Hirnök, 1840. január-december (4. évfolyam, 1-104. szám)
1840-06-25 / 51. szám
ntl‘ szám. A’ Hírnök kinevezések’, hivatalos tudóeítások’, honi és külföldi politikai hírek’, mindennemű statistikai adatok’, pénzkeret’, piaczi árak’, dunavízállás’és mindenféle hirdetmények’ minél gyorsabb közlésével — a’ Századunk terjedelmesb political’s rokon tudományé értekezésekkel, úgyszinte literatúrai, művészeti és közéletbeli jelesebb tünemények’, találmányok’ és intézetek’ ismertetésével foglalkoznak főképen. (Szerkeszti ’s kiadja Izalásfalvi Orosz József. Juliius 35. 1840. Megjelenned e’ lapok minden hétfőn és csütörtökön. Félévi döfizetés Pozsonyban házhozhordással 4 p. sz., postán borítékkal 4 fr. 24 kr. Előfizethetni helyben a’ kiadó tulajdonosnál, sétatéren 749. sz. a. Pesten Füskuti Landerer Lajosnál, kinél a’ hirdetmények ’s a’szerkesztőséget illető egyéb közlemények is elfogadtatnak. Minden nem-hivatalos leveleknek és közleményeknek bérmentes beküldetése kéretik. T a r t a I o m. Magyarország. Kinevezés: Hadik András gr. f; Pozsony városának megtiszteltetése ; fővárosi hírek ; budai jótékony nőegyesület; gazdasági egyesület; Eperjes városi tisztújítás ; anyai szeretet’ példája; szegedi különféle. Ausztria. Urnapi bucsu. Nagybritannia. Gyilkossági merény a’ királyné ellen; részletek e’ tárgyról; parlamenti ülések. Francziaország. Orleáns és Aumale herczegek nyilatkozásai az afrikai táborozásról; kamarai ülések. Spanyolország. Ikrek Cabrera ’s a’ carlosiak’ mozdulatairól; a’ királyné utazása elhatározva. Belgium. Külünössség a’királyné’ szülése alkalmával. China. Pekingi zavarok ; a’ chinairó biztos levele Victoria királynéhoz. Elegy. Hírlapi szemle. Hirdetések: Magyarország. ( cs. ’s ap. kir. Felsége Kassewich Aurélt a’ m. kir. udvari Cancellaria’ fogalmazó gyakornokát Horvátország’ levéltárnokává méltóztatott legkegyelmesebben kinevezni. (Privát tudósítás.) Jun. 18 án délutáni négy órakor szenderült jobb életre át Futaki Hadik András gróf, élete’ 76dik évében, Marczaltőn Veszprém megyében. A’jeles férfiúnak, buzgó ’s lelkes polgárnak, jótékony földesurnak ’s felejthetlen atyának koszu sorozatú erényeit ’s ritka tulajdonait kevés sorokba foglalni nem lehet, álljanak itt csupán, vitézsége’, buzgalma’ eredményei, mellyekkel az érdem’ pályáján jutalmaztaték. A’ boldogult volt cs. kir. valóságos belső titkos tanácsos, cs. kir. kamarás, a’franczia becsületrend’ nagy mestere, a’polgári érdemrend’nagykeresztese, a’ bajor korona- ’s würtembergi Fridrik-rendek’ vitéze , lovasság’ generálisa, és a’ würtembergi király nevét viselő 6-ik számú ezred’ másod tulajdonosa. Halálát főleg kesergik Futaki Hadik Mária grófné, született Raszler és Gammerschwangi német-római birodalmi báróné, csillagkeresztes dáma, a’ boldogult neje, Hadik Gusztáv, cs.-kir. aranykulcsos, a’ szkz. szentgyörgy’rendének vitéze, Császár ő felsége’nevét viselőlső számú huszárezred’ alezredese, Karolina, gróf Amadé’ hitvese , és Mária grófnők, az elhunyt’ gyermekei. — A’ meghalt’ tetemet Síkon Marczaltőn takaríttattak el; a’ szentmisék ugyanott, és Pozsonyban több sz. egyházban később fognak tartatni. — Béke poraira Pozsony várost f es.’s ap.kir.Fels. nagy kegyelemre méltatá. Fels, ugyanis kegyesen megismervén a’ pozsonyi polgárság rendületlen hűségét, mellyet a’ föls. uralkodóház iránt 1809 ben a’ francziáktól