Hirnök, 1840. január-december (4. évfolyam, 1-104. szám)
1840-01-20 / 6. szám
segedelmével, hogy migyen a‘ mérsékleti egyesület’ tagja leszek, magamat minden részegítő italtól megtartóztatom, kivévén orvoslati czélból, és mind tanácsom, mind példám által a’ lehetőségig elkövetek mindent másoknak is elve, / . r i r i ULC 17» .. L .... "A T‘A TM mliwbilL ül' aluli a rendesegig n'.'sára az ivástól.““ Ezt az összegyűlt tömeg mindenkor nhitatosan ismétlé, mellynek következtében igy áldá meg azt Mathew: „„Áldjon meg az Isten mindnyájatokat ’s tegyen alkalmassá kegyelme által ezen önkintes fogadástoknak hű megtartására.““ „„Amen!““ mondá erre a’ népi eltávozók sokszori áldásának rebegése közben, hogy más csoportnak adjon helyet. A’ városimé, a’ sheriff* küldöttje, számos békehívé, sok protestáns gentleman, presbyterianus és quaker tolongott a’ hely’ színére, hogy szünidő közben magát a tisztes lelkésznek bemutattathassa. 1 órakor mintegy 4000 emberből állott néptömeg jött hangakiséretben az éjszaki külvárosból, a’ másik részről pedig mintegy 1000 hasonlókép hadászattal; mindnyájan a’ legszebb renddel járultak a’ terembe, fogadást tőnek, ’s megáldatva vítan tértek ismét vissza lakhelyeikre. Azonban e’ nagyobb csoportokon kívül is szakadatlanul rajzott a’ nép a’ városba: betegek, bénák, vakok járultak a’lelkészhez áldásának elfogadása végett; minden utcza tele volt emberrel a’ szorongásig. Délutáni három óráig, mint ez körülbelül óránké fölszámíttathatók, 30,000 embernél többen tettek mértékletességi fogadást. Akkor azonban iszonyúan kezdett esni az eső ’s rémítő szélvész keletkezett, úgy hogy tegnapra nézve föl kelle hagyni a’ munkával, ’s a’ még várakozott ez ereket, kik nagy távolságból, Izland’éjszaki részeiből ’s a’ connemarai mocsárok mellől érkeztek , csak ma lehetett fölvennie az egyesületbe.“ Na e’ mérsékleti egyesület, mellyhez már most is több csatlakozott másfél millió embernél, majd az egész szigeten el fogott terjedni, ami bizonyosan megtörténik, akkor szintolly nagy mint csudaszerű elő haladás fog következni Irland’ jóllétében. Ki merte volna ezt sejteni egy év előtt, ’s mellyik vallásnak lehet illy nagy hatása mint a’ catholica vallásnak? Ismerni kell Irlandot, hogy a’ térítésnek e’ csudáját teljesen méltathassa az ember, es ismerni kell a népét, hogy tudhassa az ember , mi Ily állhatatos ez az ő elhatározásában. Francziaország. A’ követkamarának föliráskészítő választmánya jan. 3-án tartott ülésében egyhangúlag Remasatot választó terveinek szerkesztőjéül. A’ ministerek által a’ választmánynak adott felvilágosítások a’ lehetőségig tökélyesek valának. A’ keleti kérdésre vonatkozólag, mellyre nézve a’ választmány’ tagjai értesüléseket kivantak, azt valaszola a ministerelnök, hogy az ügy iránt még alkudozások folynak. Mintegy negyven követ vára a’ tanácskozási teremben a’ ministeri közlések’ eredményét. — A’ pakkamara’ föl írási választmánya már befejező üléseit. Az általa készített fölirás, mint mondják, tartózkodatlanul a’jelen ministeriumnak bánásmódjához csatlakozást nyilványít. A’ követkamara’ jan. 6 kai ülésében elkezdődött a’ válaszfelirat fölötti vitatás, miután azt a’ biztosság’ tudósítója Partails úr felolvasta. E’ fölirat igen nagy mértékben semmit sem jelentő ’s a’ trónbeszédnek csupa üres visztfangja. Dupin Károly legelső jut a szóhoz a’ fölirat ellen. Csodálkozék, hogy az egy szóval sem emlékezik a’ kereskedés’ mostani szorult állapotja felől, mellyben ugyan nem lehet magát a’ franczia kormányt okolni, minthogy azt Hollandia ’s más országok is