Hirnök, 1841. január-december (5. évfolyam, 1-104. szám)

1841-12-13 / 100. szám

Magyar haladás. Haladás, a’ jelenkor ezen hatalmas szava , országszerte kitűzte lobogó zászlóját. Mióta ennek hőseiből, vezéreiből vagy akármi néven nevezendő védjeiből némellyek — mellőzve a’ túlzást mint visszarez­­zentőt kimérve az ingerültséget mint boszantót, elhagyva az erőltetést mint rémítőt — jobbra balra ’s körültekintve nem kürtölik az anyagot alapnak, az eszközt czélnak, a’virágot gyümölcsnek; mióta mások jo­gait méltatva nem az ál és romboló, hanem a’ józan ’s építő haladást követelik; mióta simult, szelidebb hangulattal lépnek fel; mióta mások­nak hitelt adni nem akarván ön tapasztalásból tanulták meg a hit a titkát, hogy csak édesgetve, csak tiszta szívvel, csak bizalomma e­­het hatni: azóta több vonzalom van irántok, azóta az elfogultak és régi szokáshoz ragaszkodók közül is sokan e zászló alá szege­te . És az illy körültekintő okos­ tapintatú haladást javasolja a józan ész, az Istenség e’ szikrája . javasolja a’jó szív, a’ tiszta érzelmek forrása; javasolja és parancsolja maga a’ Sz. írás is; mert mi egy­eb haladás­nál ezen igék: „Kerüljétek a’ homályt és keressétek a világot; mi egyéb okos haladásnál Sz. Pál ezen apostoli leczkéje „omma tentate, m­ae sunt meliora tenete“­­ és az illy értelmű haladást csak az ör­dög, vagy a’ ki ennek körmei közzé került, nem akarhatja, nem kívánhatja, nem pártolhatja. Int az idő, haladjunk okosan, mert ha soka tespedünk, felek es tartok attól, hogy valami Kempelen vagy Fáberféle lángelme olly gé­pet olly autumatumot alakit, melly szellemi tekintetben sok élő em­bert nagyon is megpirítana. Igaz, vannak már sok és többféle jelle­mei a’ magyar okos haladásnak. Azon társulatok, mellyek egy idő óta némellyek tetemes áldozatjaival keletkeztek; azon uj és javított tör­vények, mellyek utóbbi országgyűléseinken, az ország Rendel a’ minden valódi jót előmozditó kegyes szelíd kormányunkkal kezet fog­va, létesültek, szinte annyi édes gyümölcsei az okos haladásnak, melly körülményeinkben és állásunkban csak a’ bizodalom útján vala elérhető. És az illy utáni követelés a’ jó és hasznos elveket megérleli és foganositja. Az okos haladás szüli a’ józan elveket, ezek nem szo­rulnak vértanukra. A’ viharos idők visszavonás tüze közt kívántak véráldozatokat. Most, midőn pálma ága virágzik az áldott békének mindenhol, most nem megszűnni, nem meghűlni, hanem felélni, fel­­hevülni kell a’ magyarnak királyért, hazáért; hatni ’s használni, men­nyire ereje engedi; és igy nem a nem lévők, hanem az erek és cse­lekvők idézhetik és mozdíthatják elő szép egyetértésben a’ magyar haladást. De ezt nem fogjuk előidézhetni ’s biztosíthatni üres han­gokkal, felpiperézett szavakkal; nem ál-liberalismussal, melly, ha nem tiszta, ha nélkülözi ennek megkivántató jellemeit, valami igen nevet­séges szegény pára; nem fenhéjázó fonák fogalmakkal, légvárakat építve, egymást ingerelve, gyanúsítva, kebleket szorongató, ki nem elégítő feszültséggel, kivonatokkal; nem izgatással; nem népszerű­séggel, népismeret nélkül; nem rémítő túlzással; aggasztó őrülte­­ K I * Futár­­ léssel, hanem, ha okosan