szenvedett megrohanáskor tanusíta, e’ szabad kir. város számára 1837 iki apr. 29kétől kelt legf. határzata következtében belföldi fehér márványból, bécsi művészek által tisztelet-emlékül elhunyt I. Ferencz király mellszobrát elkészíttetni ’s f. e. máj. aki magyar kir. udv. cancelláriai rendelet mellett Pozsonyba küldeni méltóztatott. Legf. helyen következő felirat készült ez emlékre: „Invictae Civium Posoniensium. Per. Gallos Anno MDCCCIX Obsidione. Pressorum. Fidei. Virtutisque. Memoriám. Grati. Animi. Et. Exempli. Ad Posteros. Ergo. Perennem. Essé. Voluit. Franciscusmus.“ A’ városi tanács és polgárság most azon tanakszik, mikép kelljen e’ megkülönböztetést fogadniok ’s milly helyet rendelniük az emlék illő fölállíttatására ? Pozsony, junius’ 23. Lehetlen mellőzném Hugard ur, jun. 21-én tartatott franczia nyelvbeni próbatétét, melly a tanulókra nézve szép sikerrel ment végbe. Említenem kell, miként a’nevezett franczia mester az itteni evang. lyceumbeli ifjúságot felszólító leczkéibeni részvételre’s azokat két év óta minden jutalom nélkül folytatja. A’ fiatalság’ gondolkodóbb része szívesen kapott az alkalmon, melly különben reá nézve elérhetlen vala, ’s a’ buzgó mester próbatété által bebizonyítá, mennyire lehet nyelvben kevés idő alatt haladni. Francziából németre, németből francziára igen szépen fordítanak ’s később mindegyik francziául szavalt. Modorn Hugard arnak a’ theoriának a’ gyakorlattal összeolvasztása; ő nem mellőzi a’ grammatica’, sőt még a’ syntaxis’ legfinomabb, legritkább szabályát sem, — de ő maga az élő grammatica, ’s alkalmazás nélkül szabályaival a’ tanulókat hasztalanul nem gyötri. Véleményem jóllehet az, hogy minden gyakorlati tudományt vagy ezúttal ismeretet, pusztán gyakorlati utón kell az embernek sajátjává tenni; valamelly nyelv bizonyosan gyakorlati ismeret ’s azt ezen utón kell sajátommá tennem; minden tudományt meg kell előzni azon tudomány’ ismeretével, ’s a’ nyelv’ ismerete első szükség mindenkinél, ’s a’ nyelv’ tudomány szorosan véve egyenesen a’ theoriában foglaltatik. Én tehát részemről praxist kívánok for ever a’ nyelv tanulásban, mind a’ mellett is Hugard úr meglepett azon kiszámolt modorával, mellyel mintegy felolvaszta a’ theoriát a’ praxisba, vagy legalább a’ gyakorlatnak mindig alárendelő az elméletit. Nagyon kívánatos, hogy az itteni convent tekintetbe vévén a’ nyelvtanulás’ szükségét, a’ tanítót, bármi csekély, mindenesetre rendes fizetéssel buzdítsa továbbira is. — Nagy örömmel hallám egyszersmind, hogy a’ magyar nyelv ’s literatura’ tanítására egy külön szék fog felállíttatni, mellyre valamellyik fiatal írónkat szándékoznak a’ pozsonyiak meghívni. Ha e’ hír valósul, minden esetre igen jó hatással leend. — Tőkén délelőtti 9 órakor állíttatott fel a’ pozsonyi zsidóság által, nem rég elhunyt érdemes rabbijok’ sírján az emlékkő. Az elhunyt rabbi’ helyébe még alig 26—27 éves fia választatott, ki ez alkalommal beszédet tartott, benne szép tudományát ’s fiatal korához mérve, bölcseségét kitüntetve. — A’ vasfürdőbe naponkint négyszer társaság kocsik járnak, ’s ez igen élénkké teszi a’ különben is kedvelt mulatóhelyet, melly kissé távolra esik ’s az odarándulás a’ bérkocsik’ magas ára miatt eddigelé nehezített; e’ szerint ezen uj intézkedés igen helyeselhető a’ város’ részéről. Pest, jun. 20. Hatalmasul haladó városunk ismét