Hirnök, 1841. január-december (5. évfolyam, 1-104. szám)
1841-04-08 / 28. szám
88. szám. A’ Hírnök kinevezések’, hivatalos tudósítások’, honi és külföldi politicai hírek’, mindennemű statisticai adatok’, pénzkeret’, piaczi árak’, dunavízállás’ ésmindenféle hirdetmények’ minél gyorsabb közésével; — a’ Számadunk terjedelmesb political ’s rokon tudományu értekezésekkel, a’ kis futár literatúrai , művészeti és közéletbeli jelesebb tünemények’, találmányok’ és intézetek’ismertetésével foglalkoznak főképen. HÍRNÖK. Szerkeszti ’s kiadja Italásfalvi Orosz József. Április’. 1841. Megjelennek e’ lapok minden hétfőn és csütörtökön. Félévi előfizetés Pozsonyban házhozhordással 4 p. fr., postán borítékkal 4 fr. 24 kr. Előfizethetni helyben a’ kiadó tulajdonosnál, sétatéren 749. sz. a., Pesten Wéber Józsefnél a’ Tudakozóintézetben, kinél a’ hirdetmények ’s a’ szerkesztőséget illető egyéb közlemények is elfogadtatnak. Minden nem-hivatalos leveleknek bérmentes beküldetése kéretik. Tartalom: Magyarország. Kinevezések: Tolna, Liptó és Mármaros megyék’ közgyűlései; hála nyilatkozat Liptó Sz. Miklósról; nyilt levél ; fiumei kisdedóvó intézet; magyar-szerb határszéli levelezés. Nagybritannia. Békebiztosítékok. Francziaország. Brigád báró’ beszéde; palikamiai ülés; zavargás Marseilleban. Spanyolország. A’ cortes’ megnyitása. Belgium. Olaszország. Egyiptom. Alexandriai és syriai tudósítások. Éjszakamerika. Elegy. Kis futár. Szemle; literatura. Hirdetések. Magyarország. Ő cs. ’s apóst. kir. Felsége Mérey Móriczot a’ kir. udv. Cancellaria’ fogalmazó - gyakornokát ugyanazon kormányszék’ tiszteletbeli fogalmazójává méltóztatott legkegyelmesebben kinevezni. C Privát tudja cs. ’s apost. kir. Felsége a’ tiszán-inneni kerületi táblánál megürült ülnökségekre Gedeon Lajos torna-megyei főjegyzőt, Péterffy Károly temes- megyei táblabirót és Dienes István eperjesi városbirót méltóztatott legkegyelmesebben kinevezni.(Priv. t. A’ rm. magyar kir. udv. kamara a’ nagybecskereki kir. sóhivatalnál megürült mázsamesteri hivatalra Ssalászovics Fridrik ugyanottani mázsájót, ennek helyébe pedig Alkus Imre sópajtaőrt alkalmazó. — Czollner Ferencz temesi kamarai igazgatósági ülnök mart. 13kán ’s Bartl József a’ bácsi kamarai uradalmakbani erdömester mart. 20kán meghaláloztak. Szekszárd, mart. 29. Tolna megye’ rendei a’ legnagyobb feszültséggel gyűltek össze, melly értelemben fogadtatik majd itt a’ vegyes házasságok’ vallási kérdése, de már a’ terembei lépésnél mindenki, a’ ki a’ segédcsapatok’ jelenlétét számra nézve megbecsülni akará ’szorteseink’ pártmutatványa’ erejét már korábbi időkből ismeré — e’ rejtvényt megfejtődé magának — ’s miután illy körülmények közt több szónok (lecsendesítve a’ hevesi jelenetek által) a’ beszédtől megóvá magát, két órányi vita után, ha nem is tárgyalás hanem felkiáltás által a’ zalai határozat fogadtatott el egész terjedelmében, ’s a’ zalai felírás szóról szóra leíratni rendeltetett. — Mielőtt még a’ vallási ügy szőnyegre került volna, egy kir. k. leirat olvastatott fel, mellyben azoknak kivételével, kik az itt elkövetett gyilkosságban részesek — mindnyájan, kik a’ kir. biztos eljárása’ következtében birói vád alá helyeztettek, tökéletes bocsánatot nyernek; ’s midőn ez iránt másod-alispány által ő Felségéhez intézendő felírás indítványoztatott volna, mire H. P. egyes szava nyers nemmel válaszolt, ’s egy másik P. M., kire a’ bocsánat kiterjedett, nyíltan kimondó, hogy ő ugyan nem akar nyilatkozni aziránt, valljon a’ megye köszönetet mondjon e vagy nem — ő a’ részére kiszolgáltatott igazságért köszönetet mond, e’ bocsánatot azonban az igazságszeretet ’s nem kegyelem’ következményének tekintheti — baloldalról arra szavaztatott, hogy a’ megye az igazság kiszolgáltatásáért köszönetét nyilványitsa, de minden ollyas kifejezéstől, melly kegyelemre utalhatna, szorgosan óvakodjék. 