Heves Megyei Hírlap, 1998. november (9. évfolyam, 256-280. szám)

1998-11-30 / 280. szám

1998. november 30., hétfő A gyógyulás jele Ha egy feleség kórházba ke­rül, lényegesen több gyen­gédségre van szüksége, mint a szürke hétköznapokon. S amikor hazakerül elnézőbb,­­kevésbé vesz észre olyan dolgokat, amelyeket a be­tegsége előtt nem állt volna meg szó nélkül. A gyógyulás legbiztosabb jelei azonban hamar meg­mutatkoznak. Ezt onnan ve­szi észre a család, hogy egy­szer csak elkezdi: - Arra is lusták vagytok, hogy kipu­coljátok a cipőtöket! Ne mászkáljatok már ki a hi­degbe kabát nélkül! Hál’ Istennek újra régi az asszony... (f. a.) * Hatvanban az Ady Endre Városi Könyvtárban kedden 18 órakor kezdődik C. Lé­­nárt Ferenc festőművész irodalmi estje. Közreműkö­dik Milák Melinda színmű­vész, valamint Ludányi Andrea és Pete Ildikó, az ecsédi általános iskolából. Fogadnak a képviselők. Egerben december 1-jén 14-16 óra között a Család­­segítő Intézetben várja az érdeklődőket Jékli Sándor, a 4-es számú választókerület képviselője, majd december 3-án 15-17 óráig a Mező­­gazdasági Szakközépiskolá­ban tart fogadóórát. Szintén a mezőgazdaságiban várja a választóit december 1-jén Balázs Mihály önkormány­zati képviselő 18 és 19 óra között. Dr. Nagy Imre pol­gármester december 2-án 9 órától délig a városházán tart fogadóórát. Egerben december 1 -jén kedden, 16 órakor a város­háza dísztermében rendez­nek közmeghallgatást. A képviselő-testület mellett a jegyző, a hivatal irodaveze­tői, valamint különféle szol­gáltató intézmények vezetői válaszolnak a közérdekű észrevételekre. A kérdése­ket leadhatják ma egész nap és kedden délelőtt is a Jegy­zői és Képviselői Irodán. Az Agria Ufó Klub szerve­zésében december 1-jén 18 órakor, a Megyei Művelő­dési Központban Tóth László tart előadást „Embe­rek és Istenek, kozmikus ci­vilizáció” címmel. TRAFTIPAX­VEZÉNYLÉS 06.00- 14.00 - Hatvan belte­rület. 14.00- 22.00 - Eger belterület. Megyei Körkép Módszertani segítséget nyújtanak a gondozói központok, klubok újraélesztésére Tegnap megszüntették, ma újrateremtik A takarékos gazdálkodás miatt a legtöbb önkormányzat igye­kezett spórolni­­ még a szociális gondoskodáson is. Nem vélet­lenül érzi úgy a legtöbb település, hogy bezárt épületeit, meg­szüntetett konyháit újra kell teremteni. Ebben segíti őket a jö­vőben a hevesi Gondozó Központ és a bélapátfalvi módszertani központ által nyert összegen kialakított hálózat. HEVES ÉS KÖRZETE - Az elmúlt évek irracionális folya­matai miatt a legtöbb települé­sen elsorvadt a szociális gon­dozóhálózat - említette Sárándi Jánosné, a hevesi Gondozó Központ vezetője. - Holott eb­ben az elöregedő megyében nagy az igény arra, hogy a tele­pülések fokozottan figyeljenek az idősek ellátására. Mi egy módszertani hálózat kiépítésére kaptuk a pénzt, tehát nem el­osztó vagy szétosztó szerepünk van. Egy referenciamunkát kell készítenünk arról, hogyan sike­rült újraszervezni a szociális el­látó hálózatot a térségben. -Hány települést vonnának be a programba? - Aránytól Záránkig tizenha­tot, vagyis a régi járás területén található összes községet és Hevest. Az eltelt időszakban az önkormányzatok sok klubhelyi­séget bezártak, a gondozók, szociális munkások számát a minimálisra csökkentették. Ne­künk ezek újrateremtését kell