Hevesvármegyei Hirlap, 1905. január-június (13. évfolyam, 1-52. szám)
1905-05-28 / 43. szám
2 HEVESVÁRMEGYEI HÍRLAP. Felesleges külön hangsúlyozni, hogy főkép a középiskolák ellen irányul a támadás, mert hiszen elemi iskoláink jól működnek, a felső intézetek pedig e tekintetben talán nem annyira fontosak. Ha már a középiskola elrontotta a növendéket, hasztalan kerül az feljebb, nem javulhat. A keserves nyolcz esztendő alatt, mit a középiskola padjain ülünk, magunkba szivünk sok mindent, megemésztünk már kevesebbet s kiviszünk az életbe nem sokat, a minek azután nem vesszük hasznát. Nyugodt lelkiismerettel gondoljon vissza bárki, hogy átlag mi haszna van a nyolcz esztendő alatt tanultakból? Különlegesen egyes tárgyakból igen, ha ama pályára lépett. De általánosan ? Bizony édes kevés. Az egész tanítási rendszert jellemzi a múlt sokrabecsülése mellett a jelen elhanyagolása Hadd nevessenek a pedagógusok, ez tényleg így van. A történelemből, legyen az világtörténelem, vagy hazánké, lelkiismeretesen tanultuk, hogy kik uralkodtak a médek felett, hogy volt beren’ '”vfi az egyptomi vallás, avagy hányán estgj* „»„mnó ostrománál'a magyarok közül? Egyéb sem kellene, minthogy itt sorban idézzük a felesleges adatokat, melyekkel fejünket tömték. Bizony a csatákra, mészárlásokra fektetik a fősúlyt. Véres színezete volt előttünk az egész történelemnek. Már a művelődés fejlődésével, az emberiség szellemének, a haladás elemeinek, miben nyilvánulásának kérdéseivel csak érintve foglalkoztunk. Az újabbkor s legújabbkor történetét pedig aránylag legkevésbbé tárgyalják. Pedig mily sok fontos kérdés, mely most körültünk vibrál, találja közvetlenül gyökerét a közelmúlt eseményeiben. Nem az a baj épen, hogy adatokra, aprólékos eseményekre oly nagy gondot fordíttattak velünk, de az, hogy e mellett a többire nem jutott idő és hely az agyvelőben. Mert hiába erősítik magolással (amint mondják) az emlékező tehetséget, annyi mindent nem bír az el. Hiszen a történelem tömérdek adatán kívül, az irodalomtörténet régi, apró íróinak jellemzése, műveik czíme, a számtan számtalan képlete, a fizika s vegytan sok meghatározása foglaltak helyet fejünkben. A számtan legalább növeli a kombináló képességet, de az a sok más mire jó ? A modern irodalomról, a hazairól s külföldiről egyaránt, magából az iskolából kevés fogalmunk lehet. És végre a fő sérelmek zöme, a százszor agyoncsépelt latin ,határozottan azzal nyelv kérdése! Bizony, kevés foglalkozó egyénen kívül, a többség semmi hasznát se veszi a latinnak. Ha csak a stílus mivoltára nézve nem, bár a mai életben arra is könnyen találhatunk jobb mestereket. A reáliskolában a franczia s a német nyelvet meg nem tanulja az ember, hisz lehetetlen is azon módszer keretében. Most már kísérleteznek az u. n. közvetlen módszerrel s lehet, hogy ez kevésbbé lesz eredménytelen. Nagy egészében semmi gyakorlatit, de annál több elméletet hozunk ki a középiskolából. Ideálisnak nem mondható, azért még se evai világnézettel kerültünk ki s csak azután kezdődik a tapasztalatszerzés, a csalódások kínos iskolája. Mert a mai élet az, amit princzipalement modern életnek szoktunk nevezni, sokat, nagyon sokat kíván attól, ki benne csak valamicske is akar lenni. Jellemességet keveset neveltek belénk, hiszen az a család dolga, ildomosságot, hogy úgy mondjuk, neveltséget még kevésbbé, ugyanazon okból. Akaratot, melynek erején nyugszik egész életünk, szintén nem kaptunk örökségkép az iskolából. De természetes is, mert annyi a tanár felhalmozott dolga, oly sok az óraszám, hogy erre ideje nincs. Modern nyelveket nem tudunk, hiszen a francziát is Moliére, Corneille nyelvezete alapján tanultuk. Az irodalom, festő- s képfaragó-, továbbá zeneművészet mai állásáról ez utóbbiak, bár esetleg régibb is, de nevesebb képviselőiről halvány tudomásunk sincsen. Földrajzi ismereteink még elegek. Történelmileg nagyon is képezve vagyunk, ám csak a régmúltat véve. A