Hidrológiai Közlöny 2006 (86. évfolyam)

2. szám - Sándor Andrea–Kiss Tímea: A hullámtéri üledék-felhalmozódás mértékének vizsgálata a Közép- és az Alsó-Tiszán

58 A hullámtéri üledék-felhalmozódás mértékének vizsgálata a Közép- és az Alsó-Tiszán Sándor Andrea - Kiss Timea Szegedi Tudományegyetem Természeti Földrajzi és Geoinformatikai Tanszék, 6725. Szeged, Egyetem u. 2. Kivonat: A vizsgálat célja a Tisza hullámterén az üledék-felhalmozódás mértékének megállapítása egy Szolnoktól keletre lévő közép-tiszai, és egy az alsó-tiszai mintaterületen. Az eredmények azt mutatják, hogy az üledékképződés sem tér­ben, sem időben nem egyenletes. Az üledékek elemzése arra utal, hogy a hullámtéri akkumuláció mértéke in­tenzívebbé vált (megduplázódott) az elmúlt 30-40 év alatt, amiben jelentős szerepe lehet az egyre sűrűbbé váló ártéri növényzetnek. Ugyanakkor a hullámtér magasabb, vagy folyótól távolabb lévő részein a hullámtér fel­töltődése jóval lassabb. A V.O.-szelvény elemzése azt mutatja, hogy az akkumuláció a part közelében nem fo­lyamatos, ugyanis vannak erózióval jellemezhető időszakok is. feltöltődés, ártér, Közép-Tisza, Alsó-Tisza Kulcsszavak: Bevezetés A Tiszán 1998-2001 között árvízi rekordokat meg­döntő árhullámok vonultak le. A szakemberek több, különböző okot jelöltek meg a magasabb áradások létrejöttére, amelyek külön-külön, de együtt, egymás hatását felerősítve is jelentkezhetnek. Ezek a követ­kezők lehetnek (Szlávik L., 2001, Somogyi L., 2000, Rakonczai J., 2000, Kozák M., 1999): - A csapadék mennyiségének, intenzitásának időbeli és térbeli változása. - A vízgyűjtőn véghezvitt tájrendezés, a hullámtér terület-hasznosításának megváltozása. - A külföldi tározók üzemeltetésének nem kívánt ha­tásai. - A mellékfolyók duzzasztó és a Duna visszaduz­zasztó hatása. - A folyó kis esése és az árvízi meder szabálytalan­sága. - A töltéstávolság változó szélessége. - A túlmagasított nyári gátak vízszintemelő hatása. - A szilárd burkolatok felületnövekedése. - A hullámtér feltöltődése. Vizsgálatunk során a fenti tényezők közül a hul­lámtér feltöltődésének meghatározása volt a cél. A kutatás a tanszéken korábban elkezdett kutatások (Kiss T. et al., 2002) folytatásának tekinthető, illetve szorosan kapcsolódik a Tiszán végzett, hasonló indít­tatású vizsgálatokhoz (Félegyházi E.,2004, Braun M. et al.,2003, Schweitzer F. et al.,2002, Gábris Gy. et al.,2002, Nagy L., et al.,2001, Schweitzer F., 2001, Szlávik L. 2001, Borsy Z, 1972, Károlyi Z. 1960). Két ártéri mintaterületen összesen három kutatóárkot ástunk, hogy meghatározzuk a hullámtéri akkumulá­ció mértékét a folyószabályozások óta eltelt időszak­ban. Az egyik mintaterület Szolnoktól keletre, a má­sik az alsó-tiszai Mártélyi-öblözetben található. Mintaterületek 1. Közép-tiszai ártér A szolnoki mintavételi pont a Millér főcsatornától é­szakra található a Tisza bal partján a 340,3 fkm-nél, Közép-Tisza Természetvédelmi Körzet területén (1. ábra). Ez a folyószakasz a katonai térképek tanúsága szerint alig mozdult el, valószínűleg ezért építették itt 1857-ben a vasúti hidat. A Tiszán Szolnoktól keletre, a mintavételi pont felett három átvágást is végrehajtottak a folyószabályozások során (1858) (Shrig D., 1973), és en­nek hatására megváltozhatott a folyó munkavégző képes­sége, és a szállított üledék mennyisége, összetétele is. A mintavételi hely (M) 84 m magasan fekszik, kb. 230 m-re a medertől, egy mindenkori ártéri területen. Itt a hullámtér 2,8 km széles, viszont a Tisza túloldalán, a bal parton lévő 2-3 m magas nyári gát lecsökkenti a folyó árterének szélességét, közel 600 m-re. 2. Alsó-tiszai ártér A vizsgált terület az Alsó-Tisza legnagyobb hullámté­ri öblözetében található Hódmezővásárhelytől ÉNy-ra a Tisza bal partján, a folyó 207,2 fkm-nél a Mártélyi Táj­védelmi Körzetben (2. ábra). Az általunk vizsgált terüle­ten a töltés megépítése 1882-ben történt, ezt követte 1889-ben az Ányás-mártélyi átvágás (Ihrig, 1972). A mintákat az Anyási-szigeten gyűjtöttük, amelyet a Tisza és a mártélyi Holt-Tisza határol. Az egyik kutatóárkot a Tisza szabályozásokkor aktív kanyarulatában, annak bel­ső ívén épülő övzátonyról, a Mártélyi Holt-Tisza jobb partjáról vettük (TI); a másik szelvényt a hullámtér terü­letén a Holt-Tisza és az élő folyó között mélyítettük. A Mártélyi-holtágnál a hullámtér szélessége 850-2600 m, míg tengerszint feletti magassága 78-82 m. A lapos öblö­zetből az övzátonyok, folyóházak és régi gátmaradvá­nyok emelkednek ki. 1. ábra: A szolnoki mintaterület és a mintavételi pont (M) Módszerek A hullámtéren három mintavételi ponton létesítettünk kutatóárkokat. A mintavételezés olyan helyeken történt (1), amelyeken a szabályozások hatására éles váltás következett be az üledék szemcseösszetételében (TI: szabályozásokig é­pülő övzátony-felszín, amely azóta messzebb került az aktív medertől, tehát üledéke finomabbá vált; M: átvágás alatti pont, ahol a szabályozások óta az esés-növekedés hatására durvább üledék halmozódik fel); és olyan helyen (2) amely

Next