szakmailag segíteni. Azt is szorgalmazzuk, hogy az ön­­kormányzatok szociális osztá­lyain dolgozók az egészség­ügyben dolgozókkal a mostani­tól szorosabb kapcsolatot tart­sanak fenn. - Milyen intézmények meg­szüntetése volt jellemző a tér­ség településein? - Lényegesen visszaszorult a klubellátás és a területi gon­doskodás. A környéken régen 10 idősek klubja volt, ma 5 mű­ködik. Az ötvenszázalékos csökkenés mindenképpen ri­asztó adat egy olyan térségben, ahol az idősek száma különö­sen magas. Boconádon, Tarna­­zsadányban, Kiskörén, Heves­­vezekényen is történtek bezárá­sok. Természetesen ennek anyagi okai voltak. Az igény ezen létesítmények fenntartá­sára ellenben nem szűnt meg. -A működtetésre szánt ös­­­szeg viszont azóta sem nőtt... - Ezzel tisztában vagyunk, ezért a mi feladatunk az lesz: segítünk a hálózatot megszer­vezni és ráirányítjuk a pályá­zati lehetőségekre a figyelmet. Várhatóan a jövő esztendőben emelkedik majd a pályázati le­hetőségek száma. Ezek kihasz­nálásával, sok-sok munkával és egy területi módszertani segít­séggel hiszem, hogy képesek le­szünk gondoskodni az idősek el­látásáról. (­romi) Szabályosan méregtelenítenek (Folytatás az 1. oldalról) A feljelentést a Miniszterelnöki Hivatal Ellenőrzési és Felügye­leti Főosztálya tette meg hűtlen kezelés bűntettének alapos gya­núja miatt, ismeretlen elkövető ellen. Az OEP által finanszíro­zott egyszer használatos dialí­zis eszközök ismételt hasznosí­tásával jelentős összeggel káro­sították meg a társadalombizto­sítást. Egyes műveseállomáso­­kon az egyszer használatos ka­pillárisokat - speciális felújítás után - ismételten felhasználták, de erre nem kértek hatósági en­gedélyt. Az OEP viszont vala­mennyi esetben az új eszköz árát térítette meg, így a gazda­sági társaság indokolatlanul ju­tott többletbevételhez. A megál­lapítás szerint keletkezett va­gyoni hátrány akár a milliárdos nagyságrendet is elérheti. Misz doktor elmondta: az egri dialízis centrum üzemelte­tőjét és dolgozóit sem szakmai, sem pedig gazdasági szempon­tok nem ösztönözték arra, hogy hasonlóképpen járjanak el. Az állomást ’94-ben privati­zálta egy amerikai cég, mely­ében később 51 százalékos tu­lajdoni arányt szerzett a mos­tani német vállalat. Az FMC pedig sosem szorgalmazta az ismételt felhasználást. Az állomás jó kihasználtság­gal működik, mivel évente kö­zel tíz százalékkal emelkedik a művesekezelésre szoruló bete­gek száma. Csökkent a veseát­ültetések aránya is, a korábbi 13-14-gyel szemben idén még csak hat megyebeli betegen haj­tottak végre transzplantációt. Jelenleg 76 hevesi beteget ke­zelnek, a további 30-40 páciens többsége karácsonyig, a mis­kolci központ felújításig jár ide kezelésre. (kj) Pillantás a társaság múltjára (Folytatás az 1. oldalról) Kelemen Imre, az rt. vezérigaz­gatója köszöntő szavaiban mél­tatta a kiállítás jelentőségét, s elismerését fejezte ki a rende­zőknek. Visszatekintett múltra, az 1948—49-es kezde­­­tekre, amikor az Agria Volán Rt. egykori elődje, a valamikori közlekedési vállalat megyénk­ben is elkezdte munkáját. Az elmúlt ötven évben több szer­vezeti átalakításon ment keresz­tül, majd a rendszerváltást kö­vetően 1993. január 1-jétől ala­kult meg a részvénytársaság. A tulajdonosi kör idén júniusban változott, miután tíz százalék­kal a dolgozók is