Hirlap Naptára, 1948
Pogány Béla: Kossuth Pesti Hirlapja
bad Észak folytatott a rabszolgatartó Dél ellen, egyik legnagyobb hőse Kovács Mihály bujdosó magyar ezredes. A harcokban Észak oldalán két magyar altábornagy, 5 tábornok, 15 ezredes, 2 alezredes, 13 őrnagy és 112 más magyar honcédtiszt vett részt. A springfieldi halálroham hőse a magyar Zágonyi Sámuel, akinek nevét ma is emléktábla hirdeti a washingtoni Fehér Ház falán. A 39-ik newyorki gyalogezred és a csikágói Lincolnpuskások csapata csupa magyar, csupa hazájából elmenekült 48-as honvéd Magyar Stachel is, a washingtoni roham hőse, a pearidgei ütközetet pedig Asbóth veszett, másik hazánkfia, aki Észak győzelme után elkészíti New-York város első városrendezési tervét. Az első argentin hadsereget a magyar Czetz János 48-as tábornok szervezi meg és magyar tisztek harcolnak a perzsa, kínai, délamerikai hadseregekben. Egy nemzet reménysége hullt szét 1849 után és a kései újságolvasók csodálkoztak, mikor magyar nevek tűntek fel a búr háborúban, a kínai boverlázadás hadijelentéseiben, négy égtáj harcai között Ezzel lezárult a magyar szabadségharc évszázada. A sok „kékhaistókás, sárgapitykés közlegény, 43 drága bujdosói elvéreztek a világszabadságért. Aztán folytatták harcaikat kései utódaik, a nagy forradalmak közelgő XX. századának elszánt magyarjai, akik Caricintől Alcazarig küzdtek, hogy vérük hullása nyomán szabadság legyen a földön és béke az emberek közet. POGÁNY BÉLA : KOSSUTH „PESTI HÍRLAPJJA Minden, ami előtte történt, csak a nagy események kihívása, talajelőkészítése volt. önként a hatalom részéről. Kossuth Pesti Hírlapja már tettnek, cselekedetnek számított. A nyomtatott betű varázsa, széles köröket, az egész nemzetet megmozdító ellenállhatatlan ereje sodorta a nemzetet a nagy feleszmélés útján. Kossuth szónoki ereje, fogságában kristályosított gondolatai, elvei, szerkesztői művészete és gondossága, tudásának éveken át hangyaszorgalommal összegyűjtött hatalmas arzenálja kirobbanó erővel hatottak a közönségre. Ahogy a lapot szerkesztette, példája lehet minden idők újságírásának. Kossuth „Pesti Hírlap‘‘-jának igazi értékét azonban a vezércikk adta meg. Az új műfaj, amelyet Kossuth Magyarországon meghonosított. A Pesti Hírlap lényege, hatóereje, harci eszköze, diadalravívője Kossuth Lajos vezércikkei voltak. Szekfű Gyula írja ezekről a cikkekről: „Vezércikkeiben Kossuth a rábeszélést, az olvasók nézetének megnyerését oly tökélyre vitte, mint a nagy liberális államférfiak közt — az angoloktól és franciáktól elkezdve — alig valaki. Talán csak Lamartine volt képes rajta kinti oly biztosan uralkodni olvasóin, de ő fellengős poéta volt, míg Kossuth mindvégig komoly, politikai témához ragaszkodó író maradt.“ Nem volt ez véletlen, aki a szabadságharc és annak előző időit ismeri, nagyon jól tudja, hogy Kossuth megfontolt, önmérséklésében is tündöklő államférfiú volt. Ennek az erényének tükre Pesti Hírlapja is. Három esztendő alatt, amíg a Pesti Hírlap élén volt, százötven vezércikke, százötven műremeke jelent meg, de azoknak se hangjába, se csodálatos munkával összegyűjtött adataiba belekötni nem lehetett. A hatalom csak félt ezektől a cikkektől, kifogása ellenük is.