Hirnök, 1840. január-december (4. évfolyam, 1-104. szám)

1840-06-25 / 51. szám

nt­­­l‘ szám. A’ Hírnök kinevezések’, hivatalos tudóeítások’, honi és külföldi politikai hírek’, mindennemű sta­­tistikai adatok’, pénzkeret’, piaczi árak’, duna­­vízállás’és mindenféle hirdetmények’ minél gyorsabb közlésével­ — a’ Századunk terjedel­­mesb political’s rokon tudományé értekezések­kel, úgyszinte literatúrai, művészeti és közélet­beli jelesebb tünemények’, találmányok’ és inté­zetek’ ismertetésével foglalkoznak főképen. (Szerkeszti ’s kiadja Izalásfalvi Orosz József. Juliius 35. 1840. Megjelenned e’ lapok minden hétfőn és csü­törtökön. Félévi d­öfizetés Pozsonyban házhoz­­hordással 4 p. sz., postán borítékkal 4 fr. 24 kr. Előfizethetni helyben a’ kiadó tulajdonosnál, sé­tatéren 749. sz. a.­ Pesten Füskuti Lander­er Lajosnál, kinél a’ hirdetmények ’s a’szerkesz­tőséget illető egyéb közlemények is elfogadtat­nak. Minden nem-hivatalos leveleknek és köz­leményeknek bérmentes beküldetése kéretik. T a r t a I o m. Magyarország. Kinevezés: Hadik András gr. f; Po­zsony városának megtiszteltetése ; fővárosi hírek ; budai jóté­kony nőegyesület; gazdasági egyesület; Eperjes városi tisztú­­jítás ; anyai szeretet’ példája; szegedi különféle. Ausztria. Ur­­napi bucsu. Nagybritannia. Gyilkossági m­erény a’ királyné ellen; részletek e’ tárgyról; parlamenti ülések. Francziaor­­szág. Orleáns és Aumale herczegek nyilatkozásai az afrikai táborozásról; kamarai ülések. Spanyolország. Ik­rek Ca­brera ’s a’ carlosiak’ mozdulatairól; a’ királyné utazása elhatá­rozva. Belgium. Kü­lünössség a’királyné’ szülése alkalmá­val. China. Pekingi zavarok ; a’ chinairó biztos levele Victo­ria királynéhoz. Elegy. Hírlapi szemle. Hirdetések: Magyarország. (­ cs. ’s ap. kir. Felsége Kassewich Aurélt a’ m. kir. udvari Cancellaria’ fogalmazó gyakornokát Horvátország’ levéltárnokává méltóztatott legkegyelmesebben kinevez­ni. (Privát tudósítás.) Jun. 18 án délutáni négy órakor szenderü­lt jobb életre át Futaki Hadik András gróf, élete’ 76dik évében, Mar­­czaltőn Veszprém megyében. A’jeles férfiúnak, buzgó ’s lelkes polgárnak, jótékony földesurnak ’s felejthetlen atyá­nak k­oszu sorozatú erényeit ’s ritka tulajdonait kevés so­rokba foglalni nem lehet, álljanak itt csupán, vitézsége’, buzgalma’ eredményei, mellyekkel az érdem’ pályáján ju­­talmaztaték. A’ boldogult volt cs. kir. valóságos belső tit­kos tanácsos, cs. kir. kamarás, a’franczia becsületrend’ nagy mestere, a’polgári érdemrend’nagykeresztese, a’ ba­jor korona- ’s würtembergi Fridrik-rendek’ vitéze , lovas­ság’ generálisa, és a’ würtembergi király nevét viselő 6-ik számú ezred’ másod tulajdonosa. Halálát főleg kesergik Futaki Hadik Mária grófné, született Raszler és Gammer­­schwangi német-római birodalmi báróné, csillagkeresztes dáma, a’ boldogult neje, Hadik Gusztáv, cs.-kir. arany­kulcsos, a’ szk­z. szentgyörgy’rendének vitéze, Császár ő felsége’nevét viselő­lső számú huszárezred’ alezredese, Karolina, gróf Amadé’ hitvese , és Mária grófnők, az el­hunyt’ gyermekei. — A’ meghalt’ tetemet Síkon Marczal­­tőn takaríttattak el; a’ szentmisék ugyanott, és Pozsony­ban több sz. egyházban később fognak tartatni. — Béke poraira­ Pozsony várost f es.’s ap.kir.Fels. nagy kegyelem­re méltatá.