Hidrológiai Közlöny, 2013 (93. évfolyam)

2013 / 3. szám - Szatmári József: Szatmári József és szerzőtársai: Belvíz-elöntések lehatárolása RapidEye műhold-felvételek alapján

18 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 2013. 93. ÉVF. 3. SZ. pest. További problémaként jelentkezik, hogy a passzív szenzorokkal csak felhőmentes időszakban készülhetnek felvételek, míg az aktív érzékelők felhős, csapadékos idő­ben is dolgoznak, viszont ezek terepi felbontása gyengébb, feldolgozásuk és interpretálásuk összetettebb és hosszadal­masabb, valamint a radaradatok drágábbak a passzív műhol­dak adataihoz képest. A 2010-2011. évi belvizes időszakban a vízügyi szakem­bereknek fölvetettük, hogy lehetőség van operatívabb, haté­konyabb távérzékelési technológia alkalmazására a felméré­sekben. Végül saját forrásból beszereztük, és e tanulmány­ban bemutatjuk a RapidEye műholdas technológiát, amely­nek előnye, hogy az egyéb műhold-programokhoz képest jobb, napi időfelbontással rendelkezik, valamint térbeli­, spektrális felbontása és adatára is optimálisan alkalmassá teszi a belvizes alkalmazásokra. Tanulmányunkban össze­hasonlítjuk a felhasználható különböző műholdas adatokat, és bemutatjuk ezek feldolgozására kidolgozott osztályozási módszereket, s az eredményeket részletesen elemezzük. A vizsgált területre kutatási programunk keretében talaj­vízszint figyelő kúthálózatot is telepítettünk (Miodrag és koll., 2013), amelynek adatai szintén hozzájárulnak az ösz­­szetett belvíz-kialakulási folyamatok jobb megértéséhez. A terület északi részének talajai jellemzően a fluvisolok, agya­gos és vályogos réti talajok, különböző típusú cserozjomok és szikes talajok, míg a délebbi felszíneken túlnyomórészt fiatalabb negyedidőszaki finomszemcsés fluviális homokok, változatos lösztakarók és eolikus homokfelszínek találha­tók. A talaj fizikai paraméterek közül nagy területen tapasz­talható az extrém magas, 60 fölötti Arany-­ kötöttségi index A mérsékelten szárazföldi klímájú területen az átlagos é­­vi csapadékmennyiség Szegeden 489 mm (OMSZ), míg Pa­­licson 558 mm (BHMZ, 1950-2010), de a szélsőségesen csapadékos években ennek akár a dupláját is megközelíti: 2010-ben Szegeden 919 mm-t, Palicson 930 mm-t mértek. A 0-10 méter között váltakozó mélységű talajvízszint alaku­lását döntően a szélsőséges vízjárású Tisza folyó vízszintje, valamint az öntözőcsatornák sűrű hálózata befolyásolja. A csatornák és kanálisok a területre érkező csapadékvíz ter­t.2 A vizsgált terület A belvíz-elöntések műholdas felvételek osztályozásával történő meghatározásához a 2. ábrán látható 1600 km 2-es, az Alsó-Tisza vidékének magyar-szerb határ menti régióját lefedő területről szereztünk be adatokat. A vizsgált terület jelentős része, földrajzi helyzetéből adódóan, belvíz által veszélyeztetett, 260 000 fős lakossága jellemzően mezőgaz­daságból élő kistelepülési és külterületi gazdálkodó rétegé­nek a belvíz évről-évre jelentős károkat okoz. A terület ten­gerszint feletti magassága 70 méter és 120 méter között vál­takozik. Felszínét elsősorban fluviális folyamatok alakítot­ták, uralkodó geomorfológiai formái a Tisza és Maros fo­lyók lefűződött meanderei, folyóházai, övzátonyai és fokai (Mezősi, 1983; Benyhe és Kiss, 2012). A magasabban fek­vő homok- és lösz­felszíneken eolikus formákat is találunk (Bukurov, 1975; Davidovic és koll., 2003; Koscal és koll., 2005). mészetes felszíni lefolyási viszonyait is alapvetően megvál­toztatják. A belvíz mindkét genetikai típusa megjelenik a vizsgált területen (Rakonczai és koll., 2011): az ÉK-i ala­csonyabb, lefolyástalan, kötött talajú felszíneken az össze­­gyülekezési, horizontális típusú, míg a délebbre az alluviális peremeken a talajvízből föláramló, vertikális típus a jellem­zőbb. 1.3. Műhold-felvételek összehasonlítása A belvízzel kapcsolatos tudományos munkák között csak elvétve található műholdképek alkalmazásával, osztályozá­sával foglalkozó tanulmány. Az optikai sávú és radar felvé­telek összevetéséből készültek döntési térképek a FÖMI- ben (Csornai és koll., 2000; Csekő, 2003). Rakonczai és kollégái (2003) terepi felméréseket vetettek össze Landsat műhold-felvételek osztályozásából származó térképekkel. Mucsi és Hent­s (2011) több időpontból származó Landsat felvétel-sorozat szubpixel alapú osztályozását végezte el, míg Túri & Szabó (2012) SPOT és Landsat adatok alapján képzett indexértékekből generált elöntési térképeket. Az e­­redmények alapján bizonyítást nyert, hogy kiváltképpen a 40000 400000 410000 420000 430000 440000 450000 400000 470000 4140000 M­A­G­­Y­A­R ORSZÁG 4120000----­S15/XKXI* . M ' liuUloti Irriilil imT'fil'jrlii liUnik Sieged -■Sí2Ú000 '•e o Magyarkaniisa 1 RV B I AA — t—.......... i .........r .....i "■■■■..........I»»­........................■■■!■■............... r ...............r­­90000 400000 410000 120000 430000­­140000 4*0000 460000 470000 S140000 " * 15 .,k­~ 2. ábra. A magyar-szerb határ menti vizsgálati terület áttekintő térképe

Next