Népújság, 1989. augusztus (40. évfolyam, 179-205. szám)
1989-08-01 / 179. szám
2 NEMZETKÖZI ÉLET Már nem szállnak fel többé A stratégiai támadófegyverek korlátozásáról szóló szovjet-amerikai egyezmény (SALT II) értelmében atomtöltetű rakétákkal felszerelhető stratégiai bombázó repülőgépeket semmisítenek meg az egyik szovjet légitámaszponton. (Népújság-telefotó MTI) Lehetséges, hogy visszatér a Szovjetunióba... Szolzsenyicin képviselő lesz ? Egy vezető szovjet publicista szerint lehetséges, hogy Alekszandr Szolzsenyicin hazatér, és az sem kizárt, hogy parlamenti képviselő legyen. Jurij Csemisenko, aki az Ogonyok című hetilap kulturális rovatánál tevékenykedik, s egyben tagja a Népi Küldöttek Kongresszusának, a UPI amerikai hírügynökségnek nyilatkozott vasárnap. Csernisenko szerint a most hetvenéves Szolzsenyicin egyetlen feltételt szabott hazatérésének: azt, hogy adják ki műveit a Szovjetunióban. Csernisenko utalt arra, hogy a Novij Mir című szovjet irodalmi folyóirat augusztusban megkezdi a Gulag szigetcsoport folytatásos közlését. Ez a munka — a sztálini munkatáborok kör- és kórképe — volt annak idején az a „csepp a pohárban” , amely a szovjet hatóságokat Szolzsenyicin száműzésére sarkallta. A UPI kérdésére válaszolva Csernisenko — emlékeztetve Andrej Szaharov példájára — nem zárta ki azt az eshetőséget, hogy Szolzsenyicin, hazatérése után, bejusson a Népi Küldöttek Kongresszusába. (MTI) Bizonyítékként videofelvétel Felakasztották Higginst A Hezbollah hétfőn délután közleményben jelentette be, hogy emberei felakasztották William Higgins amerikai alezredest. A kivégzésről videofelvételt is nyilvánosságra hozott a suta szervezet. ELADÓ Az egri Cipőipari Szövetkezet Eger, Maklári u. 82. szám alatti 820 m2-es ingatlana a rajta lévő épületekkel, közületek, GMK-k vagy magánszemélyek részére. Továbbá Almáron lévő 2225 m2-es telke. Felvilágosítást ad: Bernát József üzemfentartás vezető Eger, Cifrakapu u. 162. Telefon: 20-744. NÉPÚJSÁG, 1989. augusztus 1, kedd Chile: Népszavazás tét nélkül Ez még annál is unalmasabb, mintha az ember olyan futballmeccset nézne, amelynek már tudja az eredményét — mondta az újságíróknak Carlos Camus chilei főpap, a déli Linares egyházmegye püspöke, amikor arról faggatták, hogy mit vár a vasárnapi népszavazástól. A katonai diktatúra következetes ostorozójaként ismert püspök teljességei világi hasonlata tökéletesen tükrözte a chileiek véleményét arról, hogy mit gondolnak a kormány és az ellenzék alkotmánymódosítási megállapodását követő szavazásról. De a szabály az szabály. Az alkotmány előírja, hogy ilyen fontos kérdésekben népszavazást kell kiírni, s ha kiírták, akkor kötelező azon részt venni, mert a távolmaradókat több mint 90 dollárnyi bírsággal büntethetik. Valóban előre lefutott mérkőzésről volt szó. A szavazók több mint 90 százaléka igent mondott a módosításokra, pedig félő volt: sokakat megtéveszthet az a tény, hogy Pinochet elnök ugyanúgy a javaslatok elfogadására buzdítja a népet, mint a nemrégiben még illegalitásba kényszerített ellenzék. A diktátor és az ellenzék együttes fellépése is mutatta, hogy a jóváhagyott 54 változtatás nem teremti meg a demokráciát a dél-amerikai országban. A tábornok-elnök kénytelen volt elfogadni, hogy a leendő államfő és a változatlanul működő Nemzetbiztonsági Tanács jogkörét jócskán