Hirnök, 1839. január-december (3. évfolyam, 1-104. szám)

1839-05-27 / 42. szám

Magyar h­irlapok’ heti szemléje. Május’ 13. — 19. Az Ismertetőben egy valóság’ és gyakorlat’ embere a’ tag­osztály’ legközelebbi hatásáról a’ kis birtok a nemes gazdára következő érdekes nyilatkozásokat teszen: „Valóban ezentúl több földesúr lesz ollyan egy egy helységben, kinél jobb ’s kedvezőbb állapotja lesz egy fél ház­helyes jobbágynak, kinek elegendő földről ’s leg’előről gondoskodott a’ törvény, midőn amazt — a’ maga lakhelyén — még csak egy jobbágyi telek’ birhatásából is kirekesztette. Vegyük hozzá még azt, hogy mibe kerül egy ta­gos arányító ’s elkülönöző per. A’ sok uriszék, oculata, authen­ticate, mérés, egyeztetés, szabályozás, végrehajtás, taxa ’stb. e’ mivelt század’ szelleme’ divatja szerint intézve, ’s nem fog­unk csudálkozni, ha a’ szegény kis birtoké földesúr a’ részére kisza­kasztott tagocska’ határait fanyarörömmel, ’s kényes szemmel te­kinti körül, midőn egyúttal azt is tudja, hogy a’ miért a’ közös haszonvételekről leszállíttatott, még busásan is fog fizetni, vagy ha nem tud, tüstént exequaltatni. Nem állítom én azonban, hogy az elkülönözés, avagy tagosítás káros és czéliránytalan volna, ’s idővel hasznos következéseket nem szülhetne, ’s nem szülne; va­lamint azt sem, hogy kisebb birtokban is, hasznos és jövedelm­es gazdálkodást folytatni nem lehetne, minekutána bele tanúl annak módjába a’ gazda; de tagadni senki sem fogja talán, hogy míg bele szokik, ’s fortélyait kitanulja, valóban sok tévelygésen, sok kedvetlenségen és sok szükségen kell addig állah­ergődni. Mert a’ tagosítás után kiki uj gazda, nem csak a’ mennyiben uj formájú, fekvésű ’s talán minem­űségű birtokot kapott, hanem mivel újabb el­­szerkesztetést kíván b­asoka, szóval uj birtokával uj szükségek tá­madnak, ’s a’ szónak teljes értelmében uj gazda lesz. És mi esik uj gazdának nehezebben, mint midőn épen akkor rázzák meg er­szényét irgalmatlanul, midőn az uj gazdaság’ szerbe számba sze­désére, legnagyobb szüksége volna a’ pénzre. — Azonban mind­ezeken keresztül esik a’ jámbor közbirtokos, ’s ime birtoktagja kiszakasztatik, ’s biróilag birtokába adatik. Mit tesz tehát? A’ legtöbb igy gondolkozik (mint hallani volt módom): gazdálkodom mint eddig; eddig is éltem 's ezentúl is élnem kell! De jámbor közbirtokos, ha csak ott maradsz, a’ hol voltál, úgy kár volt megsajtoltatni különben is lapos erszényedet! Úgy de hát mit te­gyen? Küszködjék ’s p­r­ó­b­á­l­g­a­s­s­o­n m­a­g­a k­á­r­á­n b­u­k­­dosni, ha csak addig is, mig a’ Gazdasági­ Egyesület által feltett jutalomkérdésre beadandó ’s igen várt munka, mind nagyobb mind kisebb birtokú gazdát, sőt azt is, ki földjét maga munkálja, útba fogja igazítani, mit kellessen elkövetni, hogy tagosbirtokát kiki czélszerüen ’s okosan használhassa, használha­tólag kezelhesse, mivelhesse minél kevesebb költséggel.­ ’stb. Az Athenaeum Hugo Victor’ Le roi s’ amuse-ának ötö­dik felvonását adja Kazinczy Gábortól fordítva, és egy uj erede­ti értekezést „Az uj philosophia, szellemvilági fejletében“ czím­­mel Szeremlei Gábortól. A’ Figyelmezőben Blair Hugo’ rhetoricai és aestheticai lecz­­kéi­t (fordítva Kis Jánostól) bírálja Szontagh Gusztáv. — Utóbb ugyanitt felbukkan ismét Jogi, („hites ügyvéd“ ezelőtt, most csak „Jogi“) és Csaplovic­­csal volt differentiáit „Ítélet alá bo­csátja.