Hirnök, 1841. január-december (5. évfolyam, 1-104. szám)
1841-06-21 / 49. szám
felséges adományinak, de mégis csak mint eszközöknek becsét méltányolva, azokat csekély eredményüeknek egyenest kimondá, hacsak igazán nem használtatnak; a’ mit olly sok kimondott, sőt betűkbe is foglalt szép szavak elhangzása e’ honban tanúsít, vagy is ha tettekben nem mutatkozik, haszontalan a’ szavakkal ’s virágokkal legdusabb szózat is! Ezeket előrebocsátva ’s minden jelenlevőre és szabad véleményökre figyelve, indítványba hozá, hogy ámbár az egyesület hivatalos nyelve egyedül a’ magyar leend; de mivel több igen értelmes idegen ajkú gazda is késznek ajánlkozik e’ szép vállalatra, értelmiségük megnyerhesse tekintetéből ,mert itt az anyagi nyereség mellett az intelligentiák központosítása is czéloztatik) közakarattal el is fogadtatott, hogy kiki, melly nyelven leginkább képes eszméit kimagyarázni, köztanácskozásokban azon szólalhasson meg. ’S erre mindjárt a’ tisztelt gróf maga majlandi nagykereskedő Burdin név alatt ismeretes ház jelenlevő megbizottjához Herz úrhoz német nyelven szólott, ’s a’ gyülekezet nevében köszönetet mondott a’ tisztelt képviselő által megbízójának, ki legszivesb szolgálat-készségét a’ külön faj-magok, ’s csemeték kiállításában sőt, alkalmas egyedek megszerzésére is ajánlá a’társulatnak. Továbbá: nehogy a’ már alakoknak kimondott szederegylet dolgai megszakadjanak, most határzottan kitűzött julius 27-kén tartandó első nyári nagygyűlésig, egy az előbbinél számos választmány kineveztetését javaslá, mint elnök ur által azonnal foganatba is vétetett, ’s általa szavazatbeszedésre Festetics Vincze gr. alelnöklete alatt még két tag bízatott meg. De mivel a’ jelenlevő tagok egymást nem ismerik illy legelső összejövetnél, ámbár a’ vállalkozók nevei kétszer is felolvastattak, Chapó Móricz tb. indítványára megkérték az elnököt, noha Széchenyi István gr. a’ szabad választás jogát tisztelve ’s illyesekért az időt soha elveszettnek nem tartván a’ már kiosztott ivekre azok neveik feljegyzését sürgette, kiket a’ jelenvalók bizodalmokkal megtisztelni kívánnának; mégis ez egy esetben készek voltak az elnök úr által kijelölteket a két megyéből számra 42 elfogadni. Erre megválasztatott elnökül Széchenyi István gr. ’s két másodelnökül: Vidos József vasmegyei első alispány és Niczsor Sándor tb. uu., az alapszabályok Gika, melly egy másodelnököt ajánl, nemcsak nem sértetik ezen szaporítás által, hanem tökéletesbedik. Tanácskozás alá került a’ szükséges tér ’s kezelők megszerzése is. Elsőre nézve már a’ volt ideigleni választmány lépéseket lön: 10 hold jó minőségű szántóföldet Sopronyvárosa bandorfi kapujától egy futamatnyira esőt 200 ivas p. p. holdját megvásárolván Széchenyi István gr. által ismételve közlött nyilatkozás mellett, hogy ha t. i. az egyesület által felveendő, szederfa-tenyésztéshez értő egyedek e’ föld minőségét szederfatelepitvényre nem elég alkalmasnak találandják, kész maga költségére megtartani, ’s a’ társulatnak nyomban azt kifizetni. Mi az egyedeket illeti, erre nézve az egész társulat bizodalommal megkérte az illyesekben úgyis jártas ’s igen ügyes elnök urat, hogy összeköttetésénél fogva ha levél által is, három alkalmas egyedid tudakozódnék, kiknek egyike legalább is felügyelő legyen, 's a’ szederfatenyésztés és selyemtermesztés