­­ Fels, ugyanis kegyesen megismervén a’ po­zsonyi polgárság rendületlen hűségét, mellyet a’ föls. ural­kodóház iránt 1809 ben a’ francziáktól szenvedett megroha­­náskor tanusíta, e’ szabad kir. város számára 1837 iki apr. 29kétől kelt legf. határzata következtében belföldi fehér márványból, bécsi művészek által tisztelet-emlékül elhunyt I. Ferencz király mellszobrát elkészíttetni ’s f. e. máj. aki magyar kir. udv. cancelláriai rendelet mellett Pozsonyba küldeni méltóztatott. Legf. helyen következő felirat ké­szült ez emlékre: „Invictae Civium­ Posoniensium. Per. Gallos Anno MDCCCIX Obsidione. Pressorum. Fidei. Virtu­­tisque. Memoriám. Grati. Animi. Et. Exempli. Ad Posteros. Ergo. Perennem. Essé. Voluit. Franciscus­­­mus.“ A’ váro­si tanács és polgárság most azon tanakszik, mikép kelljen e’ megkülönböztetést fogadniok ’s milly helyet rendelniük az emlék illő fölállíttatására ? Pozsony, junius’ 23. Lehetlen mellőzném Hugard ur, jun. 21-én tartatott franczia nyelvbeni próbatétét, melly a­ tanulókra nézve szép sikerrel ment végbe. Említenem kell, miként a’nevezett franczia mester az itteni evang. lyceum­­beli ifjúságot felszólító leczkéibeni részvételre’s azokat két év óta minden jutalom nélkül folytatja. A’ fiatalság’ gon­dolkodóbb része szívesen kapott az alkalmon, melly kü­lönben reá nézve elérhetlen vala, ’s a’ buzgó mester próba­­tété által bebizonyítá, mennyire lehet nyelvben kevés idő alatt haladni. Francziából németre, németből francziára igen szépen fordítanak ’s később mindegyik francziául sza­valt. Modorn Hugard arnak a’ theoriának a’ gyakorlattal összeolvasztása; ő nem mellőzi a’ grammatica’, sőt még a’ syntaxis’ legfinomabb, legritkább szabályát sem, — de ő maga az élő grammatica, ’s alkalmazás nélkül szabályai­val a’ tanulókat hasztalanul nem gyötri. Véleményem jól­lehet az, hogy minden gyakorlati tudományt vagy ezút­tal ismeretet, pusztán gyakorlati utón kell az embernek sajátjává tenni; valamelly nyelv bizonyosan gyakorlati is­meret ’s azt ezen utón kell sajátommá tennem; minden tudományt meg kell előzni azon tudomány’ ismeretével, ’s a’ nyelv’ ismerete első szükség mindenkinél, ’s a’ nyelv’ tudomány szorosan véve egyenesen a’ theoriában foglal­tatik. Én tehát részemről praxist kívánok for ever a’ nyelv tanulásban, mind a’ mellett is Hugard úr meglepett azon kiszámolt modorával, mellyel mintegy felolvaszta a’ theoriát a’ praxisba, vagy legalább a’ gyakorlatnak mindig alárendelő az elméletit. Nagyon kívánatos, hogy az itteni convent tekintetbe vévén a’ nyelvtanulás’ szükségét, a’ tanítót, bármi csekély, mindenesetre rendes fizetéssel buz­dítsa továbbira is. — Nagy örömmel hallám egyszersmind, hogy a’ magyar nyelv ’s literatura’ tanítására egy külön szék fog felállíttatni, mellyre valamellyik fiatal írónkat szándékoznak a’ pozsonyiak meghívni. Ha e’ hír valósul, minden esetre igen jó hatással leend. — Tőkén délelőtti 9 órakor állíttatott fel a’ pozsonyi zsidóság által, nem rég elhunyt érdemes rabbijok’ sírján az emlékkő. Az elhunyt rabbi’ helyébe még alig 26—27 éves fia választatott, ki ez alkalommal beszédet tartott, benne szép tudományát ’s fiatal korához mérve, bölcseségét kitüntetve. — A’ vasfür­dőbe naponkint négyszer társaság kocsik járnak, ’s ez igen élénkké teszi a’ különben is kedvelt mulatóhelyet, melly kissé távolra esik ’s az odarándulás a’ bérkocsik’ magas ára miatt eddigelé nehezített; e’ szerint ezen uj intézkedés igen helyeselhető a’ város’ részéről. Pest, jun. 20. Hatalmasul haladó városunk ismét