“ Meg nem állhatta egyúttal a’ jó úr, hogy nekem is en passant egy, egészen a’ Figyelmező’ szelleméhez mért rúgást ne adjon, mivel én Cs. paradoxonait azoknak akartam tekintetni a’ mik t. i. paradoxonoknak, miket eddig betűértelemben venni, ugy? megtámadni ’s körömszakadásig vitatni vagy védeni nem va­­la" szokásban. Jogi erre azt mondja, hogy én ezzel „mentalis re­­servata“-t tolok Csaplovicsra ’s őt azzal védeni akarom, minek pedig „becsületes emberek közt nincs helye“, ítélje el az olvasó, ha illyen elcsavarásoknak becsületes emberek közt van e’ helye; mert hiszen azt kívánni, hogy az irónia iróniának, a’ paródia pa­ródiának, a’ paradoxon paradoxonnak , a’ szeszély szeszélynek ’stb. vétessék ’s igy biráltassék meg, még nem annyit tesz, mint az e’ nemekben íróknak, ámbár ők a’ dolog’ és forma’ természete szerint nem mindig oda néznek is a hova ütnek, valami reser­­vata mentálisat tulajdonítani ’s ezzel őket még „védeni“ is akarni! Különben is Csaplovics úr, mint megismert tehetségű telibajnok, az én védelmemre sohasem szorult, legkevesebbé pedig illy buta vé­delemre, miilyenre engemet képesnek tartani Jogi úr elég kegyes. Még nagyobb igazolásomat jó lesz itt megmutatnom, mit értek én a’ mentális reservata alatt, ’s hogy igy igenis meg tudom választani, ki­nek lehet azt tulajdonítani, kinek nem. Jogi úr ezelőtt, mint tudva van , hites ügyvéd­nek irta magát alá a’ Figyelmezőben elszórt czikkelyeiben, ’s midőn ez azon hiedelemre bírta Csaplovicsot, hogy e’ czikkelyek’ írója csakugyan egy fiatal „ügyvéd“ azaz „advocatus“.: Íme most miképen nyilatkozik itt ez iránt maga jogi úr: „Ügyész sem vagyok, hanem csak ü­g­y­v­é­d, t. i. a’ jó ügy’ (!) védője, ki oklevelet is csak becsületért szerzettem ’stb.“ Ez már a­ teljes és tökéletes reservata mentalis, midőn az ember „hites ügyvéd“nek írja magát ’s ezt aztán incirca jó ügy’ hitelt érdemlő védelmezőjére“ magyarázza! — A’ pseudo­­nymitas kimenti itt Jogi urat, de valljon mit ítél, mit mondana a’ bit ő, ha valamelly larvatus a’ czím- és characterbitorlás ellen magát igy védené ? A’ Revéző­ben megemlítendő czikkely „ Balaton-Füred mellyhez rajz is járul. A’ Honművész’ játékszini tudósításai, mind a’ két hazából, folyvást érdekesek. A’ Társalkodóban szerelmetes két utazási czikkelyt olva­sunk, egyiket Nagy-Kőrösről Ozory Elektől, a’ másikat a’ nagy­­mihályi völgyből Kazinczy Gábortól. Halljuk az elsőt a’ nagy­kőrösi ref. egyházról ’s általában a’ magyar református lelkészek­ről: „Vasárnap a’ reggeli nyolczórai harangzúgás engem is az avult egyházba idézett. Oly kivülbelül piszkos egyházat még nem volt szerencsém látni. A’ tisztogatásnak semmi nyoma. Fellépdelt a’ lelkész az egyház’ közepén álló szószékbe, ’s rövid imáját vé­gezvén beszéde’ tárgyául a’ mai korban elterjedt vallástalanságot választá. Majd általment a’ vallástalanság’ okaira. Azonban , úgy látszik, a­ legfontosbb, legfoganatosabb gyógyszert kifejejte. E­­zen gyógyszer, melly kivált honunkban a’ reform, egyház’ beteg­ségét elűzné, a’ hallgatók’ egyházhozi szerelmeket helyreállítná, a’ magvetői v­ is lelkészi testületnek általányos reformatiója volna fia az igazat meg akarjuk vallani, lelkészeink még igen hátra vannak. Ők, a’ népnevelők, a’ legferdébb iskolai nevelést kapták, magokkal hozták azon penészes dogmákat, mellyeket ma egy józan gondolkozás és