Hirnök, 1839. január-december (3. évfolyam, 1-104. szám)
1839-04-08 / 28. szám
3 ° dik szám. Szerkeszti ’s kiadja Balásfalvi Úr Április’ ». 1839. A’ Hírnök kinevezések’, hivatalos tudósítások’, honi és külföldi politicai hírek’, mindennemű statisticai adatok’, pénzkelet’, piaczi árak’, dunavizallás’ és mindenféle hirdetmények’ minél gyorsabb közlésével:__a’ Századunk terjedelmesb politicai ’s rokon tudományi értekezésekkel, ugyszinte literatúrai, művészeti és közéletbeli jelesebb tünemények’, találmányok és intézetek’ ismertetésével foglalkoznak föképen. Megjelennek c’ lapok minden hétfőn és csütörtökön. Félévi előfizetés Pozsonyban házhozhordással 4 p. sz., postán borítékkal 4 fl. 24 kr. Előfizethetni helyben a’ kiadó tulajdonosnál, sétatéren 740. sz. a., Pesten Füskúti Landerer Lajosnál, kinél a’ hirdetmények ’s a’ szerkesztőséget illető egyéb közlemények is elfogadtatnak. Minden nemhivatalos leveleknek és közleményeknek bérmentes beküldetése kéretik. T a r t a I0 m. Magyarország. Kinevezések: fővárosi levél; honi gazdasági egyesület; esztergomi, debreczeni’s kun-sz.-miklósi tudósítások; m. tud. társaság. Ausztria. Nagybritannia. A’ manchesteri kereskedőkamara’ végzései; Izland és a’ ministerium. Francziaország. A’ ministeri crisis folyvást tart; meghasonlás Thiers és Soult között; hírek Algírból és Oranból. 13 palig 010rszág. Zariategui és Elio generálok ismét parancsnokságot kapnak; fővárosi és határszéli tudósítások. Németország. Az orosz trónörökös’ útja; müncheni, hannoverai és frankfurti hitek. Belgium. A’ londoni szerződést a belga tárnics is tetemes többséggel elfogadja. Elegy. Hírlapi szemle. Hirdetések. Magyarország. ( cs. ’s ap. kir. Felsége Cziráki és Dienesfalvai gróf Cziráki Antal országos saját status- és conferent.-ministerré;— Székhelyi Mandth György status- és conferent.tanácsost pedig országbirájává méltóztatott kegyelmesen kinevezni. (Priv. tud.) , Buda, april. 4. Húsvéti ünnepeinkre derült és mosolygott ’s ezerenkint csalta föl magához a’ Gellérthegy’ tetején sugárzó nap ikervárosunk’ különféle rendű lakosit, illyne,zajos husvét-hétfői ünnepre alig emlékezünk. Feltűnő volt a’ hullámzó tömeg között az idegen honból érkezett mindenféle kézműves legények’ száma, kiket munkakeresés’ vagy inkább haszonvágy’ ösztöne idején korán hozott városunkba. Aligha mégis sok mulatozott jókedvű meg nem bánja gellérthegyi emauzát, mert az alkonyat felé különösen meghidegült légkör számosak’ meghűlését vonható maga után; annyival inkább, mert a’ vigadók’ nagy része, inkább mint nem, tavasziasan sőt nyáriasan volt öltözködve. Előkövete volt e’ hűs alkony a’ másod- é s harmadnapi zivatarnak, melly ismét visszahozd nyakunkra a’már enyészettnek vélt telet. Vidékünket majdnem lábnyi hó borítja, ’s az ébredésnek indult természet szunnyadásba, az ikervárosunk beli építkezési hangyaszorgalom pedig veszteglésbe hanyatlott vissza. Beszélik, hogy hidunkat rövid nap múlva kiszedendik, nem ugyan az idő miatt, hanem hogy erősebb, megválogatottabb ep fából készítsek gerendáit, melylyeknek tartósságában , a’ minapi leszakadás’ veszélyes esete’ következtében, semmi bizodalom nincs. Kétszeresen újul meg tehát az állandó hid’ létrehozatásának óhajtása, ’s alig hiszek valakit a’ testvérvárosból, ki azt minél előbbre ne kívánná; csak a' kivitel’ minőségében különböznek a’ vélemények. Meglepő egy budai sülőmesternek közelebb a’ amélt, Helytartó - Tanácshoz benyújtott ’s általa illő ügyelem szerinti tárgyalás végett a’ két városhoz átküldött abbeli javaslata, mint lehetne az álló-ludat 10—12 esztendő’ lefolyta alatt minden adósságcsinálás nélkül fölépítni, úgy, hogy ezen esztendők’ elfolytával a’ hid egyszersmind a’ nemzet’ szabad tulajdona legyen, 's a’ rajta járók-kelők hidvámot fizetni ne tartozzanak. Terve szerint következő volna a’ kivitel: Szedessék a’ most fenálló hajóhidtól a’ törvény’ értelmében mindenki által fizetendő, és Sin a b.’ számítása szerint megállapított vám; ez az időközbeni tőkék’ ’s kamatok’ kamatjaival együtt 4—11 esztendő múlva megadja az építésre szükséges pénzmennyiséget; ekkor hozzá foghatni az építéshez, ’s a’ hid 4—5 esztendő múlva állhat; azontúl egy esztendei hidvámjövedelmet tartozási ’s felügyeleti költségekre szolgálandó pénzalapul lehet fordítani; ’3 igy 12 év’ lefolyása után nemzeti szabad hidunk lesz. — Mennyiben helyes a’ tervező’ számítása, nem tudom; de ha a’ 12 évhez még tizenkettőt kellene is toldanunk, 24 és 97 esztendő közt csakugyan nagy különbség van ! A’ honi gazdasági egyesület’ kormányzó választottságának i. e. mart. 20 és 28án tartott üléseiben többek közt következő határozatok keletkeztek: a) Az utóbbi közgyűlés’ határozata" foganatosításául, miszerint az állattenyésztő osztály két alosztállyá különíttetett, ezek életbe hozattak. b) A’ budai szőlőiskola, tulajdonosának 1836dik évben Schams Ferencz úrral kötött szerződése’ értelmében, az egyesület’ keblébe fogadtatván, ezen birtok’ örökítéséül lépések fognak létezni, c) Az egyesület’ örökítéséül újabb alapítványok keletkeztek, d) Köszönettel fogadtatván Csapó Dániel alelnök úrnak a’ Gazdasági Tudósításokban leírt, ’s a’ gyűlés előtt bemutatott rajfogó-kosara, ez addig is, mig az egyesület mintagyűjteményt nyitand, a’ titoknok’ gondviselésére bízatott. e) Egy tüzellenes házfedél’, ’s több szinte beküldött fedéltégla’ czélszerűségének megvizsgálásául bizottság neveztetett ki. f) A’ dunántúli megyékben kiv. jelentések szerint többféle cséperőmű létezvén, ezek’ megszemléléséül ’s egybehasonlításául szinte bizottság küldetett ki; a’legczélszerűbbnek leírása annak idején a’ Gazd. Tudósításokban közzé fog tétetni, gy Névtelennek f. e. jun. 1 jén kihirdetett jutalomkérdés’ ügyében a’ titoknokhoz intézett javaslata alkalmat nyújtott annak kinyilatkoztatásául, hogy névtelen szerzőktől keletkezett iratokat az egyesület nem fogad el. — Az egyesület’ júniusi munkálkodásai még a’ m. e. november’ ifikén tartott közgyűlésen ekkép soroztatták el: Lóverseny lesz: 1) június’ 2kán (vasárnap) délután , 2dik jun. fiken délután, 3dik jun. 8kán délután; állatmutatás jun. okán ’s 4kén; paraszt kanezacsikók’ jutalmaztatása: jun. 4dikén; lóárverés: jun. fikén és 7ken ; az egyesület’közgyűlése : jun. 3dikán reggeli 10 órakor a’ n. casinoban fog tartatni, mellyet május’ 27től kezdve több választottsági ülés előzend meg. Ezek’ folytában a’ versenydijak’ alapítói ’s részes tagok tisztelettel kéretnek, hogy illetményeiket legfölebb junius’ elejéig az egyesület’ illető pénztáraiba lefizetni szíveskedjenek. Esztergom, mart. 23. Nálunk már több nap óta nagy készületekkel foglalatosult országunk’ herczeg-primása Kopácsi József’ ünnepélyes beiktatására, melly rendkívüli lénnyel menend véghez jövő májusban. A’mart. Inkán Uzovics János m. kir. helytartósági tanácsos és Esztergom megyei főspányhelyettes’ elnöksége alatt tartatott megyei közgyülésen