Heves Megyei Hírlap, 2001. február (12. évfolyam, 27-50. szám)
2001-02-17 / 41. szám
2001. Február 17., szombat HÍRLAP MAGAZIN Heves Megyei Hírlap - 7. oldal Győzelemre született nagyrédei bor Bárdos Benjámin lassan, méltóságteljesen hozza a palack bort. Mielőtt letenné az asztalra, kissé megemeli, a fény felé tartva gyönyörködik az üveg aranyló tartalmában. Mintha egy kicsit gondolkozna is, hogy adja-e vagy sem a féltve őrzött kincset. Örömapa tépelődhet így, mielőtt a vőlegény karjaiba engedné éveken át dédelgetett lányát. Bárdos Benjámin nem szól semmit, amikor leteszi a palackot az asztalra. Nem kell most neki semmit se mondania, aki cseppet is ért a borhoz, az nyomban láthatja, hogy nem akármilyen nedűt rejt ez a palack. Három pohárba tölt, és a csendben az avatott fül azt is hallhatja, hogy másként csobog ez a bor, más a pohárba hulló cseppek zenéje. Pál Ferenc, a hegybíró áll még az asztal mellett. Szemével simogatja a poharakba kerülő bort. Ő sejtheti, hogy milyen, hiszen a kezdettől ott volt, amikor tavasszal figyelte a hajtásokat, amikor a nyári meleg érlelni kezdte, amikor az ősz zamatokat gyűjtött a szemekbe. Nem is akármilyeneket, hiszen ezt a szőlőt november elején szüretelték. Ezeknek a fürtöknek a borát kóstoljuk most. Előbb az illatok. Aztán a sajátos zamatok felfedezése. Ezt a bort kár lenne csak úgy legurítani a torkunkon. Ennek a bornak az íze megmarad a szájban. Ez a bor lélekmelengető. Még Bárdos Benjámin is elégedetten bólint, pedig hát ő ízlelt már jó néhány aranyérmes bort is. A nagyrédei Szőlőskert Rt. borászati igazgatója ő, és ilyen pozícióban az ember hajlamos lehet arra, hogy a civil számára rendkívülinek tartott borra is csak udvariasan bólintson. Ám most más a helyzet. Ennek a 2000-es évjáratú hárslevelűnek versenyeket kell nyernie. Egy éven át pátyolgatták a gazdák a szőlőt, majd a készülő bort, hogy a legnagyobb seregszemléken is megállja a helyét. És most minden remény megvan arra, hogy a várt győzelmek el is jöjjenek. A jó borár Az elmúlt évben Nagyrédén mintegy négyhektáros területen csak november elején szedték le a szőlőt. Az érintett gazdák szeptember közepén szerződést kötöttek a Szőlőskert Rt.-vel. A megállapodásban meghatározták a felvásárlási árat és felbecsülték a tőkében található szőlőmennyiséget is, hogy ennek alapján fizessenek a termelőknek. A Szőlőskert Rt. így átvállalta az esetleges súlycsökkenésből és szemkárosodásból eredő kockázatot. Az időjárás kedvező volt, így a szüretig a fürtökön megjelentek a töppedt, aszúsodott szemek. Azt a szőlőt már akkor borversenyekre készülő alapanyagnak szedték. Ezt a hárslevelűt március végén, április elején mutatják be a fogyasztóknak. Tehát bárki vehet majd belőle. Igaz, az ilyen minőségű borért a szokásos ár többszörösét, azaz literenként mintegy 1500 forintot kérnek majd, de a nagyrédeiek szerint ennyit meg is adnak érte. Ők csak tudják, hiszen Nagyrédét a bor tette híressé. A feljegyzések szerint már a XVI. században is művelték itt a szőlőt, készítették a jó bort. A szőlőtőkék mellett nőttek fel a gyermekek, lehetetlen volt nem megtanulni a szőlővel, a borral való bánás minden csínját-bínját. A nagyrédei Szőlőskert korábban szövetkezet volt, az elmúlt évben alakult át részvénytársasággá, s így a 912 üzletrész-tulajdonosból részvényes lett. Bárdos Benjámin azt mondja, hogy jól