Népújság, 1987. június (38. évfolyam, 127-152. szám)

1987-06-30 / 152. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XXXVIII. évfolyam,152. szám ÁRA: 1987. június 30.,kedd 1,80 FORINT AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Kár Százmilliós, sőt milli­árdos nagyságrendű káro­kat okozunk évente egy­másnak meggondolatlan­ságból, hanyagságból, nemtörődömségből. Nya­ranta a tarra égő fenyve­sek, tölgyesek említése már-már lerágott csont­nak számít és természetes­nek vesszük, hogy ilyen­kor, amikor kánikula van, perzsel a hőség, ez így van és nem lehet más­képpen. A napokban a televízió­ban láthattuk, hogy a szomszédos Borsodban milyen pusztítást okozott az amúgy is megtépázott, meggyötört szőlőkben az emberi mulasztás, a gon­datlanság. Valahol, vala­melyik gazdaságban vegy­szeres gyomirtást végeztek és ez a gyomirtó szer a szelek szárnyán átnyar­galt a szomszédhoz és ott súlyos károkat okozott. Siralmas látványt nyújtot­tak a képsorok, hiszen a fagyott, jégverte szőlők erőlködni próbáló zsenge hajtásai estek áldozatul a sokkal erősebb és ellen­­állóbb gizgázokat is kiölő szereknek. — Mi csak a munkán­kat végeztük! Manapság a tudomány jóvoltából olyan élő, mér­gező irtószerek százai­val rendelkezünk, ame­lyek szakszerűen, hozzáér­téssel és körültekintéssel felhasználva, valóban nagy hatást fejtenek ki és hasz­nunkra vannak. Ugyan­ezek a szerek, nem értő, vagy gondatlan kezekben, istencsapásként jönnek számításba; ölnek, pusztí­tanak, ártanak a növény­nek, állatnak, embernek egyaránt. A napokban egri méhé­szek tettek jogos panaszt a méhcsaládok pusztulásai miatt, pedig más sem tör­tént mint az, hogy a ter­melőszövetkezet nem szólí­totta fel időben a méhé­szeket, nem közölte velük, hogy olyan mérgező anya­gokkal permeteznek majd, amelyek ártalmasak, ve­szélyesek a méhekre. A vegyszerek hatásai ma már kiszámíthatók, így szigorú és pontos sza­bályok, eljárások vannak, amelyeket be kell tarta­nunk. Nem a gyomirtó szer tehet arról, hogy a drága növényi kultúrában ezút­tal százmilliós károkat csi­nált, vagy éppen megtize­delte a téltől gyötört méh­családokat. Rend és szigorúság kell ahhoz, hogy az említett és ezekhez hasonló károk a jövőben ne forduljanak elő, bár sajnos van példa már arra is megyénkben, hogy emberáldozatokat követelt a vegyszerekkel gondatlan bánásmód. Ideje megálljt parancsolni a vétkes hanyagságoknak, a mulasztásoknak és min­denekelőtt az okozott ká­rokat meg kell téríteni. Kár lenne, ha ez csupán annyiból állna, hogy a bűnös gazdaság magára vállalja a fizetnivalót, és futni hagyja a károko­zót. Mindaddig, amíg a személyes felelősségre vo­nás elmarad, falra hányt borsó a kötelező oktatás, a védelmi előírások pedig írott malasztok marad­nak ... Szalay István A GABONAFORGALMI FELKÉSZÜLT - JÓ KÖZEPES TERMÉST VÁRNAK POROSZLÓN - ANDORNAKTÁLYÁN MÉG ESŐ KELLENE Péter-Pál, itt a nyár - de mikor lesz aratás? Lapunkban rendszeresen figyelemmel kísérjük az idei mezőgazdasági munkák alakulását. Tesszük ezt annál is inkább, mivel az időjárás nem kevés izgalmat oko­zott. Még ezekben a kánikulai napokban is igen jól él emlékezetünkben az ezen a vidéken meglehetősen szokatlan kemény, hosszúra nyúlt tél, annak minden kínja-baja. Ezek közül számtalan nem múlt el nyom­­talanul. Több helyütt ki kellett szántani az őszi veté­seket, mert kifagyott az elvetett magvak java része. S még lehetne sorolni a tél után ránk maradt "áldá­sokat". Mindenekelőtt azonban itt a legaktuálisabb: Péter-Pál, mint azt már a hagyományok is őrzik, az aratásnak kezdete. Sehol az oszágban nem indul­hattak meg a kombájnok, jó két hetet késik a betaka­rítás. Ezúttal annak jártunk utána, hogy megyénkben hogyan készülnek a gazdaságok