Hidrológiai tájékoztató, 1988

1. szám, április - TERÜLETI VONATKOZÁSÚ CIKKEK - Dr. Vágás István: Káros volt-e a múlt századbeli Tisza-szabályozás?

IRODALOM [1] Allen, J. R. L.: Studies in Fluviatile Sedimentation from the Lower Old Red Sandstone, Anglo—Welsh Basin. Sedimentology, 3. 1964. 163—198. [2] Allen, J. R. L.: A Quantitative Model of Grain Size and Sedimentary Structures in Lateral Deposts. Geol. J. 1970. 129—146. [3] David P.: A Duna—Tisza közi futóhomok koptatottsága. Kézirat. Szeged, 1955. 1—48. [4] Kuti L.: Az Alföld Földtani Atlasza Kecskemét. A MAFI Kiadása, Bp. 1973. [5] Miháltz I.: A Duna—Tisza köze déli részének földtani felvétele. A MAFI Évi Jelentése az 1950. évről, 1953. 113—144. [6] Miháltz I.—Ungár T.: Folyóvízi és szélfújta homok meg­különböztetése. Földtani Közl. 84. 1—2. 1954. 17—28. [7] Miháltz I.: A Tisza-völgy déli részének vízföldtana. Hidrológiai Közl., 1966. 74—90. 18] Miháltz I.: A Dél—Alföld felszínközeli rétegeinek föld­tana. Földtani Közlöny, 97. 3. 1967. 194—307. [9] Molnár B.: A Duna—Tisza közi eolikus rétegek felszíni és felszín alatti kiterjedése. Földtani Közl., 91. 3. 1961. 300—115. [10] Molnár B.: A magyarországi folyók homoküledékeinek nehézásvány-összetétel vizsgálata. Hidrológiai Közl., 44. 8. 1964. 347—355. [11] Molnár B.: Pliocén és pleisztocén lehordási területvál­tozások az Alföldön. Földtani Közi., 96. 4. 1966. 403—413. [12] Molnár B.: A Duna—Tisza közi tavak keletkezése, fej­lődéstörténete és hasznosítása. Akadémiai doktori értekezés. Szeged, 1983. [13] Molnár B.: Földtani kutatások a Kiskunsági Nemzeti Parkban. In: Tóth K. (szerk.): Tudományos kutatások a Kis­kunsági Nemzeti Parkban 1975—1984. OKTH kiadása, Bp. 1985. 29—58. [14] Molnár B.—Mucsi M.—Magyar L.: Latest Quaternary History of the Southern Stretch of the Tisza Valley. Móra F. Múzeum Évkönyve 1971. 1. Szeged, 1971. 5—13. [15] Pécsi M.: A löszfeltárások üledékeinek genetikai osz­tályozása a Kárpát-medencében. Földrajzi Értesítő, 16. 1. 1967. 1—18. [16] Rónai A.: Az Alföld Földtani Atlasza Csongrád A MAFI Kiadása, Bp, 1974. [17] Rónai A.: Az Alföld negyedidőszaki földtana. Geol. Hung. Series Geologica, 21. 1985. [18] Ungár T.: A Kistelektől É-ra levő terület felszíni kép­ződményei. Földrajzi Értesítő, 5. 1956. 283—297. [19] Wagner R.: A magyar Alföld szélviszonyai. Szegedi Alfödkutató Bizottság Könyvtára, Szeged, 1931. J. R. L. után) természetes partgátak üledéke parti lejtőcsatornák üledéke morotva üledék parti mocsarak idősebb üledék 5. ábra A kanyargó folyó különböző üledéktípusainak előfordulási helye (Allen, Káros volt-e a múlt századbeli Tisza-szabályozás? A magyar mérnök, nemzedékek munkájával a Tisza vízgyűjtőjén mentesített legalább 15 ezer, de az árvíz­szintek szükségszerű megnövekedése következtében végső elemzésben 26 ezer km2 árvízzel veszélyeztetett területet, hazánk mai területének egynegyedénél is többet. Ennek a munkának céljait, a kivitelezés mód­ját és következményeit kezdettől fogva vitatták és hely­lyel-közzel vitatják ma is. A vita is históriai, sőt „His­tória"-i érdekességű. Nincsenek kevesen, akik a Tisza szabályozásának következményeként károkat emleget­nek, s lényegében azt a vélekedést igyekeznek meg­alapozni, hogy a szabályozás korának vízimérnöke­­ vagy felelőtlen volt, vagy nem értett szakmájához. Kétségtelen az is, hogy mi, vízi mérnökök, sohasem jeleskedtünk a közvélemény kellő felvilágosításában, vagy meggyőzésében, akár létesítéseinket megelőzően, akár követően. A történetkutatás ismert módszere a különböző for­rások — írások, levéltári anyagok, más dokumentu­mok — feltárása, egymással való ütköztetése, majd okadatok­ értékelése. A műszaki történetkutatás esz­közei közé ennél több is tartozik, s ezt, sajnos, keve­sen tudják. Műszaki történelmi kérdésekben csak ak­kor lehet állást foglalni, ha a történelmi kérdésfelve­tések műszakilag lehetséges, vagy lehetetlen voltát is mérlegelhetjük. Tudománytörténeti szempontból érté­kes lehet ugyan annak feltárása is, hogy a gyakran hozzá nem értő publicisztika és, az általa befolyásolt közvélemény egy országosan is fontos műszaki kér­désről miként vélekedett, vagy vélekedésével hogyan hatott vissza akár a műszakiak hozzáállására is. A mű­szaki történet tudományának állásfoglalásában azon­ban első a fizikai (műszaki) lehetőség, vagy lehetetlen­ség kérdése, amelynek megítélésében igen értékes el­igazító lehet a vizsgált terület elismert szakértőinek mindenkori véleménye. Ha tehát a Tisza múlt századi szabályozásának hasz­nos vagy káros voltában, az erények vagy hibák kér­désében állást kívánunk foglalni, legelőször a pontos eseményeket és a szakemberek véleményeit kell meg­ismernünk. Sajnálatos, hogy a kompetens szakmai vé­lemények nehezen hozzáférhetők a régi könyvekben, vagy folyóiratokban, így a szakmánk mai képviselői is nehezen igazodnak el olyankor, ha valaki ma eleve­nít fel a régmúlt idők mende­mondái közül egyeseket. Itt az ideje, hogy mi is újra tanulmányozzuk Kvassay Jenő, Hieronymi Károly, Bogdánfy Ödön, Korbély József, vagy különösen Iványi Bertalan, és mások Tisza szabályozására vonatkozó műveit és az azokban foglalt igen fontos érveket és eszmefuttatásokat. Ezek­nek alapján állíthatjuk össze vízimérnöki oldalról is a Tisza szabályozási munkáinak műszakilag is megala­pozott értékelését. A Tisza-szabályozás alapvető tényei A szabályozás célja az Alföld árvizektől való men­tesítése volt. Ezeknek eszköze a főfolyó és a mellék­folyók mentén árvízvédelmi töltések emelése, illetőleg az egészséges lefolyás eléréséhez a folyó medrét átren­ 5i

Next