Heves Megyei Hírlap, 1992. november (3. évfolyam, 258-282. szám)
1992-11-02 / 258. szám
MÁTRADERECSKÉN A TÉGLAGYÁRRA ÉPÍTENÉNEK MEGYEI 1992. NOVEMBER 2., HÉTFŐ HÍRLAP EGER, GYÖNGYÖS, HATVAN, HEVES, FÜZESABONY, LŐRINCI, PÉTERVÁSÁRA VÁROSOK ÉS KÖRZETÜK NAPILAPJA II. ÉVFOLYAM 258. SZÁM ÁRA: 13,80 FORINT HEVES AKCIÓ! Működőképes Hajdúsági automata mosógépet cserélje ki újra! A régi árát 4000 Ft-ért beszámítjuk. VAS-MŰSZAKI BOLT Eger, Hadnagy úti Szolgáltatóház. Tel.: 36/312-636 KAMATMENTES HITELRE IS! , Drága a „belépő”? Magyarország felvétele az Európai Közösségbe majdnem annyi költséget jelentene a közös kasszának, mint Görögország tagsága, évi 1,5 milliárd ECU-t. Ezt állapítja meg többek között az a tanulmány, amelyet nyugateurópai közgazdász professzorok dolgoztak ki Jobb a nagyobb? (Is Bigger Better?) címmel. UFO-körök Egerben Hét úgynevezett UFO-kört fedeztek fel Egerben, a rendezőpályaudvar mellett. Egy ott dolgozó hívta fel a Hírlap szerkesztőségének figyelmét arra: a magas gázban több, különböző átmérőjű, megmagyarázhatatlan eredetű lenyomat látható. Ezek érdekes elektromágneseses jelenségeket is mutatnak. Lapunk UFO-szakértője holnapi számunkban részletesen beszámol tapasztalatairól. Megemlékezés Csolnokon A Doroghoz közeli Csolnok községben szombaton emléktáblát avattak abból az alkalomból, hogy 1956 október végén a helyi forradalmi bizottság felszámolta a kényszermunka-tábort. Ezzel Magyarországon megszűnt az utolsó olyan bánya, ahol politikai elítéltekkel végeztettek kényszermunkát. A csolnoki munkatábor folyamatosan átlagosan 1000 embert foglalkoztatott. Az elítéltek rendkívül primitív, veszélyes körülmények között dolgoztak, a gépesítés gyakorlatilag teljesen hiányzott. Üzemanyag áremelkedés Csehszlovákiában Csehszlovákiában vasárnaptól (november elsejétől) megdrágult a gépkocsi-üzemanyag. A 91 oktános, eddig literenként 16 koronába kerülő „speciál” benzin ára 17,30 koronára, a 96 oktános „super” ára 18-ról 19,30 koronára emelkedik. A 95 oktános, ólommentes „natural” 18 korona helyett 19,10-be kerül ezentúl. A Diesel-olaj literenkénti 14 koronás ára, valamint a csak szórványosan kapható, 98 oktános „super plus” motorbenzin 21 koronás ára változatlan marad. Folytatódik a csoportos éhségsztrájk Az országos méretű csoportos éhségsztrájkot mindaddig nem fejezzük be, amíg az erkölcsi tiltakozás ezen elkeseredett megnyilvánulásának nem lesz garantált eredménye a kormány és a Parlament részéről. Egyebek között ezt tartalmazza az országos csoportos éhségsztrájk résztvevőinek vasárnapi nyilatkozata, amelyet a Létminimum Alatt Élők Társaság juttatott el az MTI-hez. Az éhségsztrájkolók megítélése szerint 1993 az egész magyar társadalom legválságosabb éve lesz. Felszólítják Kupa Mihály pénzügyminisztert: haladéktalanul mondjon le. A kormány vonja vissza a kétkulcsos áfá-ról szóló tervezetet és kellő kompenzációval terjessze újból elő. (MTI) Árvízvédelmi készültség a Tiszán Szombatra virradóra a Tisza Vásárosnamény fölötti szakaszán másodfokú árvízvédelmi készültséget rendelt el a Felső-Tisza-Vidéki Vízügyi Igazgatóság. A folyó felső részén és külföldi vízgyűjtő területén ugyanis jelentős csapadékmennyiség hullott, így árhullám alakult ki. A Tisza Magyarországra érve kilépett medréből, és elérte a településeket védő árvízvédelmi töltéseket. A figyelőszolgálat után ezért az éjszakai órákban a vízügyi szakemberek a fokozott készültség mellett döntöttek. Az árhullám továbbvonulása következtében a folyó alsóbb szakaszain is várható árvízvédelmi készültség elrendelése. (MTI) A pénzügyminiszter Hatvanban Nem akarta kipróbálni a tűréshatárt Fél óráig fagyoskodtak pénteken délután Hatvanban a cukorgyár hitetlen étkezőjében azok, akik dr. Kupa Mihály érkezését várták. A vendég a KDNP helyi szervezetének kérésére tartott tájékoztatót a gazdaság időszerű kérdéseiről. A késés ellenére talán mégsem csalatkozott a fórumon megjelent szépszámú közönség, a láthatóan fáradt pénzügyminiszter ugyanis igyekezett tartalmas, összefogott tájékoztatót nyújtani a lakosságot leginkább érdeklő témákról. Elöljáróban két élményét osztotta meg a közönséggel. Először a jót, miszerint Londonban a Visegrádi Hármak találkozóján jó érzés volt magyarnak