatásra hazánkba érkezik I. János Károly, Spanyolország királya. (MTI) Berecz Frigyes Bukarestbe utazott Berecz Frigyes, a Minisztertanács elnökhelyettese, a magyar—román gazdasági együttműködési vegyes kormánybizottság magyar tagozatának elnöke hétfőn Bukarestbe utazott, ahol a kétoldalú gazdasági kapcsolatok időszerű kérdéseiről folytat tárgyalásokat Gheorghe Petrescu miniszterelnök-helyettessel, a bizottság román társelnökével. Berecz Frigyes elutazásakor a Ferihegyi repülőtéren jelen volt Nicolae Veres, Románia budapesti nagykövete. (MTI) ORSZÁGOS TÁRSADALMI VITA EGERBEN Előkészületben a közúti közlekedési törvény A HNF Országos Tanácsa gazdasági és településpolitikai osztálya tegnap Egerben, a HNF Heves Megyei Bizottsága székházában bocsátotta társadalmi vitára a közúti közlekedésről szóló 1987. évi törvény tervezetét. A tapasztalatcserén, amelyen négy megye — Heves, Borsod, Nógrád és Szabolcs- Szatmár — képviselői vettek részt, ez alkalommal jelen volt dr. Cseh Lajos, a Közlekedési Minisztérium osztályvezetője, Inzsel Ottó, a HNF Országos Tanácsa osztályvezetője, Kürtösi Károly, az MSZMP Heves Megyei Bizottságának osztályvezetője, valamint Mészáros Albert, a HNF Megyei Bizottságának titkára is. Dr. Cseh Lajos vitaindító beszédében elmondta, hogy mivel a téma a társadalom minden tagját közvetlenül érinti, elengedhetetlen a széles körű társadalmi véleménycsere. A törvény létrehozását — amely előreláthatólag még az idén az Országgyűlés elé kerül — elsősorban az indokolja, hogy a viszonylag fiatal közlekedési ágazatra vonatkozó jogszabályok kezelése az évek során bonyolulttá vált, továbbá az új elképzelések is megkívánják a feladatok, jogok, kötelességek átfogó rendszerezését. Hangsúlyozta még, hogy a javaslatként felmerült változtatások főként gazdasági lehetőségeink függvényei. Ezt követően az előzetesen kiadott írásos anyaggal kapcsolatban számos észrevétel hangzott el. Többen szorgalmazták az úttal kapcsolatos fogalmak (útpadka, úttest) konkrétabb meghatározását, aminek elsősorban a kárszakértői vizsgálatok szemszögéből van jelentősége. Felmerültek a szakoktatói képzéssel, illetve a jogosítvánnyal rendelkezők továbbképzésével kapcsolatos kérdések is. Sokan kérték, hogy az építési tilalmak minél szűkébb területre korlátozódjanak. Néhány hozzászóló kifogásolta a törvény szerkesztésében megnyilvánuló aránytalanságokat, s felhívták a figyelmet arra is, hogy a törvény minden egyes passzusának tárgyilagos célokra kell irányulnia Felvetették a víz elvezetésére vonatkozó szabályok teljes hiányát, majd sürgették a kötelezettségek és a felelősség pontosabb tisztázását, valamint az igazgatás, a rendészet közötti kapcsolat jellegének megállapítását. Pontatlannak találták a tanács szerepkörének és felelősségének meghatározását is. Elvárásként fogalmazták meg a vita során az ellenőrzés fokozását, s az egyértelmű szankcionálási formák megszabását. A hozzászólások sorát dr. Cseh Lajos válaszai zárták összegzésképpen elmondta: a tapasztalatcserén felvetődött gondolatok sokat segítettek a törvény előkészítésében, s hogy a hasznosítható véleményeket beépítik az Országgyűlés elé kerülő anyagba. A tanácskozás végén Inzsel Ottó kért szót. Hasznosnak és követésre méltónak ítélte meg a vitát, s kifejezte reményét, hogy a jövőben ez a gyakorlat folytatódik a törvényalkotásban MÁTRAHÁZÁN Átadás előtt az OKISZ-üdülő Befejezéséhez közeledik a közel 200 milliós beruházással épülő OKISZ-üdülő építése a Mátrában. A Heves Megyei Állami Építőipari Vállalat kivitelezésében készülő létesítményben az ország kisipari szövetkezeteinek dolgozói és családtag jai pihenhetnek majd rövidesen. Az ötszintes épületben lesz uszoda, szauna, étterem és presszó is. Ezen kívül újdonságnak számít, hogy kialakítottak egy kulturális centrumot is. (Fotó: Szántó Györgyi