nagyszerű uj díszt nyerend; a’ görög-oláh község ugyanis az al dunasoron, a’ görög templom mellett, Hild hires épí­tészünk által pompás kétemeletű házat építtet, melly isko­lául is egyéb hasznos czélokra szolgáland. Az építési költ­ségek mintegy 70 ezer pengő forintra menendnek. Czine Konstantin helybeli görög-oláh iskola-igazgató aláírást nyi­tott a’ görög-oláh község tagjai közt, melly csakhamar olly nevezetes mennyiségre szaporult, hogy az építést legott megkezdhették. A’ még hiányzó pénzt a’ templom- és isko­la-alapból veendik; Sina György b. pedig előlegezésre ajánlkozék, hogy a’ nevezett pénzalapot szerfölött ne kell­jen terhelni. — Néhány nap óta olly rekkenő hőség ural­kodik, hogy a’ hideg dunafürdőket használni napról napra számosabban sereglenek a’ csinos készületí­ fürdőhajókra, mellyek olly csábitólag kínálkoznak életelevenitő hullámi­­kal. Azonban a’ meleg fürdőknek sem hanyatlik azért bö­­cse, ’s különösen a’ császárfürdő ez évben is számos ven­déggel dicsekhetik, kiknek egy része meleg vizet iszik, másik fagylalttal enyhitkezik, ’s mind ezt a’ kedves jó­egészség’ kedviéi’t!— Uralkodó fejdelmünk e cs. kir. fels. által múlt országgyűlésen nyújtott sorsenyhitő engedélyre valódi mértékben siet magát méltóvá tenni a’ budapesti iz­­raelitaság, reménylhető, hogy hitsorsosaik egész hazánk­ban buzgón követendik a’ központi községtől származó pél­dát. Az itteni izraelita­ község ugyanis, érezvén, hogy csu­pán a’ nyelv azon hatalmas eszköz, melly elválaszthatlanul forrasztja egymáshoz a’ hon’ mindenrendű polgárit, a’ ma­gyar nyelvre kitűnő figyelmet határra fordittatni minden iskoláiban, és a’ magyarul nem tudó izraelita oktatókat ha­ladék nélkül taníttatja nemzeti nyelvünkre, hogy azt minél­­előbb általán­os oktatási nyelvvé változtathassa minden iskolában. E’ törekvés még kitünőbb jeléül szolgálhat azon körülmény, miszerint rövid idő múlva a’ vallást is nemzeti nyelvünkön fogják tanulhatni mózeshitű lakostársink. Bloch Móricz t. i. kiadását eszközli jelenleg a’ zsidó sz. írásnak, melly az eredeti mellett egyszersmind magyar fordításban közlendi a’ vallás e’ legrégibb sz. könyvét, ’s iskolai vezé­rül szolgáland az izraelita tanitóintézetekben. E’ magyar­zsidó bibliából az első próbaivek már megjelentek, ’s dí­szére válnak a’ budai tud. egyetemi könyvnyomó intézet­nek. Az egész biblia 20 füzetben fog megjelenni 24 pgő krjával. Bloch minden esetre illő méltányra érdemes, hogy illy buzgón törekszik felekezetét a’ nemzetisedés’ útján, mint korunkban ’s helyzetünkben boldogítón, gyors és czélszerű haladásra birni. — A’ műkiállítást igen számos kiváncsi látogatja, ’s egy sem távozik elégületlenű­l a’ csinos diszítvényü termekből, főleg, ha meggondolja, mi­kép ez első kiállítást valóban olly hirtelen rögtönzöttnek kell tekinteni, hogy azt is, mi illy rövid idő alatt létesült az egyesület buzgalma által, szinte csodának tekinthetni; nem részvényesek 10 pge­ért fizetnek belépti díjul, mit százszorosan kipótol az ott nyert m­élemény. Eddig a’ Münchenből küldöttekkel együtt 300zal meghalad az olajfestvények’ száma az apróbb aquarell-monorú képeken kívül, a’ részvényesek száma pedig közel ezerhez köze­lít. Nádor-Főrignénk ő cs. k. Fensége is megtisztelő magas jelenlétivel e’ műkiállítást ’s minden osztályit figyelmes szemlére méltatván magas megelégü­léssel hagyá el a’ mű­termeket. Kívánatos, hogy meleg részvét pártolja e’ nagy­­hasznú zsenge vállalatot, melly a’ művészetnek eddig el­­hanyaglott ágaiból is fényt derítend hazánknak Európa’­egén napról napra szebben tündöklő csillagára.