részvényesek lettek. Az elmúlt időszakban je­lentős erőfeszítéseket tettek a járműpark korszerűsítésére. Mint a Hírlapnak elmondta, eredményes évet zár a cég. De­cember végéig az előirányzott 2,3 milliárd forintos árbevétel mellett, húszmillió forint nyere­séget tudhatnak magukénak. A találkozón megjelent nyugdíjasok ezután elbeszélget­tek, felidézték régi emlékeiket. A cég alapítói között volt Nagy István is, aki 1949-ben Debre­cenből jött Egerbe. - Voltam szerelő, gépkocsi­­vezető, s osztályvezető - me­sélte. - 1985-ben mentem nyugdíjba, de bármikor szíve­sen visszajövök, mert jó látni azt a fejlődést, amit a cég elért. Örömmel tölt el, hogy sokakkal dolgozhattam, például a jelen­legi vezérigazgatót én vettem fel. Én is őrzök néhány képet a cég múltjáról, amely hozzám nőtt. Sándor Ferenc 38 évig dol­gozott az Agria Volánnál. -Sok mindennel foglalkoz­tam a cégnél, mozgalmas éve­ket töltöttem itt - mondta. - Ezért 38 év után bizony nehéz volt a búcsú. Sikerült megőrizni az egészségemet, így jelenleg is részese vagyok a közéletnek. A Nyugdíjasok Heves Megyei Szövetségének alelnökeként te­vékenykedem, és a legutóbbi önkormányzati választásokon a füzesabonyi, valamint a Heves megyei közgyűlés tagja is let­tem. Örülök, hogy meghívtak erre a cégtörténeti kiállításra, mert lelket melengető volt em­lékezni arra, amit elértünk. (mentusz) * 3. oldal Tollvégen LakásviszonyokL­ aktam panelban. Nem is kívánkozom vissza. A lakótelepi utcakép önmagában elég hervasztó tud lenni, s az érzet csak fokozódik, ha belépünk a kockaépületbe. A liftfülke falán szálkás szélű rombuszok, kupakos karók, s ha pironkodva lesunyjuk fejünket, megbizonyosodhatunk, a la­kótársak között akad, aki náthás időszakban sem ismeri a zseb­kendőt. A felvonóból kiszállva kiszagolhatjuk, mit főznek az emeleten. Az egyik ajtó mögül technozene bömböl, a másik mögül az elkalapált gyerek. A hangok bekísérnek a lakásba is, nincs egy nyugalmas zug sem, még a vécén sem lehetünk egye­dül, halljuk, hogy a felettünk megkönnyebbülő hallja, hasonló szándékkal érkeztünk sietve. A lakótelepi lakásban nem lehet illusztris vendéget fogadni. Persze, más kérdés, kit tartunk annak. II. János Pál például az volna, ám ő aligha ugrik fel egy teára. Még akkor sem, ha a la­kás tulajdonosa egy politikus. De vonatkoztassunk el a vendéglátástól. Magának a képvise­lőnek jó így élni, ahogy a választói ezrei? Képes lehet-e ilyen miliőben magvas, a hazát felvirágoztató gondolatokra? Naná, hogy nem. Egy képviselő - jelesül dr. Szabadi Béla államtitkár - nem szoronghat egy kőbányai panelban. Erről még rendelet is született. Ezzel nemcsak azokról gon­doskodnak, akik vidéken nyerték meg a választást, aztán utánuk a vízözön, felköltözik a székes­fővárosba az egész család, akkor elátják őket a szavazóik, amikor önnön hátuk közepét.