lenni. Főként azért, mert a tárgyalópartnerek meggyőződhettek arról, hogy Magyarországnak világos programja van a gazdasági kilábalásra, s ezt kellőképpen méltányolják a nyugati körökben is. Hazánknak óriási presztízse van külföldön a Csurka tanulmány ellenére is, ami kétségkívül kedvezőtlen fogadtatásra lelt — mondta a miniszter. A rossz élmény az a többórás parlamenti vita, amelyen a Duna elterelésére mindössze negyedórányi idő jutott. Ezt követően arról számolt be, hogyan is állunk 1992 októberében. A legfontosabb eredmény, hogy az elmúlt két évben sikerült zökkenőmentesen átváltania keletiről a nyugati piacokra, s ott helyzetünket stabilizálni. Ugyancsak jó jel, hogy jelenleg hatmilliárd dollár tartalék van a hazai bankokban, s hogy a fizetési mérleg kedvezően alakult az említett időszakban. A miniszter kijelentése szerint nem elhanyagolható az a tény sem, hogy a laossági megtakarítás mintegy 230 milliárd forintra tehető, ami japán, vagy német mércének felel meg. Kommentár nélkül adta tudtul, hogy a lakossági fogyasztás tovább csökkent, s hogy az életfeltételek nehezedtek. Ezzel párhuzamosan azonban jelentősen gyarapodott a vállalkozások száma. Megtudtuk azt is, hogy a kezdő vállalkozókat a jövőben úgynevezett Hitelgarancia Részvénytársaság létrehozásával kívánja támogatni a kormányzat. A privatizációt úgy minősítette, hogy az a vártnál lassúbb és körülményesebb. A külföldi tőke beáramlása viszont elengedhetetlenül szükséges. (Folytatás a 3. oldalon) Romlik a bankrendszer A magyar bankok helyzete — a gazdaság jelenlegi állapotának megfelelően — igen kedvezőtlen — állapította meg az Állami Bankfelügyelet ezzel kapcsolatos beszámolója. A pénzintézetek minősített hiteleinek aránya az összes kihelyezett kölcsönökhöz képest elérte a 21 százalékot. Ebbe a kategóriába azok a hitelek tartoznak, amelyeknek visszafizetése többé-kevésbé bizonytalan. A bankrendszer által nyújtott összes hitelek állománya jelenleg 1270 milliárd forintra tehető. Ebből a minősített hitelek összege 260 milliárd forintot tesz ki. Az első félévben jelentősen cs 'kent a pénzintézetek jövedelmezősége. Ennek hatására a bankok egy része már nem tud eleget tenni a céltartalék-képzési kípezettségének. Egyes becslések szerint 91 milliárd forintra tehető az a céltartalék-állomány, amire a pénzintézeti törvény szerint a bankoknak szükségük lenne, ám nyereségük képzésére nem nyújt fedezetet. Az év elejei csődhullám hatására növekedtek meg a bankok gondjai. Ezek jelenleg leginkább úgy érhetők tetten, hogy megbomlott a bankok eszközeinek és forrásainak lejárati összhangja. A pénzintézetek egy része likviditását a bankközi pénzpiacokról felvett kölcsönök révén biztosítja. A bankközi hitelek állománya a pénzintézeti rendszer egészében 177 milliárd forintra tehető. Ezek a kölcsönök adják a pénzintézetek idegen forrásainak 9 százalékát. A bankközi pénzpiacon így kialakuló túlkereslet emeli a kamatlábakat, és növeli a pénzintézetek forrásköltségeit, ami a pénzintézetek jövedelmezőségének romlásához vezetett. A bankfelügyelet a kormány számára az úgynevezett pozitív válságkezelést javasolja, amelyet a legolcsóbb megoldásnak tart. Ennek első fázisa lehet a nehéz helyzetbe került pénzintézetek tőkeellátottságának állami pénzből történő javítása, ami egyben államosítást is jelent. Ezt követően kerülhet sor több év után az újbóli privatizációra. OMKER-papírok jegyzése Meghosszabbítva Ez év december 30-áig meghosszabbodott az OMKER- részvények jegyzési ideje kárpótlási jegy ellenében — tájékoztatta a Budapest Értékpapír és Befektetési Rt. illetékese az MTI-t. Az OMKER Orvosi Műszerkereskedelmi Rt. jegyzési ideje pénteken ért volna véget, azonban az eddigi lanyha érdeklődés miatt döntöttek az illetékesek a határidő meghosszabbításáról. Egy darab 1000 forint névértékű részvény ára megegyezik egy darab 1000 forint eredeti névértékű kárpótlási jegy kamattal növelt névértékével. Eredetileg a jegyzés elfogadását még bizonytalanná tette, hogy az OMKER közgyűlésének azt a döntését, amely a 10 ezer forint névértékű részvényeket ezer forintosokra váltotta, a Cégbíróság szeptember 30-áig még nem jegyezte be. Ez azóta már megtörtént, így ez már nem hiúsíthatja meg a jegyzést. (MTI) Kezdődhet a