Hirnök, 1841. január-december (5. évfolyam, 1-104. szám)

1841-04-22 / 32. szám

fánkban majd mindenkinek; ’s azon nyilványosság, melly rövid idő óta honi hírlapjainkban uralkodik, a’ magyarok’ érzelmeit csak örömérzeté változtathatja, és senki sem kétkedhetik már azon jó­tékony befolyásról a’ kormányzási ügyre, mellyet az időszaki sajtó’ igaz és romlatlan nyilványossága gyakorol. Minél több eszme fejüik ki, minél több oldalról hányatik meg valamelly tárgy, annál könnyebb a’ jót kikutatni ’s igy az igazgatás’ különféle ágaiban alkalmazni, ’s csak ezen nyilványosságnál lehetséges czél­­irányos, szerencsés olly intézkedések’ egy időbeli kivitele, mely­­lyek az ország legvégső éjszaki részén születtek a’ haza’ legben­sőbb déli részeiben is, hol e’ nyilványosság nélkül az ebből ke­letkezett jó, évtizedeken át vagy tovább is idegen maradott vol­na. A’ nyilványosság nem csak kalauzul szolgál a’ jóra csendes figyelőknek, hanem óvásul is és például a’ tévutak és ferde irá­nyok’ kikerülésére. De bár jó és üdvös legyen is az ir ha ro­­szul alkalmaztatik, bármilly egészséghozó legyen is az orvosság, ha nem kimért időben használtatik, a’ beteget sírba viszi, úgy el­­veszti a’ nyilványosság is varázs erejének hatalmát, ha hazudsá­­gok és rágalmak által szentségteleníttetik. Ki tehát az üdvöst sze­reti, a’ kárhozatost ártalmatlanná kell tennie, ki a’ nyilványossá­­got szereti, a’ hazudságot, minden roszak’ ezen korforrását, fel kell fedeznie mikor csak alkalom nyílik. A’ hazudság az, melly a’ házi és polgári társaság’ békéjét és csendét felzavarja, a’ ha­zudság fojtja el a’ nyilványosságot ’s nyit tárt kaput a’ pártszel­lemnek ’s egyéb nem tiszta szándékú mellék czéloknak. — Mielőtt most és jövendőben írandó czáfoló czikkeimet megkezdeném, szükségesnek véltem jelen véleményemet a’ nyilván­osságról bő­vebben is kifejteni. — Most több megyebeli adatok’ különféle he­lyeken felhozott igaztalansága’ kimutatását mellőzve, nem tartóz­­kodhatom hogy az úgynevezett Nemzeti Újság’ 28dik szám­ban megjelent szekszárdi czikkely’ ezen, helyét: „minthogy a’ megyének főjegyzője önértelme szerint ’ Felségéhez intézendő felírást nem tehetem, alacsony hazugságnak ne nyilatkoztassam. Ez nem csak a’ köztiszteletben álló jegyző úrra megsértés, ha­nem a’ megye’lealacsonyítása, mit azonban egy morális testületről egyes levelezőnek tenni nem szabad. Reményijük is, hogy a’ jövő országgyűlés a’ többi érdekes felveendő tárgyak közt a’ saj­tó ügyet sem vesztendi el szemei elöl ! . Statistikai adatok. Az esztergomi érsekség áll esz­tergomi és n.-szombati kerületekből. Ennek legfőbb elöljárója az érsek (ország’ prímása), kinek egyházi udvarát teszi egy oldalán levő kanonok, egy könyv- ’s egyszersmind levéltárnok, egy titoknok, egy jegyző, egy udvari káplán, egy alkönyvtárnok, egy actuarius és egy világi írnok. E’ megyében van 3 káptalan, u. m.: I. főkáptalan Esztergomban, ennek elöljárói 1 főesperes 21 kanonokkal (5 hiányz.); II. colleg. káptalan Pozsonyban 1 prépost 11 kanonokkal és III. colleg.­káptalan NI.-Szombatban, 1 prépost 5 kanonokkal (a’ prépost és 3 kanonok hiányz.). Van 42 apát­ság, 14 megyei (2 hiányzik­ és 28 külmegyei (6 hiányzik) apát­tal , 43 prépostság, 20 megyei (3 hiányzik) és 23 külmegyei préposttal (4 hiányzik). Az esztergomi és nagy­szombati kerületi helytartó-hivatal­ mindegyike áll: 1 közhelytartó (vicarius gene­ralis) , 1 titoknok, 1 levéltárnok, 1 actuarius és két jeleskedt vi­lági írnokból. Az esztergomi fö- ugyszinte a’ n.