Hirnök, 1840. január-december (4. évfolyam, 1-104. szám)
1840-11-26 / 95. szám
méltóztatott legkegyelmesebben kinevezni , novilbén költ legfensőbb sajátkezű irata mellett, melly igy hangzik: „Kedves Taaffa gróf! Kegyelmem által indíttatva vagyok, Önt, különös bizodalmom’ jeléül’sszolgálatinak újabb megismeréseül, az udvari igazságkiszolgáltató-biztosság’ elnökévé nevezni ki, melly hivatalt ön azonnal átveend.“ Ő es. ’s apost. kir. Felsége nov. Sírkéi legfensőbb carbinetiratánál fogva Sardagna József alsó-ausztriai f óországbirót ’s az udvari igazság-kiszolgáltató biztosság’ alelnökét, nyugalmazása’ alkalmával, különös legfensőbb kegyelme’ jeléül ’s a’ törvényhozás és kiszolgáltatás körül kitüntetett szolgálatinak megismeréséül a’ vaskorona-rend’ elsőosztályu diszjelével méltóztatott, díj-elegendés mellett, legkegyelmesebben feldíszíteni. A’ M. Chronicle következő diplomaticai jegyzéket közöl, mint választ Thiers emlékiratára: „Külügyministerium nov. 2. Palmerston viscount Granville lordhoz. Mylord ! A’ franczia kormánytól Guizoturhoz intézett oct.ikai iromány, mellyel az oct. lakén 5 felsége’ kormányával hivatalosan közlött, ezt igen megörvendezteté azon megújított nyilatkozása által, hogy a’ békeszeretet változhatlan értelme Francziaországnak , hogy Európa a’ keleti ügyben Francziaország’ haszonkeresetlenségére bízvást számolhat, hogy Francziaország a’ török birodalomnak épségben és függetlenségben fennmaradását Európa’ legdrágább érdekeinek tartja, mert e’ birodalom’ eleste a’ szomszéd statusok’ hatalmát fogná a’ közsulyegyen’ rovására gyarapítani, ’s hogy Francziaország a’ béke’megóvására’s e’ sulyegyen’ föntartására fordítandja minden erejét. E’ nyilatkozások valóban a’ legszigorúbban öszhangzanak mind azon diplomatái közleményekkel, mellyeket ő felsége’ kormánya ezen alkudozások’ folytában a’ franczia kormánytól kapott, ’s ő felsége’ kormánya előtt nagybecsűek mint annak biztosítékai, hogy az európai hatalmak közt némelly részleti kérdések iránti véleménykülönbséget kivéve, valamennyi nagyhatalmasság’ köz megegyezése azon elvekre nézve, mellyek ez ügybeni magok viseletét intézik, a’ békének minden megzavarását elhárítandja. — Thiers ur’ irományának főtárgya a’ szultán’ kimondott határozata, melly Mehemed Alit az egyiptomi basaságtól megfosztja. Exctiádhoz m. h. 17kén 291. sz. a. ’s Ponsonby lordhoz nov. lakén 195. sz. a. bocsátott irataim, mellyeknek mindegyike közöltén a franczia kormánnyal, olly tökéletes fölvilágosítást foglalnak magukban ő felsége’ kormányának e’ rendszabály felőli véleményére nézve, hogy jelen alkalommal valamit hozzáadni szükségtelennek tartom. Azonban Thiers’ közleményének pár helye iránt némelly észrevételeket kénytelen ő felsége’ kormánya tenni, mellyeket excitád a’ franczia cabinetnek elébe terjesztené megfontolás végett. Thiers úr mondja: Francziaország Europa’ állapotját lelkiismeretes hivséggel úgy tekintvén, mint az a’ szerződésekből eredeti (miáltal alkalmasint az 1815-es szerződések értetnek), féltéve, hogy ezen állapot meg nem változtatandik, sem hasznára sem kárára valamelly fenálló hatalomnak. E’nézetben ő felsége’ kormánya tökéletesen egyetért’s igy hiszi, hogy olly rendszabály, melly Egyiptomnak és Syriának a’ török birodalomtóli elszakasztását megakadályozni czéloza, e’ tekintetnek szigorúan megfelel’s vele értelem és betű szerint öszhangzik. — Thiers ur továbbá mondja: az ozmán birodalom’ épsége magában foglalja a’ fekete- és vöröstenger’ partjait, ’s szintolly fontos, Egyiptom’ és Syria’ függetlenségét mint a’ Bosporusét és a’ Dardanellákét fentartani. De 6 felsége’ kormánya e’ helyet arra