theoriájának tökéletes ismeretével bírván, azt gyakorlatilag és azoknak, kik a’ szederfatenyésztés módját tanulni szeretnék, előadni képes legyen. A’ másik kettő elég jó, ha ügyes, és szorgalmas szederfa-kezelő leend. Ezek fizetése az első nagygyűlés megbízása nélkül úgy sem határoztathatik el, addig tehát csak körültekintés ajánltatott. A’ 3 évig huzamosan munkálkodó választmány, mint szinte az ügytisztviselőinek választása is csak a’ júliusi nagygyűlés hatósága alá tartozónak az alapszabályok szerint most is kimondatván, mind ezen intézkedés csak a’ nagygyűlés napig érvényes, midőn majd legalább is 10 nappal előbb nyomatott ivekben, a’ vállalkozók nevei a’ tagokkal közöltéinek, más hosszas koczkákra felosztott ivekkel, mellyekre az alapszabályoknál meghatározott járuléki arányban, kiki tetszése szerint az alkalmasnak vélt választmányi és tisztviselői tagokat följegyezheti, ’s e’ végre kirendelendő nagygyűlési kisebb választmánynak benyújthatja. Mivel a’ jelen társulat különböző sorsuakból alakult, szó volt annak czimzetéröl is, ’s tanácskozás közbeni megszólításokról, ’s köz akarattal elfogadtatott, „tisztelt egylet, vagy választmány“ a’ tagok szabad akaratjokra hagyatván, mikép szólítgassák egymást magok közt ’s ezzel a’ tanácskozási elnök a’ közgyűlést bevégzettnek jelenté, az újonnan kinevezett ideigleni választmány-tagokat felszólítván, hogy félóra múlva belintézkedés végett választmányi ülésre mindnyájan hivatalosak. ’S mégis jelentek, ’s azonnal keblükből két jegyzőül Simon János és Érti János, két pénztárnokul Stallner Ferencz, és Hofer Péter un. választék meg, ’s a’ kinyomatandók kiadatását elrendelvén, üléseik minél czélirányosabban tarthatása végett egyezkedvén, teljes megelégülésben oszlottak el. ■f A’ Hírnök 32. számában a’ „Stalistikai adatok“ beküldője a’ nagy szombathi érseki Seminariumban említ 56 különpüspökmegyei papnövendéket, 2 görög vallásut, azaz egy világit és egy szerzetest. Már pedig itten a’ görögökén kívül, több külön püspök megyei nincs mint 3 nyitrai; görög növendék pedig nem 2, mint a’ beküldő ur jegyzi, hanem 22, nevezetesen munkácsi 15, eperjesi 5, nagyváradi 2. szerzetes van egy. — A’ pesti főpapnevelő-házban emlit a’ beküldő ur 2 görög vallásu növendéket, holott ottan is Ca’ mint az Esztergom főmegyei Schematismus mutatja) 2 munkácsi, 2 eperjesi és 2 nagyváradi görögegyesült növendékpap létezik. Zalathna május 29. Bécsi nagykereskedő b. Arnstein Ignácz, több Londonból érkezendő tőkepénzesekkel társulatba lépve ’s mint közelebbről érkezett saját leveliben írja, igen nevezetes pénzalappal ellátva, Erdély aranyalkotó folyóit ’s hegyei némelly vizözöm Calluvialis) rakódásait vizsgálat alá venni, ’s mind az országnak, mind pedig a’ kincstárnak csalhatatlanul jövedelmezendő nagyszerű aranymosatást szándékozik indítni. Sikerült ezen nagyszerű vállalat, az előleges kísérletek fogják megmutatni. Remélhető azonban, hogy az, jól elrendezett munka és czélszerű erőművek használata által, kivált, ha földbirtokosaink kárpótlási követeléseikben az elhasználandó helyekre nézve túlságosak nem lesznek, dugába dőlni alig fog. Uj példa, azon meggyőződésre, milly kevéssé vagyunk mi magunk azon áldásokra, mellyekkel a’ pazar természet hazánkat bőven halmozta, ügyelmesek. Az illető helyeken sajátképen a’ mosatási