érzik, mellyeknek pénzügyi előlátlanságukból eredett e’ crisis. Utóbb a’ szónok a’ kamatleszállítás ellen nyilatkozik, mivel a’keblek most e’változtatástól idegenek. A’ vaspályákat, mellyeket véleménye szerint arany pályáknak kellene nevezni, a’ kormányának teljes figyelmébe ajánlja. A’csatornák’ építésénél azonban nagy óvatosságot sürget, kivált azénál, melly a’ Garonne folyamból a’ bayonnei jarhatlan kikötőbe fogna ömleni ’s mellyé 100 millió franknál többet emésztene föl. Gáncsolja a’ rendszerinti költségvetéseken (budgets) tumenést, holott már azok különben is olly tetemesek ’s az algíri háború által 19 millióval szaporodtak. A’ külviszonyokat illetőleg azon elvet állítja fel, hogy Francziaországnak a királyságot kell védelmeznie ’s a’ polgárisodást (civilisatio) terjesztenie. Így védte Belgiumot, Görögországot ’s egy üldözött (a’ spanyol) királynét. Törökországban — úgy mond — egy fiatal fejedelem a’ törvényességben keresi erejét ’s nem állapodik meg, mint elődje, az öltözetformák’ változtatásánál. Népe’ fele részének polgári jogokat enged, mellyekből az eddig ki vala rekesztve. Igaz, hogy egy hattiserif maga még nem elegendő az erkölcsök’ és szokások’ azonnali megváltoztatására, de vannak engedmények, mellyeket, ha egyszer a’ népeknek megadattak, nem lehet többé visszahúzni. Az 1839dik év az ottomán birodalomra nézve az, mi az 1789dik volt a’ franciára nézve (zugás) , politicai és polgári újjászületés. A’ török birodalom Europa’ állandóságára (Stabilität) nézve szükséges, és minden franczia rokonszenvek mellette szólanak. Egyébiránt a’ szónok Egyiptom’ hatalmát nem akarja csonkíttatni, csupán Mehemed-Alinak a’ szultánt kellene követnie, a’ vagyont biztosítania, az egyedárusságot megszüntetnie ’stb. Angliának saját írányzati vannak, mellyeket őrszemekkel kell kísérni, de különben örömmel kell tekinteni, ha az ó és uj világ közt egy békés átjárást eszközöl. Végre Dupin úr azon óhajtását fejezi ki, hogy a’ szultánnak a’ szent városok adassanak ki. Említi még Oroszország’ üldözését a’görög-egyesült szertartású papok ellen, és sürgeti Algír’ megtartását ’s gyarmatosítását. — Egykét más szónok’ beszéde után az általányos vitatkozás berekesztetett ’s az egyes czikkelyek’ vitatása következett. A’ követkamara januar. 7kén hallá a’ válaszfeliratterv’ felolvasását. Több helyek tetszéssel üdvözöltettek, péld. azok, mellyek Lengyelországot, a’ kormány’ parlament-zerű megtartásának szükségét és Afrikát illetik. Elhatároztaték, hogy a’vitatkozások 9kén kezdessenek meg. A’ Moniteur januar. 9kei száma szerint a’ pairkamara’ nagy küldöttsége, báró Paasquier francziaországi cancellár’ vezérlete alatt megvitte 8kán este a’ királynak az említett kamara által a' trónbeszédre határozott válaszfeliratot. — Miután e’ válaszfelirat Pasqier báró által felolvastatott, a’ király ezeket viszonzá: „Az ezen válaszfeliratban kifejezett érzelmek örömmel töltötték el szivemet. Köszönetet mondok önöknek magam és családom’részéről. A’ statushatalmak' szoros egyessége, miről önök nekem uj zálogokat hoznak, intézményeink’ lóerejét képezi, és elcsüggeszti azokat, kik még azoknak felforgatásáról netalán álmodoznak. Ezen ügyesség bizodalmat nyújt minden józan gondolkodásunknak, kik nem akarnak egyebet mint Irancziaország’ nyugalmát ’s jóllétét az alkotmányos monarchia’ védpaizsa alatt. Önök’ nemes nyelve, midőn ezen igazságot kimondja, tanúja azon hű összemunkálásnak, mellyet önöktől vártam, ’s mellyet önök kormányomnak az ország’ érdekeire nyújtottak. Telegrafi tu d ó sí t á s. 1ou Ion, januar. 