30kán egy biztossági indítvány terjesztetett a’ rendek elébe, miszerint a’ nemesség költségén bizonyos számú pandúrok állíttassanak ki , ’s ezáltal a’ megyei rendőrség biztosíttassék; de miután több a’ jelenvolt rendek közül ez adó alá magát vetni nem akará ’s kinyilatkoztató, hogy csupán közterheket kész viselni, ha a’ törvény mindenkit személyválogatás nélkül arra kényszerítene, a’ jövő országgyűlésrei utasítások’ készítésére biztosság neveztetett ki, melly egyszersmind olly törvényt indítványozzon, mellynek erejénél fogva meghatározott arány szerint ’s szigorún megállapított feltételek alatt a’ nemesség köteleztessék a’ polgártársainkat nyomó terheket megosztani. E’ biztossághoz elnökül csupán az igen tisztelt első alispány Döry Gábor neveztetett ki, egyébkint mindenkinek szabadságára ’s tetszésére hagyatott a’ biztosságbani résztvevés és befolyás. Adja Isten, hogy e’ nagyfontosságu munkába a’ cortes megfizetett értelmisége be ne folyjon. — Végezetül P. M. indítványba hozá, hogy a’ megye a’ korszellemnek megfelelőleg mindazokat, kiket a’ törvény a’ honoratiorok közé soroz, szavazási joggal ruházza fel; miután azonban azon állítás, miszerint szabadalmakat csupán a’ király ’s az országgyűlés oszthat ki — közösen elismertetett volna, sőt egyik jelesebb ügyvéd által, kit a’ sors e’ szabadalommal nem ruházott fel, épen olly lelkes, mint szivteli és logicateljes köztetszést aratott beszédben, mellyben az iránta egyébkint kedvező jótéteményért köszönetet mondva ugyan, de elutasítva, minden felhozott kifogásokat megvitatott volna — e’ tárgy szinte a’ biztosság munkálati körébe utasíttatott, melly a’ jövő országgyűlési utasítások kidolgozásával bízatott meg. A’ marhahús ára 13, borjúé 15 kra emeltetett. Liptó Sz.-Mihály, apr. 4. Múlt hó’ 29k én kezdetett ’s csak tegnap végeztetett be is Liptó megye’ évnegyedi közgyűlése. Ez alkalommal a’ vegyes házasságok is tárgyaltattak, melly ügynek minthogy országszerte nagy fontosság tulajdonítok, olly figyelemmel kisértem a tanácskozások’ folyamát, hogy mit e’ tárgyban a’ KK. és RR. végeztek, hírlapok utján köztudomásra hozhassam. Nem pártérdek vezeti tollamat, lettdolgokat beszélek, mellyeknek megtörténtéről kezeskedem. Már tavaszelő’ 29kén a’ szokatlan nagyobb számmal összeseregelt nemesség a’ felveendő tárgy’ fontosságát gyaníttatta. Az első nap felsőbb parancsolatok’ és intézmények’ olvasásával kihúzatott. 1 30 án pedig , melly nap a’ vegyes házasságoknak volt szentelve, szokás szerint második napra a’ megyei levelezések felvétetnek, már a’ piaczon is a’ vegyes házasságokról folyt a’ vita. A’ nagy számú köznemesség csak azt ismételte: „legyen a’ mint eddig volt.“ Tizenegy óra tájban megnyittatott a’ gyűlés, ’s kiki megfoghatja, milly nagy feladat volt olly nagy számmal a’ gyűlés’ teremébe tódult nemességet csendességre bírni. A’ helyreállított csend után elnöki kijelentésnél fogva két tárgy vala e’ naponelveendő; úgymint a’ nyugati járás sebészének megválasztása és a’ vegyes házasságok. Alig hogy szavait végzé az elnök, Groth és Hoffmann nevek’ kiáltásánál egyebet hallani nem lehetett és a’ csendet sem kérés sem fenyegetőzés, csak végre az állíthatta vissza, hogy nagy betűkkel félivre „Votisatio“ íratott és az elnök’ parancsára a’ kiállók’ sokaságának elömutattatott. A’ szavazás’ eredménye következő volt: Groth ur’ szekrényében 175, Hoffmannéban ellenben 236 golyó találtatott, ’s igy Hoffmann ur lett nyugati járásunk sebésze. Következett a’ vegyes házasságok’ ügye. Mi fog történni, a’ tanácskozások’ elején kiki előreláthatta. Az elnök e’ tárgyban érkezett