ember sem hihet. Ugyan követelhetik e lelkészeink, hogy műveltebb fér­fiaink szeressék az egyházat, mi­dőn olly régen elhallott regékkel állnak elő, ’s kiváltba még hoz­zá gondoljuk azt is, hogy előadásuk milly silány, nyelvük m­illy hibás és csömörletes. Ez utóbbit azonban az érthetőséggel mentik, melly szerint arra kell igyekeznie egy lelkésznek, hogy őt a’ népnek legalább nagyobb része megértse. De hisz nem azt köve­teljük mi lelkészeinktől, hogy uj, hanem hogy jó és tiszta ma­­gyarsággal beszéljenek. Azonban megvallom, midőn gyakran di­ák szókkal tarkázott, grammatikai hibáktól hemzsegő, fölösleg áradozó beszédüket érthetőséggel mentik, legalább velem mást gyaníttatnak, mint az érthetőségre törekvést. Mert hisz ha legyék helyett legyen-t, mondód­ott h. mon­datott­at, e’ fer­tály­o­r á­c­s­k­á­b­a­n h. ez a­l­k­a­r­o­m­m­a­l-t ’stb. mondanának, ev­vel az érthetőségnek mit sem ártanának. Azt gyaníttatják, t­­ig velem, hogy lelkész uraink röstelik végig olvasni a’ magyar he­lyesírás’ és szóragasztás’ főbb szabályit, vagy ha nagy unalom­mal végig olvasták is, az olvasottakat gyakorlatba venni ’s igy a’ megszokott roszat elhagyni még csak akaratjuk sincs, élő példá­jukkal kívánván azon állításukat megmutatni, miképen az ember tehetetlen a’ jóra. De hála a korszellemnek, majd ez neve­­lend — remélyjük—fér­fiakat az egyház’ számára is.­ ’stb. Hall­juk a’ másodikat az újhelyi casinoról és édes hazája’ népéről: „Itt ülök a’ csinos újhelyi casinoban, kérelm­es fauteuilon elnyúlva; hátam mögött whist-, jobbra tarok­, balra preference-compania; előttem egy férfi’ arczképe, ’s én beolvadok e’ kronioni szemekbe, mik valóban királyilag korholva villámlanak föl a’ sűrű szemöldök’ fürtéi alól a’ társaságra, melly körülem tanyáz. Jó Sz. ! engedj meg nekik; az eszme szent volt ’s nem te okozád, hogy a’ ló­verseny és casino pompavágyó bíboros , vagy szűrös oligarchia’ ragyogástére jön ’stb. ’stb.! — Te az anyagiság’ Ild. Józsefe leendősz ; de czélod szép volt, nagy és szent. Áldás! Reád ! Most veszem a’ hirdetményt, miszerint a’ kassai kereskedők közt gyapjutár- egyesület alakult. Ha jól emlékezem, a’ Jelenkorban is olvastam már, hogy Miskolczon is gyapjú vásárok létesülnek; az illy intézetek fülmentendnek hát némileg bennünket, szegény felföldieket, azon nyommasztó kénytelenségtől, gyapjúnkat Lo­­sonczra, Pestre­­stb. czipelgetni föl, ’s lefosztatják az emelkedő Pest’ minden autocratai szintetét; a bas minden centralisatio! Ne gyűjtsük gyezbe a’ napot; világoljon egyenlőn a’ a’ mindenség fölött. — Záradékul egy jeles külföldi lap’ (Ost und West) romai levelezőjének Ítéletét közlöm derék hazánkfia’ Markó Károly’ leg­újabb művéről... De magyar e ez a’ Markó, ez a’ Liszt, ez a’ Haydn, hogy a’ művészvilág’ több nagy matadorait ne említsem? Érdemli e ez a’ nép, melly a' külföld' buta majmolásában, keble kincseit méltánylani, megtartani képes nem volt soha, érdemli e, kérdem, hogy ragyogásuk ő rá is vessen egy sugárt ? — Nem! ’s te Markó és Liszt, lelenczei a’ nagy világszellem­nek , büntelen’ tagadhatjátok meg a’ természetelleni anyát, ’s ra­gyogástok’ koszorúit rakjátok le azon karokba, mik méltányló sze­relemmel nyíltak elétek !-------Holnap Ujhelybe megyek a’ zem­plényi főispányi-h­elytartó’ beiktatására (13d.) ’s a’ követválasz­tásra (16) ’s híreimet azonnal veendi Ön. ’stb.