Hirnök, 1839. január-december (3. évfolyam, 1-104. szám)
1839-02-14 / 13. szám
II. bevétel. 1) Az alaptőke kamatja : 167 ft. sí ki. III. Kiadás. 1) Az 183%ki jutalom, tíz arany......................... • • , * , ,* 4/ ” 2.) Nyomtatások, hirdetések, szolgálattétel..................................• * / • • ^ » ” Összesen 62 ft. 45 kr. Pénztár-maradék 1S3%0 ,’,,1 ff. 3 ki. ,, R. Személyzet és munkálkodás. 1) A társasag ez évben egyik legtisztebb tagja’ elvesztését fájlalja Elhunyt közülünk* Kölcsey Ferencz, de emlekezete elni fog, míg az :„az érdem tiszteltetik. Béke hamvaira a’ nemesnek! 2) Tagokká választattak báró Eötvös József eperjesi kerületi táblai bíró ’s acad. 1. tag, és d. Székács József pesti evang. magyar hitszónok ’s acad. 1. tag. 3) Kétrendbeli jutalomtételt hirdete a’ társaság, mellyek közül az elsőre egy sem, a másodikra harminczhárom érkezvén , ez utóbbiak vizsgálatával foglalkodott. 4) Két uj feladás választatott, kiszabott jutalmak mellett. Mindkettőről külön jelentés szól. Pesten, febr. 6.1839. tartott ülésből. Fáy András s. k. igazgató. Tóth Lőrincz s. k. jegyző. Jelentés a’ Kisfaludy-társaság által 1839re kitett jutalmakról. 1) Ezen, az első két ülésben hirdetett jutalomtételre: „Készíttessék egy színészeti kézikönyv, melly a’ dramaturgia’, poetica’, nyelv’, szavalás’, minica , costumes szinmesterség’ köréből minden , a’ színésznek szükséges ismereteket, czélszerűen szemelve, állandó tekintettel a’ magyar szinész’ állapotra és szükségenek hegyes rendben, világos előadással, összefoglaljon“—mint évi nov. 20ig , mint kitűzött határnapig egy pályamunka sem érkezett, mit egyrészről a’tárgy’ bőségének, másrészről az idő’ rövidségének ’s talán némi részben az országszerte közbe jött árvízi akadályoknak is hajlott a’ társaság tulajdonítni. Ez okból, hogy a’ jutalmazás ez évben teljesen ne maradjon el, nov. 27. tartott ülésében következő költői feladást tűzött ki. II) „Készíttessék ballada, következő tárgyról: „Első Géza királyfi ’s Magyarország’ harmadrészének ura, a’ nem csak birtoka ’s méltósága, de még élte ellen is, gonosz tanácsból, hitszegéssel törekvő Salamon királynak, bár azt erős hadával megronthatá, a’haza’ nyugalmáért,s hogy polgári vér ne ontassék, a’ koronát ’s uralkodást, az önmegtagadás’ legszebb diadalma közt oltár előtt harmadszor is átengedi“—fi. évi jan. 21-ig, mint kitűzött határnapig, 33 pályamunka érkezett, ezen túl még három, de a’társaság’ határozatihoz képest el nem fogadtathatott. A 33 közt is egy, mellynek jelszava: A’ki haragját legyőzi ’stb., mint a’ mellynek beküldetésében a’ kikötött forma nem tartatott meg, t. i. a’ mellékelt levélben jelszó helyett az igazgató czimzete állván, ennek a’ név’ kitudására alkalom nyujtattott, pályára nem bocsáttathatván, csak 32 adatott által a választottságnak (Bajza József, Bártfay László s Vörösmarty Mihály) vizsgálat végett. Többekben e’ munkák közül örömmel vettek észre a’ bírálók szerencsés egyes részeket, csinos nyelvet, tiszta formát; azonban a’ három vizsgáló’ egyező véleménye a’ 27. számút, illy jeligével: ,,Éne k éljetek a’ múlt kor’ diadalmairól!“ ítélte jutalomra érdemesnek, mint a’ mellyet mind költői felfogása ’s a’tárgy’elrendelése, mind balladai szabatossága, nyelv és forma’ tisztaságára többi közt első rangúnak vallott. Ehhez legközelebb járónak ítéltetett a’ 25. szám alatti e’ jelszóval: „Dalt az i Ily magas kebelnek, szívan fi húrjain!