megyei levelezések közül csak az egy Zaláét hozta magával, és azt, előre az hiedelem’ megtartására a’ Rendeket felszólítván , egyszersmind elnökileg ígérvén, hogy valaki e’ tárgyhoz szólani akar, csendességgel végig hallgattassák, a’ jegyzői hivatalnak olvasás végett átnyújtó. Ennek végeztével az ellenoldal kivonatára az esztergomi felírás is előhozatott és felolvastatott. Következtek most a’ szónoklatok, a’ mint a’ szónokok elnök urnái bejegyezve voltak, ’s általa felhivattak. A’ közvélemény Rády Mihály urnak beszédét, ki olly nyomos okokkal megmutatta, miképen az 1647. 14. e’ tárgyra semmi tekintetben nem alkalmazható, hogy okait megczáfolni még kedve sem volt valakinek, legjobbnak tartja. — Azonban miután 5 szónok az egyik, szintanynyi a’ második oldalról szólt, a’zalai végzés és felírás mellett harczoló oldal, látván, hogy az ellenoldal’ okaival sem számra sem alaposságra nem mérkőzhetik, a’ szavazás’ sürgetésére jelt adott. Mire a’ köznemesség, melly eddig a’ tornáczokon és a’ piaczon vesztegelt, egyszerre a’ gyűlésterembe mintegy felhőből esett és egész torokból voksolás és ismét voksolást kiáltott; megkérdeztetvén pedig általam, mire akarnak szavazni? egy helyen azt felelték : „majd megmondják nekünk“, más helyen ellenben: „maradjon úgy a’ mint volt.“ Újra kell itt említenem, hogy a’ köznemesség magyarul nem értvén, magának a’ dolog velejét tótul megmagyaráztatni kívánta, mi tőle megtagadtatok. Haszontalanul szólitá fel csendre elnök úr a’ Rendeket, sükerellenül idézte, hogy még 18 szónok van feljegyezve, végre a’ szavazásban megegyezett és a’ szavazatok’ szedésére azon választmányt kiküldé, melly a’ sebészi hivatal’ betöltésénél ezzel foglalatoskodott. A’ katholikus papság és a’ kath. Rendek látván minden bizodalmukat, az elnöki ígéretet is kijátszva, hogy illy módon kieszközlött végzésben részök ne legyen, a’ tanácsteremet odahagyták. A’ szavazásnak eredménye volt, esztergomi felírás mellett 17, zalai mellett pedig 215. A’ választmány két katholikus tagja látván, hogy tréfaüzésből protestánsok Esztergom mellett szavaznak, visszatolásul zalaira szavaztak. — Más napon felolvastatott a’ multnapi végzés, és azon elvnél fogva, hogy egy napon hozott végzést másnapon megváltoztatni nem lehet, ámbár csak kevés idő előtt tettleg más elvekhez hűnek mutatta magát a’ megye, még is hitelesítetett. A’ végzés a’ mint következik: S. 185. és Zala vmegye múltfalán folyó évi Boldog-Asszony’hó’ iikéről a’ vegyes házasságok iránt az ország’ prímása által kiadott és többi megyés püspökök által elfogadott pásztori levéllel hazánk’ törvényeit megsértetteknek találván, e’ részbeni felírását másolatban közli, egyszersmind pedig azon határozatát is megírja, miszerint az 1647. 14. törvény’ rendeléséhez képest azok ellen, kik a’ vegyes házasságok kötésénél az 1790/1 esztendő 26 törvényczikkely rendeletét megszegnék, és az ezen törvény értelmében eddig folyvást követett gyakorlatot az áldásra és egyéb egyházi szertartásokra nézve tettleg megváltoztatnák, az említett czikkelyben kitűzött törvényes eljárásnak lészen helye, — a’ népnek megnyugtatására közhírré tétetvén, hogy a’ vegyes házasságokat a’ törvény egyenesen elhatározta, és hogy a’ vegyes házasságok áldás nélkül is törvényes erejűek. A’ vegyes házasságok ügyében az ország prímása kiadta pásztori levél, mellyel a’ törvény által megengedett és minden akadályoktól mentesíttetett vegyes házasságok gátlása czéloztatik, szinte a’ megye Rendes kebleikben legfeszültebb aggodalmat szülvén a’ RK. és RR. nemes Zala vármegye e’ tárgybani végzésében és felírásában kifejtett üdvös irány és méltányos elvek rendíthetlen alaposságáról teljesen meggyőzödvék, hasonló felírással koronás fejedelmünkhöz, úgymint