érti, nem hogy a’ török birodalom’ érintett különös részei egyenkint függetlenekké tétessenek, mert ez csak annyi lenne, mint a’ török birodalom’ feloszlása; hanem hogy azon felségi hatalom, melly az egész török birodalmon uralkodik, képes legyen, legfőbb tekintetét, egész függetlenséggel idegen ellenőrködéstől, olly teljesen és tökéletesen a’ vörös mint a’ feketetenger’partjain gyakorlani, Egyiptom és Syriában épen úgy mint a’ Bosporusban és a’ Dardanellákban. Ezen értelemben egyezik meg ő felsége’ kormánya, ’s e’ nézetek’ előmozdítására ezérzotlaknak tartja a’ négy haouino zajasi és/hang/,as alul bizonyosan csak azért mozdít’ elő — nehogy a’ zsinat még hosszabbra terjedjen. Egyéb valósággal semmi nincs benne,’s legkevesbbé valami politikai demonktja’is, minthogy mi magyarok igen távul vagyunk — ’s itt isiint hazánk orgánuma merek lépni fel — mind azon éretlenségeket s rendelleni kicsapongásokat helyesleni vagy éppen azokban osztakozni akarni, mellyek a’ marseillei nótává némileg — legalább a’ közvélemény szerint egybekapcsolvák; sőt mélyen sajnáljuk,hogy tapasztalni vagyunk kénytelenek: aránylag milly kevés hasznot aratott egy a’ természettül különben mily kedvező körülmények közé helyzeti nép, hosszadalmas ’s annyi keserű könnyek’s kiontott nemes vérrel járt ujjászületési forradalmábul ; milly kevéssé józanult, ’s mint sülyed ott a’ szabadságban örökké ujoncz ’s annak áldásit elviselni soha nem képes anarchiai felekezet mind mélyebbre azon örvénybe, hol a’ szünetlen ingerlésben tartott képzelődésnek ’s a’ legvadabb theoriák’s politikai kísérleteknek ördögi fanatismussá fajult törvénye uralkodik egyedül, ’s hol minden felforgatva mint az idő előtti chaosban, a’ népnek legaljasb, legutálatosb söpredéke hiszi magát még fejedelmek fölötti itélethozásra is meghíva. Illy irányokban, mellyek hűn azonban, remélni akarjuk, a’ franczia nemzet’ minden felekezete is kiforrand végre, nem osztozunk, valóban nem; de midőn szégyenlenék magunkat, ha a’ szabadsággal józanabban élni nem tudnánk, ’s annyi leczke után olly felszínnek ’s olly könnyelműek maradtunk volna, mint ezen népnek mindig gyermeki korban maradó része, utálattal, megvetéssel löknék azokat magunktól vissza, kik rólunk az úgynevezett „Ifjú Gallia“ nyomorult hőseivel, vagy a’ „franczia propaganda” sáfárival legkisebb egyetértést, sőt a lehető legkisebb öszszefüggését is merészlenének feltenni. Azért, mert alkotmányos italmasság által jelenleg Syriára nézve végrehajtandó rendszabályokat. Ennyiben örvend ő felsége’ kormánya, a’ Thiers ur’ irományában felállított nézetekkel öszhangzásban lennie; de őfelsége’ kormánya nem osztozhatik hasonlag azon ott kifejezett véleményben, hogy az egyiptomi basa’ mostani állása az európai hatalomsúlyegyeinek lényeges eleme volna. Thiers urnak e’ pont feletti egész okoskodása azon feltételen látszik alapulni, hogy Mehemed Alinak jelen állásábani megmaradása erőforrásai’ szultánra nézve, ’s ennek mind külső mind belső veszély elleni jobb védelmezhetésére szolgáljon. De meggondolván, hogy Mehemed Ali olly helytartó, ki az ura’ hasznára neki adott hatalommal ura ellenél ’s a’ birodalom’ fontos alkotórészének katonáit ’s tengeri és pénzbeli segédforrásait is a’ legfőbb statushatalom elleni ellenségeskedésre használja; röviden, ha ő — a’ közlemény’szavai szerint — „parancsoltja iránt engedetlen, mindenféle idegen befolyásoktól függő baja,“ világos, hogy egy alattvalónak is tyz engedetlenség- ’s ellenségeskedésbeni megátolkodása felsége iránt, ennek gyengeség-, nem pedig erőforrása, igy azt nem képesebbé, hanem képzetelenebbé teszi önvédelmére külső vagy belső