Hidrológiai Közlöny 1991 (71. évfolyam)

4. szám - Orlóci István: Rendszerelvű kutatások a Tisza hazai vízgyűjtőjén

204 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 1991. 71. ÉVF. 4. SZÁM ságból fakad, hanem elsősorban az egyes részle­tek, összefüggések feltáratlanságából. Példaként említhető, hogy a térszín és a fedőréteg hőháztar­tásának és anyagforgalmának elemzéséhez nélkü­lözhetetlen az alkalmazott növénytermesztési tech­nológiák vízháztartási hatásainak ismerete; ilyen célú észleléseket (amelyek a növénytermesztés „külső" hatásai körébe tartoznak) azonban lénye­gében sehol sem végeznek. A gazdálkodási technológiák történelmi fejlő­désében két, alapvetően különböző módozat jelöl­hető meg. Az egyik a környezethez alkalmazko­dás, azaz olyan természetes termelés, közlekedés és életmód, ami szervesen illeszkedik a földraj­zi (éghajlati, geológiai, vízháztartási és az ezekkel összhangban levő biológiai) adottságokhoz, és amelynek az anyag-, illetve energiaforgalmat mó­dosító hatásai csak lokális érvényűek. A másik, a napjainkra uralkodóvá vált gazdál­kodási módozat lényege az, hogy a technológiai korlátokat kitágítva törekszik a természeti adott­ságokat és folyamatokat a maximális profit és a környezettől független életmód érdekében kiala­kítani és módosítani. Ez az út egyértelműen a művi élettér (a „műbolygó") irányaiba halad, és abba a zsákutcába torkollik, amit az alapvető lét­feltételek (a térszinti sugárzás, a levegő összeté­tele, a víz- és a kiegyenlített hőháztartás) földi méretű helyettesíthetetlensége teremt. Nyilvánvaló, hogy a természet valamikori, ideá­lis állapota és az alkalmazkodó gazdálkodás mó­dozata nem rekonstruálható. De ma már bizonyos az is, hogy a részleteket elkülönülten szabályozó környezetvédelem sem gátolja meg a nagy tér­ségi környezetpusztulást. Kedvező változás a gaz­dálkodás és az életmód célrendszerének módosítá­sával várható. Egyszerűsítve ezt a sokrétű felada­tot, úgy fogalmazhatok, hogy ki kell alakítani a regionális környezeti feltételekhez alkalmazkodó gazdálkodást, ami olyan technológiákat alkalmaz, amelyeknek nincsenek nagy térségben összegeződő hatásai. Lényegében ez lehet a regionális környe­zetgazdálkodási kutatások végső célja. 2. A Tisza-völgy ökológiai sajátosságai Az ember évezredek során a legjelentősebb ter­mészetátalakítást a folyóvölgyekben hajtotta végre. Az árvizek szabályozása, az öntözés nemcsak a völgy vízháztartását, hanem talaj fejlődését és élő­világát is jelentősen módosították. Az ökológiai folyamatok ütemét és az új egyensúlyi állapot mi­lyenségét alapvetően meghatározták az éghajlati adottságok, valamint a nagy térségi vízháztartási, hidrogeológiai és geokémiai feltételek. Egyben ezek a tényezők szabták meg a völgyekben bekövetke­zett változások hatásainak kiterjedését, regionális következményeit is. A folyóvölgyek — emberi kezdeményezésű — ökológiai változása a Kárpát-medencében több mint évezredes folyamat, aminek a Duna mentén általában szűk — kis tájra ható — a kiterjedése. Ezzel szemben a Tisza-völgyben nagy térségben következett be az eredeti természeti kép lényegi A vi.'fiili­­i.ij/i mliUr»»jJv.il. 6. n hidrilógiai folyamtokat befalyám­ló tevd\» ysejk tatáuiHStadaiusdndi vázlata IVízhasználatok és szabályozások Vízkivételek és bevezetések Visszavezetéssel Visszavezetés nélkül Atmos vagy más viztartóba - Felszini és felszín alatti vizfrij - Azm/izcsat­rítás vizerőiű - Árapasztó csatorna | Nkiv iteli tevá­rt lységEk | | Területi tevékenységd‡| Terület •': ! ül |''!'-2SZP''] *| t ' Vizitasználatrk Nted­erszabályozás Vizjárás szabályozás -Hajózás -Halászat -Vizisport és I üdülés -Folyami vizerőmi -Partvéd­elem -Folyó és patak szab.­­ -Nagyvizi szab. -Kaviceforrás -Tarozás -Dizzasztás Felszini lefolyás szabályozás -Erózió/éttelen -Vizhálózat változtatás -Tarozás Talajvizszab. -Alagsü­vezés -Celtás -Szinosztás Öntözés Iasznált és szanyviz Ixvezetés A térszint,a lefo­lyást és a fedőré­teg vizlez tartását ikiciasitó beavatko­zások - Mi­énytenyésztés és állatta­nyésztés - Talajn­velési tedv tolásia & a n&m­ g­kiltura váltása - Ercfin­­velés - Terület beépítés - Irttdurat * felszín alatti i­ztartók szint­jét és vízforgalmát nálsitó beavatko­zások - Ásvány bányászat - Kavics és agyag­yf'arok, - Fel tül táeek ,frt'?l g­t'pi­­lloTy'k HL Elscdlerjesai a vizrdncsérpt k­ó­c­sitó beavatko­zások - Mih­ályfV. és ni Kértyvérfiszerek alkalmazása - Utak sózása - Állattartó tel£*rk l­igtrágya ellely. - flztriHlerEkd* ér, mHx'gtaTetök | A hidrológiai tényezők változása Viziódási és vízháztartási hatások Párolgás, lefolyás ,vízjárás,morfológia hordalék és mederanyag Vízminőségi hatások hőmérséklet,átlátszóság.kémiai és biológiai tulajdonságuk ft környezeti tényezőt- \ ; in/n-:.a térszín,talaj.növény- t­-f­ fontvilág, éghajlat A vízkészlet társadalmi jelentőségű tulajd­onságainak változása­­­ Gazdasági következmények Az életkörülmények változása Természeti erőforrások érték­változása . Vagyonbiztonság. Munka és gazdálkodási felté­telek változása •Az anyagi szükségletek fel­­tételeinek változása Az életbiztonsági ,az egészségügyi ..­.. az életmódbeli tényezők váltaz . Jóléti fel­tételek. Tudati és érzelmi hatások.. . . 2. ábra. A vízföldrajzi adottságokat és a hidrológiai folyamatokat befolyásoló tevékenységek hatásmecha­nizmusának vázlata

Next