Hirnök, 1838. január-december (2. évfolyam, 1-104. szám)
1838-10-18 / 84. szám
84 d. szám. A’ Hírnök kinevezések’, hivatalos tudósítások’, honi és külföldi politicalenzek’, nevezetesb esetek’, pénzkeret’, piaczi árak’, dunavízállás’ és mindennemű hirdetmények’minél gyorsabb közlésével; a’ Századunk terjedelmese political ’s rokon tudományú, u. m. statisticai, geo-és biographiai értekezésekkel, ugyszinte literatúrai, művészeti és közéletbeli jelesebb tünemények’ ismertetésével foglalatoskodnak főképen. t . . Szerkeszti s kiadja Balogfalvi Orosz »József. October’ 18. 1838. Megjelennek e’ lapok minden hétfőn és csütörtökön. Félévi előfizetés Pozsonyban házhozhordással 4 p. sz., postán borítékkal 4 fr. 144 kr. .Előfizethetni helyben a’ kiadó tulajdonosnál, sétatéren 749. sz. a., Pesten Füskúti Landerer Lajos’ könyvnyomtató intézetében, hol a’ hirdetmények ’s a’ szerkesztőséget illető egyéb közlemények is elfogadtatnak. Mindennemű nemhivatalos leveleknek és közleményeknek bérmentes beküldetése kéretik. Tartalom: Magyarország ’s Erdély. Kinevezések: pestbudai hangászegyesület; Újvidék-városi tisztújítás; E eszmélkedései a’ franczia nép- é s hirlapszellemről, amnestiáról és a spanyol körvetválasztásokról; kolozsvári, deézsi, Belső-Szolnok vármegyei és n.-szebeni hírek. Ausztria. A’ felséges Udvar Velenczében ; változások a’cs. k. hadseregnél. Nagybritannia. Az özvegy királyné Máltába, Eszterházy herczeg Bécsbe indulnak; asszonygyülekezet; radicalmozgalmak ; jamaicai és új-founlandi hírek. Francziaország. Mexicói zárvonal. Schweiz, Lajos-Tapoleon útlevelet kap; hadkészületek Francziaország ellen. Spanyolország. A’ külföldiek’ veszedelmes állása ; hadmozdulatok. Portugália. A’ király’ növekedő népszerűsége; cortesválasztások. Oroszország. Lengyel ifjak’ elfogatása. Amerika. A’megbüvölt ország. Elegy. Hirdetések. I?I.i gyár ország és Erdély. ( cs.sáp. kir. Felsege Mattyassovszky Jánosnak magyar kir. udv. kamarai tanácsossá lett előlépetése által megürült valóságos titoknoksággal Specz Antalt, eddigelő a' mm. magyar kir. udv. Kamara’ számfeletti 's elölülői titoknokát, méltóztatott kegyelmesen felruházni. ( cs. ’s ap. kir. Felsége Linyl Arnold körmöczbányai hatalmnokot tajovai hutakmnokká; az ekkor megürült körmöczbányai hutakrnokságra pedig Bálasovics Antalt, a selmeczi kamar. próbasóhivatal’ írnokát, méltóztatott kegyelmesen kinevezni. Arm. magyar kir. udv. Kamara Lieb Mihályt, a munkácsi sóhivatal’ ellenőrjét, ungvári k., sóbeszedővé;— Halavats Elek bártfai ellenőrködő sómázsamestert pedig a’ munkácsi sóhivatal' elenőrjévé nevezte ki. Ő cs. ’s op. kir. Felsége Meirhoffer Pálnak, a' politicai alapítványok’ győri fiókpénztára beszedőjének, az általa tett hasznos és hű szolgálatokért legfelsőbb tetszését kegyelmesen tudtára adatni parancsolta. (Priv. tudj .) cs. 