Hirnök, 1837. július-december (1. évfolyam, 1-52. szám)

1837-09-12 / 21. szám

A­usz­tria, Bécs , September’ 9. Maria-Czellből f. h. 7én költ tudósítások szerint ő Felsé­gük a’ Császár és Császárné az áhitatos nép’ roppant össze­­tódulása’ közben azon hires búcsujáró­ helyre megérkeztek, miután f. h. 2án Ischlt óhajtott egészségben elhagyták, melly­­nek lakosi a’ császári családnak hathéti ott­ mulatásán öröm­telve büszkék lehetnek ’s méltán dicsekedhetnek e’ szeren­csés történettel, melly az ottani fü­rdőintézet’ évkönyveiben ragyogni fog.­­ Felségöket családi fenséges hozzátartozóik, egyszersmind gróf Kolowrath status ’s conferentialis mi­szándéka volt és azt ünnepélyesen ki is hirdették, Izabel­la’ védői egy lépéssel sem haladnak előbbre, minthogy ugyan­azon IV. Károly 1805 junius’ 2dikán legí­nnepélyesben a’ „No­­vissima Ilecopilationt“’s minden benne foglaltatott törvények’ megtartását rendelé. M Mivel már a’ „Novissima b­ecopilation’“ 3dik könyvében az 5dik szám alatti 5dik czímű­ törvény egy­etlen, melly rendeléseket foglal magában a’ trónöröködésről, még pedig ugyanazokat, mellyeket V. Fü­löp bocsátott ki, önként kitetszik, hogy ezen törvénykönyv’ (codex) kihirde­tésével az úgynevezett 1789diki törvény eltöröltetik, ha föl­tétetnék is, hogy valaha illy rendelés létezett. Az 1832. már­­tziusban VII. Ferdinand által kihirdetett öröködés (Pragma­­tica) minden részről erőnélküli, mivel az nem egyéb, mint egyszerű ismétlése az úgynevezett 1789diki törvénynek, és mivel ez kezdet óta sikeretlen ’s egészen értéktelen volt, ha­­sonértékű­nek kell lennie azon utolsó oklevélnek is, melly ál­tal semmi sem határoztatok meg, ’s mellynél VII. Ferdinand m­egelégedék azzal, hogy atyja’ czélzatát újra kimondja, melly azonban soha sem jutott törvényerőre. Ellenmondhat­­lan igazság , hogy egy rendelés’ puszta ismétlése soha sem bírhat nagyobb törvényerővel, mint ugyanaz maga. De ha föltétetnék is, hogy VII. Ferdinand egy törvényt bocsátott ki V.Fü­löp’ rendelésének eltörlésére, ez általa épen nem tö­röltetnék el valólag. Csalatkozás föltenni, hogy IV. Károly és VII. Ferdinánd csak egyedül maguk­ részéről bírtak volna joggal az V. Fü­löp által fölállított öröködési alaptörvénye­ket megváltoztatni. M Minth­ogy ő feje és alapítója volt az új uralkodó háznak, megerősíth­eté az alapokat, és minthogy azon fejdelmek, kik utódjai voltak, csak ágai valának nem­zetségének, önhatalommal épen nem változtathattak meg olly fontos alaptörvényt mint az vala , melly a’ trónöröködést a’ szorosan atyarokoni elvre alapítja, ’s még kevésbé teheték ezt, minthogy ezen V. Fülöp-hozta törvény egy ünnepélyes európai szerződésen épül, ’s úgyszólván az európai közön­séges státustörvénynek egy részét teszi, mi nem változtatha­tott meg más ünnepélyes rendelések nélkül, IV. Károly’ és VII. Ferdinand’ puszta akaratja által pedig épen nem. Végre semmi törvénynek sem lehet visszaható ereje; ez ellenmond­­hatlan elv, mellyet az egész világ’jogtudósai helybenhagy­nak. Mostani fejdelmü­nk, V. d­e­n C­arlo­s, születése’pilla­natában ellenmondhatlan jogot nyert a’ koronához, és ezen föltétel alatt, ha mindjárt IV. Károly és VII. Ferdinand az atyarokon-öröködési törvényt el akarták volna is törölni, ezen oklevél törvénytelen és foganatlan V. don Carlosra nézve, mivel már neki törvényesen szerzett