Hévíz, 2004 (12. évfolyam, 1-4. szám)

2004 / 1. szám - Kardos Gy. József: Irodalmi évfordulók 2004. gróf Széchenyi Ferenc, Jókai Mór, Herceg Ferenc, Fodor András

volt, s a könyvtár már 1804-ben megnyílt a kutatók előtt. 1814-ben vált önállóvá az Érem- és Régiségtár. A gyűjtemény felügyeletét József nádor látta el. Ő már 1807-ben megbízta Hild József pesti építészt, hogy készítse el a Nemzeti Múzeum épületének terveit. Mivel azonban a kiszemelt telek kicsi és tűzveszélyes volt, el kellett azt cserélni a mai területre, ahol a József nádor által 1836-ban megbízott pesti építész, Pollack Mihály tervei alapján épült fel aztán 1837 és 1847 között a mai Nemzeti Múzeum. Az alapító emlékét a Múzeumkertben szobor őrzi. A Széchenyi Könyvtár és a Nemzeti Múzeum 1949-ben vált szét.­­1933-ig a Természettudományi Múzeum is a Nemzeti Múzeum épületében működött. Ennek alapítója gróf Széchenyi Ferenc felesége, Festetics Julianna, gróf Festetics György testvére, aki 1808-ban gazdag ásványgyűjte­ményét ajándékozta a Nemzeti Múzeumnak.) Széchenyi Ferenc tudatos kultúra-, művelődés- és irodalomsegítő tevékenysége más területeken is már korán megmutatkozott. Költségén adták ki 1786-ban Pozsonyban Korabinszky János máig is forrásértékű statisztikai lexikonét. Ugyanebben az évben - szintén Széchenyi Ferenc támogatásával - jelent meg Pécsett Kónyi János fordításában a gazdasági irodalom e kori legnagyobb alakjának, Tessedik Sámuelnek főműve, A parasztember Magyarországon (az 1784-es német nyelvű kiadás alapján). Széchenyi egy másik jeles mezőgazdasági szakírót is támogatott. Ő Nagyváthy János, gróf Festetics György keszthelyi jószágkormányzója, akinek nagy része volt a Georgikon 1797-es megalapításában is. Nem véletlen tehát, hogy a szerzőül szorgalmatos mezei gazda című művét - amely az első rendszeres és átfogó magyar nyelvű mezőgazdaságtani alkotás (Pest, 1791)­­ támogatójának ajánlotta. Batsányi János is Széchényihez fordult kölcsönért az 1790- 91-es országgyűlés idején a Kassai Magyar Museum című irodalmi folyóirat kiadásának folytatásához. Csokonai Vitéz Mihályt is pártfogásába vette a gróf. Szoros kapcsolatukra jellemző, hogy 1798 és 1804 között a költő nyolc levelet küldött Széchényi Ferencnek. 1802-ben két olyan Csokonai-óda is keletkezett, amely a pártfogóhoz szól. A nagyméltóságú gróf Széchényi Ferenc ő excellenciája nemzeti könyvtárjára és Gróf Széchenyi Ferenc ő excellentiájához. Berzsenyi Dániel pedig a már említett nevezetes 1807-es évben írt ódát Gróf Széchényi Ferenchez címmel. Hévízé, 2004/1

Next