Heves Megyei Hírlap, 1995. március (6. évfolyam, 51-76. szám)

1995-03-01 / 51. szám

2. oldal Hazai Tükör Kossuth László levele, hutaüvegek A vár gótikus palotájában új időszaki kiállítás nyitt „Múzeumunk új szerzemé­nyei” címmel tegnap az egri vár gótikus palotájának föl­dszinti termében dr. Semper­­ger Tibor, Heves Megye Köz­gyűlésének alelnöke új idő­szaki kiállítást nyitott meg. A tárlat anyagait az utóbbi évek képző-, iparművészeti, történeti és néprajzi vonatko­zású tárgyvásárlásaiból állítot­ták össze. Akvarellek, egy neorene­­szánsz hálószoba-garnitúra, vármetszetek, nemesi levél, Kossuth László levele heves vármegye rendjeihez, parádi hutaüvegek, bélapátfalvi cse­repek, a megye területéről és magyar nyelvterületekről származó népi textíliák, visele­­tek, használati tárgyak várják az érdeklődőket. Az időszaki kiállítás május 21-ig tart nyitva. Dr. Semperger Tibor, a megyei közgyűlés alelnöke megnyitja a tárlatot fotó: kaposi tamá; Főleg munkaidőben telefonál, vagy inkább órákban intézi ügyeit? Szünet nélkül csöng , vagy csak akkor kapcsolja be, ha fel akar hívni Keveset beszél, vagy éppen egész nap "láthatatlan drót"? Szokásaink különbözőek, de a rádiótelefon előfizető számára egyformán fontos és a Westel 450 különösen büszke arra, hogy előfizetői körében 1992 óta nem emelt árakat. Sőt, mostantól - a jól bevált kettőt változatlanul hagyva - már négy különböző, ám hasonlóan kedvező díjcsomagot kínál: Q START: Ha Ön keveset telefonál, viszont sokan keresik, most fellélegezhet. A Start díjcsomagban a havi díj igen alacsony, s ha Ön a hívó fél, csúcsidőn kívül komoly kedvezménnyel beszélhet. © STANDARD: Népszerű alapdíjcsomag, amely a leggyakoribb igényekhez igazodik. © EXTRA: Ha Ön rendszerint csúcsidőben telefonál, nem lehet közömbös, mennyit fizet a beszélgetésért percenként. Az Extra díjcsomag csúcsidőben a legalacsonyabb tarifát nyújtja. © PRÉMIUM: Azoknak ajánljuk, akik az átlagosnál lényegesen többet használják készüléküket, mivel a havi díjban foglalt ingyenes percmennyiség itt a legnagyobb. Ha elégedett eddigi díjcsomagjával, természetesen nem kell váltania. De ha igényei úgy kívánják, a négy közül biztosan talál egyet,­ amelyik tökéletesen illik Önhöz. Mint egy remekbe szabott szmoking. Vagy egy csinos kosztüm. (((f)))!!!)! m­ Iestel RÁDIÓTELEFON KFT a­z üzlet Általános tájékoztatással 24 órás telefonos ügyfélszolgálatunk NMT mobiltelefonról a 03-as ingyen hívható számon, vezetékes telefonról a 265-8340 telefonszámon készséggel áll rendelkezésére. WESTEL IRODA: MISKOLC, 3530 SZÉCHENYI U. 70., TEL: (06 46) 411 -550, RÁDIÓTELEFON: (60) 351 -000 WESTEL FORGALMAZÓK: • GYÖNGYÖS, APEX KFT., 3200 FŐ TÉR 10., TEL: (06 37) 11-665, RÁDIÓTELEFON: (60) 327-678 • EGER, MONTE CARLO GAMES, 3300 KATONA ISTVÁN TÉR 5., TEL.: (06 36) 312-733, RÁDIÓTELEFON: (60) 352-300 1995. március 1., szerda Tudományos emlékülés Gyöngyösön Fél évszázados üzenet...! Március közepén lesz fél évszázada annak, hogy az akkor Debrecenben működött ideiglenes nemzetgyűlés határoza­tot hozott a földreform végrehajtására. Ez az esemény nem­zeti történelmünk egyik legnagyobb mérföldköve volt. Erre emlékeztek tegnap délelőtt Gyöngyösön, a Gödöllői Agrár­­tudományi Egyetem Mezőgazdasági Főiskolai Karán tar­tott országos tudományos ülésen. Bevezető előadásában dr. Romany Pál, a mezőgazda­ság-tudomány kandidátusa, címzetes egyetemi tanár, haj­dani mezőgazdasági és élel­mezésügyi miniszter emlé­keztetett: az első földosztás Heves megyében volt 1919. február 21-én Kápolnán, gróf Károlyi Mihály birtokán, ame­lyet önmaga kezdeményezett. Száz éve történt, hogy Dará­nyi Ignác, néhai földművelés­­ügyi miniszter - a már akkor valóban hírneves magyar­óvári után - Gödöllőn is egy agrártudományi kutatóhelyet létesített. Hangsúlyozta az előadó: az 1945-ös földosztással a ko­rábbi nagybirtok megszűnt. Ezáltal sokan olyanok jutot­tak földhöz, akiknek koráb­ban nem volt tulajdonuk, és ennek révén úgynevezett tör­pebirtokosok lettek. Bár tör­ténelmileg megkésett folya­mat volt, de mégis nélkülöz­hetetlen. Rámutatott: a múlt­nak nagyon sok üzenete van. Különösen, hogy századunk­ban a földügyek kezelésében háromszor bukott meg a gaz­dasági ésszerűség