Heves Megyei Népújság, 1990. március (41. évfolyam, 51-76. szám)
1990-03-01 / 51. szám
2. Ma folytatódik az oktatási törvény vitája (Folytatás az 1. oldalról) azért elegendően ahhoz, hogy a többségi szavazáshoz határozatképes legyen a Tisztelt Ház. A szavazásnál végül is nem jött össze a minimálisan szükséges 252 igenlő szavazat, összesen 229-en támogatták a törvénymódosító javaslatot, 34-en ellene voltak, 35-en pedig tartózkodtak, így az oktatási törvény módosításáról szóló javaslatot az Országgyűlés elvetette. Később az elnök indítványára a plénum úgy döntött, hogy mivel a csütörtökön reggel szavazásra bocsátandó alkotmányt módosító törvényekhez egyébként is minősített többség szükséges, azt követően ismét szavaznak az oktatási törvényről. Törvényjavaslat helyett határozattervezet a társadalombiztosítás reformjáról A képviselők ezután áttértek az Országgyűlés társadalombiztosítási bizottságának önálló indítványaként előterjesztett, a társadalombiztosítás irányításáról és szervezetéről szóló törvényjavaslat tárgyalására. A benyújtott jogszabálytervezethez a bizottság elnöke, Szirtesné Tomsits Erika fűzött szóbeli kiegészítést. Elöljáróban rámutatott, hogy a ma hazánkban működő társadalombiztosítás messze áll a klasszikus biztosítási rendszertől. A Társadalombiztosítási Alap önállósága formális. A mostani helyzet tarthatatlanságát jelzi, hogy a járulékfizetéssel szerzett ellenszolgáltatásnak az inflációhoz való igazítására — például a nyugdíjak emelésére- önkormányzat hiányában csak a kormányzat dolgozhat ki javaslatot, vagy részleteiben kidolgozott, számokkal alátámasztott képviselői indítvánnyal kellene előállni. A törvényjavaslat a jelenleg érvényes szabályok adta lehetőséget kihasználva a lehető legnagyobb mozgásteret kívánja biztosítani a létrehozandó önkormányzat számára. Mint mondta: a bizottság tisztában van azzal, hogy kikristályosodott irányítási szabályokat akkor lehetne hozni, ha a különböző biztosítási ágak világosan különválnának, s a biztosítottak fogalma tisztázott volna. Az is bizonyos, hogy a majdani önkormányzati és érdekvédelmi törvény hatással lesz a társadalombiztosítás önkormányzatára, de a bizottság szerint a Társadalombiztosítási Alap felügyeletének azok elfogadásáig is működnie kellene. A társadalombiztosítási ellátások rendszerének korszerűsítését is meggyorsíthatná az önkormányzat létrejötte. A bizottság elnöke a továbbiakban hangsúlyozta: a bizottság a társadalombiztosítás önkormányzatának mielőbbi létrejöttét feltétlenül fontosnak ítéli, s azzal az érdekvédelmi szervezetek döntő többsége is egyetért, a beterjesztő bizottság nevében mégis azt indítványozta, hogy a törvényjavaslat részletes vitáját most ne folytassa le a Parlament. A javaslathoz sem az illetékes miniszter asszony, sem a képviselők nem kívántak hozzászólni, így következett a határozathozatal. Mivel az előterjesztő bizottság kérte, hogy magáról a törvényjavaslatról ezúttal ne szülessék döntés, az ahhoz kapcsolódó országgyűlés határozat tervezetéről szavaztak a képviselők. Ezt 211 egyetértő, 11 ellenző és 39 tartózkodó szavazattal elfogadták. Kulcsár Kálmán szerint: végleges megoldás a csődtörvény lesz A következő napirendként a deregulációs törvényjavaslat került a T. Ház elé. Kulcsár Kálmán igazságügyi miniszter előterjesztésében a következőket