nagyszerű uj díszt nyerend; a’ görög-oláh község ugyanis az al dunasoron, a’ görög templom mellett, Hild hires építészünk által pompás kétemeletű házat építtet, melly iskolául is egyéb hasznos czélokra szolgáland. Az építési költségek mintegy 70 ezer pengő forintra menendnek. Czine Konstantin helybeli görög-oláh iskola-igazgató aláírást nyitott a’ görög-oláh község tagjai közt, melly csakhamar olly nevezetes mennyiségre szaporult, hogy az építést legott megkezdhették. A’ még hiányzó pénzt a’ templom- és iskola-alapból veendik; Sina György b. pedig előlegezésre ajánlkozék, hogy a’ nevezett pénzalapot szerfölött ne kelljen terhelni. — Néhány nap óta olly rekkenő hőség uralkodik, hogy a’ hideg dunafürdőket használni napról napra számosabban sereglenek a’ csinos készületí fürdőhajókra, mellyek olly csábitólag kínálkoznak életelevenitő hullámikal. Azonban a’ meleg fürdőknek sem hanyatlik azért böcse, ’s különösen a’ császárfürdő ez évben is számos vendéggel dicsekhetik, kiknek egy része meleg vizet iszik, másik fagylalttal enyhitkezik, ’s mind ezt a’ kedves jóegészség’ kedviéi’t!— Uralkodó fejdelmünk e cs. kir. fels. által múlt országgyűlésen nyújtott sorsenyhitő engedélyre valódi mértékben siet magát méltóvá tenni a’ budapesti izraelitaság, reménylhető, hogy hitsorsosaik egész hazánkban buzgón követendik a’ központi községtől származó példát. Az itteni izraelita község ugyanis, érezvén, hogy csupán a’ nyelv azon hatalmas eszköz, melly elválaszthatlanul forrasztja egymáshoz a’ hon’ mindenrendű polgárit, a’ magyar nyelvre kitűnő figyelmet határra fordittatni minden iskoláiban, és a’ magyarul nem tudó izraelita oktatókat haladék nélkül taníttatja nemzeti nyelvünkre, hogy azt minélelőbb általános oktatási nyelvvé változtathassa minden iskolában. E’ törekvés még kitünőbb jeléül szolgálhat azon körülmény, miszerint rövid idő múlva a’ vallást is nemzeti nyelvünkön fogják tanulhatni mózeshitű lakostársink. Bloch Móricz t. i. kiadását eszközli jelenleg a’ zsidó sz. írásnak, melly az eredeti mellett egyszersmind magyar fordításban közlendi a’ vallás e’ legrégibb sz. könyvét, ’s iskolai vezérül szolgáland az izraelita tanitóintézetekben. E’ magyarzsidó bibliából az első próbaivek már megjelentek, ’s díszére válnak a’ budai tud. egyetemi könyvnyomó intézetnek. Az egész biblia 20 füzetben fog megjelenni 24 pgő krjával. Bloch minden esetre illő méltányra érdemes, hogy illy buzgón törekszik felekezetét a’ nemzetisedés’ útján, mint korunkban ’s helyzetünkben boldogítón, gyors és czélszerű haladásra birni. — A’ műkiállítást igen számos kiváncsi látogatja, ’s egy sem távozik elégületlenűl a’ csinos diszítvényü termekből, főleg, ha meggondolja, mikép ez első kiállítást valóban olly hirtelen rögtönzöttnek kell tekinteni, hogy azt is, mi illy rövid idő alatt létesült az egyesület buzgalma által, szinte csodának tekinthetni; nem részvényesek 10 pgeért fizetnek belépti díjul, mit százszorosan kipótol az ott nyert mélemény. Eddig a’ Münchenből küldöttekkel együtt 300zal meghalad az olajfestvények’ száma az apróbb aquarell-monorú képeken kívül, a’ részvényesek száma pedig közel ezerhez közelít. Nádor-Főrignénk ő cs. k. Fensége is megtisztelő magas jelenlétivel e’ műkiállítást ’s minden osztályit figyelmes szemlére méltatván magas megelégüléssel hagyá el a’ műtermeket. Kívánatos, hogy meleg részvét pártolja e’ nagyhasznú zsenge vállalatot, melly a’ művészetnek eddig elhanyaglott ágaiból is fényt derítend hazánknak Európa’egén napról napra szebben tündöklő csillagára.