megvoltak ők szövetkezetként is, de a politika az átalakulást szorgalmazta. Ezért döntöttek idejében az átalakulás mellett. A társaságnak egyik fő profilja a borászat, a hűtőházi tevékenység mellett. A tárolókapacitásuk 1050 hektoliter, és ebből évente mintegy 85 ezer hektolitert meg is töltenek. Ennyi bort forgalmaznak. A bor nagy részét németek, angolok, svédek, norvégok, finnek, japánok és amerikaiak isszák. A honi üzletekbe és vendéglőkbe kétmillió palack bor, azaz mintegy 15 ezer hektoliter kerül. A Szőlőskert a jövőben a hazai piacra szánt mennyiséget a többszörösére szeretné növelni. Bárdos Benjámin szerint erre van is remény, hiszen mi magyarok is kezdjük értékelni a jó hazai bort. A Szőlőskert Rt. több mint ezer szőlősgazdával áll szerződéses viszonyban. A termelők összesen mintegy 950 hektáron gazdálkodnak, tehát legtöbbjük kis területtel rendelkezik. A felvásárlási árat az adott év átlagos felvásárlási ára határozza meg, melyhez a részvénytársaság szerződéses felárat is csatol. Ez a felvásárlási ár 5-8 százaléka. Az igazgató nem tartja alacsonynak a magyarországi szőlőfelvásárlási árakat. A gondot a kis termésátlag jelenti, hiszen Németországban és Ausztriában a hektáronként leszüretelt szőlő mennyisége 15-20 tonna között van, míg a Mátraalján az elmúlt évben 9 tonna volt, s még ez is nagyobb az országos átlagnál. Ha sikerülne növelni a termésátlagot, akkor a gazdák sokkal jobban járnának. Ám ehhez fajtaváltás, szőlőfiatalítás kellene. Drága fiatalítás A nagyrédei hegyközségnek 932 hektár az összterülete. Általános gond a szőlőfiatalítás elmaradása. Az elmúlt évben mindössze hét hektár szőlő telepítését végezték, pedig a „nagykönyv” szerint évente 50 hektáron kellene új szőlőt ültetni, hiszen ha nincs folyamatos megújulás, akkor előbb-utóbb elöregednek az ültetvénynek. Hogy miért nem fiatalítanak a gazdák? Egy hektár telepítése mintegy négymillióba kerül, és bár az összeg felét központi támogatásként megkaphatja a termelő, de az önerő így is több millió, és ennyi pénze a termelők nagy többségének nincs. Ha a gazdák nem kapnak több támogatást, akkor egyre többen lesznek kénytelenek felhagyni a szőlőtermesztéssel. Ráadásul az őstermelő a saját munkáját nem számolhatja a kiadások közé, annak hivatalosan nincs ára. Más beruházásokra normatív támogatás jár, jó lenne, ha a szőlőtelepítés esetében is így lenne. - mondja a hegybíró. A hegyközség 1300 tagja közül a közelmúltig 360 gazda borkészítéssel is foglalkozott. A szőlőt és a bort érintő jövedéki törvény életbe lépését követően csak 120-an kértek a borral való foglalkozáshoz szükséges egyszerűsített adóraktári engedélyt. - Azzal egyetértünk, hogy a bon a jövedéki termékek körébe sorolták, de azt nem tartjuk elfogadhatónak, hogy a szőlő a jövedéki termék előállításához szükséges alapanyagként szintén bekerült a jövedéki törvénybe - magyarázza Pál Ferenc. - A sörárpa, a pálinka alapanyagául szolgáló gyümölcs vagy a dohány nincs megemlítve a törvényben, pedig ezek is jövedéki termékek alapanyagai. Mindebből arra lehet következtetni, hogy a törvény hátrányosan megkülönbözteti a szőlősgazdákat, így a törvény, amelyet végül is a tisztességes szőlő- és botermelők védelmében hoztak, végül is őket hátrányosan érinti. Pedig a gazdák arra számítottak, hogy a törvény megkönnyíti a becsületes termelők életét. Azt hiszem, legalább