veszély ellen: e’ szerint a’ Thiers’ úr közleményében kimondott elvek az európai súlyegyennek ártanának. — Azonban a’ török kormány, melly ez ügyben illető bírónak ismerendő, régóta úgy gondolkodik, hogy Mehemed Alinak jelen háborús állásábani továbbmaradása, a’ szultán iránti ellenséges szándékai mellett, a’ török birodalom’ belső nyugalmával ’s épségével megférhetlen ’s a’ szultánnak külhatalmak közti függetlenségét megsemmisíti; az utóbbi évek’ tapasztalása is bizonyára eléggé megmutatta, hogy e’ gondolkodás nem alaptalan. Azon határok’ kiterjesztése, mellyeken belül Mehemed Alinak átruházott hatalmát talán szükséges megszorítani, annak megmutatására, hogy ő ezentúl ne engedetlen hanem engedelmes alattvaló legyen ’s ezáltal az ozmán birodalomnak gyengeség kútfejéből erősségforrásává váljék — ez azon pont, ■nelly iránt különböző nézetek lehetnek, ’s e’ kérdést most nem fejtegetem. De ő felsége’ kormánya hiszi, hogy, bármit gondoljanak is a’külhatalmak e’pont felett, véleményeik mégis csak arra szolgálhatnak, miszerint a’ szultánnak általuk netalán adandó tanácsot szabályozzák , vagy a’neki nyújtandó segítség’ körét meghatározzák; hogy azonban a’ szultánt, mint a’ török birodalom’ fejedelmét, illeti annak elhatározása, mellyik alattvalói neveztessenek ki általa birodalma’ külön részeiben helytartókká, ’s hogy egy külhatalomnak sincs joga a’ szultánt a’ fejedelmiség’ egyik benső és lényeges illetősége’ gyakorlatában oktatni. Az itt érintett elvkérdéseknek ugyan a’mostani események’ kifejlődésére alkalmasint semmi befolyásuk sem lehet,de ő felsége’ kormánya nem akará, hogy e’ pont feletti nézetei továbbhallgatása által félreértésnek kitéve maradjanak. Excitád ezen iromány’ másolatát a’ franczia külügyi ministeriumnak átnyujtandja. Palmerston,“ Corfu, nov. 12. Epirusban az eddig fenállott nyugalom utóbbi időkben egy csapat rablásvágya albannak’ mozgalmai által zavartatott meg. Mintegy 12—1500 keresetnélküli csőcselék Berat ’s Primiti’ környékeiből azon szándékból csoportozott össze, hogy szokások szerint a’ szomszéd helységeket kirabolják. Hogy ezen zavargásnak egyéb czélja a’ rablásnál nem volt, mutatja az, hogy egy előkelő albáni főnök sem csatlakozott ez összecsoportozáshoz. Said basa, Janina’ kormányzója, nov. 2-kán mintegy 800 főnyi szabályozott csapatokat küldött e’ esőcselék ellen. Mielőtt ezek oda érkeztek , már nehány kisebb helységek kiraboltattak; a’ basa’ csapatainak megjelenésénél három osztályra szakadt a’ csoport, ’s távul fekvő környékekre vonult vissza, hová a’ rablók a’török katonaság által űzőbe vétetnek. Kivévén e’ rablókalandolást, Epirusban a’ legmélyebb nyugalom uralkodik, ’s a’ jelen mozgalom nem érdemel több figyelmet, mint számos illy nemű események, melylyeknek Török-Albania mindenkor színhelyül szolgált. — Nyilványos lapokban sokat beszélnek csapatok ’s hadi szerek’ szaporításáról, mellyeket Anglia a’ roniai szigetekre küldött volna. A’ dologban csak annyi igaz, hogy eddigelé csupán egy ezred jött Zanteba az ottan fekvőnek felváltására. Egy másik hasonló szándékból van Corfu’ számára jogunknál fogva nem állunk mindnyájan mindig ’s rögtön Kormányunk’ nézekhez, ’s maga helyén a’ világos nap alatt hangos szóval ki is merjük azt mondani, szivünkön mi fekszik ’s keblünkben mi fáj, azért fejedelmünk ’s kormányunknak nem vagyunk csekélyebb tisztelői; sőt, midőn nem szégyeneljük megvallani, é s inkább büszkélkedünk azzal, hogy elcsábíthatlan hű jobbágyai vagyunk törvényes fejedelmünknek, úgy seregjünk össze trónja körül, ha veszély környezi azt — mit már többször megmutatunk és ezentúl is legutolsó csepp vérünkkel