szabaditék iránt, az 1747-diki 8-dik törv. czikkely értelmében a’ lépések a’ tartományi k. bányászi törvényszéknél már megtétettek, ’s feszülten váratik a’ vizsgálatok eredménye. (E. 1!) A’ Hírnök 47. számában az Érd. Holó után említettük, hogy Kolozsvárott f. h. 1-sején egy vegyes házasság esetében, a’ katholikus lelkész az illető párt, „a’nélkül hogy akár szóval, akár írásban kötelezzék magokat gyermekeiknek a’ romai katholika hitben nevelésére, a’ templomban az oltár előtt az egyházi teljes szertartások szerint öszveeskelte és megáldotta.“ Erre nézve az érdeklett kath. papnak következő felvilágosítását is közölni szükségesnek tartjuk: ,,A’ gyakorlatot ,a’ vegyes házasságok ügyében a’ hontörvény szempontjából tekintve, ezen kérdések támadhatnak: 1-ször neveltethetnek e a’ gyermekek az áldás megtagadás után is szüleik vallásában, ’s aszor összeütközik e a’ bizonyos esetbeni áldás-megtagadás a’ hontörvénynyel ? Ez utolsára a’ felelet. Joga van a’ papnak, sőt kötelessége a’ házasságra lépni kívánóknak értésökre adni azon feltételeket is, melylyek alatt a’ házasságot mint szentséget kiszolgáltatni engedi az egyház, a’ házasuló feleken áll azonban a’ feltételt elfogadni vagy nem,a’ házasság mint érvényes és felbonthatatlan mindenesetre, ha csak más törvényes akadály nincsen, létesül), de az összeadás módja az egyháznak önelveire hagyatott, a’meg-vagy meg nem áldásról azaz ez alkalommali szertartásról mitsem rendelvén, sőt szabad gyakorlatot engedvén a’ hon törvény. Az Ecclesiai directiokban vagy rítusokban (szertartásokban variálniok vagy reformálniok az Ecclesiáknak eleitől fogva szabados volt, mely keresztyéni szabadság ezután is el nem rekesztetik és ti 11 a tik. Approb. Const. 1 r. 1 t. 3 art. Az elsőre: A’ gyermeknevelés a’ honi törvények szerint összeütközik hitelvünkkel, de nem a’ gyakorlat a’ hontörvényekkel; erőszak senkin sem fog történni, kiki önmeggyőződését, szabadakaratját fogja ebben követni. Hát miért tagadtatik meg némellytöl még is az áldás, mint i. e. május 10-kén, mástól megint nem, mint Junius 1 jén? Ez a’ papnak lelkiesméretbeli dolga, mit tehát az „Erdélyi Híradó 45dik számábani tudósitó nem tudhatott.“ — Erre megjegyzi a’ Midi és Jelen nagyérdemű szerkesztője: „Kötelességünknek tartjuk egyszersmind t. ez. olvasóink előtt az igazság tekintetéből nyilvánilni, hogy a’ mint értesítve vagyunk, valamint a’ felemlített junlső napi esetben történt, úgy minden más vegyes házasságokban is az egyházi teljes szertartásokat és megáldást a’ kathol. lelkész kiszolgáltatni el nem mulatja, minekutánna előbb a’ katholika részen lévő fél a’ maga vallásában állhatatosan megmaradásra atyai intést és oktatást kapott; arról, hogy micsoda feltételek alatt nyerhet papi áldást házasságára, figyelmessé tétetett; ’s annak következéséül keresztyéni szelídséggel és minden erőltetés kirekesztésével felszóllittatott, hogy valamint leendő társát igyekezik a’ kathol. hitnek megnyerni, úgy élő szóval ígérje meg a’ lehetőségig mindent elkövetni, mind két nemen lévő gyermekeinek a’ rom. katholika vallásban neveltetését kieszközölni.