Híd, 2007 (71. évfolyam, 1-12. szám)

2007 / 2. szám - HÍD ÉS AJTÓ - Bence Erika: Képi hidak, nyelvi hidak: metaforák, anekdoták, hazugságok (esszé)

a »másolat«, az az anekdotákban és a színjátékban sem eldönthető.”A Háy híd-novelláiban is jól működtethető az anekdotának ez a változata. A már idézett Margit (híd)-novellában ilyen anekdotikus kistörténetek füzére áll az igazság, az életvezetés kudarcának beismerése helyett minden szinten. A szi­geti magányos futók (a történet mellékszereplői) „csak azért futnak, mert úgy tudják, az agy termel valami boldogsághormont, egy kereskedelmi csatornán hallották, s aki mondta, hiteles volt, hisz nagyokat nevetett riport közben, s ekként a futás meghozza azt, amit az élet nem hozott”.9 (Közben valameny­­nyien az egzisztenciavesztéstől való félelmüket palástolják, hogy „odamegy a főnök hozzá, és azt mondja, hogy ezt a részleget, ahol ő épp dolgozik, megszüntetjük a cégnél, úgyhogy közös megegyezéssel el lehet húzni”.10­1) A szülők - a történet névtelen, átlagos, tehát bárki sorsával behelyettesíthető központi szereplői - azért járnak a gyerekekkel a szigetre, mert ezekkel a hétvégi túrákkal (a gyerekekkel való törődés, a meghitt együttlét látszatával) odázzák el házasságuk csődjének beismerését. „A szószerinti és a szó mögött megbúvó jelentés igazsága”11 azonban többször is összecsap életükben, hogy a gyerekek „leválása” után („túlnőtték a családi programot”12) végleg össze­omoljon hazugság-hídjuk. E jelenség definiatív értelmű megfogalmazását az Erzsébet című novella közvetíti számunkra úgy, hogy a cikluskezdő rövidtör­ténet (Budapesti hidak) híd-metaforája variálódik tovább benne: „Az apa és az anya ott maradtak ketten. Egymásra se néztek. Az az ív, amelyet az apa karja valaha kiépített az anya válláig, először csak megroggyant, majd hamarosan le is omlott. Új híd épült szinte ezzel egyidőben hármójuk között. Az apa szabadon maradt keze kicsúszott az asszony blúza alól és a lány vállába ka­paszkodott, s az asszony keze is ekként tett. Olyanok voltak, mint a Margit híd, aminek közepét megtöri a sziget. S most, hogy a sziget kiúszott, az ívek beleomlottak a Dunába. Micsoda pusztítás, mint amikor a németek elhagy­ták Budapestet. Talán egy kis pontonhidat fel lehet építeni - gondolták a szülők, egy ingatag, de mégis kapcsolatot teremtő átjárót az anya és az apa között, ahogy negyvenötben is sikerült a budapesti polgároknak.”13 A valódi hídhoz kapcsolódó jelentések és a metaforikus nyelv teremtette asszociációk keveredése - pl. az előbbiekben elemzett novellában a lebom­bázott budapesti hidak helyén emelt pontonhíd ideiglenes alkotmánya és a gyermek teremtette összhang helyén létrehozandó látszatkapocs - analógiás 8 E. Gy.: i. m., 76. 9 Háy János: i. m., 138. 10 I. m., 137-138. 11 I. ra., 140. 12 I. m., 142. 48 13 Háy János: Erzsébet - H. J.: i. m., 164.

Next