csökkentsék a parlament javára, de az ellenzéknek is bele kellett nyugodnia abba, hogy most többet nem tehet, mint megteremti a törvényes keretet a demokratizáláshoz, amelyhez majd az elnökválasztáson elért esetleges sikere után hozzákezdhet, immár alkotmányos nehézségek nélkül. Decemberben választanak új államfőt és parlamentet Chilében, és valamennyi felmérés azt mutatja, hogy a katonai kormányzattal szemben álló mérsékelt polgári ellenzék fog győzni. A józanabb elemzők azonban számolnak azzal is, hogy a katonai kormányzat 16 éve alatt elért vitathatatlan gazdasági sikerek nem lesznek hatástalanok a szavazókra, s jelentős szerephez jutnak azok a politikai erők is, amelyek a pinocheti politika folytatását szeretnék, az agg tábornok nélkül. Az 1980-ban elfogadott alkotmány lehetőséget is adott volna erre. Ennek alapján hozták létre ugyanis azt a Nemzetbiztonsági Tanácsot, amelyben a hadsereg három haderőnemének és a rendőrségnek a parancsnoka lényegében vétót emelhetett a törvényhozás döntéseivel szemben, s szükség esetén akár az elnök mozgásterét is korlátozhatta. A törvényhozás jogi úton sem léphetett fel a Nemzetbiztonsági Tanács ellen, mert az alkotmány lehetetlenné tette, hogy a parlament módosítsa az alkotmányt. A mostani módosítások változtattak ezen a helyzeten. Éppen ezért mondhatta a hasonlatokat kedvelő Camus püspök, hogy az 1980-as alkotmány a demokrácia kényszerzubbonya volt, a vasárnapi referendum azonban kioldotta e kényszerzubbony kötelékeit. De ettől a kényelmetlen ruhadarabtól Chile majd csak akkor szabadulhat meg, ha az ellenzék nyeri meg a decemberi választásokat, amelyeknek már igencsak lesz tétjük. Gőzön István Törvénysértésekre derült fény Letartóztatások Kubában Az USA-val közösen a kábítószer-kereskedelem felszámolásáért Havannában őrizetbe vették José Abrantes tábornokot, volt belügyminisztert és vele együtt több más volt belügyi vezetőt — jelentette hétfői számában a Gramna. A minisztérium néhány jelenleg is dolgozó magas rangú tisztjét lefokozták. A Granma szerint Abrantest és társait azért tartóztatták le, mert a kubai belügyminisztériumban az elmúlt időben történt vizsgálatok alapján törvénysértésekre derült fény. (Júliusban már voltak jelentős személycserék a minisztériumban.) Mint az újság írta, a kubai pártvezetés azért döntött az őrizetbe vételek mellett, mert fel akarja számolni a kubai társadalom elveivel és törvényeivel összeegyeztethetetlen olyan jelenségeket, mint az államérdek szempontjából fontos információk elhallgatása vagy manipulálása, a korrupció vagy annak eltűrése, a hűtlen kezelés és az üzérkedés. A lap nem szól arról, hogy a most letartóztatott személyek elleni vizsgálat kapcsolatban áll-e a júliusban kábítószer-csempészésben való részvétel miatt halálra ítélt és kivégzett Arnaldo Ochoa tábornok és három társa ellen indított nyomozással. Az amerikai kormányzat hétfőn beleegyezett abba, hogy Kubával közösen lépjen fel a kábítószer-kereskedelem felszámolásáért. Törvényhozási képviselők közölték, hogy a kormány engedélyezte olyan kommunikációs csatorna megszervezését, amelynek segítségével tájékoztatni tudják Kubát a kábítószer-csempészéssel kapcsolatos eseményekről. Melvin Levitsky kábítószerügyekben illetékes amerikai külügyminisztériumi szakértő ugyanakkor elmondta: ez egyben annak is próbája lenne, hogy