húsznál több tagú küldöttség neveztetek ki, melly a’ főispányhelyettes* személyes vezérlete alatt menend húsvétim Veszprémben herczegségét üdvözleni. E’ küldöttséghez járulaml még az esztergomi káptalantól ’s érsekmegyétől 8 tag ’s egyéb karok , úgy hogy husvétkor mintegy 40 tagú küldöttség fog megjelenni Veszprémben. Debreczen, mart. 19. A’ debreczeni ref. collegiumbeli tanuló ifjúság’ Félévi köz vizsgáltatása f. hadik ’s következő hét napjain tartatott. A’ felsőbb tudományok’ hallgatói 546tan voltak; az alsó iskolák’ növendékei: az 5 nemzetiben 1144en, a’ fi latinban 450en, ’s ezek közt 121 olly szegényebb sorsú, kik a’felsőbb tudományok’ hallgatói közül tenni szokott kevés szolgálatokért részint ezektől, részint az iskolától ingyen veszik élelmüket, azonfelül a’ jó igyekezetnek évenkint nevezetes könyv- és ruhabeli segedelmet is nyernek ugyancsak az iskola’ pénztárából. Összes szám 1640. Kun.-Sz.-Miklós, mart. 27. Azoknak vigasztalására, kik a’ Jelenkor 24. számában hiresztelt Liliom János-féle újra Szegszárdról is megszökött haramia-csoportnak újabb rablásaitól tarthattak, jelentjük, hogy a’ mostanában dúló gonoszok’ egyik legj obbikét Liliom Jancsit, harmadmagával, egy szabad-szállási tanyán, a’ fogásra vállalkozott emberek, egyiket ugyan halva, kettejét pedig, úgymint Liliomot és egyik czimboráját élve mart. 25kei délutáni 3 órától 7ig tartó harcz után szerencsésen megfogták. Ezen diadalos viadalnak története ez: Liliom Földvár körül átjővén egy dereglyén a’ Dunán, hol kocsin hol gyalog harmadmagával utóbb egy szabadszállási tanyára érkezék, hol ők ettek és boroztak, — majd ismét odább álltak Szabadszállás városa’ Balázsi pusztájára; hol egy kitünőbb majorba érvén, folyvást embernyúzás-ijesztgetés alatt mindent kedvükre tettek. Azalatt azon becsületes tanyás, kinél először megfordultak, hirt adott Szabadszállásra, ’s onnan a’ pusztazó hadnagyok’ széllyelléte miatt, többnyire birtokos lakosok és csőszök puskával fölfegyverkezve kocsikon menének a’ gonoszok’ sarkába ’s egy juhász’ utasítása után csakhamar rajok akadának a’ már épen odább készülőkre. A’ gonoszok az üldöző erő’ szemlélésére a’szobába vonulának, ’s onnan lövöldözének az érkeztekre golyóbisokkal, a’ fogók pedig csak seréttel— mindkét részről czéltalanul, mígnem egyik lator azon vakmerőségre vetemednék, hogy egy két csövű és két egyszerű puskával fegyverkezve szinte a’ pitvarba kimenne, ’s onnan egész irányzattal négy lövést tenne, de ismét szerencsére csekély foganattal; ’s ez alatt ezet is egy puskás úgy találta, hogy mindjárt lerogyott ugyan, de mégis a’ szobába vánszoroghatott, ’s még haldokló vonatásaiban is a’ szobából ismét kilőtt. — A’ sötétség közeledvén, nehogy a’ gonoszok az éj’ fátyola alatt menekedve odább állhassanak, tanácsosnak tárták az ezalatt oda érkezett Kis-Kun kerületi egyik mezei biztos’ javaslatára a’ házat felgyújtani. ’S csak miután már a’ tető egészen leégett, jött ki az egyik fegyvertelenül, jelentve a’ magamegadást, és kérve az életének kedvezést. Míg azonban ennek kötözésével foglalkoznának , a’ még a’ szobában lévő mindig makacs Liliom újra a’ kötözőkre lőtt, ’s golyója az egyik kötöző ember’ tenyerét egészen átfúrta. De midőn már a’ harapózó tűz által az ajtók is lángba borulnának, jelenté az ablakból Liliom is maga megadását; ’s a’gyilkos fegyvereket kihányatván vele az ablakon, magát a’ megkötözött kezűt is ott, nem annyira húzták mint bujtatták