patikák privatizációja A gyógyszertári központok alapítói jogát november elsejétől az Állami Vagyonügynökség gyakorolja. Ezzel minden bizonnyal új korszak kezdődik a hazai gyógyszerellátásban: megindulhat a gyógyszertári központok és a patikák régóta várt szétválasztása, s egyben privatizálásuk. A magánkézbe adást az egész országban egységes elvek alapján kívánják megvalósítani. Az ÁVÜ rövidesen privatizációs biztosokat nevez ki a központok élére. A 20 központ privatizációra való előkészítése mellett első lépcsőben négy vállalat: a Bács- Kiskun, a Békés, a Hajdú-Bihar és Győr-Moson-Sopron megyei gyógyszertári központ decentralizálása, átalakítása kezdődik meg. A működtetési jog és az állami tulajdonú vagyontárgyak megszerzéséért indítandó pályázatokra csak gyógyszerészi diplomával rendelkező személyek jelentkezhetnek majd. Amennyiben több jelentkező is van egy patikára, úgy figyelembe veszik még egyebek mellett a szakmában eltöltött évek számát, a szakképesítéseket, illetve a pályázó rendelkezésére álló anyagi eszközöket. A patikavásárlásra kiírt háratokat a privatizációs bírói, a gyógyszerészi kamara tagjából, a megyei tisztifőgyógyszerészből és a közjegyzőből álló bizottság bírálja el. (5. oldal) Jeltelen sírok Berlintől Szibériáig Emlékműavatás Füzesabonyban Füzesabonyban tegnap délután került sor a második világháborús hősi emlékmű felavatására és felszentelésére a város községi temetőjében. Az ünnepségen többek között részt vett dr. Balás István, a köztársasági megbízott területi hivatalának vezetője, dr. Jakab István, a megyei közgyűlés elnöke, valamint dr. Lukács Tamás és Elek István országgyűlési képviselők is. Dr. Pásztor József polgármester bevezetője után dr. Balsai István igazságügy-miniszter mondott ünnepi beszédet. A miniszter mondandójában kiemelte, hogy a második világháborúnak Magyarország volt a legnagyobb áldozatvállalója, hiszen az ország közel 900 ezer embert vesztett — köztük azt a kilencvenegyet, akiknek a neve a most szentelt emlékművön szerepel. Hangsúlyozta azonban, hogy ez az emlékmű nemcsak a rajta fölsoroltak emlékét őrzi, hanem azokét is, akik a „Berlintől Szibériáig húzódó jeltelen tömegsírokban ” nyugszanak. A politikus megemlékezése után Czakó István kanonok szentelte föl az emlékművet. A kegyeleti aktus a Himnusz hangjaival zárult. K. Zs. Kilencvenegy név olvasható Füzesabonyban a tegnap felszentel emlékművön (Fotó: Gál Gábor „Azokért, akiknek nyughelye idegen földben van...” Emlékműavatás Hevesvezekényen Borús szombat délután indultak el a helybeliek a falu központjába, lógott az eső lába, mégis ott szorongott a kis térség körül Hevesvezekény apraja-nagyja. Valamivel két óra előtt felsorakozott a káli honvédség díszőrsége a Szabó György budapesti szobrászművész alkotta emlékmű talapzatánál. Harang kondult, s amikor zúgása elhalt, felhangzott a Himnusz, imára kulcsolódtak a kezek. Akik ott voltak, arra a huszonnégy helybelire gondoltak, akiket az első és a második világháború hőse és áldozataként idegen földben hantolták el. Ez az elesettek tiszteletére állított emlékmű, tudjuk, sokáig váratott magára, de erről sem a hozzátartozók, sem a velük együttérzők nem tehettek... így és most szeretnénk hát megőrzni nevüket és nevükkel együtt emberségüket. Hirdetni valamennyiük dicsőségét, s egyben figyelmeztetni az utókort, hogy ezt teszi a háború... — mondta beszédében Balogh Sándorné polgármester. Ezután lépett a talapzathoz Menyhárt József plébános, hogy megállítja az egyszerűségében is kifejező emlékművet. A résztvevőkkel együtt elmondott imája után a méltóságteljes csendben egymás után hangzottak fel a kőből faragott könyv lapjaira vésett nevek... Halk zene szólt, miközben az emlékműhöz kísérték a koszorúkat: először Balogh Sándorné, Szécsi Róbertné, Petróczki György és Majoros Imre hajtott fejet az önkormányzat nevében, majd a megyei önkormányzat képviseletében Farkas Piroska, a művelődési iroda munkatársa és dr. Vass Géza főjegyző tisztelgett a talapzatnál. Sorra elhelyezték virágaikat a község intézményei, társadalmi szervezetei, valamint az elesett katonák hozzátartozói. A kegyeletes esemény a Szózat, majd a díszőrség tisztelgő váltásával fejeződött be. (szilvás) Az emlékezés egy pillanata