Hirnök, 1839. január-december (3. évfolyam, 1-104. szám)
1839-05-27 / 42. szám
Magyar hirlapok’ heti szemléje. Május’ 13. — 19. Az Ismertetőben egy valóság’ és gyakorlat’ embere a’ tagosztály’ legközelebbi hatásáról a’ kis birtok a nemes gazdára következő érdekes nyilatkozásokat teszen: „Valóban ezentúl több földesúr lesz ollyan egy egy helységben, kinél jobb ’s kedvezőbb állapotja lesz egy fél házhelyes jobbágynak, kinek elegendő földről ’s leg’előről gondoskodott a’ törvény, midőn amazt — a’ maga lakhelyén — még csak egy jobbágyi telek’ birhatásából is kirekesztette. Vegyük hozzá még azt, hogy mibe kerül egy tagos arányító ’s elkülönöző per. A’ sok uriszék, oculata, authenticate, mérés, egyeztetés, szabályozás, végrehajtás, taxa ’stb. e’ mivelt század’ szelleme’ divatja szerint intézve, ’s nem fogunk csudálkozni, ha a’ szegény kis birtoké földesúr a’ részére kiszakasztott tagocska’ határait fanyarörömmel, ’s kényes szemmel tekinti körül, midőn egyúttal azt is tudja, hogy a’ miért a’ közös haszonvételekről leszállíttatott, még busásan is fog fizetni, vagy ha nem tud, tüstént exequaltatni. Nem állítom én azonban, hogy az elkülönözés, avagy tagosítás káros és czéliránytalan volna, ’s idővel hasznos következéseket nem szülhetne, ’s nem szülne; valamint azt sem, hogy kisebb birtokban is, hasznos és jövedelmes gazdálkodást folytatni nem lehetne, minekutána bele tanúl annak módjába a’ gazda; de tagadni senki sem fogja talán, hogy míg bele szokik, ’s fortélyait kitanulja, valóban sok tévelygésen, sok kedvetlenségen és sok szükségen kell addig állahergődni. Mert a’ tagosítás után kiki uj gazda, nem csak a’ mennyiben uj formájú, fekvésű ’s talán mineműségű birtokot kapott, hanem mivel újabb elszerkesztetést kíván basoka, szóval uj birtokával uj szükségek támadnak, ’s a’ szónak teljes értelmében uj gazda lesz. És mi esik uj gazdának nehezebben, mint midőn épen akkor rázzák meg erszényét irgalmatlanul, midőn az uj gazdaság’ szerbe számba szedésére, legnagyobb szüksége volna a’ pénzre. — Azonban mindezeken keresztül esik a’ jámbor közbirtokos, ’s ime birtoktagja kiszakasztatik, ’s biróilag birtokába adatik. Mit tesz tehát? A’ legtöbb igy gondolkozik (mint hallani volt módom): gazdálkodom mint eddig; eddig is éltem 's ezentúl is élnem kell! De jámbor közbirtokos, ha csak ott maradsz, a’ hol voltál, úgy kár volt megsajtoltatni különben is lapos erszényedet! Úgy de hát mit tegyen? Küszködjék ’s próbálgasson maga kárán bukdosni, ha csak addig is, mig a’ Gazdasági Egyesület által feltett jutalomkérdésre beadandó ’s igen várt munka, mind nagyobb mind kisebb birtokú gazdát, sőt azt is, ki földjét maga munkálja, útba fogja igazítani, mit kellessen elkövetni, hogy tagosbirtokát kiki czélszerüen ’s okosan használhassa, használhatólag kezelhesse, mivelhesse minél kevesebb költséggel. ’stb. Az Athenaeum Hugo Victor’ Le roi s’ amuse-ának ötödik felvonását adja Kazinczy Gábortól fordítva, és egy uj eredeti értekezést „Az uj philosophia, szellemvilági fejletében“ czímmel Szeremlei Gábortól. A’ Figyelmezőben Blair Hugo’ rhetoricai és aestheticai leczkéit (fordítva Kis Jánostól) bírálja Szontagh Gusztáv. — Utóbb ugyanitt felbukkan ismét Jogi, („hites ügyvéd“ ezelőtt, most csak „Jogi“) és Csaploviccsal volt differentiáit „Ítélet alá bocsátja.