“ Felbontatván az elsőséget nyert ballada’jelmondatos levélkéje, abból következő név tűnt elő, mint szerzőé: Pap Endre a’ kir. tábla’ hites jegyzője. A’ fenmaradt 31 jeligés levelke az ülés’színe előtt felbontatlanul elégettetett. Miután azonban a’ másod rangúnak ítélt ballada megjutalmaztatására telt. Rácz Mária asszony, Gorove László tbiró’ ’s m.acad. 1. tag’ hitvese, öt — ’s e’ példára egy névtelen hazafi három aranyat teve le az igazgató’ kezeibe, a’ szükséges bizonyítványokkal ellátott szerző felszólíttatik maga kinyilatkoztatására ’s nyolcz arany jutalomnak az igazgatóiul átvételére. — A’ társaság megragadja ez alkalmat a’ nemeslelkű ajánlattevőknek nyilván kijelenteni legszívesebb háláját. — A’ kéziratok, kivévén a’ vizsgálat alá nem menteket, az előleges jelentés szerint a’ társaságnál maradnak. Költ a’ Kisfaludy-társaságnak febr. 6. 1839. tartott üléséből. Fáy András s. k. igazgató. Tóth Lőrincz s. k. jegyző. A’ Kisfaludy-társaság’jutalomtételei 1840re. I. Folyvást megmaradván a’ társaság azon meggyőződése mellett, hogy színészetünk’ jelen állásában alig lehet valami óhajthatóbb egy, e’ művészetet tárgyazó, gyakorlati irányú munkánál; tapasztalván másfelől, hogy a’ múlt évben illy tárgyú munka bármelly okból nem érkezett, czélirányosnak ítélte e’ tárgyat újra ’s több ágra osztva bocsátói pályázás alá, és pedig először is a’ következő tételt: • «készíttessék kézikönyv, melly a’ szavalásnak mind általányos, mind különösen a’ színészetre alkalmazott elveit és szabályait kimerítőleg és gyakorlatilag adja elő, szükséges ügyelettel a’ magyar nyelv’ grammaticai viszonyra , dialectusira, versszerkesztésére, és azon hibákra, mik jeleimen színészink’ szóbeli előadását gyakran dísztelenitik.“ A’ jutalom, melly 1840 febr. 6. adatik ki, husz darab arany. .. nézetből indulván a’ társaság, hogy a’ történeti balladák tartalmok ’s alakjoknál fogva legkönnyebben mennek az literaturából életbe, ’s mintegy népénekekké válván, leginkább hathatnak a’ nemzetre, élesztvén és erősitvén annak hazafi érzeteit; hogy az illy müvek’ gyüi- Tei?,akint a’ hon’ történetei’ legérdekesb pontja koltoi alakban előtüntető nemzeti érdekfüzérré fonódjék, a maga részéről is buzdítólag járulni kívánván, jövő évre 1 ^ t y’mei balladát jutalmazandó mellynek tárgya: „Árpád,alánon vett győzedelme után, gyűlést hirdete az opan térré, az uj hon’ fenállását, a’ belkeket ’s virágzást polgári alkotmány által biztosítani. Miután törvények hozattak, a hét vezér, mint a’kiinduláskor, véréből néhány cseppet egy edénybe ont, esküvén: úgy ontassék annak vére is, ki e’ törvényeket megszegi, mint most a’ vezérek’ vére oldatott. A’nép utánok zengi az esküt, ’s az egy hatalmas szózattá válik, melly tisztelettel tölti el a’ rendszeretőket ’s rémülettel a’ gonosztevőket és háborgókat. A hely ezen első szerződésről Szernek nevezteték, ’s a’ nép’ emlékezetében még sok ideig tiszteletben álla.“ A’ költő, a’ históriai elemekre nézve, főleg Béla király’ névtelen jegyzője’ A és XL. fejezeteire (Schwandtner’ kiadása szerint), mellyeket, a’ főtörténetet megtartván, költői czéljaihoz képest, szabadon dolgozhat fel. A’ legjobbnak találandó munka egy ékes minű ezüst emlék billikommal jutalmaztatik; ehhez legközelebb járó pedig, Schedel Ferencz társ. tag’ ajánlatából, egy kisebb, szinte ezüst biflikommal tiszteltetik meg. Mindkét rendbeli pályamunkák’beküldésének változhatlan határnapja nov. 20ka 1839., a’ meddig azt, írója’ nevét rejtő gondosan pecsétlett levélre hivatkozó jeligével ellátva, az igazgató veszi által. (Lakása Pest, Kalap utcza, 251 sz., saját ház.) A’ kéziratok a’ társaságnál maradnak; azok’ sajátsági joga, s igy a’ kiadhatás a’ szerzőé. Hirdettetik továbbá, hogy ezentúl nem csak a’ jutalmazandó, hanem a’ dicsérettel említendő pályairatok’ levélkéi is fel fognak bontatni, ’s az illető szerzők’ nevei kihirdettetni. Költ a’ Kisfaludy-társaságnak febr. 6. 