fizikából, vegytanból több praktikus s újabb dolgot tanulhattunk volna. Ha az ember csak egy kissé idealista, de csupán a megvalósíthatás korlátain belül, könnyen elábrándozik arról, hogy néhány fontos, alapvető tételt a jog teréről, főként közjogunkból, azután a nemzetgazdaságtanból, szintén megtanulhatnánk nem is nehéz szerrel. Milyen más lenne akkor egész közéletünk képe! Annyi baj- és tévhit nem uralkodnék. A természettudományok mai irányáról pl. Darwinismus, szintén nem igen hall a középiskolás, pedig a modern erkölcs- s vallástan ismerete szintén nem ártana. Sok intézményünkről, melyek későbbi életünkben oly szükségessé válnak, nincs ismeretetünk. Mindezt kis adagokban, u. n. dióhéjakban be lehetne szedni s a sok lim lom elhagyásával nem is terhelne meg bennünket, illetve a következendő nemzedékeket. Más, alapjában különböző életnézet kell a fiatalságnak, nem az, BK&jfceE 2 MVfe 2S?Sl. Több praktikusság minden téren. Akkor elvesztené élét egy gondolat, mely a benne rejlő ellenmondással talán komikusnak tűnik fel, de amelyet — azt hiszem — mindenki hallott már. És ez a jó tanuló még okvetlenül fog az esetleg többször bukott osztálytársa alatt szolgálni. Ennyire becsülik az iskolát s az élet igazat adott már sok esetben a gúnyolódóknak. Szellemileg túlterhelt, egészségileg silány és idegbeteg, kifáradt, kedélytelen ifjúságot ad át manap az iskola az életnek s azután küzdjön meg az azzal, úgy, ahogy tud. A mije van, azt kolonczul czipeli magával, előkészítve nincs és még panaszkodnak, hogy milyen gyenge a nemzet feltörekvő nemzedéke. Más rendszer más ifjakat nevelne, a régi már ezerszeresen is túlélte magát. Baloghy Pál, 1905. május 28. HÍREK. Eger, 1905. május 27. * Kinevezések. A budapesti Ítélőtábla elnöke Wárm János végzett egri joghallgatót a budapesti ítélőtábla területére díjas joggyakornokká, az egri pénzügy igazgatóság pedig Kovács Jánost az egri adóhivatalhoz díjtalan gyakornokká nevezte ki. — Heves vármegye alispánja Csintalan József terpesi körjegyzői írnokot járási írnokká nevezte ki és szolgálattételére a pétervásári járás főszolgabírói hivatalához osztotta be. * Anyakönyvi kinevezés. A belügyminisztérium vezetésével megbízott magy. kir. miniszterelnök a besenyőteleki anyakönyvi kerületbe Bercsényi Miklós segédjegyzőt anyakönyvvezető-helyettessé nevezte ki. * Jegyzőválasztás. Tar községben az üresedésbe jött jegyzői állás határidejét június 8-ára tűzte ki a hatvani járás főszolgabirája. * Keresztjárók. A jövő hét első napján lesznek a keresztjáró napok. Hétfőn a ferenczrendiek, kedden a minoriták, szerdán pedig a czisztercziek templomába vonul a körmenet és mindegyik templomban prédikáczió lesz. A körmenetek reggel 7 órakor indulnak ki minden egyes alkalommal a nagytemplomból. * Helyreigazítás. Múlt számunknak a kápolnai ünnepségről szóló tudósításába hiba csúszott be Maczki Valér dr. tanár pohárköszöntőjét illetően, ő ugyanis poharát azokra emelte, akik az ünnepség fényének emeléséhez hozzájárultak s elsősorban és különösen azokra, akik az ünnepség rendezésének élén állottak. * Uj jogtudor. Petráss Lajos ügyvédjelöltet ma avatták a kolozsvári magyar kir. Ferencz József tudomány-egyetemen a jogtudományok doktorává. * A nőegylet köszönete. Kedves meglepetésben részesítette a „Hevesmegyei jótékony nőegylet“ városunk mindazon műkedvelőjét, kik a „Rózsaszínű leveleket“ a nőegylet jótékonyozélu szinelőadásán eljátszották. Jegyzőkönyvi köszönetet szavazott meg nekik s mindegyik szereplőnek külön jegyzőkönyvi kivonatot küldött. A köszönetnyilvánítás szövege fehér atlasz alapon foglal helyet nyomtatásban, szélén szecressziós virágdísszel. A csinos kivitelű emléklapokat dr. Ury Józsefné, a nőegylet elnöknője és Rátvay Géza dr. jogtanár, egyleti titkár írták alá. A Szolcsányi-féle könyvkereskedés kirakatában állították ki az emléklapokat és állandóan sok nézőjük akad. * Tanitógyülés. A „Hevesmegyei Általános Tanitó-Egyesület“ f. é. junius hó - án délelőtt 9 órakor tartja meg rendes évi közgyűlését Parádon, a fürdő társalgó termében. Ugyanitt tartják meg előző napon, junius 2-án este 7 órakor választmányi ülésüket is. A közgyűlés tárgysorozata következő: 1. Elnöki megnyitó beszéd. 