— A’ duna­­melléki helv. vallást követő egyházi kerület jun. 13. kez­­dé meg évenkint tartatni szokott üléseit Pesten a’ magyar tud. társaság’ termében széki gróf Teleki Sámuel kerületi főgondnok ő mga mint világi, és főtiszt. Szeles Sámuel ur a’ solti egyh. megye főesperesse mint egyházi elnök — el­nöklete alatt (minthogy főtiszt, id. Bollory Gábor ur a’ du­­namelléki helv. vall. egyházi kerület’ superintendense gyöngélkedő állapotja miatt a’ gyűlésben részt nem vehe­tett). A’ közgyűlési tanácskozásokat megelőzte a’ magukat lelkészségre szánt ifjak vizsgáltatása, kik is a’ papi tudo­mányokban tett előhaladásuknak bámulatig ragadó bizony­ságát adák, és jun. 14én vasárnap hatan lelkészi rangra emeltettek. A’ rendes ülések jan. ldén kezdődtek, hol a’ fentérintett t. ez. elnökökön kivül hivatalosan jelen voltak: 1) A’ kecskeméti egyh. kerületből az ottani világi gondnok t. szilassi és pilisi Szilassy László ur, és tiszt. ifj. Bátory Gábor esperes ur; II) a’ solti egyh. kerületből t. mező­­madarasi Madarassy István gondnok ur, és főtiszt. Szeles Sámuel ur (mint egyh. elnök); III) a’ pesti egyh. kerület­ből rádai gr. Rádai Gedeon ur ő mga gondnok, és t. Gye­­nizse József ur mint esperes; IV) a’ vértesaljai egyh. ke­rületből t. Szűcs Lajos ur (Fejér megyei lső alispány) mint gondnok, ’s tiszt. Müller Ferencz alesperest ur; V) a’ tolnai egyh. kerületből tiszt. Csekei János esperes ur; VI) a’ felsőbaranyai egyh. kerületből tiszt. Kosa László esp. ur; VII) a’ bácsi és albaranyai egyes. egyh. kerület­ből t. ramocsa Markos Pál ur mint gondnok, és tiszt. Rácz Péter esperes ur. Ak­i­ a’ külső somogyi egyh. kerületből t. magyari Kósa Sámuel ur mint gondnok. Ezeken kivül hivatalos helyüket elfoglalók: egyházi kerül, főjegyző tiszt. Polgár Mihály, kecskeméti lelkész, 1. aljegyző tiszt. Dobos József, dunapataji lelkész; 2ik aljegy. tiszt. ifj. Bá­tory Gábor. —■ Ezeken kivül számos lelkészek és világiak vevének részt a’ fényes gyűlésben. — A’ felsőbaranyai egyh. kerületbeli világi gondnok t. Sárközy Albert ur nem volt jelen. —A’ tolnai egyh. kerületbe újonnan választa­tott világi gondnok­­. papi V­izsolyi János ur szinte nem volt jelen. — Tiszt. Hőke József ur szavazati többséggel választatott el külsősomogyi esperessé. — A’ tanácskozás’ főtárgyai voltak némelly panaszok, vagy feljelentések’ el­intézése , továbbá a’ kecskeméti ’s körösi lyceuntok vala­mint a’ pesti oskola jobb rendbe leendő hozása, melly tárgyban küldöttség is nevezteték ki. — Derítsd fel az el­me homályát, terjessz világosságot a’ lélekre, nemesítsd a’ hajló szivet — úgy boldogságot árasztasz a’ népre. Illy­és czéltól vezettetve ajánla fentisztelt t. Szűcs Lajos ur fejér megyei lső alispány a’ magukat évenkint kitüntető oskola ’s néptanítók számára 200 v. frkat, hogy a’ legje­­lesebek közül négy, mind 50 fr. jutalmat nyerjen. Bár illy­es példáik által serkentetve több honfiaink is igyekezné­nek az élet’ ezer szükségeivel küzdő ’s ezek által elnyo­matva a’ tanítást ’s népnevelést is hanyagoló néptanítóink sorsán segíteni, mert hol földi gondok nyomják el a’ szel­lemi életet, ritkán esik ott bármilly földbe is termékeny mag! — Budai jótékony nőegyesület. Junius’ 1-jén igen fényes