“ A’ Hasznos Mulatságok egy írói plágiumot fedeznek fel („Philosophiai észrevételek“ a’ pesti Társalkodóban), és mutat­ványt közlenek illy czímű, uj ’s igen érdekes belletristicai mun­kából: „Vándor’ szünórái; első rész: Emlékezés Italiára (Pesten, Trattner­ Károlyinál)“, mellynek lelkes íróját a’ magyar tudóstársasági névkönyv’ 139dik lapja után egészen is bízvást megnevezhetik vala. Az erdélyi illető lapokban semmi különös. CSATÓ PÁL: C1) Sehr au der András polgári férfi-szabó Bécsben jelenti a’ tisztelt közönségnek, hogy a’ Wollzeite­n, 868. szám alatt ,,A’ pártsik­oly czímzett raktárboltjában nem csak mindennemű, legújabb divat szerinti ruhák készen találhatók, hanem a’ legdrágább, legritkább ’s általában legtökéletesb anyagok mindennemű ru­házatra választás végett halmozvák. A’ megrende­lendő ruhák szinte a’ legújabb divat szerint, a’ leg­­jutalmasb áron, és szükség’ esetében néhány óra a­­latt is el fognak készíttetni. (3) zatra felosztva , haszonbérbe adandó. A’ bérlet’ fel­tételeit megtudhatni Karlovszky Zsigmondnál, a’ fen­tebbírt grófi örökösöknek meghatalmazott jogkor­mányzójánál, Pesten a’ Balvány-utczában 191. számú házban. (38. 39. 42.) 11) Finom kosok’ eladása. A’ somogyi juhtenyésztő társaság’ igaz­gatósága ezennel köz­tudomásra hozza, hogy mintegy 90 darab egy és két éves ■ finom kosok — mellyek 1836. évben Szászországban, nevezetesen Kliphausen- és Leute­­ritzben vett anyajuhoktól ’s az Oschatz-am-Thal hely­ségben Gadegast úrtól darabonkint 1500 pengő forin­­on , valamint a’ Leuteritzben Steiger úrtól darabon­int 500 pengő forinton vett kosoktól származtak — Vámoson, Somogy vármegyében, a’ postauttól (nevezetesen Öreg-Laktól) egy órányira, f. t­. Ju­nius’ lakón tartandó nyilványos árverés’ útján a’ legtöbbet ígérőnek azonnali készpénzfizetésért el fognak adatni. — Az igazgatóság kecsegteti magát, hogy ez idén szinte olly számos vevők fognak meg­jelenni, mint tavai. (6) O) a Útmutatás ’ klavir’ helyes játszására. Megszerezhető Dömény kiadó tulajdo­nosnál 2 fz. 12 kr. p. p. Lakása Pesten a’ Nagyhid utczában 638. sz. a. Vrányi (előbb Terpco) házban, a’ 2ik emeletben. (42. 44.) Eörsi puszta’ haszonbérbe adása. Heves vármegyében kebelezett, Debreczentől 6­0 , Tisza Füredtől 1 órányi távolságra lévő , a’ kassai káptalan’ jószágához tartozó 2132 hold kiterjedésű Eörsi puszta, mellyben 860 hold szántóföldnek 1272 hold kaszálónak ’s legelőnek használtaik, i. e. június’ 24-én délelőtti ólakban tartandó nyilványos árverés’ útján, a’ Tisza-Eörsi tiszttartói lakháznál, 6 eszten­dőre haszonbérbe fog adatni.— A’ föltételekről Kas­sán a’ káptalan’ dékánjánál, Tisza-Eörsön a’ tiszt­tartónál bővebb tudósítást vehetni. (3) Haszonbérletek’ árverése. A’ rm. magyar kir. udv. kincstár’ rendeletéből ezennel köz­hírré tétetik, hogy az unghvári kir. kincstári uradalomhoz tartozó következő királyi ha­szonvételek, nevezetesen: korcsma és pálinka-ház Arokon , Pallón, Petroczon, Radvánczon, Czigányo­­czon , Lubnyán, Szolyán és Vulsinkán, ezenkívül Czigányovczon a’ fördeház , és Dubriniczon két ma­lom , 1839. november’ 1 jétől kezdve három egymás­után következő évre július hónap’ 24kén fognak a’ fent nevezett kamarai uradalom’ iróteremében Ungh­­­váron tartandó árverés’ utján a’ többet ígérőknek bér­be adatni. A’ bérleni szándéklók tehát szükséges pénzzel ellátva , a’ fen kitett