5. Belicia, dec. 31. 1839. Valee marsai a’ hadministerhez. A’ parancsom alatti hadláb Abd-el-Kader seregét a’ belidai felső tábor és a’ Chiffa között megtámadta. Az ellenség teljes rendetlenségbe hozatott; a' milíianai khalifaságnak három zászlója, nagy számú puskák és dobok maradtak kezeinkben. Oran, dec. 31. Legszélsőbb táborszemeinken apró villongások történtek ugyan, de még semmi komolyabb ütközet. Buhamedi seregeivel két ágyulövésnyire áll a fügefa melletti tábortól, ’s hihetőleg Abd-el-Kadert várja, hogy minket megtámadjon. Az arabok’ legnagyobb része vonakodik e’ kabylfőnöknek engedelmeskedni,’s a’ nagy sós-tó’ partjainál a’ mascarai khalifa’, Hadsi-Musztafa megérkezését várja. Az emir, mint hailik, Oran ellen akar fordulni, mig sógora, Musztafa, Meszerghint támadandja meg, Buhamedi pedig frigyeseink’ laktanyáit dulandja fel, ’s aztán a’ Meszerghinbe vezető útón álland őrt. Mi őket elszántan varjuk. Tegnapelőtt az ellenséges kalózok (marodeurs) mintegy 100 juhot raboltak el tőlünk, de az öreg Musztafaben-Izmael general mintegy 100 lovassal megrohanta őket, 3—4 emberüket leölte ’s a’ zsákmányt visszahajtatta. Az ellenféli lovasság körülszáguldja táborszemeinket, hogy minket lesbe csaljon , de a’ seregek parancsot kaptak, a’ puszta védelemre szorítkozniok. Az Algírba érkezett utolsó gőzhajók’ erősítéseket hoztak, mellyek szövetségeseink’ bizodalmát ismét fölemelték. A’ metzi pattantyúsiskolából Afrikába golyók és kartácsokkal töltött rakéták indíttattak el, mellyek az arab lovasság közt iszonyú pusztításokat teendőnek. Az arab lovagok rendszerint az ágyulövések’ körén kívül tartják magokat, de ezen új rakéták, mellyek négyannyira bordanak mint a’ közönséges lövések, az ellenségnek ezen okos előlátását meghiusítandják. E’ rakéták a’ földön pattannak el, ’s megölnek és sebesítnek mindent, mi leesésük’ helyének tág körében létezik. Algier, dec. 28. A’ Metidzsa’ éjszaki részén meglehetős csend uralkodik; ellenben Belida mellett folyvást tetemes számban állanak az arabok. E’ város és a’ környékebeli táborok múlt szombaton megtámadtattak Ezúttal néhány ágyú volt az araboknál, kik is mintegy harmincz lövést tettek, ’s néhány kartácsot szórtak az erőségbe. Katonáink dühösek, hogy a’ táborokba rekesztvék, sajnálják a’ lelkes Rubieres general’elmenetelét, ki Valee marsal’ tilalma’ daczára legalább néhány pillanatra harczba vezette őket. Most visszatért a’ városba; a’ kormányzó által hidegen fogadtaték, ’s — mint mondják — a’ legközelebbi napokban Francziaországba megy. Jelenleg 5000 emberből egy mozgékony hadláb alkottatik, melly arra van szánva, hogy a’ Belida melletti táborokat megszállva tartó arabok ellen munkáljon, ’s elszedje az emir’ ágyúit. Abdel-Kader Tenia szorosutat, mellyen a’ francziáknak keresztül kell menni, erősítteti, hogy Medeába juthasson. Most annyi katonaságunk van, hogy azon haditestek, mélyüljek Oran és Constantine tartományokból ide hivattak, viszszaküldetnek. A’ rendőrség Duera’ környékében 25 arabot fogott el, kik lovastul, fegyverestül és podgyászostul át akarónak menni az ellenséghez. Ide hozattak börtönbe. — Sersel révvároska előtt, mellyel franczia mérföldnyire fekszik Algírtól nyugatnak, fontos eset fordult elő. Egy kalmárhajó, melly Oranból Algírba vitorlázott, Sersel’ közelében szélcsend által lepetette meg, ’s nem vitorlázhata tovább. 