a kubai kormány mennyire veszi komolyan a kábítószer-kereskedelem felszámolásának szándékát. Fidel Castro júliusban, a karibi szigetországban kirobbant súlyos kábítószerbotrány után, több ízben javasolta az Egyesült Államoknak az együttműködést ezen a téren. Washington eddig nem adott pozitív választ az ajánlatra. (MTI) Tiltakozó gyűlést hirdettek• A jugoszláv parasztgazdák Az Újvidék melletti Gradinovcin nagygyűlést tartottak öt vajdasági falu parasztgazdái és felhívással fordultak az ország mezőgazdasági dolgozóihoz, hogy augusztus 28-án Begrádban országos összejövetelen tiltakozzanak az Ante Markovics vezette jugoszláv kormány agrárpolitikája ellen. Javasolták, hogy a nagyszabású megmozdulásra a földművesek ne vonattal, gépkocsikon és autóbuszokon utazzanak a fővárosba, hanem, aki csak teheti traktorral, kombájnnal és más mezőgéppel vonuljon fel, hogy így még nagyobb nyomatékkal fejezzék ki elégedetlenségüket az élelmiszer-termelők jelenlegi kedvezőtlen helyzete miatt. Felhívták a figyelmet egyre súlyosabb anyagi helyzetükre. Egyebek között rámutattak arra, hogy az országban jelenleg 1 kg kenyér ára 3 kg búzáéval azonos. Bejelentették, ha sürgősen nem változtatnak a helyzeten, akkor beszüntetik a tej, a vágóállat és más termények szerződéses beadását. A vajdasági gazdák kezdeményezése országos visszhangot keltett. Jugoszláviában a megművelt földterület 84 százaléka magángazdák tulajdona. Fegyvereket loptak, öltek Újabb' kivégzések Kínában A kínai Vuhanban szombaton kivégeztek két halálraítéltet — jelentette vasárnap az Új-Kína hírügynökség. Azzal vádolták őket, hogy a májusi-júniusi diákmegmozdulások idején fegyvereket szereztek, és egy rablás során két embert megöltek. Egy személy felfüggesztett halálos ítéletet kapott, két másikat pedig életfogytiglani börtönre ítéltek amiatt, mert — az ítélet szerint — részt vettek a katonákkal és rendőrökkel vívott összecsapásokban, kormányzati épületeket támadtak meg, fegyvereket loptak és embereket öltek. Óvatos személyi változtatások és határozatok Lengyelországban Rakowski ellenzi a pártja A LEMP KB szombaton késő este véget ért kétnapos ülésén Wojciech Jaruzelskit a párt élén Mieczyslaw Rakowski váltotta fel, aki óvatos személyi változtatásokat hajtott végre a vezetőségben. A Központi Bizottság egyben elismerte, hogy a LEMP saját magának köszönheti a júniusi parlamenti választásokon elszenvedett vereséget, előrehozta a soron következő kongresszust, és felismerte, hogy új viszonyt kell kialakítania a vezetőségnek a párt parlamenti frakciójával. Jaruzelski nemcsak az első titkárságról, hanem a PB-tagságról, sőt a KB-tagságról is lemondott, mivel július 19-én köztársasági elnökké választották. A KB határozatban köszönte meg neki „a reform ügyéért, a demokratikus államrend és a közmegegyezés megteremtéséért és védelméért, Lengyelország nemzetközi pozíciójának megerősítéséért kifejtett munkáját.” ■ Az első titkári posztra Rakowski volt az egyedüli jelölt. Titkos szavazásban a választáson részt vevő KB-tagok 80,6 százaléka voksolt rá, 19,3 százalék ellene. Az új KB-titkári és PB-tagi jelöléseket ő terjesztette elő. A személyi változások számukat tekintve nem jelentéktelenek (4 KB-titkári és 4 PB-tagi székben történt változás), de mégsem tűnnek lényegi megújulást jelenteni. A fiatalítás egyértelműen a