napra hivatalosak. — A’ zsi­dók , kivéve a’ fürdőház’ és malom’ haszonvételeit, a’ többihez hozzá szólhatnak; mindazáltal ha a’ történendő árverési ígéretek az uradalomnak kedve­zők nem lennének , ez magának a’ contractusnak csak egy évre leendő kötését ’s helybenhagyását ezennel egyenesen kiköti. Utánigéretek el nem fo­gadhatók. — A’ bérleti feltételek a’ fentebb kitett helyen előre megolvashatók. (3­ C3) Jószág, kibérlendő. Néhai méltóságos ghymesei gróf Borgách József ur’ örököseihez tartozó ns. Zemplén vármegyebéli varannói egész uradalom , melly áll Vuránnó mező­város’ 3/s részéből, Rudlyó és ludtydska egész hely­ségekből, ’s Vuránná - Csemernye , Varannó-Ilo­­szamező, Szacsur, Juszko - Volya , Sálati, K­o­­morócz , Orosz - Volya, K­odzás és Kéménye hely­ségekben , úgy­­szinte Lázi és Lomnyicza pusz­tákban lévő részbirtokokból, folyó 1839. évi Szent Mihály’ napjától lógva tizenkét, vagy húsz egymás­utáni esztendőre, akár egészben, akár kétcsoporto­(2) Skartl­fien­ H. A. pesti kön­y­városn­ál a’ 7 választó fejedelmek irányában rövid idő­ múlva meg fog jelenni. t­anácsadó a’ magyarországi birkatenyésztők’ s­z­á­m­á­r­a. Irta Eiszner J. G. (n. 42.) (2) Megmásíth­atlan­ul. A’ húzás 1839-diki november’ 14-dikén. Csehország’ legnagyobb uradalminak egyike, nagy sorshúzás által ki fog játszatni, mellynél 27,553 nyertes váltóban 694,000 forintot nyer. Terv szerint az egyes nyeremények 200,000, 100,000, 30,000, 25,000, 10,000, 10,000, 5000, 5000, 3000, két nyertes 2000-rel, 1000-rel hét, 500-zal tizenkettő, 200-zal tizenhárom, 100-zal kétszáz tíz, 50-nel ötven, 30- czal kétezer ötszáz, 25-tel kétezer ötszáz, ’stb. ’stb. váltó forintot tesznek. Egy részvénynek ára 12112 ft. váltó). Öt részvényre egy bizonyosan nyerő­ ingyen-részvény adatik. Részvények ’s öt részvényre egy ingyen-részvény kapható Fischer .János. cs. kir. udvari fűszerárusnál ’s borkereskedőnél (6)­­ . Pozsonyban. Építési vállalkozás. A’ nm. m. kir. Helytartó­ Tanácsnak f. é. május’ 7-én 17,208. szám alatt kelt rendelete szerint az an­­nakelőtte Ludoviccumnak szánva volt épület Váczon, mellyet a’ nm. váczi püspök ur gróf Nádasdy­­ exo­­ja megvett, és egy felállítandó örültek’ házának jó­tékony czéljára átengedett, magányos vállalkozás’ utján olly karba lészen helyeztetendő, hogy az czél­­szerü őrültek’ ’s bénák’ intézetének készíttethessék 's alkalma­ztathassék. — Annak okáért mindazon épí­tőmesterek , kik a’ most említett épületnek elkészí­tését jutányos feltételek mellett felvállalni szándé­koznak, ezennel felszólittatnak, hogy az érintett é­­pületnek és ahhoz tartozó földtérnek, valamint a’ már fenálló épületben kivontató építések’ és változtatások’ jegyzékének, melly helytartósági tanácsos és or­szágos főorvos nagyságos Lenhossék urnái írásba foglalva találtatik, megtekintése után , építési tervet készítsenek,­­s azt az illető költségek’ felvetéseivel egyetemben legfölebb a’ folyó évi October’ végéig a’ magy. kir. Helytartó-Tanácshoz nyújtsák be. — A’ többször említett intézet’ felállításának véghezvitele A’ rm. magyar kir. Helytartó-Tanács által azon a­­jánlkozóra fog tüstint köttetendő szerződés mellett bízatni, ki legczélirányosabb tervet mutat fel, legel­fogadhatóbb feltételeket teend, és elégséges biztosí­tékot képes ajánlani. Budán, május’­ökén 1839. (3) POZSONYBAN, nyomtatja Schmid Antal.

Next