“ Meg nem állhatta egyúttal a’ jó úr, hogy nekem is en passant egy, egészen a’ Figyelmező’ szelleméhez mért rúgást ne adjon, mivel én Cs. paradoxonait azoknak akartam tekintetni a’ mik t. i. paradoxonoknak, miket eddig betűértelemben venni, ugy? megtámadni ’s körömszakadásig vitatni vagy védeni nem vala" szokásban. Jogi erre azt mondja, hogy én ezzel „mentalis reservata“-t tolok Csaplovicsra ’s őt azzal védeni akarom, minek pedig „becsületes emberek közt nincs helye“, ítélje el az olvasó, ha illyen elcsavarásoknak becsületes emberek közt van e’ helye; mert hiszen azt kívánni, hogy az irónia iróniának, a’ paródia paródiának, a’ paradoxon paradoxonnak , a’ szeszély szeszélynek ’stb. vétessék ’s igy biráltassék meg, még nem annyit tesz, mint az e’ nemekben íróknak, ámbár ők a’ dolog’ és forma’ természete szerint nem mindig oda néznek is a hova ütnek, valami reservata mentálisat tulajdonítani ’s ezzel őket még „védeni“ is akarni! Különben is Csaplovics úr, mint megismert tehetségű telibajnok, az én védelmemre sohasem szorult, legkevesebbé pedig illy buta védelemre, miilyenre engemet képesnek tartani Jogi úr elég kegyes. Még nagyobb igazolásomat jó lesz itt megmutatnom, mit értek én a’ mentális reservata alatt, ’s hogy igy igenis meg tudom választani, kinek lehet azt tulajdonítani, kinek nem. Jogi úr ezelőtt, mint tudva van , hites ügyvédnek irta magát alá a’ Figyelmezőben elszórt czikkelyeiben, ’s midőn ez azon hiedelemre bírta Csaplovicsot, hogy e’ czikkelyek’ írója csakugyan egy fiatal „ügyvéd“ azaz „advocatus“.: Íme most miképen nyilatkozik itt ez iránt maga jogi úr: „Ügyész sem vagyok, hanem csak ügyvéd, t. i. a’ jó ügy’ (!) védője, ki oklevelet is csak becsületért szerzettem ’stb.“ Ez már a teljes és tökéletes reservata mentalis, midőn az ember „hites ügyvéd“nek írja magát ’s ezt aztán incirca jó ügy’ hitelt érdemlő védelmezőjére“ magyarázza! — A’ pseudonymitas kimenti itt Jogi urat, de valljon mit ítél, mit mondana a’ bit ő, ha valamelly larvatus a’ czím- és characterbitorlás ellen magát igy védené ? A’ Revézőben megemlítendő czikkely „ Balaton-Füred mellyhez rajz is járul. A’ Honművész’ játékszini tudósításai, mind a’ két hazából, folyvást érdekesek. A’ Társalkodóban szerelmetes két utazási czikkelyt olvasunk, egyiket Nagy-Kőrösről Ozory Elektől, a’ másikat a’ nagymihályi völgyből Kazinczy Gábortól. Halljuk az elsőt a’ nagykőrösi ref. egyházról ’s általában a’ magyar református lelkészekről: „Vasárnap a’ reggeli nyolczórai harangzúgás engem is az avult egyházba idézett. Oly kivülbelül piszkos egyházat még nem volt szerencsém látni. A’ tisztogatásnak semmi nyoma. Fellépdelt a’ lelkész az egyház’ közepén álló szószékbe, ’s rövid imáját végezvén beszéde’ tárgyául a’ mai korban elterjedt vallástalanságot választá. Majd általment a’ vallástalanság’ okaira. Azonban , úgy látszik, a legfontosbb, legfoganatosabb gyógyszert kifejejte. Ezen gyógyszer, melly kivált honunkban a’ reform, egyház’ betegségét elűzné, a’ hallgatók’ egyházhozi szerelmeket helyreállítná, a’ magvetői v is lelkészi testületnek általányos reformatiója volna fia az igazat meg akarjuk vallani, lelkészeink még igen hátra vannak. Ők, a’ népnevelők, a’ legferdébb iskolai nevelést kapták, magokkal hozták azon penészes dogmákat, mellyeket ma egy józan