-szombati szent­szék elöjárói: 1 egyházi pörök’ közfőbirója és szentszéki elnök (causarum auditor generalis et consistorii praeses), ugyanaz, ki köz­helytartó Oicarius generalis); ülnök, mindegyik kanonok; más 10 tag­; 1 jegyző; 1 házassági és szerzetfogadási védnök; 1 szentszéki főügyvéd (üres); a’ szegényeknek 1 rendes és egy tisz­teletbeli prókátora, 1 szentszéki orvos és egy seborvos; egyház­­megyei ügyvédek: 1 ns Pars, 1 ns Nyitra, 1 ns Pozsony, 1 ns Győr, ns Pest és Esztergom, 1 ns Komárom, 1 ns­ Hont és Nógrád megyében.­Az esztergomi és nagy­szombati helytartó-kerület, (Pest, Esztergom, Komárom, Nógrád, Hont, Bars, Győr, Pozsony, Nyitra megyékben) áll: 9 főesperest és 19 rendes (1 üres) és 6 helyettes esperesiségből 472 plébániával, köztük magyar 131 ; magyar-német 8; magyar-német-tót 6; magyar-tót 36; magyar­­tót-német 8; német 9; német-magyar 11; német-magyar-tót 4; német-tót 3; német-tót-magyar 5; német-tót-magyar-illyr 1; német-illyr-magyar 1; tót 196; tót-magyar 17; tót-magyar­­német 5; tót-német 30; tót-horvát 1; mellyek 427 lelkész, 36 világi és 9 szerzetes lelkész-helyettes, ugyszinte 197 világi és 23 szerzetes papsegéddel ellátatvák. Vagyon még egy beneficiatus, 3 megtért keresztség-isméllők’ vagyis a keresztények’ lelkésze (curatores conversorum anabaplistarum), úgymint: Szent-Jánoson, Laksár-Ujfalun és Szobotiszten; 12 tábori, 2 házi és 5 szerzetes házi kaplány; 36 szent-benedeki, 62 kapuczinus, 77 ájtatos rendű 20 kapistranus-ferenczi, 157 marianus-ferenczi 72 st­­salvator-ferenczi, 66 irgalmas, 11 servita összesen 501 szerzetes; 1­16 angol kisasszony, 38 Notre-Dame, 82 Erzsébet és 76 Orsolya, összesen 212 apácza. A’ kiszolgált papok’ intézete elö­járói: 1 rector, 1 vrector (hiányzik); 22 elszéledve itt-ott lakozó, de ezen intézethez tartozó pap; 3 Pesten, 1 Győrben és 1 Zág­rábban tanító; 44 részint a’ megyében, részint azonkívül hiva­­taloskodó pap; 26 világi és 3 szerzetes, más püspöki megyéből való pap, de kik Esztergom megyében laknak. — Tudományos intézetek, mellyekben a’ papnevendékek oktataltatnak: I. Eszter­­tergomi érseki lyceum N.-Szombatban, elöljárói : 1 prodirector, 4 theologiai, 5 bölcselkedési tanító. H. Papi-intézet Esztergomban, mellyben befejezvén a’ theologia-tudományi pályát a’ növendék gyakorlatilag papi ’s egyéb megyei egyházi hivatalra oktattatik. Elöljárói: 1 rector, 1 gyóntató director, 1 gazdasági director, 1 stu­diorum praefectus, 1 honi törvényi rendes tanító, 22 tanuló, kik mindnyájan Sz.-István’ seminarium a’ alapítványából részesülnek. III. Sz.-István magy. kir. által alapíttatott seminarium II.-Szom­batban: elöljárói: 1 rector, 1 vrector, 1 gyóntató (spirituális), 1 praefectus studiorum, 49 theologiai és 5 bölcselkedési tanuló. IV. Collegium Pázmánium Bécsben, elöjárói: 1 rector, 1 vrector, 1 studiorum praefectus, 57 külön püspökmegyei és 2 szerzetes nö­vendék. V. érseki seminarium II.