A Magyar Hidrológiai Társaság II. Országos Vándorgyűlése VI. kötet, Balneológia – Balneotechnika (Pécs, 1981. július 1-2.)

DR. LENGYEL LÁSZLÓ: A fürdőfejlesztés eredményei és iránya Somogyban

­ Napjainkban a felgyorsult urbanizáció és élatforma - a maga teremtette feltételei közepette - mind fokozottabban veszi igénybe az emberi szervezetet.­­Gondoljunk csak az iparosodottabb városok felett, ill. körzetében kialakult levegő /por, ko­rom, széndioxid, szénmonoxid, stb./, és talaj /talajvíz/ szennyeződésekre, vagy a benapozás és ultraibolya sugárzás hiányára, és egyéb - komplex ökológiai egyen­súlyt bontó - ártalmaira /pl. a stresszorhatásokra: a zaj, a közlekedési baleset­veszély, az idegesítő életritmus, a városi zsúfoltság, zöldterület hiány, a mun­kahelyi ártalom, stb.­.­­ Napjaink egyes statisztikái szerint az orvost felkereső minden száz beteg közül ötvennek azért van szüksége a gyógyító beavatkozásra, mert túlhajszolja magát, kellő testmozgás nélkül él, és ráadásul­­ a környezeti-munkahelyi ártalmakat­­ a káros szenvedélyeivel, korszerűtlen táplálkozási szokásaival, stb. is tovább fo­kozza.­­Hazánkban napjainkban - éves szinten - 150 millió, azaz egy munkanapon közel 500 ezer esetben fordulnak orvoshoz./ Környezetünk romlása /denaturálódása/ folytán a lakosság jó egészségben való meg­tartása egyre nehezebb feladat; lakosságunknak ma már szinte minden rétege és cso­portja igénylőnek vagy motiváltnak tekinthető valamilyen - az állandó életforma ká­ros hatásait kompenzáló - lehetőség igénybevételében. A felborulóban levő ökológiai egyensúly stabilizálása, ill. egy optimális helyzet­ben való tartóssá tétele mellett, napjaink aktuális feladatai közé tartozik lénye­gében tehát a rekreációs /és relaxációs/ területek /és létesítményeik/ feltételei­nek javítása, bővítése, azaz olyan környezet és feltételrendszer biztosítása, ahol a "civilizált" ártalmaknak kitett, legyengült /és részben elpuhult/ ember - bizo­nyos klimatikus /komplex/ tényezők hatására, ill. következtében újból edzet­tebbé válhat és alkalmazkodó képessége a külvilág, azaz környezete változó ingere­ivel szemben újból fokozódik, szervezete fizikailag-pszichikailag is regenerálódik. A munkaerő munkaképes állapotban való tartása, fizikai-pszichikai képességének re­generálása, fokozása napjainkban már nemcsak szociális, hanem gazdasági kérdés is. 2. A fürdőkultúrák kialakulása, fejlődése és szerepe az ember életében. "Ahogy a klimatológiai tényezők /a víz, a napfény, a levegő/, a természeti környe­zet szépsége, egészségünk védelme, munkaerőnk regenerálódása /nemcsak a testi fej­lődés, hanem a vegetatív idegrendszer erősítése is/ együttes /komplex/ hatásaként felüdül az ember, úgy az üdülés, a fürdőzés, a pihenés, stb. komplex összetevőinek kedvező együtthatásaiból és zavartalan feltételeinek a megteremtéséből és működé­séből alakul ki a fürdőkultúra folyamata" /4/. Lényegében attól kezdve, hogy az élet megjelent a Földön, ha árnyékként követi az embert a betegség. Hippokratész - közel két és fél ezer évvel ezelőtt - pl. már észlelte, hogy a betegség tulajdonképpen az ember és környezete közti egyensúly megbomlása. Pavlov szerint a gyógyítótevékenység visszavezethető az első emberig. Az ős­ember már korán rájött arra, - talán az állatokon megfigyelve -, hogy bizonyos fáj­dalmaiba a napfény, a víz­­hideg vagy meleg/ jó vagy rossz hatású. S azt is régen észrevették, hogy a higiénés tisztálkodás elmaradása betegségeket eredményez. A természetes úton feltörő ásványvizeket /"mágikus vízek"-et/ kezdetben "...vallásos mítosszal tisztelték, s a velük való gyógyítás titkát generációról­generációra adták tovább". /2/ Az ilyen források közül - számos esetben - kezdetle-

Next