haladni kívánunk, haladjunk mindenekelőtt egyetértésben, a’ köz értelemben, a’ keresztényi, erényekben, a’ fe­lebaráti szeretetben; és az illy dicső haladásnak adjunk nevet „ma­gyar haladás, “ és nem Tátra Mátrában vagy Adria diszlő öbleiben, nem az édes nektárt termő Hegyaljában, a’ szőke Dunában, Tisza kö­­rülti pusztáinkban, vagy agg neveinkban, gazdag szegénységünkben, erdődeink vitéz tetteiben, hanem az illy irányú haladásban keressük büszkeségünket, ’s igy a’ közjó, köz boldogság bizonyára nevekedve ’s nőttön nőve gyarapulni fog; mert az illy fogalmu haladástól az ég bő áldása el nem maradand; mert igaz értelem és a’ boldogító valódi rokon érzelmek szép anyja a’ tiszta erény leend törekvéseink vezére, haladásunk biztos és rendib­ellen alapja. Nyitra-Zerdahelyi Lörincz: A’ róka és hiúz. (Mese.) „Mit csinálsz itt, pajtás?“ — kérdé a’ szolgálatot tevő róka az oroszlán tiszteletére adott fáklyászene alkalmával az oroszlán mellett az ereszben álló hiúzt, tán azt akarnád elhitetni a’ nézőkkel, hogy ő is elvbarátod? „Hallgass ravasz, azt úgyis tudják, ha van eszök — mond gőg­gel a’ hiúz — iparkodtam azt már előbb elhitetni, ’s úgy vélem, si­került is.“ „Lehet, koma ; de a’ fáklya-világ kétes világ, ’s a’ nem neked szánt fénynél könnyen füstöt foghatna szakálod?“ „A’ nagy fényből, füstje mellett, rám is hat sugárka; 's mig is­mét egész fényben részesülhetek, a’ füstös sugár is élvezel. És ki tudja, nem sükerülend- e még úgy forditnom a’ szelet, hogy a’ füst az állatkirályra szállván, az egész fénye fejemet környezze?“ „Értlek, hiúz koma“, válaszolá a’ róka ’s — egyet trüsszentve tovább állott. Egy szarka. Hivatalos levelezés. 71) S............urnák barátja iránti gyengéd gondosságát tökéle­tesen méltatván, hogy nem lehet hírlapok utján — legalább nem a’ mienken — a’ „barátja gondatlan fejére szóratandó villámokat el­háríthatni“ maga is bölcsen átlátandja, ’s azért megbocsásson, hogy „Bizodalom, bizodalmatlanságul egyébiránt igen szépen irt czikkét, csak privát érdeke lévén, nem adhatjuk. — 72) „Reunio, kal­i. vallás és a’ reformatoroku egyenesen visszautasíttatik. Nem tud­juk, miáltal szolgáltattak lapjaink okot, hogy bárki által illy nemte­len személyességek raktárául tekintessenek. Sajnálandó valóban, hogy e’ magasztos, közérdekű ügy mellett illy idomtalan, a’ 16ik század dühös tollharczaiba elővett fegyverek használtatnak. Kiegyeztetés grief* Előfizetési jelentés. Tiszteltt.cz. Előfizetőinket figyelmeztetjük, hogy Hírnök és Századmik lapjaink, eddigi irányukat’s bel­esküi alakjukat meg­tartva, ’s ugyancsak az eddigi díj mellett, fogják jövő évben is pályájukat folytatni, bizodalmasan remélvén az l. ez. közönség számos párt­fogását ezentúl is, egyszersmind kérvén az előfizetések jókorán megtételét, nehogy az uj évkor egyszerre összetódulni szokott előfizetők hátramaradást, vagy a’ későn érkezők hiányt, minden igyekezetünk mellett is, szenvedni kényteleníttessenek. Pozsony, december 5-kén 1841. A’ Ilirnók és Századunk szerkesztősége (325) (1) Bank-hirdetvény. A’ szabadalmazott ausztriai nemzeti bank igazgató­sága elhatározta, az eddigi bankjegyeknek jelenleg for­gásban lévő valamennyi