's ap. kir. Felsége Bezy Lászlót, a’ budai kamar. főfizetőhivatal’ pénztári tisztjét, egész fizetésének évdijképeii meghagyásával kegyelmesen nyugalmazni méltóztatott. Ő cs. ’s ap. kir.. Felsége Brixenből f. é. sept. 21. költ legmagasb határozata szerint Popovics Vazul (Basilius) nagyludasig, nem egyesült plebánust, legkegyelmesebben tekintetbe vévén sokévi lelkészi érdemeit, közép szalagon függő arany érdempénzzel megajándékozni méltóztatott. (W. Z. Pozsonyban a' szüret f. b. 13kán kezdődik, 14., 15. és Zfikán esős idő volt 's azért a' szüret felette szomorú; ma azonban (17.) nagyon kellemetes nap kecsegteti a’ szüreteinket. — Szomszéd hegységekben u. m. Sz.-Györgyön, Bazinban, llécsén a’szüret lékén kezdődik. Pozsony, oct. 16. Ita a’ Hírnök 78. számában közlött czikkely’ írója Árpád megfenekléséről a’ mostani alacsony vízállás mellett némi kedvetlenséget láttat, ezt igen természetesnek tartom, minthogy akármelly utasnak sem esik ínyére, ha útjában akadályokra talál. Mivel azonban néhány álításai, hihetőleg a szükséges nyomozás’ hiányában, igazságon nem egészen épülnek, kötelességemben áll, azokhoz emez igazolásokat ragasztanom. A’ kapitány’ felelete minden esetre roszul értetett, mert ez nem mondhatott egyebet, mint hogy , ha a’ hajó 24 óra alatt meg nem szabadul, akkor ő az utasok' továbbviteléről másképen köteles gondoskodni *). Alaptalan azon állítás, hogy a' hajó túlterhelve volt, mit az utas meg sem ítélhet (?); az igazgatóság’jegyzőkönyvei bebizonyíthatják , hogy a' különben sem mélyen járó hajó harmadrésznyire sem volt megterhelve a’ szokotthoz képest. Midőn a’ kapitány, szünetnélküli dolgoztatás után, az első nap’ délutánján szabadulási reményét elveszté, Pozsonyba egy dereglyéért küldött, mellyre kirakodhassék; s ezen dereglye éjjeli 1 órakor a' hajóhoz megérkezett. Szinte az utasok’ továbbszállítására 27 kocsi állott ,reggel a’ parton. 4 utas egy kocsin Pestre ment, 6 utas és 26 kocsi Pozsonyba visszatértek, a’ többi utazó a’ hajón maradt’s Pestre szállíttatott. Az érintett czikkely végén támasztott kérdés helytelen, mert nem létez olly törvény , melly szerint akár száraz akár vizi utazásoknál az elemek vagy más nem vétkes esetek által okozott akadályok és késedelmek miatt méltányosan követeléseket tenni lehessen*). Colloseus K. a dunagőzhajózási társaság’ pozsonyi ügyviselője. Budapest, oct. 13. A’szüretnek már jobbadlán vége fővárosinkban, ’s a’ termett minőségben meglehetősnek’s több hegyen jónak mondják, mit minden esetre kárpótlásnak tekinthetni a’mennyiségben tapasztalt veszteségért. Az egész szüretet legkedvezőbb idő kellemesíté , ’s mégis olly csöndesen, olly holtan ment véghez az egész, hogy a’ szüretelő napszámosokon kívül inas alig tudná az egyébkint olly vidámul megülni szokott gazdasági ünnepély’ beköszöntését. Való ugyan, hogy az 1831 ki gyászos emlékű epegörcs óta nem láttunk a’ régiekhez hasonló gig szüretet, de illy komorra, minő az idei volt, nem igen emlékezhetni, mit alkalmasint az árvíz’még mindig érezhető nyomasztó következményinek kell tulajdonítani. — A’ budai vízivárosi házak’ ára mindjárt az állandó hid’ építése első komolyabb megpendítésekor emelkedni kezde, most pedig, a’ szerződés’ megkötése után, majd hihetlen magasságra