mondotta: — a Minisztertanács határozata alapján, 1989-ben széles körű közigazgatási, illetve gazdasági deregulációs munka indult meg, mind a két területen kormánybiztosok vezetésével. A dereguláció mérlege ez ideig kedvező, hiszen a Közigazgatási Deregulációs Tanács, illetve a Gazdasági Deregulációs Tanács rövid működése alatt ezernél több rendeletet, határozatot, illetve normatív utasítást helyezett hatályon kívül. Egyidejűleg mind a közigazgatási, mind a gazdasági jogalkotásban nagyszámú korszerűsítő jellegű módosítást hajtottak végre. Ugyanakkor mindkét területen gátolják a deregulációt olyan törvények, illetve törvényerejű rendeletek, amelyek ma már elavultak, hatályon kívül helyezésük vagy módosításuk nélkül az alacsonyabb szintű jogalkotás modernizálása elképzelhetetlen — mondotta a miniszter. Ezek végleges kiiktatása a magyar jogrendszerből és helyettük olyan nagy jelentőségű új törvények, mint például az államigazgatásban a helyi, illetve területi önkormányzatról szóló törvény, vagy a gazdaságban a verseny-, ár-, illetve kereskedelmi törvény megalkotása az új Országgyűlésre vár. Addig is szükség van azonban arra, hogy a régi törvények legkirívóbb, korszerűsítést gátló rendelkezéseit hatályon kívül helyezzék. A Tiszelt Ház elé most kerülő törvényjavaslat alapvetően ezt a célt kívánja szolgálni. A miniszter kitért arra, hogy országgyűlési képviselők már több ízben jelezték: megoldatlan a nagyvállalatok belső gazdasági egységeinek leválasztása. A gazdasági verseny szabadságát korlátozza, ha létrejöhetnek és fennmaradhatnak a gazdasági erőfölényt megvalósító vállalati szervezetek. E témakör szabályozása a versenytörvénybe kívánkozna, de annak elfogadásáig, a verseny- (kartell) hivatal létrejöttéig is szükséges e szervezeti torzulások megszüntetése. A javaslat ezért átmenetileg az alapító szervnek adja meg a jogot arra, hogy a nagyvállalatot felbontsa, ha a nagy szervezet léte a gazdasági verseny szabadságát veszélyezteti illetve tartós piackorlátozást, gazdasági erőfölényt okoz. Emellett módot ad a javaslat nagyvállalati gyáregységek kiválására is bírósági jogvédelem mellett. A javaslat számos érdekképviseleti szervezet kezdeményezésére szigorítja a gazdálkodó szervezetek felszámolásának feltételeit és gyorsítja az eljárást — folytatta a miniszter. A felszámolási eljárás jelenlegi rendjén úgy változtat, hogy a tartós fizetésképtelenség helyett a fizetésképtelenséget jelöli meg az eljárás alapjául, így a felszámolási eljárás akkor folytatható le, ha a gazdálkodó szervezet tartozásai meghaladják követeléseiket, vagy az ellene indított végrehajtási eljárás eredménytelen volt, így az életképtelennek bizonyuló vállalatok megszüntetése nem fog felesleges jogi akadályokba ütközni. Végezetül a miniszter arról szólt, hogy a végleges megoldást egy új vállalati, illetve csődtörvény megalkotása jelenti majd, de addig is a deregulációs törvény előrelépést jelenthet. Tegnap az országgyűlésen a legnagyobb vihart az oktatási törvény módosítására a Parlamentnek benyújtott javaslat, ennek szerdai leszavazása, majd — egy képviselői indítvány elfogadása alapján — a szavazás csütörtöki megismétlése váltotta ki. Az történt ugyanis, hogy Glatz Ferenc művelődési miniszter módosító javaslatai nem kapták meg a szükséges kétharmados többséget, igaz, a szavazással