“ Kovásznán máj. 16-kára viradólag a’ falu felső részébe (Vájna falvára) egy dühös farkas bemenvén több kecskét, kutyát, ökröt, lovat ’s embert megmarczongolt, jelesen egy oláhnénak egyik emlőjét kiszakasztotta, kinek életéhez kevés a’ remény. A’lármára kicsödült nép közül sokaknak hátát, oldalát, arczát megvértette. Dühöngése reggelig tartott, akkor az oláhok a’ harangot félre verték ’s a’ farkas botokkal agyonveretett. A’ megsebesedett hat személy és állatok orvosi kéz alatt vágynak; az ebek lelődöztettek vagy lánczon gyógyítatnak. (Érd. Holós Hagybritannia, London, junius 8. Az alsóház tegnapi ülése nagy fontosságú volt. Russell lord kinyilatkoztatá, hogy ő a’ ministerium által szándéklott ’s a’ gabonatörvényeket illető rendszabályt, az alsóháznak a’ bizalomszavazatbani ismeretes határozata után tárgyalás alá terjeszteni, a’ ház iránt tartozó tisztelettel megférhetlennek tartja. Ő csak bizonyos pénzeknek apr.töl számítva hat hónaprai (tehát i. é. oct. 5ig) megajánlását inditványozandja, ’s reméli, hogy az ellen kifogás nem létetik. A’ mi a’ parlament feloszlatását illeti, egy nemes lord (Stanley) is megvallá, hogy ez, mint a’ korona előjoga, a’ ház vitatkozásának tárgyul nem szolgálhat. Azonban az ügyek jelen állapotában, hol 623 tagból álló házban Tammwort tisztelt küldöttje (Sir R. Peel) csak egyetlenegy szónyi többséget nyert indítványa részére, neki CRussell lordnak) a’ kétség megoldásával egyedüli módnak látszik a’ kérdés elhatározását az országra (új választás által) bízni. „Ha az eredmény — végre a’ nemes lord — az ellenkező oldalon igen tisztelt ur részére esik ki kedvezőn, alkalma leend azon rendszabályokat előterjeszteni, mellyek előtte az ország kormányára nézve legczélszerűbbeknek látszanak; ha ellenben a ház ezoldali részére esik ki kedvezőleg, akkor remélhetjük, hogy képesek leendőnk azon rendszabályokkal, mellyeket előterjesztettünk, tovább haladni.“ — Sir R. Peel kinyilatkoztatá, hogy ő a’ nemes lord (Russell) által indítványozandó pénzajánlatoknak semmi gátat nem teend útjába, ha Russell lord megígéri, hogy a’ parlamentet hasztalan halogatás nélkül azonnal feloszlatandja, ’s az uj parlamentet a’ választások után, ha az ő részére esnék ki kedvezöleg, azonnal egybehivandja. Russell lord kinyilatkoztatá, hogy ő a’ koronának e tanácsot adandja. — Miután erre 31,786 ft stg a’ brit múzeumra, 400,000 ft stg hadiköltségekre Chinában ’s 1,624,621 ft a’ canadai biztosságra ’s egyébb költségekre a’ fenebb említett hat hónapra megajánltattak, a’ gyűlés eloszlott. A’ felsöház, melly valóban a’ felírás tárgyalás óta egy nevezetes ülést sem mutathat elő, jan. 8-án ismét csak a’ gabonatörvények mellett és ellene szóló kérelemlevelek elfogadására szorítkozott, mi ismét különféle megjegyzésekre szolgáltatott alkalmat. Brougham lord egy kérelmet nyújtott át a’ ministeri terv mellett, melly a’ londoni belváros egyik nyilványos gyülekezete által elfogadtatott. A’ kérelmezők — igy magyarázd a’ nemes és tudós lord — a’ rendszabályt főleg azért pártolták, mivel abban az élelmiszerekre vetett adók teljes eltörlésének első fontos lépését látják, mellyek az adózásnak nem illő tárgyai ,azaz a’ kérelmezők az indirect angol adórendszernek teljes átváltoztatását remélik). Ashburton lord nemes és tudós „barátját“ emlékezteté, hogy ő C Brougham) az 1813 ’s 1815ik években szinte az óvóvámok mellett nyilatkozott, de ez kimutató nemes barátjának az ellenzéki padon, hogy akkor még a’ parlamentben nem ült. „A’ mi — úgy mond — a’ közönségnek a’ gabonatörvényekre vonatkozó véleményét illeti, eléggé kiviláglik a’ lordsághoz érkezett kérelemlevelek számából. A’ gabnavárosok teljes felfüggesztése mellett szóló kérelmezők száma 65,000; a’ kormány által javallott szabott vám mellettiek pedig 17,000 személy által aláíratt vak.