1839. tartott üléséből. Fáy András s. k. igazgató. Tóth Lőrincz s. k. jegyző. V.-Hunyad. Múlt év’ utóhava’derekán itt egy asszony bölcsőben nyugvó kis csecsemőjét lábával ringatva szorgalommal varrogatott. A’ csecsemő azalatt édes szunnyadásából felriadván, tőjét letette az anya, ’s a’ szíve alatt hordozottnak a’ szív feletti életkútfőből táplálékot nyújtott. A’ gyermek elcsendesült, de azalatt az anya is étvágyat kapván, az asztalon letéve volt darab lágy kenyérhez nyúlt ’s abból néhány falatot evett, de az ekkor lenyelt egyik falatra gégéjén kemény fájdalmat szenvedett, mellyet a’ hivatalból hazajött férjének is panaszolt. A’ tőt azalatt kereste, mellynek azonban hire helye sem volt. Este félé mellében szúró fájdalmakat szenvedett, mellyek hajnal felé megszűntek. Három nap múlva a’ szobában több és kétségen túlható személyek’ jelenlétében az asszony csecsemőjét szoptatván, az egyszerre megtikkadt, ’s a’ csecsbimbót szájából kibocsátotta, mellyből közbámulásra egy vékony czérnaszál függött ki, mellyet az anya megfogván és húzván, csakhamar az ezelőtt 3 nappal eltűnt angoltő, fokával fordulva és nagyon rozsdásan, kijött a’ csecsbimbóból.— Az eset egy természetbúvárnak, vagy egy tanult orvosnak bő anyagot nyújt a gondolkozásra. Az anya tökéletesen egészséges! (Érd. Híradó.) (Credat Indaeus apella.) Ausztria, Bécs, febr. 9. A’ „mailandi hírlap“ szerint a’ tudományok’ és művészetek’ ottani cs. k. academiája (Institut) Ő Felsége’ kegyes parancsára újon szerkesztetett, mi által kétségkívül a’ munkásságnak és fénynek egy újabb fokára emelkedendik. Czélja ezen academiának, mindazon tudományokat, mellyek a’földművelés’, kereskedés’, művészetek’ és általános tanultság’ terjesztésére szolgálnak, előmozdítani, egyszersmind folyóiratot adand ki, mellyben az említett szempontokból érdekes közleményeket várhatni. Velenczében és Mailandban műiskolák állíttattak fel, melylyekben természettudomány és leirás, történetek, gyakorlati chemia, gazdaság, kereskedés, franczia és német nyelv ’stbeft. taníttatnak. Az ausztriai Lloydnak Triestben kijövő hírlapja folyó évi legelső számában bőven fejtegeti azon hasznokat, mellyeket a’ honi kereskedés az angol-ausztriai szerződés által nyert; egyszersmind figyelmeztet a’ nagy kiterjeszkedésre, mellyet ugyanezen kereskedés a’ gőzhajózás’ teljes kifejtése ’s a’ szándéklott triest-bécsi vasút által nyerend, melly utóbbi, kapcsolatba hozatva az éjszakipályával, a’ Dunával és egyéb vizekkel, az egész ausztriai birodalombeli kereskedésnek felszámíthatatlan hasznokat hajtand.— Prágai hírek szerint az ottani iparegyesület (Gewerbsverein) a’cseh nép’ művelése’tekintetéből igen szépen gyümölcsözik és díszük. Van most ezen egyesületnek 355 tagja, 4642 kötetből álló könyvtára, 692 darabot tartó minta- és mustragyűjteménye és 22,600 pengő forintnyi tőkevagyona. Az egyesület egy műtani folyóiratot is ad ki cseh nyelven, Prést professor szerkesztése alatt.— Francziaországban a’ népnevelés, kivált a’ déli és nyugati megyékben, még mindig igen elhagyatott állapotban van. Az 1836ban kibocsátott királyi rendelet óta azonban a’ leányok mégis szorgalmasabban járják az iskolákat mint azelőtt. A’ nyilványos iskolákba járó figyermekek’ száma 1829től fogva, midőn az 969,340 volt, a’ múlt 1838ig,800,000-re szaporodott; de a’ tanításmódban, a’ tanítók’ kiképzettségében ’s az iskolai fenyítékben még sok a’ hiány. — Paris’ újabb tudományos intézetei közt méltán közfigyelmet gerjeszt az 1837 ben „történettudományi congressus“ név alatt alakult egyesület, melly nem sokára fontos munkákat