joga volt ’s őt attól e’ világon senki sem foszthatta meg. Ha a’ mondottakat össze­sítjük, nyilván kitetszik, hogy V. Fü­löp’öröködési törvénye Spanyolországban erőben vagyon , és minthogy a’ hannove­­r­i királyságban divatban lévő öröködési jog, mint illék, meg­tartatott, ’s ennélfogva a’ cumberlandi herczeg olly trónra lépett föl, melly őt törvényesen illeté, V. Károly iránt is igy kellene illőleg viseltetni ’s a’ spanyolokat nem erőltetni, hogy alaptörvényeik ellen cselekedjenek, lélekismeretöket megsértsék ’s egy h­erczegnőt fogadjanak fejedelmöknek , ki a’ törvények és a’ nemzet’ akaratja által a’ trónból ki vagyon zárva.A­nister ’s a’ császári udvar kocsin kisérték , a’ kerületi hely­hatóság, a’ só-bánya’tagjai és a’ papság hódolva fogadták. Az ünnepélyesen felöltözött két sorba állt sóbányai munká­sok között történt elutazásuk’ alkalmával, a' számosan össze­gyűlt fürdői vendégek’ ’s lakosok’ búcsuüdvözlete közben egy vadászezred’ hangászkara, ama’ népéneket: „Isten tartsd meg“ stb. zenge. Báró Skrb­e­n­s­z­k­y kormány­elnök ’s tar­tományi parancsnok a’ tartománybeli hűséges rendek’ és job­bágyok’ kiolthatatlan hálaérzetét tolmácsolta , ’s tisztelettel teljes hódolásukat, mint búcsuü­dvözletöket a Felségök’elé­be terjesztette, minek végével egy mesterséges iratu ’s ízle­tesen kiczifrázott díszkapuban gróf Wickenburg szíriai kormányzótól, herczeg N­­e­s­s­en - H­a­mb­urg altábornok ’s főparancsnoktól, Z­­ingerie Román seckaui herczeg-pü­spök­­től ’s egy városi küldöttségtől ünnepélyesen fogadtattak. — Első éjjeli szállásuk volt Auseeben , 3án Rottenmanban , 4én Brukkban háltak’s 5én 3lajna-Czellbe megérkeztek; 6, 7, 8án itt maradtak, St. Pöltenen keresztül, hol 9én éjjeli szállá­sukat tartják, idén Bécsbe jövendők. Ő Felsége a’ Császár­né a’ maria­ czelli szentegyháznak országos szokás szerint egy nevezetes ajándékot saját keresztényi alázatossággal ’s buz­­gósággal nyújtott. Az egy drága gyöngyfüzér, mellynek vé­gén azon förtelmes golyó, mellyel 1832 ben egy istentelen kéz felséges férjének életét akarta eloltani, aranyba ’s drá­ga kövek közé foglalva találtatik. E’ drága ajándék az ottani papságnak egy a’ szentegyház’ számára tett örökös alapít­vány mellett adaték át ’s minden Maria-Czellben megjelenő áhitatos zarándokot a’ legáhitatosbik iránt magas tiszteletre ragadott. — Ferencz Károly főherczeg Ischlből ide meg­érkezett. — I-sir szerint gróf Kolowrath statusminister ő Fel­ségétől szabadságot kapott hathéti távollétre ’s Maria­ Czell­­ből jószágára ment Csehországba, honnan October’ végén té­­rend vissza. Gróf Cl­am generalsegéd hasonlókig rövid tá­vollétre engedelmet nyervén, dén Prágába elutazott. A’ csá­szári kiséretnek nagy része Schönbrunnba érkezett. — A’ lombardi koronázási szükséges hivatalos intézetek herczeg Kolloredo főudvarmester’részéről már megállapítottak ’s a’ koronázás jövő évi augustus hónapban okvetetlenű­l végbe menend. Ekkor a’ felséges udvar oda Tyrolon által, vissza­felé pedig Illyrián keresztül utazand. Vasárnap, azaz Septem­ber’1 jén Ő Felségek Schönbrunnban ebédelnek. O Felsége az özvegy Anya-Császárné ’s Zofia főherczegasszony családjok­­kal October’ végéig Tegernseeben a’ bajor anya-királynénál fognak maradni. Nápoly, augustus’ 19. Ausztriai főherczeg Fri­drik a’ királyné’ testvére, a’ chia­­tamonei kir. palotába