-Szombatban,elöljárói: 1 rector, 1 vrector, 1 gyóntató, 4 studiorum praefectus, 56 külön püspök­megyei (2 görög vallású, 1 szerzetes és egy világi) és 31 bölcsel­kedési tanuló. VI. Papi főnevendékház Pesten: elöljárói 1 igaz­gató, 1 al­igazgató, 1 gyóntató, 2 studiorum praefectus a kik egyszersmind helyettes theol. professorok a’ magyar kir. pesti egyetemnél; 64 külön pü­spök-megyeb. tanuló: (2 görög vall. és 2 szerzetes). VII. Seminarium Pozsonyban; elöljárói: 1 igazgató, 1 aligazgató, 13 tanuló. Összes lélekszám az esztergomi és n.­­szombati kerületben 1,033,949. Vallás szerint 472 fárában ro­­mai­ catholicus 796,516, ágostai 117,794, helvetiai 64,145, nem egyesült görög 2469, zsidó 52,985. Iskolai növendék 38,919. Késmárk, tavaszkó’ 14. A’Hírnök’27 számában e’czim alatt: „Statistikai adatok magyarország ág. evangelicus lakossá­gáról“—, midőn a’ főiskolák’ és ezek elöljárói’ jegyzékében, a’ többi tanuló-intézeteknél mindent, mi azoknak díszét nevelné, előszámlálva szemlélnék; az egy késmárki Lyceumnál olly hé­zagot találunk, mellyet minden szerénységünk mellett is betöltet­len nem hagyhatunk. Ugyan is: a’ késmárki mindinkább virágzó Lyceum számlál 2 helybeli ’s 4 városküli felügyelőt, 1 rectort felváltva, 5 fő-, 3 aliskolai tanítót, ének- zene- ’s rajzmestere­­ket; — tanulmányi segélyei: a’ magyar könyvtár, mellynek mint a’ tanuló ifjúság, úgy számos városiak és városküliek is tetemes hasznát veszik; a’Lyceum’ 10,000 kötetet meghaladó igen je­les könyvtára; ennek alapítói: Gradetzi Horváth Stansith, Pod­­konitzky, Schwartner, Poncsrátz, Kralovánszky, Smith, Láng, Nadler, ’s egyebek; növény-, ásvány-, pénz- ’stb. gyüjtemények; múzeuma nevelésére szinte alapítvány;—a’ lápintézet. jóóval több ifjút ellát élelemmel; stipendiumok: Both Joanna,Napraszky, Új­­házy, Weber és a’ honi literaturában kitűnők’ számára, Izrael fiait sem vévén ki, Horváth Borbála ’s Jóny Tivadar feliek; — egyéb alapítványok: a’ tanítók’ és külön’ özvegyeik ’s árváik’ számára; a’ magyar könyvtár’ gyarapítását Jóny­é, a’ Lyceumét i. e. Schwartner Mártoné biztosítják; Fuhrmanné a’ szegényi sorsú tanuló betegeknek gyógyszereket, ingyen szolgáltat. — A’ fel­ső osztályokban jelenleg már 7 tudomány tanítatik magyar nyelven. — A’ m. gazdasági egyesület mart. 13-án tartott nagy gyű­lésének eredményei. CVéget XIII. Köszönettel fogadtatott Skublics Károly tb. urnak ajánlata, miszerint az egyesület gyümölcs kiállítá­sára szives lesz évenkint ’s ön­költségin küldeni gyümölcs-példá­nyokat, továbbad a’ debreczeni Collegium kertészének Vas Pál urnak szívessége, melly szerint az egyesületnek egy saját szer­zeményű népszerű kertészkönyv kéziratával minden jutalom-igény nélkül kedveskedett ’s azt az egyesület rendelkezése alá bocsátá. Ez vizsgálatul tárgyismerőkkel fog közöltetni. XIV. Köszönetét nyilványítja az Egyesület még a’ köv. küldeményekért is, jelesen az azon gömöri ekeért, melly egyesületi alelnök Andrásy György gr. szívességéből érkezett, ’s egy ruhadióért (hegyi eke) mellyel Mitrovszky Vilmos gr. sziveskedék az egyesületnek, b) Bezerédy Mihály tb. ’s jószágigazgató és Stefanics András jánosházi gazda­tiszt urak, értekezéseikért, mellyek vizsgálat alá terjesztettek. XV. Markus Dániel sz. balhási közbirtokos ur jelentése az általa feltalált kaszagépről előleges tudomásul vétetvén, jelentő ur f­el­­szólíttatni rendeltetett, hogy annak mintáját is legyen szives meg­küldeni. XVI. Végül egyesületi alelnök Csapó Dániel ur, egy canadai szecskavágót mutatott be, mellyet pesti műszerész Schu­mann Jánosnál