szökkent; így például egyházért, közel azon helyhez , hol a’, hidat építni szándék , tiz ezer forinttal ígérnek most többet mint a’ tulajdonostul tavaly kivánt ár volt, 's ő meg igy sem adja, tudván, hogy az építés’ megkezdése, bor a’ házak’ becse azon vidékén még inkább emelkedni fog. Ennek következtében több lakos már előre néhány évi szerződésre lépett szállása iránt a’ háztulajdonosokkal, mivel a’ házak’ becsének emelkedése minden esetre magasbra fogja rugtatni a’ lakbért, melly eddig a’ nyilványos terhek’ lerovása után a’ külvárosban igen silányul gyümölcsözteté a’ házakban heverő tőkét. A’ magasb lakbér hihetőleg több szükséges szépítést eszközlend a’ Vízivárosban, mik közt, mint mondják, első helyet foglaland a’négyszegű kövekből építendő járda, mellynek hiánya olly rendkívül érezhető. (Járj A’ pestbudai hangász-egyesület’ kormányzó biztoságának f. 1838. évre sept. 30-án költ jelentése szerint, a’ szép és hasznos’ előmozdítására czélzó e’ jeles intézetnek állapodja következő: pártfogó, amell. Cziráki és Dienesfalvi gr. Cziráky Antal arany gyapjas vitéz, országbíró ’stb. ő excja; elnök m. Tolnai gr .Festetics Leo; alelnök Lindenaui Trexler Vilmos Antal; titoknok Málray Gábor; nagy tanács 40 tagból; kormányzó biztosság, elnök, alelnök, titoknok ’s pénztárnokon kívül 12 tagból; művészeti biztosság; hangászkari ügyelők; pénztári, gazdasági, jutalomosztó , szegényi ’s nyugpénz-intézeti, tánczvigalmi biztosságok, ’s terembiztosok műelőadások alatt. Az egyesület’jövedelme 1837 ig évben 2860 p. ft. 36 kr., kiadása 2672 ft. 33 kr. volt, pénztári maradék 188 ft. 3 kr. E’ f. évben a’ fizető tagok’ száma 217 tel, ’s az egyesület’ jövedelme 997 p. 1’L 58 kral keresbedett. Számos bútorok, hangszerek és hangműveken kívül, a’ 21k hangászati év’ elejétől kezdve, ajándékoztak az egyesületnek: néhai Seeber K. 4 aranyat. Szerfjei N. J. arad városi tanácsnok 2 aranyat; Ullmutn L. Trencsin megyei főjegyző 1 aranyat; Festetics Leo gr. különféle czélokra 24 ft., egy hirdetmény’ ’s oklevél’költségét; Hungvitz Henrik gr. Morvaországból 20 ft., Apachai Gratovszky Athanáz 20 ft., Eszterházy Pál hg. 50 L. Laicsák Ferencz püspök 100 f., Eötvös Fer. helytart. titok, évenkint 20 f., Szergej János 2 f., Eszterházy Pál hg. 5 f. Ígértek. Emerting K. 150 f. engedett át. Károlyi István az egyesületi irományok’ingyen nyomtatását ajánló. Hangműtár’alapítására, aláírás’ útján, adakoztak: nm. Czirákis Antal gr. 25 f., Festetics Leo gr. 100 f., Trexler A. 5 L, Rosly A. 5 f., Verlasen D. 5 f., Eötvös Fer. 5 fr., Szekrényesiy J. 2 f., Neuhofer J. 5 f., Kramerlauf A. 1 f., Szekrényessy E. .2 f., Petz K. 1 f., Putschick K. 2 f., Clauer J. K. 1 f., Helm F. 1 f., Sebastian F. 2 f., Stampfl F. 1 f., Neefle IL 2 f., Winkler K. A. 1 f., Itaics .1. 2 f., Mátrais G. 5 f., Rössler J. 1 f., névtelen 7 f., Bretfeld E. 5 f., Kiringer M. 5 f., Mailách K. gr. 4 f.; igértetett még 10 f. mind p.