— A’ dunamelléki helv. vallást követő egyházi kerület jun. 13. kezdé meg évenkint tartatni szokott üléseit Pesten a’ magyar tud. társaság’ termében széki gróf Teleki Sámuel kerületi főgondnok ő mga mint világi, és főtiszt. Szeles Sámuel ur a’ solti egyh. megye főesperesse mint egyházi elnök — elnöklete alatt (minthogy főtiszt, id. Bollory Gábor ur a’ dunamelléki helv. vall. egyházi kerület’ superintendense gyöngélkedő állapotja miatt a’ gyűlésben részt nem vehetett). A’ közgyűlési tanácskozásokat megelőzte a’ magukat lelkészségre szánt ifjak vizsgáltatása, kik is a’ papi tudományokban tett előhaladásuknak bámulatig ragadó bizonyságát adák, és jun. 14én vasárnap hatan lelkészi rangra emeltettek. A’ rendes ülések jan. ldén kezdődtek, hol a’ fentérintett t. ez. elnökökön kivül hivatalosan jelen voltak: 1) A’ kecskeméti egyh. kerületből az ottani világi gondnok t. szilassi és pilisi Szilassy László ur, és tiszt. ifj. Bátory Gábor esperes ur; II) a’ solti egyh. kerületből t. mezőmadarasi Madarassy István gondnok ur, és főtiszt. Szeles Sámuel ur (mint egyh. elnök); III) a’ pesti egyh. kerületből rádai gr. Rádai Gedeon ur ő mga gondnok, és t. Gyenizse József ur mint esperes; IV) a’ vértesaljai egyh. kerületből t. Szűcs Lajos ur (Fejér megyei lső alispány) mint gondnok, ’s tiszt. Müller Ferencz alesperest ur; V) a’ tolnai egyh. kerületből tiszt. Csekei János esperes ur; VI) a’ felsőbaranyai egyh. kerületből tiszt. Kosa László esp. ur; VII) a’ bácsi és albaranyai egyes. egyh. kerületből t. ramocsa Markos Pál ur mint gondnok, és tiszt. Rácz Péter esperes ur. Aki a’ külső somogyi egyh. kerületből t. magyari Kósa Sámuel ur mint gondnok. Ezeken kivül hivatalos helyüket elfoglalók: egyházi kerül, főjegyző tiszt. Polgár Mihály, kecskeméti lelkész, 1. aljegyző tiszt. Dobos József, dunapataji lelkész; 2ik aljegy. tiszt. ifj. Bátory Gábor. —■ Ezeken kivül számos lelkészek és világiak vevének részt a’ fényes gyűlésben. — A’ felsőbaranyai egyh. kerületbeli világi gondnok t. Sárközy Albert ur nem volt jelen. —A’ tolnai egyh. kerületbe újonnan választatott világi gondnok. papi Vizsolyi János ur szinte nem volt jelen. — Tiszt. Hőke József ur szavazati többséggel választatott el külsősomogyi esperessé. — A’ tanácskozás’ főtárgyai voltak némelly panaszok, vagy feljelentések’ elintézése , továbbá a’ kecskeméti ’s körösi lyceuntok valamint a’ pesti oskola jobb rendbe leendő hozása, melly tárgyban küldöttség is nevezteték ki. — Derítsd fel az elme homályát, terjessz világosságot a’ lélekre, nemesítsd a’ hajló szivet — úgy boldogságot árasztasz a’ népre. Illyés czéltól vezettetve ajánla fentisztelt t. Szűcs Lajos ur fejér megyei lső alispány a’ magukat évenkint kitüntető oskola ’s néptanítók számára 200 v. frkat, hogy a’ legjelesebek közül négy, mind 50 fr. jutalmat nyerjen. Bár illyes példáik által serkentetve több honfiaink is igyekeznének az élet’ ezer szükségeivel küzdő ’s ezek által elnyomatva a’ tanítást ’s népnevelést is hanyagoló néptanítóink sorsán segíteni, mert hol földi gondok nyomják el a’ szellemi életet, ritkán esik ott bármilly földbe is termékeny mag! — Budai jótékony nőegyesület. Junius’ 1-jén igen