készíttetett. E’ szecskavágót, (melly már egysze­rű ’s csekély helyet foglaló szerkezetére nézve is figyelmet érde­mel) a’ gyűlés színe előtt megpróbáltatván, annak minden eddig ismert gyalog szecskavágókét felülmulólag gyors működése két­ségtelenné tön, mint mellyen két erős ember segélyével egy óra alatt negyvenöt mérő akár fél, akár egész hüvelynyi szecskát apríthatni fel. Illy fényes próbaeredmény következtében az érintett henger-szerkezetű canadai szecskavágót az egyesület a’ t. közönségnek ajánllatni rendelé, ’s hogy annak birtokába ki­ki minél könyebben ’s olcsóbb áron juthasson, erre alkalmat nyuj­­tandólag elhatározá, hogy a’ titoknoki hivatalba (melly i. e. Sz. György napjától kezdve az úri utcza 45­4 dik szám alatti Pyrker ház lső emeletében lesz) bérmentes levélbeli tudakozásokra bő­vebb értesítés adassék, hol egyszersmind 60 pu­ltjával illy szecs­kavágót meg is rendelhetni. Kacskovics Lajos m­. k. egyes. u­t. Sümegh, apr. 10. E’ hónap 7ik napja, a’ legnagyobb két­ségbeesés napja vala csinosulni kezdő kis mezővárosunk minden lakosira nézve, mert midőn egy pórháznál kenyérsütésből kelet­kezett tüz­elem fészkét egészen lángba borította volna, a’ rögtön kerekedett szél dühöngő ereje a’ tűzdarabokat felkapván, a’ ré­mülésbe esett néptömeg bár minden kigondolható oltási módokat elkövetett is, mindazáltal néhány óra alatt, házától ’s minden va­gyonától megfosztva, e’ rettentő tűzvész által tönkre jutott; 232 ház jön a’ tűz martalékává, és csak a’ kőfallal kerített úgyneve­zett várban, hol a’ veszprémi püspökség díszes palotája, Máriáról nevezett ferencziek csinos kolostora és temploma, néhány­aj csa­ládok házai maradtak épségben. Segéd kezeket esengnek a’ sze­rencsétlen sümeghi tüzkárvallottak, a’nagylelkű és mindenfelől emberi szeretetet rebegő magyaroktól­ kiknek ebbeli haladásu­kat, engedje a’ teremtő, hogy a’ sümeginek minél elébb sikeresen érezhessék; mert csak így leend korunk valódi haladás kora. Eszék, mart. végén. „Múlt hó febr. 24k én ritka ünnepély­nek valánk tanuji. Wéber Antal cs. kir. altábornagy ’s az 53dik gyalogezred tulajdonosa, ugyanis katonai szolgálata 50ik évnap­ját ülte meg. Brünek Károly őrnagy tábori diszszel járult e’ nap ünnepélyesítésire, ’s az egészet gazdag teritékü lakoma és szo­kott áldomások fejezék be.“ Szilágy Somlyó, apr. 8. Kraszna vizünk 24 órai foly­vást tartott sűrű és nagy esőzés miatt annyira növekedett, hogy szabálytalan medréből nagy messzeségre kiömölvén ’s elterjed­vén , a’ két partján lévő számos épületek földfalait összerombolta és szétszagalta, mellyek azért haszonvehetetlenekké lettek, az összeomlott épületekből ki nem szabadíthatott sok féle nemű ház bútorokat, rohanó hullámjával összeszedhetetlenül elsodrolta. A’ Kraszna vize illy zabolátlan kiöntésére ’s megáradására Somlyó városa lakosai nem igen emlékeznek, ’s pedig nincs esztendő, hogy többször meg ne nöjjön ’s árkából ki ne csapjon. — A’ viz áradása ma reggeli négy órakor kezdődött és tiz óráig szüntelen növekedett. Magyar nyelvtanitószék Karloviczán. D excja Sztankovics István érsek és metropolis szorgalmazására Karlov­­czán a’ szerb nemzeti gymnasiumban magyar nyelvtanitószék állit­­tatik. A’ szerbeknek két gymnasiumok van, Karlovczán és Újvidé­ken; ’s igy már mindkettőben magyar nyelvtanitószéket alapítot­tak a’ szerbek