erre a jelentős mun­kára, s sikerült-e a felkészülésre fordítani a természet adta többletidőt? Gyöngyösön, a Gabonafor­galmi és Malomipari Válla­latnál is nagy izgalommal várják az aratás kezdetét. Nem kevesebb, mint 190 ezer tonna búza, 180 ezer tonna rozs, 3 ezer tonna őszi ár­pa, valamint 5 tonna sörár­pa átvételére számítanak, ötvenegy mezőgazdasági nagyüzemmel állnak szerző­déses kapcsolatban. Mint azt Sasvári Tivadar, a vál­lalat kereskedelmi igazgató­­helyettese elmondta, már az év második negyedévétől az aratásra, a beérkező ter­mény fogadására készülnek. Így folyamatosan ürítik a tárolókat, fertőtlenítik, tisz­títják azokat. Tárolókapaci­tásuk 205 ezer tonna, de itt kell elhelyezni az átmenő­­készletet is, amely a folya­matos őrlést biztosítja. Ez utóbbi 50—55 ezer tonnát jelent. A betakarítás és az átvétel közben is folyama­tos az export, ami elsősor­ban a Szovjetunióba irá­nyul, igaz kisebb mennyi­ségben Csehszlovákiába is szállítanak. Mindent egybe­véve az idén 20—25 ezer tonna bértárolást szeretné­nek igénybe venni a terme­lőgazdaságoktól. Az átvétel 18 helységben, 37 helyen, 117 átvevővona­lon történik. Tizenkét óra alatt 13 ezer tonna gabonát vehetnek át. Az előző évek gyakorlatának megfelelően a nagyobb átvevőhelyeken éj­szaka sem szünetel a mun­ka. Pontos képet kaphatnak a minőségről is, hiszen meg­szervezték a teljes körű műszeres átvételt. A poroszlói termelőszövet­kezet elnöke, Tóth Mihály arról számolt be, hogy eb­ben a kényszerhelyzetben nyugodtabb körülmények között készülhettek az ara­tásra. A tizennégy kom­bájnból álló gépparkjuk máris készen áll az aratás­ra, a hozzájuk tartozó szál­lítójárművekkel együtt. Jú­­lius 3-án tartják a gépszem­lét, igaz sietniük nem kell vele, hiszen csak a hónap közepe felé láthatnak mun­kához az aratók. Az elnök szerint jó közepes termést várnak Poroszlón. Úgy tű­nik, nem lesz nehéz aratá­suk, mivel lábon áll a gabo­na, s várhatóan nem is dől meg, mert nem sűrű a ve­tés. Ez is érzékelteti, hogy jelentős területről, mintegy ezer hektárról ki kellett szántani az őszi vetést a fagy- és­­ a belvízkárok mi­att. Helyükre javarész­ben kukorica került. Úgy tervezik, hogy a jó felké­szülés után az 1500 hektár­ról könnyen, gyorsan beta­karítják az idei termést. Az Andornaktályai Éger­­völgye Termelőszövetkezet­ben tegnap tartották a gép­szemlét. Mint arról dr. Dor­­kó Sándor termelésvezető főmérnök beszámolt, húsz kisgép, hat nagy teljesítmé­nyű traktor, tizenkét teher­autó, valamint hat Claas Do­­minátor kombájn műszaki állapotát vizsgálták. Úgy ítélték meg, hogy a felké­szülés műszaki szempontból jónak értékelhető. A most felfedett hiányosságok pót­lására még elegendő idő áll rendelkezésükre, mivel megítélésük szerint az ara­tásig még három hét hátra­van. A termeléskilátások ki­elégítőnek mondhatók An­­dornaktályán. Az őszi bú­za átlagos, a tavalyi szint­nek megfelelő termésered­ményt ígér. A tavasziak ígé­retesen fejlődnek, bár most már elkelne a csapadék. Az 1500 hektár búza, 160 hek­tár tavaszi árpa, 140 hek­tár borsó és 204 hektár fénymag betakarításához külső segítséget is igénybe vesznek. Megszervezték, hogy az ország déli részéből 3 Claas Dominátor és négy E—512-es típusú kombájn érkezik, hogy minél hama­rabb a tárolókba kerülhes­sen a termés. Véleményük szerint a külső segítség igénybevételével három hét alatt befejezhetik az ara­tást. A spanyol király Magyarországra látogat Németh Károlynak, az Elnöki Tanács elnökének meghívásai­ra a közeli napokban hivatalos látogatásra hazánkba érkezik I. János Károly, Spanyolország királya. (MTI) Berecz Frigyes Bukarestbe utazott Berecz Frigyes, a Minisz­tertanács elnökhelyettese, a magyar—román gazdasági együttműködési