ünnepéllyel ment véghez a’budai sinlők’intézetének megnyitása. Jelen voltak Ő cs. kir. Főhűsége a' Nádorné, ifjú Főherczeg József, Hermina ’s Erzsébet Ő cs. kir. Fönsé­­gek, báró Eötvös Ignácz a’tárnok, ő kegyelmessége, és számos tagja a’ főhatóságoknak, az egyesület’ valamennyi itt lévő tiszteletbeli ’s működő tagja, a’ budai tanács, a’ választó polgárság, ’s több nagytekintetű, az egyesületet jótékony czéljaiban elősegéllő emberbarát, mind magyar díszöltözetben, a’ tisztelkedő polgárság pedig egyenruhá­ban. A’ fényes gyülekezet az épület’ udvarán emelt nagy­szerű tábori kápolnában központosaivá vált, hol a’ derék Maisch Jakab buda fővárosi alesperest segéd-kisérettel megkezdé a’ megáldást, a’zenekar pedig egy, ugyan e’ végre Kreutz Ferencz által készült szent lélek segítségül hívási éneket, mire a’ sinlók intézetének beszentelése kö­vetkezők, utána az említett alesperes igen épületes be­szédében kiemelé különösen , a’ szerencse ’s szerencsét­lenség közti össze nem hangzást, ’s a’ gyülekezetét inté ezen, a’ teremtő’ czéljaiban alapuló egyenetlenség’ kegyenlí­­tésére,mi szerencsétlen embertársaink’czélszerű ápoltatása által eszközölhető. E’ hatásteli beszédet hálaének követé, melly közben a’ főrangú hölgyek egyenkint vezették karon fogva a’ sínlőket hajlékjokba. Lélekemelő volt szemlélni, mikint itt a’ fény ’s gazdagság, a’ nyomorúság szegény­séggel hasonneműségbe jöttek , mikint tisztelteték itt az emberi méltóság ollyan személyekben, kik e’ szent czélu hajlék nélkül nyomasztó ínségüknek martaléki lettek vol­na. Áldás kisérje a’ kegyes nőegyesület’ fenséges fővéd­asszonyát, áldás a’ nőegyesületet, ’s egyes tagjait, áldás azon hőkeblű emberbarátokat, kik ezen intézet’ létrehozá­sához járulni kegyeskedének. Kü­lkey Henrik , egyesületi titoknok. A’m. G­a­z­d­a­s­á­g­i­­ E­g­y­e­s­ü­l­e­t jun. közgyűlési ered­ményinek folytatása. VIII. A’ Mezei-Naptárt illetőleg, hogy ez minél számosabb példányban, ’s mult évi árán (példánya 2 ezüst garason) adathassák, az Egyesület gaz­­daság-osztályi pénztárából 500 pontot szavazott. IX. Köze­ledvén azon időpont, mellyben az 1836ik évi részvény­­aláírás kötelező ereje megszünend, nehogy az Egyesület addig is, mig az újonnan megnyitandó aláírás kellő sikert fog előmutatni, szükségeinek fedezéséül kívánt jövedel­meiben tetemes csorbát’s ez által a’ közügy’ előmenetében hátramaradást szenvedjen. Andrásy György és Széchenyi István grófok buzgó részvétüknél fogva előre gondoskodó­ig, szívesek valanak az uj aláírási iv’ fejezetének javas­latát előterjeszteni, mellynek folytában a’ lóverseny ’s gazdaság’ egyéb ágait magában foglaló ’s külön elemű két osztálynak (szaknak) összeköttetése jövendőre többé sem szükségesnek sem czélszerűnek nem találtatván, ezek tökéletes elválása lön legelőlegesb határozattá. Továbbá végzésbe ment, miszerint: a) az elválás’ határ­ideje 1842-ik év eleje lesz, midőn az eddig elő folyamatban volt közös részvény-aláírás kötelező ereje valamint az állattenyészté­si, úgy a’gazdaság’ egyéb ágaira nézve meg fog szűnni. — b) 1842. évben, az elválás pontján, a’ Gazdasági Egyesület az állatmutatást, parasztkanczacsikók (?) jutalmaztatását, árverést, műszer- és termény-kiállítást kebelébe fogadván a’ köztelket mostani minőségében ’s karjában a' mostani állattenyésztő osztálytól szabad rendelkezéséül átválla­­landja. c) A’ Gazdasági­ Egyesület 1842ik évtől kezdve

Next