ennyit elvárhatnának. TOMPA Z. MIHÁLY Bárdos Benjámin a múzeumi présnél. Állandóan újítani kell. FOTÓ: T. Z. M. VASÁRNAPI HEVES'«1 HÍRLAP Hunebedek, barlangrajzok, Az alvilág visszaküldi gubakúti tetetek Rékasit a Barátok közé A Dobó István Vármúzeum, valamint a hollandiai bergeri és a spanyolországi valenciai múzeumok közös kiállításán a civilizáció dél-európai, nyugat-európai és közép-kelet-európai kezdeteiről látható emberközeli összeállítás az egri vár gótikus palotájában. Az első teremben a bőséges hazai leletanyagból szemezgettek a szervezők. A térség legkorábbi leletanyagai 30-40 ezer évesek, a kőkorszak középső szakaszából valók. Az ember ekkor még a hegyek gerincén, a barlangokban keresett menedéket a vadak és az időjárás elől. Később lejjebb merészkedett, és előtérbe kerültek a hegy lábainál kialakuló élőhelyek. A Kárpátmedencében az időszámítás előtti 7. évezred végén kezdett elterjedni az újkőkori életmód... (3. oldal) A magyar alvilág egyes személyiségeinek nem tetszik, hogy Rékasi Károly eltűnt a Barátok közt című szappanoperából. Mint ismert, a színész rosszfiút játszott az RTL Klub népszerű sorozatában, s most, hogy „kiírták” a forgatókönyvből, befolyásos bűnözői körökből üzenetet kapott: ha vissza akar kerülni, csak adja meg a producer nevét... A nehézfiúk ugyanis rossz néven vették, hogy Rékasi félreállításával nem maradt senki, aki a sorozatban képviselhetné őket. A színész egyébként nemsokára a konkurens kereskedelmi csatorna hatrészes sorozatában mutatkozik be, ahol a szerepe szerint Jimmy lesz, a partnernőjét, Editet pedig Xantus Barbara alakítja. (4. oldal) Ha a teljes cikkre kíváncsi, ajánljuk figyelmébe a HEVES MEGYEI HÍRLAP VASÁRNAP REGGELT! Megvásárolható a vasárnap is nyitva tartó újságárusoknál. ingyenes számunkat (hétfőtől péntekig 8-10 óra között), nem kell fáradnia, lapunkat otthonába visszük. VASÁRNAP Miközben száguld a kamion Tojást süt a pilóta A sokat tapasztalt közlekedési rendőr haja az égnek állt, amikor filmfelvevő kameráját egy nyolcvan kilométeres sebességgel száguldó kamion vezetőfülkéjére irányította az egyik németországi autópályán. A sofőr ugyanis éppen a térképet tanulmányozta nagy buzgalommal, és fél kézzel tartotta a kormányt, háta mögött 40 tonnányi tömeggel. A rendőrök persze lemeszelték a kamionost, a helyszínen csinos pénzbírságot szabtak ki rá, és súlyos szabálysértéséért nyomban három büntetőpontot kapott jogosítványába a flensburgi központi vezetői engedélynyilvántartóban. A filmező Kaiser főtörzsőrmester és karlsruhei kollégái számára a száguldó teherautó kormányánál térképét tanulmányozó delikvens csak egy a filmen, videoszalagon megörökített vezetők közül. A közlekedés-ellenőrzés résztvevői a kamionosok hétköznapjait örökítik meg. Az eredmény - gyengébb idegzetűeknek nem ajánlott - valóságos rémfilm. Előfordult, hogy a jármű vezetője menet, még pontosabban, vezetés közben kávé- és ebédfőzéssel foglalatoskodott, a másik regényt olvasott, tévézett, vagy éppen üzleti ügyeit intézve faxolt, internetezett. A hatalmas teherautó pedig, sokszor pótkocsival, sebesen rótta a kilométereket. Eléggé el nem ítélhető könnyelműség 70 km/óra sebességnél tükörtojást sütni, 80-nál újságot olvasni, az óránként 90 kilométerrel száguldó teherjármű volánjánál a szappanopera cselekményét figyelni a vezetőfülkébe szerelt tévén. (14. oldal)