KB-titkárságban következett be, ott megjelent két 36 éves és egy 42 éves reformer értelmiségi: Slawomir Wiatr politológus, aki két tanévet tanított a bécsi egyetemen, az idén lett KB-osztályvezető; Marek Krol klasszikafilológus, a poznani Wprost című lap főszerkesztője, a LEMP parlamenti frakciójának sajtószóvivője, és Marcin Swiecicki közgazdász-szociológus, két évet töltött tudományos ösztöndíjjal az Egyesült Államokban, tagja a lengyel Római Klub Társaság vezetőségének. A PB-ben bekövetkezett változások viszont elsőre úgy értékelhetők, hogy távozott két veterán, aki ilyenolyan pozícióban már az 1980-as válság előtt is politikacsináló volt, (Józef Czyrek és Kazimierz Barcikowski), Stanislaw Ciosek pedig — Rakowski legközelebbi bizalmasa — úgy tűnik, áldozatul esett a LEMP választási kudarcának, mint az ellenzékkel kötött kiegyezés főépítésze. A PB-ben ott van Jaruzelski két régi bizalmasa, Czeslaw Kiszczak tábornok belügyminiszter, a hírek szerint a kormányfői szék várományosa, valamint Florian Siwicki tábornok, védelmi miniszter. Bekerült Manfred Gorywoda, Jaruzelski egykori gazdasági tanácsadója és tervbizottsági elnök, eddigi katowicei első titkár. Bekerült Jan Kubasiewicz varsói első titkár is, akit a megfigyelők a konzervatív szárnyhoz sorolnak. Viszont távozott Alfred Miodowicz,a LEMP által szövetségesnek tekintett szakszervezeti mozgalom konzervatív (a Szolidaritás által egyenesen sztálinistának nevezett) vezetője. A szakszervezet új képviselőjét a következő KB-ülésen fogják beválasztani, de értesülések szerint csak PB-póttagnak. Maga Rakowski a személyi változásokat úgy jellemezte, hogy azok „egyensúlyt képeznek a folyamatosság és a megújulás között”. A KB-határozatot még nem hozták nyilvánosságra, de a testület minden jel szerint beismerte, hogy a júniusi parlamenti választáson azért szenvedett vereséget a LEMP, mert hibásan mérte fel esélyeit, és ügyetlen volt választási kampánya. Az esetleges rendkívüli kongresszus kérdésében a KB úgy döntött, hogy előrehozzák az 1991-ben esedékes 11. kongresszust, de időpontot nem tűztek ki, és bizonyos jelek arra utalnak, hogy a kongresszus nem az idén lesz. A KB-ülés előtt sokan feszegették: a LEMP alakuljon át szocialista vagy szociáldemokarata jellegű párttá, esetleg váljon ki belőle egy vagy két párt. A kérdés a felszólalásokban is előjött. Még nem tudni, mit határozott erről a KB, de a párt vezetését átvevő Rakowski határozott ellenzője a pártszakadásnak s a szociáldemokrata átalakításnak is. Az ülésen a felszólalások tanúsága szerint központi téma volt, milyen viszonyt alakítson ki a LEMP vezetősége a párt parlamenti frakciójával. Az ugyanis egyértelmű, hogy a kibontakozó parlamenti demokráciában a párt politikáját mindinkább a frakció fogja csinálni. Márpedig a LEMP-tag képviselők közel fele a helyi pártszervek támogatása nélkül vagy éppen ellenében jutott be a júniusi választásokon a parlamentbe. Az biztos, hogy a parlamenti frakció ezentúl nem lesz engedelmes eszköz a PB kezében. A határozatról kiadott rövid hivatalos hírből még nem lehet látni, hogy a KB csak annak megfogalmazásáig jutott-e el, hogy a parlamenti frakció a jövőben különleges szerepet fog játszani, vagy már esetleg konkrétabban is meghatározta, hogy milyennek képzeli el a pártvezetőség és a pártfrakció viszonyát. Scipiadesz Iván