a politikai döntésekkel szemben. Pél­dául 1958-ban, amikor a gaz­dasági számítások ellenére a politika a tömeges kollektivi­zálás mellett döntött, és azt három év alatt meg is valósí­totta. Azután 1991-ben, amikor­­a sokféle elgondolás között­­ a termelő típusú szövetkeze­teket - a gazdaságossági szá­mítások ellenére - politikai okokból meg kellett szüntetni. Felhívta a figyelmet, hogy ma már agrárgazdasági és ag­rártörténeti tény, miszerint mezőgazdaságunk az 1958 utáni negyedszázadban érte el a legmagasabb fejlettségi színvonalat, és rangot szerzett Európában. Sokszor kínke­serves, kanyargós utat tett meg ez az ágazat, amíg elju­tott odáig. A jövőnk nemzeti kincse pedig nem más - emelte ki -, mint a termőföl­dünk és polgáraink tudása. Ezekkel kell okosan sáfár­kodnunk azért, hogy megta­láljuk az ésszerű döntéseket. A továbbiakban Pál József, az 1945-ös földosztás egyik kormánybiztosa idézte fel azokat a személyes élményeit, amelyeket ma is őriz abból az időszakból. Mint mondta, ak­kor 23 évesen került ki - so­kakkal együtt - a Közgazda­­sági Egyetemről, és mint Sza­bolcs megye szülöttje, oda nevezték ki kormánybiztos­nak. Az időközben elhunyt társa, Kerek Gábor volt a He­ves megyei kormánybiztos. Együtt tanultak a néhai Györfy-kollégium tagjaiként, és részt vettek a földreform­ban. Szólt arról is, hogy Erdei Ferenc akkori belügyminisz­ter röplapokon szólította fel a kollégistákat, vállaljanak részt ebben a történelmi fo­lyamatban. Aláhúzta, hogy sok vita folyt arról: szabad-e az ország területének egy­­harmadát megmozgatni annak érdekében, hogy tavasszal vethessenek a gazdák. Végül is hamar eldőlt ez, miután tár­sadalmi szükségszerűség volt a földosztás. Az erről szóló törvény március 21-én szüle­tett, és egy nappal később el­kezdődött a végrehajtása. Ezt a nagy munkát gyorsított ütemben április 10-ig meg is valósították. A községekben létrejöttek a földigénylő bi­zottságok, amelyek nyilván­tartásba vették az érintetteket. Hamar kimérték a területeket, és elkezdődhetett a vetés. Pál József leszögezte: üzemszervezési szempon­tokra nem gondoltak a föld­osztáskor, hanem tizenöt holdban határozták meg az úgynevezett törpebirtokokat, amelyekhez hozzájutottak az érintettek. Ezáltal kétségtelen egyenlősdi alakult ki, amely­nek káros hatásai ma is jel­lemzőek. Ugyanakkor óriási érdem volt, hogy 1945-ben hárommillió ember jutott földhöz hazánkban. Ez óriási érdem volt, mivel abban az időben élelmiszerhiánnyal küzdöttek országszerte. Ám már akkor a jövőre gondoltak, hogy a falvakban ipart és szolgáltatást telepítsenek és olyan szövetkezeteket hozza­nak létre, amelyek hosszabb távon is a megélhetést szol­gálják. 1945 szeptemberéig volt kormánybiztos, amikor már mindenütt megteremtet­ték a feltételeket a gazdálko­dáshoz. A plenáris ülés után a téma résztvevő szakértői elméleti konferencia keretében érté­kelték a földreform üzenetét. (mentusz) Morvai interpellációja a hazai gyufagyárakért A Parlament keddi ülésén az in­terpellációk sorát Morvai Fe­renc (FKGP) nyitotta meg. A megyénkből pártlistán mandátumot szerzett honatya úgy vélekedett: tönkremegy mindkét magyarországi gyufa­gyár, mivel az illegális import elárasztotta hazánkat. Soós Károly Attila, az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium államtitkára válaszában emlé­keztetett arra, hogy Magyaror­szágon a gyufa nem tartozik az engedélyköteles termékek so­rába. Az államtitkár ezután adatokkal cáfolta, hogy ha­zánkba túlzottan nagy mennyi­ségű gyufa érkezne külföldről. Alaptalannak nevezte azokat a vádakat is, amelyek szerint vi­rágzik az illegális gyufabehoza­tal. A magyar gyufagyárak - amelyek egyébként svéd tulaj­donban vannak - nem azért áll­nak rosszul, mert a külföldi gyufa elöntötte az országot, ha­nem mert más tűzgyújtó eszkö­zök ára jelentősen lecsökkent. Soós Károly Attila arra is utalt, hogy csak a gyárvezetés meg­alapozott kérésére rendelhet el a tárca védővámokat. Morvai Ferenc viszontvála­szában leszögezte: a gyufa fa­tömegcikként érkezik, és a vá­mok nem védik a hazai gyártó­kat. A kisgazda képviselő a mi­niszteri választ nem fogadta el, a törvényhozás azonban igen­nel szavazott Soós Károly At­tila felszólalására.

Next