Újvidék szabad kir. városnak f. é. October' 3dik ’s következett napjain Groszschmid János kir. tanácsos’, mint illető királyi biztos elnöksége alatt tartatott tisztújítása következő renddel ment véghez: Főbiró leli: Körber János ‘stb.; polgármester: Láng Ferencz; kapitány: Kamber János 'stb.; tanácsbeli: Sztojanrovics Illés; rend. ügyész : Jovschics Gergely; actuarius: Schillics Péter; alszámvevő: Georgius Sándor; adószedő: Fleischer György; pénztári segéd: Ivanovics Antal; árvák gondviselője: Szaromda Péter; úrbéri pénztárhivatal’ ellenőrje: Lauschin Tamás ; szószóló: Popovics Szabbás; választott közönség’ tagjai: Sadhl Ferencz,eidl Wenczel, Soppron András, Király János, Hirschhorn Jakab, Joannovics Péter, Dimitrievics György, Trandaphil János, Krszta-Silics János, Gyokarics János, Neuszinger János, Nákó Sándor, Athanaczkovics János. A’ nyitrai installatiohoz pótlólag még ezen elkésett részlettudósítást adhatjuk. E’ fényes ünnepély’ alkalmával, jelesül sept. 18 dikán, művészektől és műkedvelőktől egy hangászati academia tartatott, mellynek jövedelme, miután a’ költségek tönkintes, emberbaráti aláírások által fedeztettek, 316 p. forintban telt. Uzovics Sándor táblabiró ur által , kinek fáradozásai hozók e’ hangversenyt leginkább létre, a’ budapesti segély osztó biztosságnak a’ két főváros’ és Esztergom’ vizkárvallotti’ javára már átadatott. A’ működött hölgyek’ és urak’ nevei: Zerdahelyi Mária aszszonyság klaviron, Schodel és Sterek Fanni kisassz. énekben, Balogh Lőrincz ur hegedűn, Romsz és Cristelli urak énekben, Zahoransky, Gábori, Lieszkovszky és Ripelli urak fuvolyák, hegedűn, gitáron és filharmonicán, végreParányi ur klaviron, ki úgy is mint magányjátszó, úgy is mint kisérő és igazgató az egésznek igen sikerült kivitelében lényegi hatással volt. A" nagy számmal felsereglett, minden rendű hallgató közönség köz tetszéssel jutalmazó a’ nemes vállalatot, melly egy újabb bizonyítványa,annak, milly szépen párosul a’ művészet’ bájai iránti érzék a’ jótkonysággal, szenvedő embertársaink’ kényeinek letörlésére! Tallós, oct. 15. Párisi tudósítások szerint ott, ismét történtek elfogatások két lázasztó irat’ nyomtatása miatt; de ezen iratok különben nem tesznek tetemes hatást.Parisban, mellynek szegényebb polgárai és közmunkási a’ júliusi zendülés óta kevés fogékonyságot mutatnak illyes felingerlések iránt, s nincs semmi kedvük feláldozni magokat néhány szerencsevadászért s úgy nevezett szabadságapostolért, kik, renyhék vagy büszkék kenyerüket munka és szorgalom által keresni, revolutiokra bujtanak, hogy azok’ alkalmával a’ zavarosban halásszanak *s magoknak hivatalokat, díszjeleket, méltóságokat szerezzenek. Egy Perrier kalmárgő-je, egy * Thiers haszonlesése, egy Barthe keménysége ’s többelyének eléggé megmutaták az alsóbb osztályoknak, mit várhatnak olly emberektől, kiket egy revolutio, mellynek ők csak távol szemlélői voltak, hirtelen felemel ’s alacsony állásukból hatalomra juttat. Illy tapasztalások után a’ párisi köznépben lakó józan esz megóvja azt most már olly izgatások befolyásától, mellyek élénk képzelődéséhez intéztetvék, ’s mi feledheti az sem Constant Benjáminnak ’s Lafayettenek végszavait, mellyekben ezek a júliusi revolutiot „véres ala.