Hidrológiai tájékoztató, 1987
1. szám, április - Garád Róbert: 25 éves a Magyar Hidrológiai Társaság Soproni Területi Szervezete - Dr. Molnár Béla-dr. Csongor Győző-dr. Vágás István: Beszámoló a Tőserdő, Alpár és a Tisza III. leendő vízlépcső területére szervezett tanulmányi kirándulásról
A város vízfogyasztása egyre növekedett. A napi vízfogyasztás meghaladta a 20 000 m3-t. A városban már érezhetővé vált Balf fürdő idegenforgalmi jelentősége, és a magyar üdülők mellett a devizát hozó külföldi tömegek is megjelennek. A Regionális Vízmű feltételei is bontakoznak. Az ország nyugati, Kisalföld térségéből nyert ivóvíz rendszeressé teszi a város vízellátását, és a környék falvai is részesülnek az annyira fontos közszolgáltatásban. Területi Szervezetünk is megfiatalodik. A helyi Vízmű igazgatója veszi át az egyesületi, szervezeti élet irányítását. Köves László elnök az ifjú szakemberek bevonásával tovább erősíti Vendel Miklós szervezetét. A Területi Szervezet egyre többet tehet a térség vízgazdálkodási feladatainak megoldásáért, a korábbi érzelmi szellemet egyre inkább a szakszerűség jellemzi. A megváltozott víznyomás, a megnövekedett forgalom sok csőtörést okoz, és hatalmas, rugalmas karbantartásra törekszenek. Az új vezetőség 1985 óta ellátja azokat a feladatokat, melyek a jelenlegi műszaki követelményeknek megfelelnek. Természetesen a nemzetközi kapcsolatok megmaradtak. A Területi Szervezetünk és a Szegedi Területi Szervezet segítségével 1985. májusában az osztrák kutatók a Fehér tó élővilágát tanulmányozták. Dr. Vágás István szervezte a többnapos szegedi szakembertalálkozót. 1986-ban már összefoglaló formában kialakultak azok az eredmények, melyek az évtizedes munkát követték. Sopron vízellátása az elvárásoknak megfelelően rendeződött. A rendelkezésre álló szakembergárda felváltotta a régi tudósokat, a körünkből eltávozottakat. Megoldódott a fürdőhelyzet. Tómalom, Balf, Fertő tó környéke korszerű létesítményekkel rendelkezik. A kormányhatározatok nyomán fellendült Sopron kulturális élete. A mindenütt nélkülözhetetlen víz életet adott a száraz évtizedeknek. 1986. október 3-án ünnepelte a Területi Szervezet fennállásának 25 éves évfordulóját. A jubileumot a Társaság Intéző Bizottságának kihelyezett ülésével tisztelte meg. Az Ünnepi ülés elnökségében kaptak helyet a Területi Szervezet tiszteleti tagjai: Zádor Alfréd és Garád Róbert. A Területi Szervezetet köszöntötte és méltatta a Magyar Hidrológiai Társaság nevében Bencsik Béla elnök, Sopron város nevében dr. Ulreich József tanácselnökhelyettes, aki egyben köszönetét fejezte ki a Területi Szervezet sokrétű társadalmi munkájáért. A jubileumi ülésen Garád Róbert emlékezett vissza a 25 éves múltra, míg Németh Kálmán az elvégzett munka szakmai értékeit emelte ki. Az emlékülés elnöke Köves László volt, aki nem sokkal ezután tragikus közlekedési baleset áldozata lett. Értelmetlen halála mélyen megrendítette a Területi Szervezet tagjait is. Az október 4-i intéző bizottsági ülés részvevői voltak a Soproni Területi Szervezet vezetőségi tagjai is. A kibővített IB ülés után annak részvevői koszorút helyeztek el Varga Lajos emléktábláján a Fertő-tavi Kutatóállomáson, ahol dr. Berczik Árpád, a Társaság alelnöke méltatta a Fertő egykori limnológusát. A program kellemes befejező színfoltja volt az újjászülető Tómalomfürdő bemutatása. A Magyar Hidrológiai Társaság ezekben a napokban ismét bebizonyította megalakulásának, működésének szükségességét. A Soproni Területi Szervezet elnöksége, tagsága ezúton is szeretné megköszönni a 25 év folyamán kapott segítséget, és emberi közösséget. Garád Róbert a Magyar Hidrológiai Társaság tiszteleti tagja Beszámoló a Tőserdő, Alpár és a Tisza III. leendő vízlépcső területére szervezett tanulmányi kirándulásról* DR. MOLNÁR BÉLA*—DR. CSONGOR GYŐZŐ**—DR. VAGAS ISTVÁN*** •József Attila Tudományegyetem, Szeged; "Móra Ferenc Múzeum, Szeged; •••Alsótiszavidéki Vízügyi Igazgatóság, Szeged 1. Földtani áttekintés (Molnár B.) A Magyar Hidrológiai Társaság Szegedi Területi Szervezete minden évben megrendezi hagyományos évi szakmai tanulmányútját. Ebben az évben a szakmai bemutatót a Kiskunsági Nemzeti Parkhoz (a továbbiakban KNP) tartozó Tőserdővel kezdtük. A Tőserdő az Alpáriréttel együtt a KNP védett területe. Az elmúlt évszázad 50-es éveiben Vásárhelyi Pál tervei alapján Lakitelek és Tiszaújfalu (ma Alpárral együtt Tiszaalpár) között a Tiszának két nagy kanyarát vágták át. A kanyarok által közrefogott terület,, tehát a holt-Tisza és az élő-Tisza közötti rész közigazgatóságilag ma is Szolnok, a többi terület pedig Bács-Kiskun megyéhez tartozik. Az északi kb. 7 km-es feltöltődő kanyar a csatlakozó galéra erdővel és az Alpári-réttel a KNP legkisebb, de legváltozatosabb és értékesebb területei közé tartozik. A szabályozás után kialakult holtág részlegesen az élő Tiszával továbbra is kapcsolatban maradt, amelyet a déli ágon létesített zsiliprendszer és a nagy tiszai áradások idején a nyári gát megnyitásakor, vagy átszakadásakor bezúduló víztömeg biztosít. Északon a Holt-Tiszától 300—500 m-re a folyó természetes morotvája húzódik, ez a Dög-Tisza. Ennek feltöltődése olyan mértékű, hogy ma már inkább ártéri mocsár (1. ábra). A Tőserdő az Alpári-réttel 328 hektárnyi kiterjedésű. A holtágat kísérő erdő és az alpári égeres növény- és állatvilága a Tisza-szabályozás előtti állapotokat őrzi. A déli levágott kanyar Alpár és Tiszaújfalu között húzódik. Az OKTH 1986-ban az eredeti terület kibővítését fogadta el. Ennek értelmében a védett terület jelentősen megnő és a déli holtág is védetté válik. A holtágak környéki terület morfológiájára jellemző, hogy a kanyargó Tisza a Duna—Tisza közi Hátságot is alámosta, így a Duna—Tisza közi Hátság és a Tisza ár * Az MHT Szegedi Területi Szervezete, az Alsótiszavidéki Vízügyi Igazgatóság és a József Attila Tudományegyetem Földtani és Őslénytani Tanszéke által 1986. szeptember 4-én vezetett tanulmányi kirándulás ismertetése, újabb kirándulás esetén pedig vezetője.