adand ki több tagjaitól. Ezen egyesület’ főbb alapítói Michaud, trudiez, Lemercier ’stb. urak voltak; fő munkálkodása históriai nyomozatokra van irányozva a’ világ’, Francziaország’, a’ nyelvek’ ’s a’ különböző literaturák’ történeteinek körében; de nincsenek kirekesztve a’ mathematicai, természeti, statusgazdasági, ptilosophiai ’stb. tudományok sem. Legújabb számolatok szerint a’ színházak Párisban tizenkét ezer embernek adnak kereseti munkát. Egyébiránt a’ romanticusok’ kedvelése e’ fővárosban, úgy látszik, csökken, minthogy magának Hugo Victornak darabjai is gyakran üres székeknek adatnak, mig a’ fiatal Rachel kisasszony’ remek játéka a’ classicusokat ismét divatba és kedvelésbe hozta. Algírban most olasz operák adatnak ; eddigelő Belizario, Norma és Lucia di Lammermoor kerültek színpadra, ’s mindig tele házakat csináltak. — Az új franczia ministerium iránt, úgy látszik, még semmi határozat sem történt. Soult marsal beteg, Mólé és Montalivet urak ismét a’ minister padokon jelentek meg a’ kamarákban. Általában mindenki hiszi, hogy az uj ministerium nem csekély feladatot vállaland magára, mert bizony nem lehet nehezebb, mint rendet és szoros törvényességet tartani fen olly országban, hol olly sokféle szenvedélyek, érdekek és pártok uralkodnak mint Francziaországban. Csak egy részrehajlatlan és igazán felvilágosult ministerium vethetne itt a’ mostani bonyolódásnak véget, mert csak egy illyen nyerhetné meg a’ nemzet’ bizodalmát, mellyre támaszkodva bizton léphetne a’ jövendő’ elejébe ’s hozzáfoghatna azon üdvös reformokhoz, mellyek a’ törvénykezésben , megyei igazgatásban, nyilványos oktatásban, pénztári, kereskedési és hitelügyekben ’stb. szükségesekké lettenek. De egy illyen ministerium’ összeállhatásához Francziaországban jelenleg alig lehet remény. — A’ mi Belgiumot illeti, ez a’ francziák’ részéről semmi gyámolításra sem számolhat, egy pár követkamarai beszédet és hírlapi czikkelyt kivéve ; mert az anyagi érdekek most anynyira uralkodókká lettek Francziaországban, hogy a’ politica egészen hátratolatik áltatok; még a’ pénzcsarnok sem tart a’ belga kérdés miatti felzúdulásoktól, minek tökéletes bizonyítványa az, hogy a’ statuspapirosok’ és részvények’ becse emelkedett, mióta tudva van, hogy a’ conferentia’ határozatait Francziaország is aláírta. — Feltűnt Párisban, hogy a’ Gisquet-siöv után több hirlap közlött czikkelyeket különböző nyilványos tisztviselők’ hanyagsága és balfogási ellen, melly czikkelyek rágalmakoi nem vehetők, mivel világos és bebizonyított tett dolgokon alapulnak. Több tisztviselő beadta lemondását; hiszik, hogy a’ mostani rendőrségigazgató , Belessert úr, is le fog lépni. JE*** Bécs, jan. 29. A’ M. Chronicle szerint Századunk' 8dik számában közlött vámadatoknak a’ mi vámjegyzékeinkkeli összehasonlításából kitetszik, hogy amaz adatok épen nem költöttek, de a' velük követett bánalom jogosít, szintollg jó okokból, tudatlanságra vagy szándékos csalatkozásra következtetni. Az „előbbi bevitelvám’“ rovata egészen az 1829-i tariftából vétetett, a’ „mostani bevitelvám“-é pedig kivonatja az 1830ki apr. 23., 1831ki mart. 30., 1835- ki apr. 15. és 21., 1836ki jul. 6. és 19., ’s ugyancsak 1836- ki dec. 3. pótlólagos vámjegyzékek’, ’s az ezekre következett egyes vámadatok’ módosításának. Ki e’jegyzékeket nem bírja, csak az 1829ki ’s a’ Kleiner Ferencz Vilmos által magányosak’ használatára Bécsben kiadott „közönséges vámjegyzék“-et 1835ről 1836 ki kiegészítésével tekintse meg, ’s vele a’ M. Chronicle’ mindkét rendbeli adatait hasonlítsa össze, hogy azonnal átlássa, miképen mindazon adatok, mellyek a’ M. Chronicle szerint csak az