26ika’ reggelén észrevették ezt a’ Sersel’ környékebeli kabylok, kik egy bárkára ülvén, a’ hajó felé eveztek. A’ legénység, nem lévén sem ágyúi sem puskás, nem bírt ellentállani. Az utasokkal és a’ kapitány’ nőjével sarkára ülvén, mivel gyorsabban evezett az ellenséges bárkánál, szerencsésen kikerülé a’ bizonyos halált, ’s éjfél után Algírba érkezék. Az ellenség majd megpukkadt mérgében , midőn a’ szerencsétleneket elillatni látá. Mihelyt Bougainville admiral a’ hajó’ kapitányától meghalta az esetet, azonnal parancsot ad a Sphynx és Crocodil gőzhajóknak, hogy Serselbe menjenek , az ottani bárkákat sűlyesszék el, ’s az odahagyott kalmárhajót, ha lehet, vegyék vissza. A’ kis expeditio 27ke’ reggelén Serseltől fél ágyúlövésnyire horgonyt vetett, a’ tengeri katonáknak egy része sajkákon a’ révbe evezett ’s az elzsákmányolt hajóra ment, de nem szabadítható meg. A’ Crocodil kapitánya, miután embereinek harmada képtelen lön a’ viaskodásra, visszavonult az ellenség’ tüze közt. A’ gőzhajók’ ágyútelepei szétrombolák a’ révben fekvő bárkákat ’s egy részét Sersel’ házainak és mecseteinek, utoljára az elzsákmányolt hajót is. A’ Moniteur januar. 7kei számában Bordeaux herczeget illetőleg következő nyilatkozás foglaltatik: „Több hírlapok jelentették, hogy Bordeaux herczegnek Rómába tett véletlen utazása komoly egyenetlenséget okozott a’ szentszék ’s a’ király’ kormánya közt; hogy Latour-Maubourg gróf, franczia nagykövet, ez okból nem igen mérsékleti hangon szólott a’cardinal-statustitoknokhoz, úgy hogy a’ pápa’ kormánya e’ miatti álmélkodását jelenteté a’ szent széknek Párisban levő követe (internuncius) által, ’s a dolog annyira ment, hogy félni lehet a’ római udvarral leendő béketöréstől. Fel vagyunk hatalmazva azon nyilatkozásra , hogy nincs semmi igaz ezen szint annyi tudatlanságot mint álnokságot bizonyító hírekben. — Az eset, mellynek a’ pártszellem nagyított fontosságot tulajdonán, a’ mindkét cabinet közt váltott közleménnyek szerint nem olly természetű volt, melly a’ szent szék által a’ király’ kormányával mindenkor táplált ’s a’ vallásnak jól értett érdekén alapult viszonyokat megváltoztatná. A’ római udvar egy pillanatig sem szűnt meg bebizonyítani, hogy igen sokat, tartama’ viszonyok’ e’ jellemének megőrzésére ’stb. George Satd (madame Dudevaul) ezelőtt néhány nappal a’ Siécle hírlapba egy az ő fényes stylus ában irt czikkelyt iktattatott a’ lengyel kiköltözésről. Állítása szerint Francziaországban még mintegy 5500 lengyel tartózkodik; 500 saját vagyonából él, 3000 útépítésnél, gyárakban ’stb. dolgozik , 450 képző intézetekbe jár, ’s 1100 őszek, asszonyok és árvák jótékony gyámolításra szorulnak. Ezeknek Czarturyska herczegnő segítő angyaluk. Ő maga, azelőtt királyi pompától környezve, most egyszerű, úgyszólván szegény háziságban él. De az egész évet asszony munkákra szenteli, ezeket aztán a’ szűkölködő lengyelek’ javára eladandó. Ilimzetei olly ékesek ’s olly csodálatraméltó mesterséggel dolgozvák, hogy ezelőtt Francziaországban sem ismertek hasonlókat. Spanyolország, Madrid, dec. 28. A’ministerek Linage brigádos’ ügyében egészen szenvedőleg viselték magokat. A’ második futár, ki innen Esparlero-hoz küldetett, ehhez csak duplicátumát vivé meg a’ regens-királyné által egy nappal előbb hozzá intézett levélnek,’s az ide érkezett második futár szintúgy duplicátumát hozá meg Espartero’ válaszának. Mihelyt a’ herezeg vévé a’ királyné’ levelét, azonnal bezárkozék, senkit sem bocsáta maga elébe , mig a’ futárt vissza nem küldötte , úgy hogy válasza saját érzelmei’ hű kifejezéséül tarthatik. A’ kormánypárt azt állítja, hogy részére máris nagy szótöbbség volt biztosítva a' közelgő választásoknál, de az első benyomás által, mellyet Linage’ czikkelye tett, a’ kimenetel ingadozóvá lön. Valóban