bebizonyítni készek vagyunk — mint viszont készen és mindig ébren is állunk szilárd elszánással Isteniül hagyománykint ránk szállott igazainkat védeni, csak hogy — ’s illy magas becsben tudjuk tartani a’ király’ méltóságát — zivataros időkben még megsértett igazaink’ helyreállításáról is képesek vagyunk ideig óráig megfelejtkezni. Urunk iránti kötelességünkről azonban soha egy pillanatig sem. Játszák tehát a’ marseillaiset akárhol ’s akárhányszor, sőt még a’ „Ca ira“ 9« ira-t’ is húzzák mindenütt, nem fog azért nálunk divatba jöni a’ nivellatioi szellem, mert nálunk a’ legutolsó ember is tudja, hogy valamint homokbuezkákat nem lehet egy napiglan is simába húzni, de a’ legelső szellő ismét buezkákká sőt dombokká változtatja a’ kiegyenlített homokot, hasonlólag a’ világ’ javait sem lehet csak egy pillanatra is az emberek közt egyiránt felosztani, hanem mikint eddig úgy ezentúl is, ’s pedig földi golyónk’ elenyésztéig vagy mig emberek fogják lakni azt, mindig parton lesz az okos szorgalmas és szerencsés, a’ szerencsétlen, rest 's oktalan viszont örökség árokban; mihez képest nálunk magyaroknál nem is az a’ kérdés, hogy mindenkinek „legyen“, ’s igy a’ tunya és az iparkodó egy sorba állíttassanak, hanem hogy mindenkinek „lehessen“, ki esze, szorgalma ’s polgári erényei által magához rendeltetve, de még eddig nem érkezett meg. Lehetség® hogy a’ jelen körülmények közt a felváltandó ezredek nem mennek el, ’s ekkor az őrség’ valódi megerősítése 1200 főnyire menne. — Zante sziget oct. 20-án mintegy délelőtti 10 óra felé rendkívül heves földindulás által láttogattatott meg. A’ város’ és a’ környékbeli faluk’ sok házai egészen összedőltek, ’s a’ legtöbb többé kevésbbé megsértetett. Zante’ egy kicsi mellékszigete egészen elmerült. A’ földrázkódások több napon át szakadatlanul tartottak ’s számok hat nap alatt a’ gyengébb ’s erősbek közt 90re rúgtak. Nyolcz ember veszté életét ’s az általa okozott kár csaknem egy millió tallérra becsültetik Zante vára, melly nevezetes magasságon fekszik, leginkább sértetett meg ’s a’ csapatoknak el kelle hagyniok, miután minden épületei lakhatlanokká váltak. A’ lordfőbiztos, ki véletlenül az esemény után nehány percczel Zanteba érkezett ’s még most is ott tartózkodik, a’ legélénkebb részvéttel fogott módokhoz és eszközökhez, a’nyomorúságnak lehetőségig enyhítésére ’s a’ lakosság’ enyésző bátorsága’ emelésére. 10000 tallérnyi summa osztatott ki azonnal a’ szegényebb lakosság közt, ’s magányaláirások keringnek, mellyekben a’ lord-főbiztos saját legjobb példájával ment elő. Kézművesek ’s építési eszközök folyvást szállíttatnak a’ szomszéd roniai szigetekből át, ’s miután Zante’ lakossága nagyobb részt vagyonos, az őt érte szerencsétlenség könnyebben szenvedtethetnék el mint egyebütt, ha ezen iszonyatos természeti esemény a’ lakosságot folyvást aggodalommal el nem töltené, mi annál természeteeb, miután még máig is egyes földrázkodások érezhetők, ’s ezért ott attól félnek, hogy a’ vulkáni földben még elég anyag van újabb kitörésekre. Corfu ’s a’ többi roniai szigetek ezen eseményből mit sem éreztek. Francziaország, Páris, nov. 13. A’követkamra’válaszfelírat-biztossága tegnap hosszú és fontos ülést tartott. A’ külügyi minister igen körülményes felvilágosításokat adott. A’ mart. 1-ji ministerium újólag Remusul ur által védelmeztetet. Spanyolország. Az ideigleni kormányzóság nov. 2kai határozata által a’ titkos rendőrséget eltörlé. E' határozat Victoria herczeg’ indító okainak elősorozásával kísértetik, mellyek közt az is áll, hogy szabad nép közt, melly az alkotmányt ’a törvényeket tiszteletben tartja, csupán nyilványos