egyidejűleg több bizottság különtermekben ülésezett, így sok képviselő nem lehetett jelen a döntéshozatalnál. A honatyák későn „ébredtek” Az ebből fakadó ellentmondásra a honatyák csak később, már a szavazás után döbbentek rá, s bár a vita és a zárszó utáni szavazás teljesen szabályosan zajlott le — erre figyelmeztetett egy képviselőnő is —, mégis megismétlik a határozathozatalt. Választások előtti pártharcokra adott okot Az ülésszak második munkanapján egyébként sok más téma mellett az Állami Számvevőszék jelentése is felkeltette a képviselők vitatkozókedvét — ez újból választások előtti pártharcokra adott módot. Mint ismeretes, az Országgyűlés megbízta az Állami Számvevőszéket azzal, hogy vizsgálja meg az MSZP — az MSZMP jogutódjának — vagyonelszámolását. A kérdés kapcsán egyéb témák is szóba kerültek, például az, hogy az MSZMP miért nem részesült az MSZP kezelésébe átment vagyonból. Végül is a képviselők elfogadták a Számvevőszék jelentését, és nem tartották szükségesnek a hiányos vagyonelszámolás megismétlését. A T. Ház elfogadta a társadalombiztosítás irányításáról és szervezetéről szóló törvényjavaslathoz kapcsolódó határozatot, módosította az átalakulási és az adótörvényeket, nem fogadta el viszont — igencsak parázs vita után döntve — a földtörvény módosítását. (Így továbbra sincs akadálya annak, hogy a termelőszövetkezetek — ha a közgyűlés úgy dönt — értékesítsék földjeiket.) Döntöttek továbbá a házszabályok módosításáról, elfogadták az ország pénzügyi helyzetéről szóló beszámolót, és a társadalmi szervezetek támogatását elbíráló bizottság jelentését; ez utóbbit a Parlamentbe nemrég bekerült Roszik Gábor ellenzéki képviselő ismertette. Az Országgyűlés februári ülésszakának második munkanapja ezzel véget ért. Fárasztó már... „Tetszik érteni?” — kérdezi Medgyesi Péter Ez lesz a jövő lapja — fontolgatja Derzsi András. (Fotó: Perl Márton) NATO-tagság? Douglas Hurd, Nagy-Britalt Királyság hivatalos látogatáson hazánkban tartózkodó külügyminiszteri megbeszélést folytatott Horn Gyula külügyminiszterrel is. A nemzetközi kérdéseket áttekintve Douglas Hurd elsősorban is bővebb felvilágosítást kért vendéglátójának arról a minapi fejtegetéséről, miszerint Magyarország távlatilag a NATO politikai szervezetének tagjává válhat. Horn Gyula hangsúlyozta, hogy a felvetés egy tudományos tanácskozáson hangzott el, így azt saját álláspontját kifejező, a távlatokat elemző elméleti fejtegetésnek kell tekinteni. (MTI) NÉPÚJSÁG, 1990. március 1, csütörtök Párthírek SZDSZ választási nagygyűlésekre kerül sor a héten. Március 2-án, pénteken 18 órakor Egerben, a városháza dísztermében Pető Iván, az SZDSZ ügyvivője, a megyei lista vezetője, dr. Novák Rudolf egri képviselőjelölt és dr. Dornbach Alajos ügyvéd találkozik a választókkal. Március 3-án, 10 órakor Hevesen, a művelődési házban, illetve 13 órakor az adácsi művelődési házban Pető Iván és Kovácsné Nagy Magdolna, a hevesi körzet képviselőjelöltje várja a választópolgárokat. Ugyancsak szombaton, 17 órakor Verpeléten Pető Iván és Horváth László, a 2-es választókörzet képviselőjelöltje tart választói gyűlést. * Besenyőtelek után Komlón is megalakult a Nemzeti Kisgazda- és Polgári Párt helyi szervezete. A szervezőmunkában komoly szerepe volt a besenyőtelki Dani Lőrincnek, aki jómaga is mintagazdaságot tudhat magáénak.