utan megjelenendő vámjegyzékben foglaltatnak, négy vagy öt czikkelyt kivéve, mellyek alkalmasint 1836. után határoztattak meg, már Kleiner’ 1835. és 1836. jegyzékében foglaltatnak. innen következik, hogy a’ M. Chronicle által közlött vámmérséklések kivétel nélkül a’ főn mondott különféle időkre esnek, mi szemlátomást oda mutat, hogy a’ statuskormány a’ vámmérséklésekben rendszeresen és folyvást halad, ’s hogy a’ régibb (1829. ’s azótai) adatoknál igen tetemes, de nem olly szökkenő, hanem a’ dolgok’ viszonyaiból eredő, csendes következésben készültek. De az összehasonlításnak ezen eredményeiből kiviláglik egyszersmind egész alaptalansága annak, mit a’ M. Chronicle a’ vámleszállításokról beszél, mellyek—szerinte — újabban egy 1838. február. 27-ei úgynevezett császári protocollum által történtek. Végre önként következik, hogy a’ már iavokig történt vámleszállítások nem lehetnek összefüggésben a’ legújabb kereskedési szerződéssel. Utoljára, egészen levegőből merített a’ M. Chronicle’ hibás adataival összekapcsolt szabad bevitel, először azért, mert az a’ már előbb történt módosításokon nem alapulhat; azután pedig azért, mert ez esetben semmi vámhatározás nem létezik, ’s az uj vámjegyzék’ hirdetésében sem jelenesül meg. Kinek lehetne már most rész néven venni e’ czáfolat után, ha az angol adatok mögött pillanatnyi hatásra számolt mnystificatiót gyanítna? Azon nyereség, melly a’ felfedezésig szereztetett, vajmi csekély lehet azon káros következésekhez képest, mellyek illy mystificatiókat mindig követni szoktak. Minden esetre uj intésül szolgál a’ szárazföld’ lakosinak, hogy máskor még inkább óvják magokat a’ könnyenhivőségtől. Egyébiránt a’ haszon egyenesen e’ czikkelynek az „Allgemeine“ porosz statushirlapba tett fölvételéből ered, mert az igazság mindig úgy fő legbizonyosabban napfényre , ha az ámítás kimutattatik és fölvilágosíttatik. vagy Viritaniila. A’ chartisták’ vagyis ultraradicalok’ követei Anglia’ és Skóczia’ minden részeiből uton vannak London felé, hol mintegy 150—160 fog egybegyülni, hogy ünnepélyes menetben nyújtsák által a’ parlamentnek az úgynevezett nemzeti kérelmet, melly mintegy 3 millió aláírást számlál,’s mellynek értelmében eddig elé az alsóháznak 8 tagja nyilatkozott. Egyébiránt alig várható, hogy a’ chartisták’ törekvései mostanra nagy zajt üssenek; agitatióik ellen a’ nép’ tömegéhez közelebb fekvő gabonatörvények által hathatós meghasonlás állott be. A’ gabonatörvénykérdésre, nézve a’ M. Herald szerint, O' Connell oda nyilatkozott, hogy ő a’ gabonatörvények’ eltörlesztése mellett szavazand, mindazáltal a’ többi szabadelmű izlandi tagoknak szabad tetszésükben áll, miképen szavazzanak ezen a’ földművelő Izlandra nézve fölötte fontos kérdés’ tárgyában. Az angol katonai hírlapok bizonyosnak látszanak tartani a’ Birma és Nepal elleni háborút, ’s azon intézkedések, mellyek Angliában aziránt tétettek, hogy martius és április hónapokban ne csak 1000 ember küldessék oda néhány ottani ezred’ kiegészítésére, hanem több uj ezredek, ’s közöttük két lovasezred is , csakugyan e’ gyantásoknak némi hitelességet kölcsönöznek. O’ Connell és az izlandi alkirály, Northamby marquis, közt viszálkodás akar kiütni. O'Connell nyilván kárhoztatta az alkirályt, hogy Oxmantown lordot számadásra nem vonta az izlandi nép ellen intézett rágalmaiért; a’ marquis a' maga részéről Purcell Pétert, ki O' Connell’ jogossága iránti bizalmatlanságból az előkészítő-egyesületből kilépett, magához hivá, egyszermind O’Connell’több elleneit békebírákká nevezte. London, január 30. Skrzynecki general már ismét elutazott, ezelőtt három nappal, Zamoyski’ kíséretében.