rendőrség állhat fen. — Az ideigleni kormányzóság’ nyilatkozványa a’ többek közt igy hangzik: ,,A’ kormányzóság azon véleményben van, hogy a’ jelen pillanatban kevésbbé a’ reformtervek’javaslatai, mint inkább az ország’ nyugalmának megerősítése forog fen. A’ septélji mozgalom azért történt, mivel a’ nép’ ellenségeitől tévútra vezérlett legfelsőbb etatushatalomnak rendszabályai a’ kényuras-ág’ viszszatérését sejteték. Midőn a’ hátrálás’ pártja egy nagy csapás’ kivitelére készült, tört ama’ mozgalom ki. A’ főváros, a’ tartományok, a’ sereg egyértelműig ellenszegültek e’ merényeknek.“ A’ kormányzóság emlékezetbe hozza azon szerencsétlenségek’ sorát, mellyek Spanyolországot sujtják e’ század’ eleje óta, ’s azokat a’ kir. családbani villongásoknak ’s az azokból eredő gyakori változásoknak tulajdonítja. Az alkotmány épen fentartandó ’s ezért alkotmányszerüleg a’ senatus’ egy harmada feloszlatandó. — Egy köriratban, mellyet Victoria herczeg a’ tartományi junták’ elnökeihez bocsátott, mondja, mikint az 1837 ki alkotmány volt elejétől fogva jelszava ’s az is maradand pályája’végeztéig. E’jelszavával száz csatákon (!) győzött, ’s a polgárháborút befejezte. Spanyolországot megmenté, 's most szabadnak ’s boldognak reményűt láthatni. Az egész senatus’ feloszlatásában, mikint neki több junták által tanácsoltatok, meg nem egyezhetett, mert ez az alkotmány’ megsértése volna. A’ junták’ hazafiuságától reményű, hogy kezet nyújtanak neki az alkotmány’ sérthetlen fentartásában. — Az andalusiai ideiglenes junták azon rendeletnek, melly hivatalaik letevését parancsolja, nem engedelmeskednek ’s folytatják a’ hivatalnokok’elmozdítását. — Madridban a’ republicanus párt, melly eddigelé csak setétben tartózkodott’s kevés párthível számított, most már nyíltudja bűvölni a’ szerencsét. Ne hátráltassa, ne akadályozza tehát a’ kormány az illyes, a’ franczia rendbontók közt tán vajmi szép jövendőt ígérő, vajmi szép sejdítéseket ébresztő, de nálunk valóban minden józan értelem nélküli nóták’ eljátszatását Istenért ne hátráltassa, nehogy a’ tilalom’ és titoknak a’ nép’ képzelgési tehetségére mindig olly erősen ható varázsa által, maga adjon valami jelentőséget és fontosságot annak, miben semmi de legkisebb sincs. Hadd muzsikáltassanak magoknak a’ muzsika - kedvelők kényük szerint akármit, hadd emelkedjék a’ rokon érzelmek által elragadtatott hallgatók’ keble magasan — Isten tudja, mitül, én nem tudom — jóllehet ,,jó magyarnál“ magam is alig bírom, hogy néha negédes kedvemben fel ne rúgjam a’ port — hiszen velem együtt nem veszedelmes emberek ezek, ’s a’ tárogatónak bűvereje már megszűnt, ’s mint egykori erős Jerichonak falai, trombitaszónak, ma, de még egy deszkafal sem enged többé.S mi a’ közvéleményt illeti, ne higye a’ kormány, ne higye senki se, hogy néhány éretlen pajkosnak kurjongásit, ’s néhány mámoros politikai ábrándozónak utánrivalgásit a’ világon valaki közvélemény’ orgánumának tartsa. — Lám, mennyiszer halljuk most Rákóczyet, ’s minek gátat nem vetni, a’ bölcseség’ diadalma volt, mert ugyan mi lett belőle? Semmi! ’S annál kevesebb lesz, minél többször, több helyen ’s ekkel minden sajátságábul kivetköztetve fog előadatni, mig idővel éppen ez okból majd még a’ Cosararával 's Tanti palpitival is egy categoriába jő, mellyek a helyett hogy elragadtatásra bírnák a’ hallgatót, mint egykor, azt most inkább megszö- I késre kiszítik. ’S így lesz, fájdalom, szerencsétlen Rákóczy’ nójtájával is valaha, ’s annál szaporábban, minél kevesebbet tiltják,s jóllehet szomorú sorsán lehetetlen meg nem illetődni; mert hogy valaki, kinek öt érzéke nem ficzaiuult gyökerébül tökéletesen