gondolkozás és ember sem hihet. Ugyan követelhetik e lelkészeink, hogy műveltebb férfiaink szeressék az egyházat, midőn olly régen elhallott regékkel állnak elő, ’s kiváltba még hozzá gondoljuk azt is, hogy előadásuk milly silány, nyelvük milly hibás és csömörletes. Ez utóbbit azonban az érthetőséggel mentik, melly szerint arra kell igyekeznie egy lelkésznek, hogy őt a’ népnek legalább nagyobb része megértse. De hisz nem azt követeljük mi lelkészeinktől, hogy uj, hanem hogy jó és tiszta magyarsággal beszéljenek. Azonban megvallom, midőn gyakran diák szókkal tarkázott, grammatikai hibáktól hemzsegő, fölösleg áradozó beszédüket érthetőséggel mentik, legalább velem mást gyaníttatnak, mint az érthetőségre törekvést. Mert hisz ha legyék helyett legyen-t, mondódott h. mondatottat, e’ fertályor ácskában h. ez alkarommal-t ’stb. mondanának, evvel az érthetőségnek mit sem ártanának. Azt gyaníttatják, tig velem, hogy lelkész uraink röstelik végig olvasni a’ magyar helyesírás’ és szóragasztás’ főbb szabályit, vagy ha nagy unalommal végig olvasták is, az olvasottakat gyakorlatba venni ’s igy a’ megszokott roszat elhagyni még csak akaratjuk sincs, élő példájukkal kívánván azon állításukat megmutatni, miképen az ember tehetetlen a’ jóra. De hála a korszellemnek, majd ez nevelend — remélyjük—férfiakat az egyház’ számára is. ’stb. Halljuk a’ másodikat az újhelyi casinoról és édes hazája’ népéről: „Itt ülök a’ csinos újhelyi casinoban, kérelmes fauteuilon elnyúlva; hátam mögött whist-, jobbra tarok, balra preference-compania; előttem egy férfi’ arczképe, ’s én beolvadok e’ kronioni szemekbe, mik valóban királyilag korholva villámlanak föl a’ sűrű szemöldök’ fürtéi alól a’ társaságra, melly körülem tanyáz. Jó Sz. ! engedj meg nekik; az eszme szent volt ’s nem te okozád, hogy a’ lóverseny és casino pompavágyó bíboros , vagy szűrös oligarchia’ ragyogástére jön ’stb. ’stb.! — Te az anyagiság’ Ild. Józsefe leendősz ; de czélod szép volt, nagy és szent. Áldás! Reád ! Most veszem a’ hirdetményt, miszerint a’ kassai kereskedők közt gyapjutár- egyesület alakult. Ha jól emlékezem, a’ Jelenkorban is olvastam már, hogy Miskolczon is gyapjú vásárok létesülnek; az illy intézetek fülmentendnek hát némileg bennünket, szegény felföldieket, azon nyommasztó kénytelenségtől, gyapjúnkat Losonczra, Pestrestb. czipelgetni föl, ’s lefosztatják az emelkedő Pest’ minden autocratai szintetét; a bas minden centralisatio! Ne gyűjtsük gyezbe a’ napot; világoljon egyenlőn a’ a’ mindenség fölött. — Záradékul egy jeles külföldi lap’ (Ost und West) romai levelezőjének Ítéletét közlöm derék hazánkfia’ Markó Károly’ legújabb művéről... De magyar e ez a’ Markó, ez a’ Liszt, ez a’ Haydn, hogy a’ művészvilág’ több nagy matadorait ne említsem? Érdemli e ez a’ nép, melly a' külföld' buta majmolásában, keble kincseit méltánylani, megtartani képes nem volt soha, érdemli e, kérdem, hogy ragyogásuk ő rá is vessen egy sugárt ? — Nem! ’s te Markó és Liszt, lelenczei a’ nagy világszellemnek , büntelen’ tagadhatjátok meg a’ természetelleni anyát, ’s ragyogástok’ koszorúit rakjátok le azon karokba, mik méltányló szerelemmel nyíltak elétek !-------Holnap Ujhelybe megyek a’ zemplényi főispányi-helytartó’ beiktatására (13d.) ’s a’ követválasztásra (16) ’s híreimet azonnal veendi Ön. ’stb.