2. Elnöki előterjesztések. 8. A választmány évi jelentése. 4. Jelentés a megyei tanszermúzeum állapotáról. 5. A járáskörök évi jelentései. 6. Az egyesületi pénztár 1904. évi zárszámadása s az 1905. évi költségvetés felülvizsgálása. Ezzel kapcsolatban felülvizsgáltatik a megyei tanszermúzeum számadása és költségvetése is. 7. „Az ideges gyermekek neveléséről.“ Felolvassa: Róna Gizella egyesületi tag. 8. Fekete János egyesületi tagnak „A tanítói nyugdijtörvény“ revíziójára vonatkozó javaslatára a járáskörök véleményes jelentései. 9. A pályázat eredményéről a biziu3-*izottság jelentése. 10. A hevesmegyei tanítók gyermekeinek internátusáról. Előadja: Csontos Alajos egyesületi alelnök. 11. Szentpétery János egyesületi tag felolvasása: „A megyei tanító egyesületek munkásságának intenzivebbé tétele“ czimen. 12. Esetleges indítványok tárgyalása, melyek 8 nappal előbb az elnökhöz írásban bejelentendők. * Jogakadémiánk Kossuth serlege. Április hónapban jogakadémiánk polgársága Ludányi Béla dr. jogtanár indítványára elhatározta, hogy a „Menza Akademika“ helyiségeinek feldíszítésére és hazafias jellegének demonstrálására Kossuthserleget szerez be. Az eszme távolabbi czélja az volt, hogy a jövő évi zászlószentelésre legyen az akadémiának ünnepi serlege. Jogászaink a serleg eszméjét nagy lelkesedéssel karolták fel és adakozásuknak az lett az eredménye, hogy a serleg már elkészült és jövő hó 2 án, a Menza ünnepélyes búcsúebédjén fogják felavatni. A hazafias jelvény színezüstből készült. Széles talapzatán ez a felírás van:* „Felavattatott és elhelyeztetett az egri Menza-Akadémikában 1905.“ A talapzatból karcsú, dór oszlopszár emelkedik ki és ezen nyugszik a tulajdonképeni serleg, ezzel a körirattal díszítve: „Az egri érseki jogliczeum ifjúságának Kossuthserlege.“ A serleg mélyedése aranyozott. Körülbelül a jövő hét közepéig látható a serleg Tarbay Béla ékszerész üzletének díszes kirakatában, hová közszemlére állították ki. Maga a serleg Tarbay üzletéből került ki s díszes kiállítása a magyar ötvösművészet remeke. * Vizsgálatok és évzárás az Angolkisasszonyok iskoláiban. Az Angolkisasszonyok egri érseki nevelőintézetében lévő különféle leányiskolák vizsgálatainak és évzáró ünnepségeinek sorrendje a következő: I. Rendes vizsgálatok: a) Elemi iskola : utolsó előadás június 5-én, június 7-én d. e. az I., d. u. a II., 8-án d. e. a III., d. u. a IV. osztály vizsgája; 11 én d. e. 9 órakor Tedeum. b) Polgári iskola: utolsó előadás junius 5 én, junius 9-én d. e. az 1., d. u. a II., 10-én d. e. a III., d. u. a IV. osztály osztályvizsgája s junius 9-én d. e. a II., d. u. az I., 10 én d. e. a IV., d. u. a III. osztály tornavizsgája, 11-én d. e. 9 órakor Tedeum. c) Felsőbb leányiskola: utolsó előadás junius 7-én; junius 13 án d. e. az I. és II., 14-én d. e. a III. és IV., 15-én d. e. az V. és VI. osztályvizsgája, továbbá 14-én d. e. a belső növendékek torna- és 16-án d. e. ugyanazok zenevizsgálata; junius 20 án d. e. 8 órakor Tedeum, 9 órakor záróünnepség, bizonyítványok és jutalmak kiosztása. d) Tanítónőképző-intézet: Utolsó előadás az I. és II. osztályban junius 5 én; vizsgálatok az I. osztályban: junius 7-én a hittan, 9 én a számtan, 13 án a természetrajz, 15 én a paedagogia, 17-én a magyar nyelv, 21-én a földrajz, 23-án a német nyelv, 24 én az ének- és zenéből; a II. osztályban: június 8 án a hittan, 10-én a számtan, 14 én a paedagogia, 16-án a magyar nyelv, 19-én a földrajz, 21 én a természetrajz, 23 án a német nyelv és 24-én az ének- és zenéből; 25-én mindkét osztályban Tedeum és bizonyítvány-kiosztás. Junius 26-án beiratás és 27-én felvételi vizsgálat a tanítónőképző-intézet I. osztályába. A