+o. koskodás“-nak nevezék, sem I^gfitte-nak nyilván kijelentett fájdalmát azon , hogy ő elég könnyen hivő volt, a júliusi revolutiot a’ népboldogság hajnala gyanánt üdvözleni. — Még kevesb hatással bírnak e’ hajtogató iratok a’ vagyonosabb párisi polgárra, ki erkölcsi apathiájában most egészen a’ kereskedőtt és műszorgalmi érdekeknek elés semmire sincs nagyobb gondja, mint kamatpapirosainak becsére, mellyet egy lázadás csupán csökkenthetne. Ez tehát egészen felhagyott a’ lázadási eszmékkel, reggel pongyolájába burkolva, cigarra szájában, néz ki az ablakon; délután, könnyebb emésztésre, egy sétát tesz; este pedig a' színházba vagy valamellyik kávéházba megy ’s itt a’ napi történetekről igazi apróságszellemmel vitatkozik, néha kelletinél többet is beszél, de mindig nyugalommal, minden felindulás nélkül, mert ekkor el kellene egykét pillanatra kamatjairól vagy részvényeiről feledkezni, mit pedig a’ világért sem teszem Nevetséges hiúsággal ’s fitogatással hirdeti hazafiságát, mellynek azonban egy fillért sem áldoz fel, gúnyolja a’ czimeket és rendjeleket, de csak addig mig neki nincs, ’s ezt különösen az írókról és exkövetekről kell érteni, kik minden álhazafiságok mellett is mindenkor készek, hónak’ bármelly szabadságát pénzért, hivatalért s rendeken feláldozni. E’ néposztálynak sokáig kedvencz lapja vala a’ Constitutionnel, mi azonban már nincs úgy, mert pártosság és személyességek miatt e lap is minden tekintetét elvesztette , úgy annyira, hogy egy ügyvéd, kinek egy házmestert kelle védenie azért, hogy ez egy hazatérő házlakosnak este az ajtót ki nem nyitó, védelmet azon okra építé, mivel, úgy mond, a’ házmester a’ Constitutionnekt olvastában unalomból elaludt. — Most ezen osztály’ nagyobb része a’ Siécle-t olvassa, melly magát egy lassan haladó reformot ja való, korszerű irányzat által tünteti ki. A’ Temps is kedvelt lap a’ középosztály’ egy részénél, de csak annál, melly Thiers ur’ pártnézeteit azon szolgai alázattal veszi oraculumok gyanánt, mellyel az igazhitű török szultánja ferm ónjait szokta. — Mi a’ többször rebesgetett közbocsánatot (amnestiát) illeti, ez aligha létre jövend, mivel a’ mostani franczia kormányemberek sokkal szűkkeblűbbek, hogysem ezen, az ész, politica és emberiség által javalt rendszabást elhatározni mernék, ‘s azt hiszik, hogy a nemzet’ szívét némi alakoskodások által sokkal olcsóbban is megnyerhetik. Azért némellykor néhány tanuló által a’ marseilaiset énekeltetik, a’ Moniteurben egy Sebweizzal lehető összeütközést emlegettetnek, magaslelkű *3 Hogy a’ kapitány csak ezt mondhatta, azt Colloseus úr, ki a’ hajón jelen nem volt, csak sejdítheti; ellenben hogy számos és teljeshitelts utazók a’ Hírnökben mondottakat a’ kapitánynak tulajdon szójából hallották, bizton állíthatja . «’ szerk. Elemi akadályokról nem volt itt szó, hanem a’ kapitány’ válaszáról. Még igen ritkán hirdették lapjaink a’ gőzhajók’ fenakadásait, noha azok sűrűn és már párosan is történnek. A’ szerit.