vegyes kor­mánybizottság magyar ta­gozatának elnöke hétfőn Bu­karestbe utazott, ahol a két­oldalú gazdasági kapcsola­tok időszerű kérdéseiről folytat tárgyalásokat Ghe­­orghe Petrescu miniszter­elnök-helyettessel, a bizott­ság román társelnökével. Berecz Frigyes elutazása­kor a Ferihegyi repülőtéren jelen volt Nicolae Veres, Románia budapesti nagykö­vete. (MTI) ORSZÁGOS TÁRSADALMI VITA EGERBEN Előkészületben a közúti közlekedési törvény A HNF Országos Tanácsa gazdasági és településpoliti­kai osztálya tegnap Eger­ben, a HNF Heves Megyei Bizottsága székházában bo­csátotta társadalmi vitára a közúti közlekedésről szóló 1987. évi törvény tervezetét. A tapasztalatcserén, ame­lyen négy megye — Heves, Borsod, Nógrád és Szabolcs- Szatmár — képviselői vet­tek részt, ez alkalommal je­len volt dr. Cseh Lajos, a Közlekedési Minisztérium osztályvezetője, Inzsel Ottó, a HNF Országos Tanácsa osztályvezetője, Kürtösi Ká­roly, az MSZMP Heves Me­gyei Bizottságának osztály­­vezetője, valamint Mészá­ros Albert, a HNF Megyei Bizottságának titkára is. Dr. Cseh Lajos vitaindító beszédében elmondta, hogy mivel a téma a társadalom minden tagját közvetlenül érinti, elengedhetetlen a szé­les körű társadalmi véle­ménycsere. A törvény létre­hozását — amely előrelát­hatólag még az idén az Or­szággyűlés elé kerül — el­sősorban az indokolja, hogy a viszonylag fiatal közleke­dési ágazatra vonatkozó jog­szabályok kezelése az évek során bonyolulttá vált, to­vábbá az új elképzelések is megkívánják a feladatok, jogok, kötelességek átfogó rendszerezését. Hangsúlyoz­ta még, hogy a javaslatként felmerült változtatások fő­ként gazdasági lehetőségeink függvényei. Ezt követően az előzete­sen kiadott írásos anyaggal kapcsolatban számos észre­vétel hangzott el. Többen szorgalmazták az úttal kap­csolatos fogalmak (útpadka, úttest) konkrétabb meghatá­rozását, aminek elsősorban a kárszakértői vizsgálatok szemszögéből van jelentősé­ge. Felmerültek a szakokta­tói képzéssel, illetve a jo­gosítvánnyal rendelkezők to­vábbképzésével kapcsolatos kérdések is. Sokan kérték, hogy az építési tilalmak mi­nél szűkébb területre kor­látozódjanak. Néhány hoz­zászóló kifogásolta a törvény szerkesztésében megnyilvá­nuló aránytalanságokat, s felhívták a figyelmet arra is, hogy a törvény minden egyes passzusának tárgyila­gos célokra kell irányulnia Felvetették a víz elvezeté­sére vonatkozó szabályok teljes hiányát, majd sürget­ték a kötelezettségek és a felelősség pontosabb tisztá­zását, valamint az igazgatás, a rendészet közötti kapcso­lat jellegének megállapítá­sát. Pontatlannak találták a tanács szerepkörének és fe­lelősségének meghatározá­sát is. Elvárásként fogalmaz­ták meg a vita során az el­lenőrzés fokozását, s az egy­értelmű szankcionálási for­mák megszabását. A hozzászólások sorát dr. Cseh Lajos válaszai zárták összegzésképpen elmondta: a tapasztalatcserén felvető­dött gondolatok sokat segí­tettek a törvény előkészíté­sében, s hogy a hasznosít­ható véleményeket beépítik az Országgyűlés elé kerülő anyagba. A tanácskozás végén In­zsel Ottó kért szót. Hasznos­nak és követésre méltónak ítélte meg a vitát, s kifejez­te reményét, hogy a jövő­ben ez a gyakorlat folyta­tódik a törvényalkotásban MÁTRAHÁZÁN Átadás előtt az OKISZ-üdülő Befejezéséhez közeledik a közel 200 milliós beruházás­sal épülő OKISZ-üdülő épí­tése a Mátrában. A Heves Megyei Állami Építőipari Vállalat kivitelezésében készülő létesítményben az ország kisipari szövetkeze­teinek dolgozói és családtag­­ jai pihenhetnek majd rövi­desen. Az ötszintes épület­ben lesz uszoda, szauna, ét­terem és presszó is. Ezen kívül újdonságnak számít, hogy kialakítottak egy kul­turális centrumot is. (Fotó: Szántó Györgyi

Next