ki; sőt a’ most haldokló meglőttnek is végszavai „maga megadás, és könyörgés 4k voltak; ki azonban a’ ráburkot kötélnél fogva, az ablakon keresztüli húzatás alatt, kiadá gonosz lelkét. — A’ két életben maradt lator, Szabadszálláson kikötve, most várja a’ nemes Jász-Kún kerületek’ rögtönitélő törvényszékétől halálos büntetését. A’ m. tud. társaság f. évi martius’ükén tartott kisgyűlésében I. néhai Harcát Endre r. t. feletti emlékbeszéd’ készítésére Döbrentei Gábor r. tagot választotta. II. Vállas Antal r. tag’értekezését a’ napfogyatkozásokról Győry Sándor r. t. ajánlatára a’ Tudománytárba felvétetni határozta. 111. Egy philosophiai értekezésnek bírálót rendelt. IV. Két szépliteraturai munkát, a’ bírálók’ véleményeinek következésében, nyomtatástól elmozdított. V. Könyvtára e’ következő ajándékokkal növekedett: a) Beöthy Zsigmondnél: Csáb, dráma négy szakaszban, Pest, 1839. b) Röczey Dánieltől, egy 1629liki (Damonkos Madarász Mártontól) ’s egy 1648 ascetai magyar munka, mindketteje czím nélkül; továbbá: sérelmes lelkeket gyógyító Balzsamom, mellyet belga nyelvből magyar nyelvre fordított Szokolyai István. Debreczen, 1741. b) Szalay Imre r. tagtól: Halotti emlékszó Zichy József felett. d) Egy névtelentől: Tünemény. Budán, 1839. 7 . Ausztria. Miután, ellenére a’ cs. kir. szab. Wiener Zeitungban többször közzé tett ’s a’ hivatal- és állomási helyeken folyv ist kifüggesztett rendtartási szabályoknak, mellyek a’ Ferdinánd-éjszaki vasúton pályázókra nézve minden szerencsétlenségek’ elkerülésére hozattak, mégis f. h. ápr. 1jén a’ beutazás’ alkalmával Wagramból S Bécsbe, egy kézműves, a’ conductor 's utitársai’nyomos»vasaira nem ügyelve, minden rend és Hiedelem ellen ülésére állott, ezáltal a’ súlyegyént elveszte ’s lezuhanva gondatlanságának áldozatjavl jön: ismételve kénytelen az igazgatóság az érdemes közönséget ezen rendszabályokra figyelmeztetni, hogy az illy szánakozásra méltó szerencsétlenségeknek eleje vétessék. A’ manchesteri kereskedőkamarának Wood William György esq. elnöksége alatt legközelebb tartatott gyűlésében következő határozatok fogadtattak el: „Végeztetett, hogy a’ királynéé felsége által Ausztriával ’s Törökországgal kötött kereskedési szerződések olly rendszabályok, mellyek ezen ország’ jóváhagyását megérdemlik, mivel azok e’ hatalmasságokkal tartós barátságral kinézést biztosítanak ’s olly alapokon nyugosznak, mellyek e’ hatalmasságok’ jobbágyaival’ kereskedési összeköttetéseknek előrehaladó kifejtését ígérik; — hogy azonfelül e’szerződések jól elintéznek Európában a’ békét megalapítani; — hogy a’kereskedőkamara’ igazgatói, ezen alapokra támaszkodván, kívánják, e’ szerződések iránt megelégedésüket kifejezni, és a’három ország’ t. i. Nagybritannia’, Ausztria’és Törökország’ statusférj fiainak , kik felvilágosodott nézeteik és belátó igyekezeteik által ama’ most már népjogszerű erővel bíró szerződéseket eszközlötték ’s megkötötték, köszöneteket nyilványítani; — végeztetett, hogy a’ jelen határozatok’ másolatai az elnök által ő felsége’első kincstárnokának ( Melbourne, lordnak), a‘ külügyi státustitoknoknak, a’ kereskedőkamarák’ elnökeinek, Ausztria’és a’magas porta’ követeinek megküldessenek.