az igazság fő kiforrásához és közös jó atyjához a’ hon polgárai közt felbomlott egyetértés és kölcsönös szeretet helyreállításának eszközlése végett, fiúi bizodalommal párosult jobbágyi hódolattal járulandanak — egyébiránt pedig, hogy addig is, mig az óhajtva várt kedvező eredmény bekövetkezésével, a’ súlyos sérelem és legmélyebb fájdalmat gerjesztő aggodalom örökre megszüntetik, a’ pásztori levelek tettlegi alkalmaztatásából származnia kellető egyenetlenség kártékony gyümölcsei lehetőségig hárítassanak el, az 1647, 14 törvény rendelete mind azon egyházi személyek ellen is haladék nélkül eszközlésbe vétetni határoztatik, kik a’ vegyes házasságok kötésénél akadályokat tenni, és folyvást követett gyakorlata az áldásra és egyéb egyházi szertartásokra nézve tettleg megváltoztatni nem áralkodnának, mihelyt tehát illyen eset bármellyik alispánynak bejelentetik, a’ törvényszegő általa a’ törvény teljesítésére intessék meg, ez pedig sikeretlen maradván, tiszti főügyész felperessége mellett az említett czikkelyben kitűzött törvényes eljárásnak legyen helye, e’ végett állandó törvényszék tagjai is most előre már kineveztetvén, továbbá minden félreértések elmellőzéseül tisztviselőink a’ keblünkbeli lakosokat értesítsék arról, hogy a’ törvény a’ vegyes házasságokat nem korláthoztatja, sőt hogy egyenesen elhatározta, miszerint azok semmi szin alatt ne gátoltassanak, nem különben, hogy a’ törvényesen köttetett vegyes házasságok , habár azoktól az egyházi áldás, vagy egyéb egyházi szertartások megtagadnának is, minden tekintetben törvényesek és teljeserejűek. Végtére, nem csak a’ jelen, de más számos esetek is ünnepélyes tanúbizonyságául szolgálván, hogy a’ gyakran megújult súrlódások, csak a’ vallásbeli tárgynak, melly utolsó országgyűlésből a’ két táblának megállapodása után legfőbb helyre már felterjesztett, igazságos és századunk békítő irányával öszszehangzó végső’ elintézésével gyökeresen kiirthatok, ő felsége jobbágyi hódolattal megkéretni határoztatik, hogy ez üdvös és halasztást nem tűrő czél valahai létesülése végett az 1790/1 13 törvényczikk értelmében országgyűlést mi hamarább hirdetni kegyeskedjék — — mi is a’ testvér megyéknek körlevelek által tudomásra fog adatni. Költ az 1841 évi Böjt másho 29én és folytatva tartatott közgyűlésből.“ Ezen végzés tehát négy részből áll: 1) Felírás ő Felségéhez, 2) hogy a’ nép a’ dologról felvilágosítassék, nem ugyan körlevelek, nem is — ex professo — kiküldött szolgabirók által, hanem magányosan a’ netalán kérdést teendő egyedek kivánatára, 3) hogy mind azon lelkész, a’ ki a’ vegyes házasságot azon esetben is, midőn az egyháztól megkívánt biztosítás nem adatik, megszentelni vonakodnék 600 f. p.p. büntettessék. Azonban az elhatározott különösen e’ tárgyban ítélendő törvényszék tagjait katholikus részről az alispán és elnök ur össze nem szedhette, míg végre egy jelen nem volt, két pedig jelen volt ellenmondásuk ellenére béketűrő papirosra holt jegyekkel írattak,) hogy országgyűlés sürgettessék, és a’ végzés minden vármegyével közöltessék. Marmaros megye márlius 22. 23. és 24k én tartott közgyűlésében a’ következő nagyobb fontosságú tárgyak kerültek szőnyegre: I. Fölolvastattak Gömör, Borsod, Zólyom, Fehér, Esztergom, Heves és Zala megyéknek a’ vegyesházasság tárgyában kell leveleik, mennyiben azonban a’ megye már e’ tárgybani sérelmek orvoslása végett ö felségéhez folyamodott, —sem éltül elállani, sem a’ sziv-szakadva várt k. válaszig — a’ törvény ellenére akadályt tevőket büntetés alá vonni nem tartá szükségesnek, a’ vallás tárgyábani intézkedését egyedül csak azon határozat elfogadásával bővité, miszerint Zólyom megye az áldás nélküli vegyesházasságok törvényes voltáról népét értesíteni rendeli. Nem tartá szükségesnek tovább Pest megye felszólítására a’rendkívüli országgyűlést sürgetni, mennyiben atyáskodó Fejedelmünk a’ közelebbi országgyűlés bevégeztével tett ígérete szerint a’ vallásbeli tárgyak körüli országos aggodalmak rövid idő alatti megszüntetését bizonyosnak tartván, más sürgetés tárgyat a’ rendkívüli országgyűlésre nem tudnak. Úgyszintén nem pártolá a’ veszprémi püspöki széknek a’ Prímás ő excellentiájától leendő elvétele iránt fölirását Zalamegyének, azon okból, mert ezt az 1729. 