az egész ország némi görcsös állapotba tétetik a’ külön pártoknak azon erőködései által, hogy mindegyik a’ maga részére nyerje meg a’ választások’ kimenetelét. Még azon személyek is, kik különben közönösen viselék magokat, vagy a’ túlzók’ fenyegetéseitől megrezzenve , nem merők adni szózataikat, ezúttal a’választási ügyet lélekismeret dolgává látszanak tenni. A’ mérsékletiek mindenütt biztonságokat alakúnak, mellyeknek fejeivé nagy befolyással bíró személyek tétetnek, sőt pénzáldozatok sem kíméltetnek. A’ túlzóknak ellenben azon hasznuk van, hogy a’ tartományi’s városhatósági hivatalokat bírják, melly birtok’ erejével megkészítik a’ választási névjegyzékeket, ’s olly személyektől, kiknek szózatit nem tették részükre bizonyosokká, a’ beiktatást megtagadják. A’ franczia diplomatia nagy feszültséggel várja e’ pártvita’ kimenetelét, ’s Rumigny marquis egyáltalában nem titkolja, hogy kormányának őszinte óhajtása, olly férfiaktól látni környezve II. Izabella'' trónját, kik képesek volnának, erős kézzel létesíteni egy szabályozott igazgatási rendszert, az anarchisták’ veszedelmes ármányinak véget vetni, ’s a’ spanyol nemzetnek külföldön tiszteletet és elismerést szerezni. — Don Francisco de Paula infans számos családjával Párisban nyomasztó helyzetbe tétetve látja magát a’ cortestől számára megajánlott pénzsummák’ kimaradása által. E’ summák a’ philippini szigetekre utalványoztatak, ’s e’ váltókon csak 23—25 pcent veszteséggel lehet túladni; de az infans régibb idő óta e’ veszteség mellett sem kaphatott semmi fizetést a’spanyol statuspénztártól, melly körülmény annyival aggasztóbb volt, mivel a’ túlzók’ pártja ismét azon dolgozik, hogy a’ könnyen elcsábíthatniuk) herczeget cselszövényeinek tárgyává tegye. Cabrera, ha az Eco de Aragon-nak hihetni, közel van a’ halálhoz. Betegsége annyira megsúlyosodott, hogy négyszer kelle rajta eret vágni, ’s az utolsó kenetet is feladták neki. Cabrera’ halála, a’ nevezett hírlap’ vélekedése szerint, csakhamar el fogná fojtani a’ polgárháborút Spanyolországban , mert e’ főnök lelke a’ carlosi pártnak. Hadserege holta után hihetőleg gyorsan elszéledend. Az Eco de Aragon egy napi parancsát közli Claveria Narciso főtisztikari főnöknek Segorbeból, melly szerint: C hu 1 i 11 a ereség (Valencia királyságban) nyolcz napi megszállás után, dec. 30-án, a’ christinai had’ első osztályának ’s don Francisco Xav. Aspiroz general’ tartalékbrigádjának kezeire került. Arevalo\ Arnau\ Forcadell és Lacomba’ egyesült pártos csoportinak nem sikerült, e’ helyet fölmenteni a’ megszállás alól. A’ parancsnok és néhány tiszt ennek idején megszökött a’ viz felől levő meredek sziklákon keresztül, melly alkalommal egykettő közülök életét veszté. A’ 49 emberből álló kisded őrizet ’s az erőségben volt hadiszerek a’ megszállók’ hatalmába kerültek. Török ország, Kostantinápoly, dec. 24. Mihály hg , Serbiai fejedelme, 23 kán volt audientián a’ szultánnál, melly alkalommal minden a’ szokott szertartás szerint ment végbe. Ezt megelőzőleg átnyujtá a’ fejedelem gazdag ajándékait a’ porta’részéről annak elfogadására megbízott hivatalos személyeknek. Konstantinápoly, dec. 24. A’divánban rendkívül viharos ülés volt. Tárgyai a’ hattiserifben ígért rendszeres javítások ’s ezeknek valósítása voltak. Örömmel jelenthetem , hogy a’ török triumvirátus Chosrew, Reád és Halit szorosan összetartott az ellenvetések’ megczáfolása 's megtámadtatásaik’ visszatolása végett. Igazi elkeserültséggel támadtak a’ jelenvolt ulemák a’ veszéllyel fenyegető újítások ellen, mellyeket az ozmán birodalomban