“ Aláírva: Wood W. G. elnök. Az alsóház’mart. 22kei ülésében mindjárt John Russell lord kezde szólani. Kinyilatkoztató, a’ lordoknak tegnapi ülésükben hozott ’s a’ kormányra nézve határozottan ellenséges végzésére hivatkozva, hogy a’ húsvéti ünnepek után alkalmat adand a’ háznak, a’jelenleg Izlandra nézve fenálló kormányrendszerről ítélhetni. „A’ lordoktól kirendelt biztosság’feladata — jegyző meg Russell lord — 's azon körülmény, hogy a’ megvizsgálás 1836tól kezdődik, azon nézetet ébreszthetné, mintha a’ végrehajtó hatalmat Izlandban ama’ ház’ külön biztosságának akarnák átadni. Nekem úgy tetszik, hogy a’ lordok’ végzése által kiváltképen a’ korona’ legfontosabb jogainak egyike, a’ kegyelemjog, létetett kérdésbe, tanuk lévén a’ biztosság előtt kihallgatandók annak gyakorlata iránt. Mindenek előtt e’ kérdésnél azon megfontolás jó tekintetbe, hogy senki sem veheti át a’ helytartóságot Izlandban, hanem ha bizonyosan tudja, valljon az alsó ház azon elveket, mellyek 1835 óta vezérelték a’ kormányt Izlandban, fen akarja e tartani vagy velök felhagyni. (Dörgő tetszés.) Melbourne lordnak külön időkbeli nyilatkozásaihoz képest, különösen tekintvén azon határozott állítását, hogy helyét meg tartandja, valamig az alsó ház’ bizodalmát bírja (tetszés), kötelességemnek tartom, határozatot eszközölni az iránt, valljon hiv akar e maradni a’ ház azon elvekhez, mellyek szerint Izland eddig elő kormányoztatott. Több okok akadályozók bizonyos törvényhozói rendszabályok’ létesítését. Nyíltan elismerem, hogy olly rendszabályokat, mellyeket kor- és czélszerűeknek tartünk, a parlamentben nem eszközölhettünk ki. De egyik ház’ gyámolításával (halljuk, halljuk!) ’s a’ másik’ türelmével képesek valónk Izlandot úgy kormányozni, hogy boldogsága biztosíttatott általunk. (Dörgő tetszés.) Ezen indítóokok arra határoznak engemet, hogy nyíltan kérdjem a’ házat, fel akarja e hatalmazni nemes barátomat, bortescue lordot, az eddig élő Izlandban követet rendszer’ megtartására. A’ nemes lord megtartandja azt, ha a’ház jóváhagyja; ha pedig a’ház ellenkezőt találna határozni, ha más elveket kivárnia, akkor csak egy marad nekünk hátra: más kezekbe adni át a’ köz ügyek’igazgatását.“ London, mart. 23. A’ conservativ párt nagy reménységben van, hogy a’ Melbourne-ministerium az alsó ház’ birodalmi szavazatára hivatkozó próbálatával felsülend. A’ Times igy ír: ,.Az alsó ház’ tegnapi eseményei után várható ai, hogy Anglia tehetetlen embereknek egész dibdált gyülevészcsoportjától meg fog menekedni.“ A’ Standard következő részletest közleményt ad: ,,Russell John lord’ tegnapi nyilatkozása eredménye volt egy ministergyűlésnek, melyben — mint halljuk — azonnali lemondásuk’ kérdése hevesen vitattaték. John lord’ nyilatkozása e’ szerint előpostájául tekinthető a’ hivatalhozi kapaszkodás’ végerőködésének. A’ belügyi statustitoknak ezúttal a’ felsőház’ azon végzésére támaszkodik, melly az utóbbi négy év alatt Izlandban elkövetett vétségek állapotának megvizsgáltatását tárgyazza, ’s mellyet Russell J. lord, Melbourne’ példájára, gáncsolás’ szavazatának magyaráza. Már most, ha az gáncsolás’ szavazata volt, az angol alkotmány szerint a’ ministerek csak egy utat választhatnak, t. i. a’ lemondást. A’ ministerek, kiket lelkismeretök nyugtalanít, sejtik, hogy a’ vizsgálat ez esetben elitéléshez hasonlítana; azért most orgánumjok az alsóházban a’ megelőzést akarja játszani ’s bizodalmi szavazatra hivatkozik, melly ama’ vizsgálat’ lehető eredményeit előre neutralizálja. Valljon megegyeztethető e ez az anyagi, vagy csak a’ formaszerinti igazságszolgáltatással is? Melbourne lord reménységet táplál az alsó ház’ olly szavazatára, melly Izlandban a’ hazaáruló