­zok is élhetnek a lehetőséggel, akik nem rendelkeznek Bu­dapesten megfelelő­­, lakással. Biztosít nekik egyet - még szép, hogy elit negyedben, luxus színvonalon - az állam. Azok­nak az adóikból is, akik panelben élnek. Négyessy Zita Művésztanárok továbbképzése EGER - Az Oktatási Minisz­térium és a Heves Megyei Pe­dagógiai Intézet közös szer­vezésében szakmai tanácsko­zást tartottak a hét végén. Mint azt dr. Horváth Ta­mástól, az intézet igazgatójá­tól megtudtuk, a rendezvény célja az országban működő 21 képző- és iparművészeti szak­­középiskola tanárainak felké­szítése volt. Ezeknél az in­tézményeknél ugyanis a Nem­zeti Alaptanterv sajátos válto­zata jelenik meg, hiszen 21 - az országos képzési jegy­zékbe is bekerült - speciális tantárgyat tanítanak, viszony­lag kevés hallgatónak. A továbbképzés tulajdon­képpen egy oktatósorozat má­sodik része, melyre a minisz­­­térium - annak ellenére, hogy megyeszékhelyen nincs művészeti szakközépiskola - az egri intézetet kérte fel. Jól sikerült alapítványi bál GYÖNGYÖS­­ A hét végén benépesült a Dobó úti óvoda. Ezúttal szülőkkel, pedagógu­sokkal és hozzátartozókkal. Először szerveztek az intéz­ményben alapítványi bált. Az eseményt Takács Atti­­láné, a helyi „Dobó-kocka” Alapítvány kuratóriumának elnöke és Cseh Lászlóné óvo­davezető nyitotta meg. A reg­gelig tartó táncmulatság nagyszerű hangulatához nagyban hozzájárult Danhau­ser Balázs muzsikája. A bál bevételét a gyere­kekre fordítják. (korcsog) Napirenden: VÁMOSGYÖRK­­ A képvi­selő-testület ma tartja soron következő ülését. A napiren­den az első háromnegyed év pénzügyi gazdálkodása szere­pel. A pénzügyi és település­­fejlesztési bizottság állásfog­lalása alapján döntés születik az önkormányzati számlave­zető pénzintézet megválasztá­sáról, s a vízdíjakról. a pénzügyek Torna István polgármester arról is tájékoztatta lapunkat, hogy elkezdődött a helyi vízmű rekonstrukciója. Tart a vasmangántalanító fogadá­sára szánt épület kialakítása, a szivattyúkat is megrendelték. A munkákra az önkormányzat pályázati úton nyert 3,4 millió forintot a területfejlesztési ta­nácstól. „Az ember sebet ütött bennem” Két- és négylábú: szükségük van egymásra Ki érezhetné át jobban az em­berek és az állatok összefonó­dását, szétválaszthatatlanságát, mint a gyermek? A felnőttek világától már sokkal távolabb áll e harmónia. Ártanak is sok­szor és sokat az állatnak. Nem így a mesék világában. Itt még megtalálhatják az összetarto­zás, az egymásrautaltság érzé­sét. Enrről is szól a Csukás Ist­ván: Ágacska című meséjéből készült Berci béka és barátai című játék, melyet a Harlekin Bábszínház mutatott be. A maszkos előadás egyik nagy erénye az állatok jelle­mének, külsejének kidolgo­zása. A béka, az egér és a ka­csa mozgásában, hanghordo­zásában, jelmezében (tervező: Lovasy László) jól mintázza az életre kelt állatok valós jelle­mét. A gyermekjátékok mintha megelevenedtek volna eme esendő, az embernek kiszolgál­tatott figurákban. Az állatok jellemét még megfoghatóbbá, átérezhetőbbé teszik a zenés számok, (zeneszerző: Szabó Viola), a béka-, az egér- és a kacsainduló. De az, hogy az embernek sikerül-e, egyáltalán akarja-e megérteni az állatok különös világát, csak a másfél órás darab végén derül ki. Addig azonban gyermek és felnőtt egyaránt azonosulhat az óriásira megnőtt állatokkal, megtanulhat gondolkodni a fe­jükkel, s töprenghet, kinek van nagyobb szüksége a másikra. A zenész-festő életre kelti a mesét FOTÓ: PERL MÁRTON A HEVESTHÍRLAP na cifiiciós. i>tyh, @ms. rtramwr. dlj­itoxi ítmu­m vitán ts nflonti limii­ ÜGYELETE: Újságíró: Szuromi Rita Telefon - (36)413-644 Fax-(36)413-145 * Hirdetésfelvevő: Petruczné Kovács Ágnes Telefon-(36)410-880 Fax-(36)412-333 * Terjesztő: Salétliné Murányi Gertrúd Telefon­(36)412-646

Next