fényes ünnepéllyel ment véghez a’budai sinlők’intézetének megnyitása. Jelen voltak Ő cs. kir. Főhűsége a' Nádorné, ifjú Főherczeg József, Hermina ’s Erzsébet Ő cs. kir. Fönségek, báró Eötvös Ignácz a’tárnok, ő kegyelmessége, és számos tagja a’ főhatóságoknak, az egyesület’ valamennyi itt lévő tiszteletbeli ’s működő tagja, a’ budai tanács, a’ választó polgárság, ’s több nagytekintetű, az egyesületet jótékony czéljaiban elősegéllő emberbarát, mind magyar díszöltözetben, a’ tisztelkedő polgárság pedig egyenruhában. A’ fényes gyülekezet az épület’ udvarán emelt nagyszerű tábori kápolnában központosaivá vált, hol a’ derék Maisch Jakab buda fővárosi alesperest segéd-kisérettel megkezdé a’ megáldást, a’zenekar pedig egy, ugyan e’ végre Kreutz Ferencz által készült szent lélek segítségül hívási éneket, mire a’ sinlók intézetének beszentelése következők, utána az említett alesperes igen épületes beszédében kiemelé különösen , a’ szerencse ’s szerencsétlenség közti össze nem hangzást, ’s a’ gyülekezetét inté ezen, a’ teremtő’ czéljaiban alapuló egyenetlenség’ kegyenlítésére,mi szerencsétlen embertársaink’czélszerű ápoltatása által eszközölhető. E’ hatásteli beszédet hálaének követé, melly közben a’ főrangú hölgyek egyenkint vezették karon fogva a’ sínlőket hajlékjokba. Lélekemelő volt szemlélni, mikint itt a’ fény ’s gazdagság, a’ nyomorúság szegénységgel hasonneműségbe jöttek , mikint tisztelteték itt az emberi méltóság ollyan személyekben, kik e’ szent czélu hajlék nélkül nyomasztó ínségüknek martaléki lettek volna. Áldás kisérje a’ kegyes nőegyesület’ fenséges fővédasszonyát, áldás a’ nőegyesületet, ’s egyes tagjait, áldás azon hőkeblű emberbarátokat, kik ezen intézet’ létrehozásához járulni kegyeskedének. Külkey Henrik , egyesületi titoknok. A’m. Gazdasági Egyesület jun. közgyűlési eredményinek folytatása. VIII. A’ Mezei-Naptárt illetőleg, hogy ez minél számosabb példányban, ’s mult évi árán (példánya 2 ezüst garason) adathassák, az Egyesület gazdaság-osztályi pénztárából 500 pontot szavazott. IX. Közeledvén azon időpont, mellyben az 1836ik évi részvényaláírás kötelező ereje megszünend, nehogy az Egyesület addig is, mig az újonnan megnyitandó aláírás kellő sikert fog előmutatni, szükségeinek fedezéséül kívánt jövedelmeiben tetemes csorbát’s ez által a’ közügy’ előmenetében hátramaradást szenvedjen. Andrásy György és Széchenyi István grófok buzgó részvétüknél fogva előre gondoskodóig, szívesek valanak az uj aláírási iv’ fejezetének javaslatát előterjeszteni, mellynek folytában a’ lóverseny ’s gazdaság’ egyéb ágait magában foglaló ’s külön elemű két osztálynak (szaknak) összeköttetése jövendőre többé sem szükségesnek sem czélszerűnek nem találtatván, ezek tökéletes elválása lön legelőlegesb határozattá. Továbbá végzésbe ment, miszerint: a) az elválás’ határideje 1842-ik év eleje lesz, midőn az eddig elő folyamatban volt közös részvény-aláírás kötelező ereje valamint az állattenyésztési, úgy a’gazdaság’ egyéb ágaira nézve meg fog szűnni. — b) 1842. évben, az elválás pontján, a’ Gazdasági Egyesület az állatmutatást, parasztkanczacsikók (?) jutalmaztatását, árverést, műszer- és termény-kiállítást kebelébe fogadván a’ köztelket mostani minőségében ’s karjában a' mostani állattenyésztő osztálytól szabad rendelkezéséül átvállalandja. c) A’ Gazdasági Egyesület 1842ik évtől kezdve