“ Ashburton lord: „Nem akarom e’ kérelmeknek minden becsét megtagadni; de nem is építhetek annyit rájok, mennyit az irányombani nemes lord; annyival kevésbbé, mivel csak nem régiben a’ másik házban 1,300,000 aláírással ellátott kérelemlevél Ca’ chartistáké) terjesztetett elő, melly nem egyébért folyamodott , mint a’ törvény áthágóinak a’ börtönök legotti megnyitását.“ CHalljuk 1) Nem sokára ezután a’ ház üléseit 1 Okéig elhalasztá. London, jun. 9. Az angol lófuttatás legnevezetesbike, az ascoti gyepen Windsor mögött, jelenleg folyamatban van, de illetőleg az aristocratia részvétét a’ jelen politicai krízis miatt az idei a’ múlt évieknél hátrább áll. Okán ment át oda az udvar; a’ kocsiban a’ királynénál ültek Albert főherczeg, Esterházy herczeg ’s Normanby marquisné. A’ királyné a’ néptől hangos felkiáltásokkal fogadtatott. Jun. 11 vagy 12k én Albert herczeg Harcourt Edvárdot, az igen tiszteletes yorki érseket, Nunehamparkban Oxfordshireben meg akará látogatni. Azt várták , hogy a’ királyné fenséges férjét kisérni fogja. — Az ifjú Esterházy herczeg Jersey lord leányával összekelése által Sir R. Peel rokona leend, miután Villiers viscount, a’ fiatal hölgy testvére miss Peelel, Sir Robert legidősb leányával, van jegyben. A’ Westminster hid mellett álló nagy Astley amphitheatrum jun. 8kai reggel a’ lángok martalékja lön. Gyanítják, hogy a’ tűz „Cromwell Olivér hadai“ czimű előadása által okoztatott, melly alkalommal a’ woodstorki tűz ábrázoltatván, a’ színpad alatt összehalmozott fürészpor meggyuladt. A’ kár 300,000 ft stgre becsültetik, Ducrow a’ vállalkozó 10,000 ft stgig megkárosodott. Egy szolgáló a’ lángok közt veszté életét, igy számos lovak is. — 250 ember, legtöbbnyire e’ színpadról élők, egyszerre kenyeret vesztettek. 50 év óta már harmadszor ég le e’ ház ,legutóbb 1805ben. A’ börze égése óta ez a’ legnagyobb tűz volt Londonban. Mintegy 20,000 ember volt ez iszonyatos szép látvány bámulója a’ piaczon. Az illető biztosító társulat köztudomássá téve, hogy jun.lökén a’ President gőzös által szenvedett kárpótlást kifizetendi — melly bizonyságul szolgál, hogy e’ hajó elmerülése iránt semmi kétség. A’ Britannia gőzös hosszas kimaradása is komoly aggodalmakat kezd ébreszteni. Rajta létezik Sir John Harvey Uj-Braunschweig lelépett kormányzója nejével ’s kisérettel. Egyike azon szónokoknak, kik a’ Peel indítványa feletti vitatkozások folytában a’ ministeri politicát védelmezék, sir Staunton György, ez alkalommal a’ chinai ügyekről is szólott, mellyet ő képesebb másoknál megítélni, minthogy Chinát saját szemeivel látta. Észrevételei a’mostani körülmények közt, midőn ott komoly háború látszik keletkezni, különös érdekűek. A’ szónok lényegileg ezeket mondá: „Állítom, hogy a’ jelen ministerium azáltal, mi eddigelé Chinában történt, igényt szerzett az ország hálájára. Cantonnak valamennyi brit lakosai fogságba tétettek, éltök fenyegettetett ’s két vagy három millió font sterling kicsikartatott tőlök. Ha a’ kormány nem bírna elég erővel illy nagy méltatlanság megboszulására, ez