magok, 10 ezer vállósrtnyi külön tőkékkel. A’ szerb magyarok minden legkisebbet mint legnagyobbat, papot, tanítót, templomot, iskolát magok erszényéből tartanak; gymna­­simnaikban, ámbár csak törzsükös szerbektől alapitvák, anya­nyelvűket (anite cathedra nincs, ’s mégis szívesen összecsinálnak évenkinli 600 fit jövedelmet, hogy magyar nyelvtanitószéket ál­lithassanak. — ’S igy tán ezek a’ szerbek, vagy — mint némelly magyarok őket nevezni szokták — ezek a’ ráczok mégsem lehet­nek egészen rosz hazafiak, noha nyelvükön beszéltek, midőn ma­gyar nyelvalapitványról tanácskoztak. — Pavlovics Tódor. F’ran­ CK Saország. Apr. 9-én délutáni 2 órakor a’ király, a’ hadminister’és számos főtiszt’ kíséretében megtekinté az erősítvényi munkálato­kat több helyütt. El van határozva, hogy a’ körfalak építése is azonnal megkezdessék. Ápril. 12-én az 1841re járandó rendkívüli költségek iránti javaslat való szőnyegre kerülendő, mi felett Bignon úr annak megvizsgálására kiküldött biztosság nevében tudósítást adott. Erre vonatkozólag a’ franczia pénzügyi viszonyokra nem ártand egy­ pillanatást vetnünk, ’s a’ Presse hírlapból a’ következő sorokat­ idéznünk: ,,A’ pótlék és rendkívüli kölcsönt illető törvényjavaslat’ közes tárgyalása a’ közfigyelmet újólag pénzügyünk’ állapotjára vezérli. Az 1833ik év előtt, ama’ rendkívüli kiadások’ követ­keztében, mellyek a’ júliusi forradalmat követték, a’ hiány 256,028,250 frra rúgott. Azóta e’ hiány fokonkint 542,058,896ra növekedett. Ebből az 1840 ki adózási évre 183,765,551 franc esett, ’s az 1841 ki évre mostanig 102,265,095 fr. De még ez mind nem elég. Az 542,058,896 franc összeséghez, melly az 1841ki hiányt képviseli, még melléklendők: 1) Az 1842ki adó­zási év’ valószinüleges hiánya, mellyet a’ kamra nem sokára megajánl ’s melly mintegy 77,916,000 sróramegy; 2)534 millió rendkívüli köz­munkákra, mellynek részenkinti fedezésére 450 milliónyi kölcsön fogna ez évben tétetni. Az egész összeg, mellyre a’ kamrának ez évig szavazni kell, az előleges hiánnyal együtt­: 1,153,974,896!!! — Illy módon adósságunk a’ béke ölében egy negyeddel többet szaporodott. A’ franczia kincstár, jegyzé meg d'Audiffret marquis közelebb a’ pairkamrában, am a’ béke által jobban adósságba verte magát, mint a’ császárság alatt, tiz évi küzdés után, mellynek színhelye volt egész Europa. E’ béke ugyan, mint mondják, a’ fegyveres béke, olly szó, melly igen illő azon helyzethez, mellyre feltaláltatott. A’ fegyveres béke, ezen csoda eszköz, miáltal valamelly nemzet dicsőség nélkül tönkre tétethetik, Bignon ur által a’ biztosság’ nevében, igen nyomatékosan ajánltatik. A’ fegyveres béke legalább is m­ég az 1842-i év’ végéig tartson. Ez igen kevés, mért nem még tovább? Olly sok becsület és haszon menthető belőle! Azt erősítik, hogy a’ tárgyalásnál több tagok a’ biztosság végszakaszait mellőzni sürgetendik, ’s a’ ministeriumot szorgalmazzák a’ fegyveres bé­kének közel véget tűzni ki. Mi iszonyatos tett! Az ügyek m olly állapotjából kilépni, melly segédforrásainkat hasztalan kimeríti ’s jövendőre bennünket a’ világ eseményekbel befolyástól kizár, — nem iszonyatos gondolat e ez, mellyet büntetlenül csak egy pillanatig sem volna szabad tűrni? Sokkal okosabb és hazafiasb a’ hadkészületeket 500,000 fő erején meghagyni, a’ béke gyü­mölcsöző munkálatainak folyását