költözött; óhajtott egészségben van ’s kevés ideig tartandó itt-m­ulatása után, mivel a’ főherczeg a’ tengerészetre szánta magát, ,,3­edea“ fregáton, melly őt 12 nap alatt Triestből ide szállítá, a’ középtengeren utazását folytatandja. Ő felségök ismét a’ capodimontei várban lak­nak, esetre pedig a’ ministerium’többsége olly csekély teend, hogy hathatós rontó rendszabályokról gondolkozni sem lehet. E’ mellett az is kisül, hogy tétele O’Connell’és pártja’tetszésétől függ, mivel azon csekély szótöbbséget, mellyel bir, az izlandi követek teszik, még a’ „Globe’“ számítása szerint is Anglia 260, Skóczia 19 conservativ követet választott 240 ellen és 34 reformistát, ’s csak Izland 32vel 73 ellen billenti el­ a’ mérleget. (Rérl. pol. Wochenblatt.) A’ „Times“ a’ katholikusoknak a’ parlamentbeni szaporo­dása miatt panaszkodik, jóllehet azok közül csak 40en talál­koznak ott, teh­át alig egy tizenhatodrésze az alsóház’ tag­jainak , „holott a’ ministerialis hírlapok’ következtében a’ katholikus népesség a’ nemzetnek harmadrészét teszi. Mind­­azáltal úgy látszik, hogy a’ „Timesnek“ a’ katholikusok el­leni folyvást tartó buzgalma az angol választások’ alkalmával nem maradt minden befolyás nélkül ’s O’Connell maga is ki­­vánatiban most szemesebben dolgozik. Ilasonlag Nagybritannia’ minden úgynevezett kisebb vagy nagyobb mértékben elaljasult városaihoz (úgynevezett Rotten­­borough, hajdani, már ma leszállott városok, mellyeknek még parlamenti tagválasztási joguk vagyon) minap egy igen gyö­nyörködtető szinjátékát adá a’ választásnak Pembrik is , nö­vények’ kíséretével; és talán nem lesz érdektelen olvasóink­nak felőle egy kis közlést, mint a’ kortörténetéhez tartozót, adnunk. A’ pártok jelképes rajzaikkal egymás’ ellenében ál­lottak, midőn Blakas ur, whigfelekezeti kijelelt, bizodalmas ábrázattal lépett föl a’ szónokszékre. De alig ért e’ He­veny­észet’ állására, mellynek tetejéről a’ kijeleltek önaján­lásukra hitvallásukat szokták az összegyűlt sokaság’elébe ter­jeszteni, midőn egy káposztatorzsa szeme közé repült. ,,Jól vagyon,“ mondá erre a’ nélkül, hogy magát megzavartatni engedné, ,,e’ káposztatorzsa szolgáljon nekem bevezetésül! Angolok! minket és titeket meg akarnak vakítani, de illy torzsák nem képesek azt tenni, nem vakítandják meg jelölt­­jeiteket azon veszélyeknél, mellyekkel ragadozó farkasok el­len szegülünk, habár egy, két, sőt három szememet kidob­ják is , annál jobban látandók fölkiáltani : „Királyné és re­form örökre !“ 3­ idén a’ szónok e’ szavakat mondja, egy nyers burgonya repűl arczára. „Ezen burgonya,’ folytató Blakas csaknem pityergő szóval, emlékeztet engem, hogy egy nagy szomszéd népnek e’ gyümölccsel kell tápláltatnia. Szegény Izland! hát örökre mostoha leánya maradandasz a’ három országnak és gyarmatainak ? O’Connell’ honja, örökre e’ sót­­lan ételre kárhoztatva maradandósz­ó, mellyel egy szabad­­elm­ű­ kijelöltet le akarnak alázni“?“ A’szónok előhúzza zseb­kendőjét, fohászát elrejtendő, midőn egy iszonyú vörös répa orrát sújtja. „Vörös répa,’ felkiált Blakas magát összeszedve, „én tudom, ki akar bennünket vörös répákkal dobálni : azok elleneink’ baráti, kik nekünk egy szót sem akarnak engedni honunk’ boldogságáért, ezeket ugyan illethetik e’ répák, de nem a’ nemes érzetű­ kijelölteket!