valódi szerencsétlenség lenne, ’s azon kellemetlenségek, mellyeket a’ jelen háború okoz, annak ellenében tekintetbe sem jöhetnek. Emlitteték Napoleon nyilatkozása , hogy a’ háború Chinával Angliára nézve veszélyes fogna lenni; de Napoleon, bármilly nagy hadfi volt is, csekély autoritás lehet a’ chinai ügyekben; nagyobb joggal fognánk Wellington herczegre hivatkozni, ki ugyancsak e’ háborúranézve azt nyilatkoztatá, hogy minden háború, bármilly sok szerencsétlenséggel járjon, elkerülhetlen, ha olly nagy bántások megboszulása forog fen, millyeket a’ chinaiak az angolokon elkövettek. A’ Chinába küldött expeditio gyors kiállítása legnagyobb becsületére válik a’ brit nép ’s a’ keletindiai kormányzó buzgóságának. Igaz, hogy a’ későbbi események némellyeket ’s köztök engem is megcsaltak ; meglepetve azonban nem voltam; sőt mint tudva, magam is előre mondám, hogy a’ háborúnak rögtöni bevégzésére nem számolhatni, hogy inkább makacs és hosszadalmas viadalra kell számolnunk. Határozott ítéletet a’ megtörténtről nem hozhatni mindaddig, mig részletes hivatalos közlemények hiányzanak; azonban elkerülhetlenül osztozni kell azon nézetben, hogy lehetőleg azon vitatkozások, mellyek javai e’ tárgy felett a' parlamentben történtek, ’s ama’ csak csekély többség, melly határozottan a’ háború mellett nyilatkozott, inditák az angol ügyvivőt arra, hogy a’ dolognak lehető leggyorsabban véget vetni igyekezzék , attól tartva, nehogy az anyaországtól egészen cserben hagyassák, pedig bizonyos, hogy ama’ vitatkozások a’ dunaiakra hatottak, mert létez egy a’ császárhoz Lin biztos által intézett Promemoria, mellyben a’ császár felszólittatik, a’ háborút erőteljesen folytatni, mivel az angolok meghasonlottak, egy chinai párt létezvén Angliában ’s a’ ministerek képesek nem lévén a’ háborút végrehajtani ; ’s igy ezzel kétségen kívül összeköttetésben áll az, hogy a” császár még a’ Reschen biztos által ajánlott olly kevéssé kielégítő engedményeket sem akarta megerősíteni. Ha tehát az ügy tavai pártkérdéssé nem tétetett volna, úgy a’ béke alkalmasint helyre volna már állítva Chinával. Azonban bármivel védőitalnak is az ügyvivők, a’ kormányt semmi esetre sem érhete gáncs; ez ugyanis, mihelyt az uj ügyvivők hasztalan iparkodásai tudomásra jöttek, azonnal mást küldött helyébe, t. i. sir Henry Pettinger-t, kinél az ügy — mindazok szerint, miket róla tudok — biztosabb kezekben van.“ A’ Globe börzeczikkében chinai tudósítások felett a’ többi közt ezek mondatnak: „Hajlandók vagyunk hinni, hogy az erkölcsi hatás, melly fegyvereink szerencséje által Canton előtt a’ chinai kormányban létrehozatott, saját alattvalói elégületlensége által még lényegesen neveltetett, a’ mikint ez egy singaporei nyilványos lapban kifejeztetik, hol a’ többek közt ez mondatik: „Egy nem régiben Cantonból jövő amerikainak véleménye szerint e’ város a’ lángok martalékja leend; mert ha az angoloktól meg is kiméltetnék, a’ környékbeli 200,000nyi chinai kész volna, éhségszenvedtében ’s munka hiányában kirablása végett szintúgy felgyújtani mint a’ chinai matrózok.“ A’ torysajtónak a’ chinai ügyek állapotja feletti jegyzetei a’ Globel következő válaszra kényszeríti: „A’ toryk igen örülni látszanak a’ chinaiak hűtlensége felett. A’ Times kurjong, hogy a’ háború, befejezés helyett, újonnan megkezdődik. Mi sem saj-