megakadályozni, minden se­gédforrásokat egy lehető háborús készületekre fordítani, mellyet senki Európában nem keres, ’s mellyet nyilatkozni mi sem aka­runk látszani. A’ követkamra’ ápr. 12kei ülésében a’ folyó évre járandó rendkívüli kölcsönök’ tárgyalása kezdetett meg.Legelsőbben Valmy herczeg lépett a’ szószékbe. A’ ministerium­, úgy mond, miután elődeire kegyelem-levelet nyert, most számára carte blanche-t követel. Külföldön a’ franczia készületek komoly oldalról nem tekintetnek, ’s Francziaországra tolatnak a’ hozott határozatok; illy körülmények közt a’ conferencziában résztvenni, annyit lenne, mint minden Francziaország ellen történt eredményeket elismerni. Reméli, hogy a’ ministerium­ eziránt nyilatkozni fog ’s kimutatni, mennyire lepedett ez után. Szükség tudni, valljon Francziaország kész e igazságos igényei mellett megmaradni. Erre Guizot úr igy válaszolt: „Igaz, hogy alkudozások vannak folyamatban (csend, csend), mellyek’ tárgya azon kellemetlen helyzetnek vé­getvetni, mellyben Europa ’s Francziaország a’jut. Iakót szer­ződés óta áll. Ha a’ kitűzött czél elérelik, akkor kettős sírkert eredményez. Francziaország ismét elfoglalja az őt illető helyze­ten,­a’ nélkül hogy terhül venné magára azon cselekvényekbeni megegyezését, miben együtt nem munkált. (Igen jó!) Továbbá a’ közbéke azáltal meg fog erősíttetni, a’ nélkül hogy Franczia­ország’ politicája, becsülete ’s érdekei koczkáztatnának. A’ ki­rály’ kormánya ez alkudozást a’ lehető gonddal kiséri, ’s előle­­gesen teljes felelőségét magára veszi. De minél fontosabbnak látszik az előtte, annál jobban érzi magát azon kötelességtől át­hatva, mitsem mondani, mi sikerét veszélyeztethetné. (Mozgás, lárma.) Ismétlen tehát: Kötelességünk, m­isse szólam, mi a’ meg­kezdett alkudozásokat koczkáztathatná. Óhajtjuk, hogy alkudozá­saink czélt érjenek, ’s tárgyalása, ha belé bocsátkoznánk, csak veszélyeztetné azokat. (Igen, igen! Nem, nem!) Mi itt mindent elő nem hozhatunk, minden fegyvereinkkel nem élhetünk. Nyilvá­­nyos tárgyalást nem kerülünk ki, csak elhalasztjuk, ha az ülés végéig képesek leendünk, miként reméljük is, mindent előter­jeszteni, megteendjük, és semmi nehézséget benne nem kere­sünk.“ Erre Berryer ur szólalt fel, részint Guizot ur feltételét helyeselve, más részről megjegyezve, hogy azon nevezetes ki­ Nagybritannia. Apr. 7kén az udvar néhány hétre Windsorba költözött. A’ királyné, midőn hintája a’ londoni utczákon átment, a’ kisded ko­­ronah­erczegnét a’ hintó’ ablakához emelteté, alattvalóinak látvá­­nyát kielégíteni. Az alsóház husvételőtti utolsó ülésében olvastaték fel Stop­­ford admirálnak a’ Sarolta-herczegné hajón a’ maltai révben mart. 1­lkén költ azon levele, mellyben az admiral örömét nyi­latkoztatja a’ két ház’ hálanyilatkozata felett, mellyet ezek ne­ki ’s bajtársainak a’ syriai háborúban tett szolgálatjokért nyil­­ványitottak. A’ tory és minist­éri lapok folyvást kötekedésben vannak Effiot és békeelőzményei felett; a’ Globe megjegyzi, hogy a’ szer­ződés’ ócsárlói csak a’ mákonykereskedők’ ügyét védik; de nem ezek’ és tiltott kereskedésük’ érdekében nyilatkoztatott Anglia há­borút Chinának, hanem a’ megsértett nemzeti becsületért boszul állandó ’s az igazságos kereskedést ótalmazandó. E’ czél elérve, ’s azért a’ közönség általában megelégedve az eredménnyel.

Next