“ E’ beszéd’ folyama tovább terjedtében nem rész kimentetelt ígért; de nagy darab fris lágy sajt repű­le oda, ’s elbob­tá a’ hevű­lt szónok’ egész ar­­czát. Szerencsésen talált a’ hajítás, mert a’ szónok’ szája és orra befojtatott’s Blakas ur, közel volt a’megfuláshoz. De még e’ kínos pillanatban is lélekjelenlétét megtartotta; a’ puha sajtot összekaparja ’s boszusággal azon gyanított helyre ha­jítja vissza, honnét az hozzá löketék. Hirtelen képét is zseb­kendőjével megtörölvén, Blakas az emelkedett élénkséggel folytató beszédét: „Hát számat akarjátok bezárni; úgy e beszédem boszantott fel benneteket? Angol nép, e’­telt jól pengő pénz. fr.kr-tól.fr.kr-ig, zsir. fejér ................... 10— 1015 , kékes ................... 920 930 , kék ................... 730 830 r: gerebenezetlen . . . .• mn 10— 12•— bogár: természetes . .. fontja 130 142 » r : csomókban................. mázsája 42— 46— nyers, hosza .... ' nn 66— 85•— ,, kurta .... • n­ 36— 38•— lenmag ................ 130 145 reperemag vetett nyári .• V 112 124 „ téli . .• 5? 148 2— 31 é­z : bánsági, fejér...................mázsája a nn sárga................. „ ,, barna................. „ ,, rozsnyói ................... Nyers bőrök: ökörbőr.............párja „ tehénbőr............. „ „ lóbőr................... „ Olaj: repcre vetett magból . . . mázsája ,, tisztított...................... 55 „ lenmagolaj ................... 55 Pálinka: rozspálinka, közöns. akója „ „ magasf. foka „ seprő és törköly . . akója „ szilvapálinka, báns. .. „ „ szerem! „ Rongy: közönséges...................mázsája jobbacska 15 — 13 — 11 — 16 — 15 12 10 — 4 — 10 — 13 — 17 — 4 48 — 18 — — 8 — 8 30 10 — 1 12 2 30 16 30 14 30 12 — 20 48 13 12 5 — 12 — 20 — 6 — Selyem: nyers . . . 150 Szalonna ... 16— Szappan: szegedi . . . 14•— Szaru: szarvas-tülök. . . 36— ,, ökörszarv . . .— „ tehénszarv . . . 9— „ köröm . . .1­6 S­z­e­k­s­ó: finom . . . 930 Szilva: aszalt . . . 5— Timsó: fejér . . . 442 T­oll: ágytoll, fosztatlan• • • • m­ 30— ,, ,, fosztott . 50— „ pehely 80— „ h­ótoll . . . . 136 V­a­­ . . . . mázsája 24— Viasz, sárga, rozsnyói . 82— „ „ bánsági . 78— Zsir ... 16— 12 — 1 36 6 15 1010 — 14 30 38 — 30 — 11 — 1 12 6 4 67 90 160 1 26 — 86 — 85 — 17 36 48 48 Nagybritannnia ’s Izland. A’ tagválasztások a’ brit alsóház’ részére már tökéletesen bevégeztetvék, ’s eredményökről a’ különféle pártok­ hírlapjai adatokat közölnek. A’ „Times“ szerint 341 reformista ’s radical, és 317 conservativ lép a’parlamentbe; a’ ministeri lapok közül a’ „Diorning Chronicle“ az ellenfeleknek csak 309, a’ „Globe“ 311, a’ „Courier“ 312 szavazatot enged; minden IT­­ találmány. Már több tized óta Londonban, Párisban , Baselben és Lip­csében nagyobbítni akarók a’ sajtók’ hatáskörét ’s a’ földlei­­rási­ térképek’ (mappák) készítését feladásukká tevék. E’ ta­lálmány által nemcsak hogy a’ könyvnyomtatásnak egy új és nagy mező nyílnék meg, hanem rendkívül különbfélék és ré­szint még ismeretlenek is lennének azon hasznok, mellyek a’ földleirási és más ismeretekből származnának; mivel utóbb a’ vonalképek’ külön nemei, kiváltképen pedig a’ földleirási térképek a’ rendes iskolai használatra a­ kisebb költséggel és rövidebb idő alatt; b) csekély előkészülettel minden nyel­ven, melly diák betűkkel iratik, sőt a’ földnek minden más nyelvein; végre c) korlátlan számmal szolgáltathatnának. E’ már neh­ány tized óta