35. t. czikkely összeütközőnek nem tartja. Nem pártolá Borsod megyének a’ Csanádi püspök Romába menetele ellen tett óvását sem, mind addig, mig felsőbb helyről arról törvényes utón értesítve nincs. Pártolja Arad megyének a’ közelebbi országgyűlési 38dik. czikk által törvénybe hozott csatorna mielőbbbi létesítése iránti fölfolyamodását, úgyszintén Somogy megyének volt követje igazoló levele mellett közlött észrevételeket miszerint szükségesnek tartatik a’ napló hitelesebb szerkeztetéséről jövő országgyűlésen okvetetlen rendelkezni. II. Okot szolgáltatott a’ szabad sajtó tárgya megpenditésére a’ helybeli könyvvizsgáló, ki a’ megyének a’ másutt kinyomtattaknál sokkal szelidebb szavakkal irt föliratát a’ vegyesházasság tárgyában kinyomatni nem engedé. A’ KK. és RR. úgy ezen megtiltást, mint azt, hogy bár a’ tisztelt k. vizsgáló ur született magyar és a’ megyének t. bírája, hátiratát a’ Rendek elibe latin nyelven tévé, észrevétel nélkül nem hagyhatván, a’ t. k. vizsgáló urat írásbeli felelet adásra szóliták föl; még pedig olly ollyformán, hogy azt még ezen gyűlésre okvetetlen tartozzék beadni. III. Szőnyegre került azon indítvány is, hogy a’rend könnyebb raegtarthatása tekintetébül elnök vagy más megbízandó tiszt, jegyezze föl a’ beszélni kívánókat. Ezt azonban a’ többség el nem fogadta, pedig az indítványt nem az elnökségben, vagy épen az elnök köz tisztelt személyében való bizodalmatlankodás, hanem a’ beszélők számának szaporodása lévé nemcsak korszerűvé, hanem — nyíltan kimondhatom — szükségessé is. Többnyire minden megyében az utóbbi években jőve ez szokásba, ’s kérdem, az érdeklett elnökök közül vehette e valaki azt személyes sértésnek — bizonyosan hiszem, egy sem! Itt el nem hallgathatom, mikint úgy ez, mint az egész gyűlés menetele a’ legidegenebbel is észrevétel!-, mikint Máramarosban is léteznek pártok, és pedig nem politicus kérdés, hanem magányos érdekek szülte pártok. Adja Isten! hogy ez mit se ártson, ’s ez úgyis ezer akadályokkal küzdő megye szertehuzó fiai a’ haza szeretet nagy gondolatában mielőbb ismét egyesüljenek. „Komoly méltósággal int az idő figy ir gr. Széchenyi elfogultalan barátságos tanácskozásra, elérkezett azon időszak, mellyben azon kevesek meghasonlása, kiknek kezeikben van helyezve egy fejlődő nemzet jövendő sorsa, még sokkal veszedelmesebb, és igy kárhozandóbb lenne mint egyébkor.“ E’ szavakat óhajtanám én a’ megyék tanácskozási termeikben örökre fönmaradandó oszlopra vésetni! ezt követve ítéletem szerint talán Mármaros megye gyűlései is más irányt vennének. IV. Végre hogy engem leginkább ’s legváratlanabbul lepett meg, mit nehány év előtt az Athenaeumban kijött könyvismertetés ,de a’ kalapokkal uraim‘! kezdő szavaival igen is méltán kezdhetnék t. i. azon határozata Máramaros megyének, miszerint KKr. és Rei a’ nagy Deák hazafi érdemeit és fáradozásait elismerni ’s tehetségük szerint méltánylani hazafi legszentebb kötelességüknek tartván, köz akarattal megkérni elhatározák m. gr. Vay Abrahám föispány ur ő exolját, tiszteletbeli táblabirónak kineveztetése iránt, szerencséseknek tartván az indítványozó jeles szónok szerint illy férfiút közelebb is szorosabban kapcsolhatni kebelükhöz. — E’