* Ülést tartott a Magyar Szocialista Munkáspárt Heves megyei választási bizottsága. A megbeszélésen részt vettek az egyéni körzetekben és a listán induló képviselőjelöltek. Értékelték a választási kampány első szakaszát. Megállapították, hogy a választási körzetekben induló egyéni jelöltjeik valamennyien megkapták a szükséges mennyiségű ajánlócédulát. Az ülésen egyben megtárgyalták a kampány második szakaszának teendőit is. * A Magyar Demokrata Fórum egri képviselőjelöltje, Szarvas Béla választási gyűléseket tart március 2-án, pénteken 18 órakor a felnémeti általános iskolában, március 3-án, szombaton 17 órakor a lajosvárosi 8-as számú (piros) iskolában, március 6-án, kedden 14.15 órakor a Finomszerelvénygyár kultúrházában, illetve ugyanazon a napon 18 órakor a bervai 5-ös számú lakótelep mozijában. A Magyarországi Szövetkezeti és Agrárpárt, illetve a MEDOSZ helyi alapszervezete rendezésében március 2-án, pénteken 10 és 16 óra között tőkés import használtruha-vásárt rendeznek a gyöngyösi főiskola aulájában.* A Magyar Szocialista Munkáspárt az egri egyetem ügyében március 2-án, pénteken délután 4 órakor az oktatási igazgatóságon nyilvános eszmecserét rendez. Minden érdeklődőt várnak. A Hazafias Választási Koalíció Egerben, a Bajcsy-Zsilinszky út 9. szám alatt választási aktívaülést szervez. Az előadó dr. Asztalos László György, a Hazafias Választási Koalíció országos elnöke. Várják az érdeklődőket. * Mint hírül adtuk, a Magyarországi Szociáldemokrata Párt vitát szervez az egri városi tanács dísztermében az egyes választókörzet képviselőjelöltjei között. Várják Petrasovits Anna elnökasszonyukat is. A híradásból kimaradt a kezdés időpontja: ma, 17 órától kerül sor a vitára. * Pénteken 16 órára várják azokat a pártküldötteket, képviselőjelölteket, akik érdeklődnek a Markhot Ferenc Kórház-Rendelőintézet munkája iránt. A tájékoztató helye a főigazgatói tanácsterem, Eger, Széchenyi út 27., II. emelet. A recski bányász művelődési otthonban február 26-án volt az a falugyűlés, amelyen Benkő Zoltán, a Recski Szövetség elnöke is beszédet mondott. Az MDF szakértőket is megszólaltatott a rézbánya ügyében. Kelemen József, az MDF jelöltje következő választói gyűlése itt, március 9-én, 18 órakor lesz. Gyorslista Nyereményjegyzék az 1990. február 27-én megtartott február havi lottó tárgynyeremény-sorsolásról, melyen az 5. heti szelvények vettek részt. A nyereményjegyzékben az alábbi rövidítéseket használtuk: A Vásárlási utalvány (3000 forint) B Wartburg Standard tip. személygépkocsira szóló utalvány C Dacia 1310 TLX. tip. személygépkocsira szóló utalvány D Trabant Lim. Spec. tip. személygépkocsira szóló utalvány E MTC színes tv videomagnóval F Artech rádiómagnó G Gold Star színes tv videomagnóval H Gold Star mikrohullámú sütő I Varia-utalvány (75000 forint) J Hang-fény utalvány (50000 forint) K Otthon lakberendezési utalvány (50000 forint) L Szerencse-utalvány (40000 forint) M Iparcikk-utalvány (25000 forint) N Zenesarok-utalvány (20000 forint) O Vásárlási utalvány (10000 forint) P Vásárlási utalvány (9000 forint) Q Vásárlási utalvány (7000 forint) A nyertes szelvényeket 1990. március 25-ig kell a totó-lottó kirendeltségek, az OTP-nókok vagy posta útján a Sportfogadási és Lottóigazgatóság címére (1875 Budapest, Münnich Ferenc u. 15.) eljuttatni.