a’ leghiresb könyvnyomtató és betű­öntő intézetektől és tudósoktól Európában hasonlóul próbált találmány a’ választott út és bonyolódott eszközök miatt a’ reá költött nagy sommák mellett sem létethetett közhasz­núvá; ezen czél elérésére, t. i..,teljesen elsült, minden tekin­tetben használható és a’ metszetteket tökéletesen kipótoló térképeket vagy földabroszokat készíteni,­ még sem sikerült, ’s azt az érdemteljes hires könyvnyomtatók: Hans Basel­ben, Breitkopf Lipcsében 1778, és Didó Párisban 1827 csak résznyire fejtették meg, ’s ismét föl kelle vele hagyni. Hasonló költséges próbák tétettek nehány év óta felsőbb ger­jesztésre Ausztriában is, a­­nélkül hogy czél éretett volna. A sokféleket tett, drágán vásárlóit és ezen próbáknál erő­­ködve szerzett tapasztalások az alulirtat végre képessé tevőké­n­n­ny tulajdonképeni, minden korábbi tervektől és másoknak fölhagyott próbáitól egészen eltávozó bánásmódot fölfedezni, mellynek alkalmazásától függ egyedül minden könyvnyomta­tásnál a’ kivánt kimenetel. Minthogy már a’ fölfedezett bánásmód a’ dologh­oz-értők’ ítélete szerint: 1. új , 2. tulajdonképeni, 3. minden helylei­­rási (topographiai) abroszok’, posta- és utabroszok’, iskolai és tartományabroszok’ készítésére , mint a’ már B­er­mann J. és fia’ m­űkereskedésében Bécsben előmutatott első lapja, egy négy lapban megjelenendő általános posta-utabro­­sza az ausztriai birodalomnak, három színnel nyomtatva, eléggé megmutatja, alkalmatos; 4. ennélfogva jövendőben illy abroszok felényivel olcsóbban készítethetnek mint mások, tehát az új bánásmódot ellenmondhatatlanul úgy kell te­kinteni, mint egy tulajdonképeni új találmányt; a’ föltaláló a’ cs. kir. ausztriai statuskormánytól kizáró szabadalmat nyert találmányára. A’ már megjelent első lapján ezen új monarchia-abrosznak a’ tulajdonképeni térkép a’ helytételekkel vörösbarna; a’ hegy­vonalak szürkék, ’s a’ hely- és országnevek feketén nyomtat­­vák, még pedig tisztán, világosan és finomul. Különösen említést érdemel az írás’jeles érthetősége, melly, mivel a’ könyvnyomtató­ intézetben minden betű ugyanazon formából öntetvén, a’ betűk fölötte szabályszerűek és egyformák , az olvasó’ szemére jótékonyan hat. E’ találmány által a’ földlei­rási előterjesztéseknek főbb feltételei, u. m.: a’ világosság, érthetőség és hibátlanság, tökéletesen eléretnek. Egy lénye­ges haszon az , hogy csekély készületekkel ez irás minden abroszhoz német, olasz, franczia, spanyol, portugál, an­gol, holland, dán, svéd, magyar, szláv, és—hol keleti be­tűk vagynak — görög, orosz, török, persa, arab stb. nyelve­ken is gyorsan, igen csekély költséggel adatik, és a’ fen­­érintett földabrosz valóság német vagy magyar, olasz, fran­czia vagy angol nyelven készítetik, mellyre Bécsben a’ kiadó­nál, Berlinben D­un­ker Eleknél, 3rajna melletti Frankfurt­ban W­i­tt­m­a­n­s Fr.-nél, Hamburgban N­o­ffm­a­n­n és C­a­m­­pénél, Lipcsében Fr­e­i­s­eh­e­r Fridriknél és München­­ben Lindau­er J.nál előfizethetni. — Ezen földabrosz négy lapban jelenik meg, és mivel már az első lap médián formá­ban készen látható, a’ második pedig sajtó alatt vagyon, ez folyó hónapban, a’ harmadik octoberben és a’ negyedik de­cemberben 1837. természetes fejér iró- és finom verm nyom­tató­ papiroson meg fog jelenni. Minthogy a’ szabadalom’ tulajdonosa hajlandó a’ találmányt

Next