“ A’ Hasznos Mulatságok egy írói plágiumot fedeznek fel („Philosophiai észrevételek“ a’ pesti Társalkodóban), és mutatványt közlenek illy czímű, uj ’s igen érdekes belletristicai munkából: „Vándor’ szünórái; első rész: Emlékezés Italiára (Pesten, Trattner Károlyinál)“, mellynek lelkes íróját a’ magyar tudóstársasági névkönyv’ 139dik lapja után egészen is bízvást megnevezhetik vala. Az erdélyi illető lapokban semmi különös. CSATÓ PÁL: C1) Sehr au der András polgári férfi-szabó Bécsben jelenti a’ tisztelt közönségnek, hogy a’ Wollzeiten, 868. szám alatt ,,A’ pártsikoly czímzett raktárboltjában nem csak mindennemű, legújabb divat szerinti ruhák készen találhatók, hanem a’ legdrágább, legritkább ’s általában legtökéletesb anyagok mindennemű ruházatra választás végett halmozvák. A’ megrendelendő ruhák szinte a’ legújabb divat szerint, a’ legjutalmasb áron, és szükség’ esetében néhány óra alatt is el fognak készíttetni. (3) zatra felosztva , haszonbérbe adandó. A’ bérlet’ feltételeit megtudhatni Karlovszky Zsigmondnál, a’ fentebbírt grófi örökösöknek meghatalmazott jogkormányzójánál, Pesten a’ Balvány-utczában 191. számú házban. (38. 39. 42.) 11) Finom kosok’ eladása. A’ somogyi juhtenyésztő társaság’ igazgatósága ezennel köztudomásra hozza, hogy mintegy 90 darab egy és két éves ■ finom kosok — mellyek 1836. évben Szászországban, nevezetesen Kliphausen- és Leuteritzben vett anyajuhoktól ’s az Oschatz-am-Thal helységben Gadegast úrtól darabonkint 1500 pengő forinon , valamint a’ Leuteritzben Steiger úrtól darabonint 500 pengő forinton vett kosoktól származtak — Vámoson, Somogy vármegyében, a’ postauttól (nevezetesen Öreg-Laktól) egy órányira, f. t. Junius’ lakón tartandó nyilványos árverés’ útján a’ legtöbbet ígérőnek azonnali készpénzfizetésért el fognak adatni. — Az igazgatóság kecsegteti magát, hogy ez idén szinte olly számos vevők fognak megjelenni, mint tavai. (6) O) a Útmutatás ’ klavir’ helyes játszására. Megszerezhető Dömény kiadó tulajdonosnál 2 fz. 12 kr. p. p. Lakása Pesten a’ Nagyhid utczában 638. sz. a. Vrányi (előbb Terpco) házban, a’ 2ik emeletben. (42. 44.) Eörsi puszta’ haszonbérbe adása. Heves vármegyében kebelezett, Debreczentől 60 , Tisza Füredtől 1 órányi távolságra lévő , a’ kassai káptalan’ jószágához tartozó 2132 hold kiterjedésű Eörsi puszta, mellyben 860 hold szántóföldnek 1272 hold kaszálónak ’s legelőnek használtaik, i. e. június’ 24-én délelőtti ólakban tartandó nyilványos árverés’ útján, a’ Tisza-Eörsi tiszttartói lakháznál, 6 esztendőre haszonbérbe fog adatni.— A’ föltételekről Kassán a’ káptalan’ dékánjánál, Tisza-Eörsön a’ tiszttartónál bővebb tudósítást vehetni. (3) Haszonbérletek’ árverése. A’ rm. magyar kir. udv. kincstár’ rendeletéből ezennel közhírré tétetik, hogy az unghvári kir. kincstári uradalomhoz tartozó következő királyi haszonvételek, nevezetesen: korcsma és pálinka-ház Arokon , Pallón, Petroczon, Radvánczon, Czigányoczon , Lubnyán, Szolyán és Vulsinkán, ezenkívül Czigányovczon a’ fördeház , és Dubriniczon két malom , 1839. november’ 1 jétől kezdve három egymásután következő évre július hónap’ 24kén fognak a’ fent nevezett kamarai uradalom’ iróteremében Unghváron tartandó árverés’ utján a’ többet ígérőknek bérbe adatni. A’ bérleni szándéklók tehát szükséges pénzzel ellátva , a’ fen kitett napra hivatalosak. — A’ zsidók , kivéve a’ fürdőház’ és malom’ haszonvételeit, a’ többihez hozzá szólhatnak; mindazáltal ha a’ történendő árverési ígéretek az uradalomnak kedvezők nem lennének , ez magának a’ contractusnak csak egy évre leendő kötését ’s helybenhagyását ezennel egyenesen kiköti. Utánigéretek el nem fogadhatók. — A’ bérleti feltételek a’ fentebb kitett helyen előre megolvashatók. (3 C3) Jószág, kibérlendő. Néhai méltóságos ghymesei gróf Borgách József ur’ örököseihez tartozó ns. Zemplén vármegyebéli varannói egész uradalom , melly áll Vuránnó mezőváros’ 3/s részéből, Rudlyó és ludtydska egész helységekből, ’s Vuránná - Csemernye , Varannó-Iloszamező, Szacsur, Juszko - Volya , Sálati, Komorócz , Orosz - Volya, Kodzás és Kéménye helységekben , úgyszinte Lázi és Lomnyicza pusztákban lévő részbirtokokból, folyó 1839. évi Szent Mihály’ napjától lógva tizenkét, vagy húsz egymásutáni esztendőre, akár egészben, akár kétcsoporto(2) Skartlfien H. A. pesti könyvárosnál a’ 7 választó fejedelmek irányában rövid idő múlva meg fog jelenni. tanácsadó a’ magyarországi birkatenyésztők’ számára. Irta Eiszner J. G. (n. 42.) (2) Megmásíthatlanul. A’ húzás 1839-diki november’ 14-dikén. Csehország’ legnagyobb uradalminak egyike, nagy sorshúzás által ki fog játszatni, mellynél 27,553 nyertes váltóban 694,000 forintot nyer. Terv szerint az egyes nyeremények 200,000, 100,000, 30,000, 25,000, 10,000, 10,000, 5000, 5000, 3000, két nyertes 2000-rel, 1000-rel hét, 500-zal tizenkettő, 200-zal tizenhárom, 100-zal kétszáz tíz, 50-nel ötven, 30- czal kétezer ötszáz, 25-tel kétezer ötszáz, ’stb. ’stb. váltó forintot tesznek. Egy részvénynek ára 12112 ft. váltó). Öt részvényre egy bizonyosan nyerő ingyen-részvény adatik. Részvények ’s öt részvényre egy ingyen-részvény kapható Fischer .János. cs. kir. udvari fűszerárusnál ’s borkereskedőnél (6) . Pozsonyban. Építési vállalkozás. A’ nm. m. kir. Helytartó Tanácsnak f. é. május’ 7-én 17,208. szám alatt kelt rendelete szerint az annakelőtte Ludoviccumnak szánva volt épület Váczon, mellyet a’ nm. váczi püspök ur gróf Nádasdy exoja megvett, és egy felállítandó örültek’ házának jótékony czéljára átengedett, magányos vállalkozás’ utján olly karba lészen helyeztetendő, hogy az czélszerü őrültek’ ’s bénák’ intézetének készíttethessék 's alkalmaztathassék. — Annak okáért mindazon építőmesterek , kik a’ most említett épületnek elkészítését jutányos feltételek mellett felvállalni szándékoznak, ezennel felszólittatnak, hogy az érintett épületnek és ahhoz tartozó földtérnek, valamint a’ már fenálló épületben kivontató építések’ és változtatások’ jegyzékének, melly helytartósági tanácsos és országos főorvos nagyságos Lenhossék urnái írásba foglalva találtatik, megtekintése után , építési tervet készítsenek,s azt az illető költségek’ felvetéseivel egyetemben legfölebb a’ folyó évi October’ végéig a’ magy. kir. Helytartó-Tanácshoz nyújtsák be. — A’ többször említett intézet’ felállításának véghezvitele A’ rm. magyar kir. Helytartó-Tanács által azon ajánlkozóra fog tüstint köttetendő szerződés mellett bízatni, ki legczélirányosabb tervet mutat fel, legelfogadhatóbb feltételeket teend, és elégséges biztosítékot képes ajánlani. Budán, május’ökén 1839. (3) POZSONYBAN, nyomtatja Schmid Antal.