hét cathegoriáját beszedni ’s helyettük újakat, és pedig csak öt cathegoriát, t. i. 5-, 10-, 50-, 100- és 1000­ forintosat kibocsátani. Ezen öt bankjegy-cathegoria leírása, valamint raj­zaik pirosas papiroson, melléklet által köz­ismertetésre bocsáttatandnak. Valamennyi bankjegy beváltására és becserélésére nézve következő határozatok léteznek: 1) Az úgynevezett kétszínű vagy másod­ alakú hu­szonöt-, ötven- és száz- forintosak , valamint a’ legkö­zelebb kibocsátott egyszintű vagy harmad-alakú öt- és tiz- forintosak 1842. évi januar 1 jétől dec. végéig min­den bankpénztárnál Pécs, Prága, Brünn, Lemberg, Bu­da, Temesvár, Nagy-,Szeben, Linz, Innsbruck, Grécz és Triest városokban mind átváltás mind fizetés utján elfo­gadtatnak. 2) Az iménti 1) alatt nevezett bankjegy-cathego­­riák 1843. évi jan. l-étől jan. végéig még csak a’ bécsi bank-pénztárnál fogadtatnak el átváltás és fizetés utján. 3) E’ tizenhat­ hónapi határidő lefolyta után a’ fö­­nebb mondott bankjegyek átcserélése végett egyenesen a’ bankigazgatósághoz kell folyamodni. 4) Az úgynevezett kétszínű vagy másod-alakú öt­száz- és ezer- forintos bankjegyek 1842. évi jan.­ljétől martius végéig szinte még minden bank-pénztárnál Bécs Prága, Brünn, Lemberg, Buda, Temesvár, Nagy-Szeben Linz, Innsbruck, Grécz és Triest városokban mind átvál­tás mind fizetés útján elfogadtatnak. 5) E’ kétszínű ötszáz- és ezer- forintos bankjegyek 1842. évi ápri­lfél jun. végéig még csak a’ bécsi bank­pénztárnál fogadtatnak el átváltás és fizetés útján. 6) E’ hat-hónapi határidő lefolyta után ezen öt száz- és ezer- forintos bankjegyek átcserélése végett egyenesen a’ bank-igazgatósághoz kell folyamodni. Bécs, oct. 15. 1841. Báró Lederer Károly bank-kormányzó. Benvenuli Kér. János (*S*) bank-igazgató. (317) A’ Sopron-Vasi Szederegylet (2) 1842-ik évi januar. 3-án tartandó első félévi közgyűlésére, a’ tisztelt tagok meghivatnak. A’választmány rendeletéből (3) Chernél Lajos jegyző. (318)(2) A' Suliguli érezviz-források haszonbérbe adása. A’ uir. magyar kir. udv. Kamara ré­széről ezennel közzétételül, hogy jövő évi január 17k én Marmaros-Szigeten a’ kir. provisoratus hivatalteremében déle­lőtti 1­ órakor tar­tandó nyilványos árverés utján hat egymásutáni évre uj haszonbér­be fognak adatni a’ vissói erdő-hivatal­ ___ kerületben a’ tajnai völgyben fekvő úgy­nevezett tsuliguli érezviz-források, az illető fürdői és raktári épületekkel együtt. A’ bérleni kívánók, 80 ft. bánatpénzzel ellátvák , a’ fentebb nevezett napon és he­lyen megjelenni hivatalosak. A’ szerződés feltételei előbb is megtekinthetők ugyanott és a’ vissói kir. erdő- és számlártó-hivatalban, valamint Budán a’ kir. udv. kamarai számvivő hivatalban a’ szokott hivatal-órák alatt. (3) 319) Haszonbérletek.(2) Folyó évi december holnap 22k én a’ királyi alapít­ványi uradalmak Séllye kerületének kormányzói hivatala által az ajánlatok arányában, egy, vagy több évre az alul jegyzett, tekintetes Nyitra megyében keblezett királyi ala­pítványi javak árverés utján a’ többet ígérőknek a’ Szent- János-Elefanti uradalmi épületben , felsőbb helybenha­gyás fentartása mellett a’ majorsági épületekkel kibérel­­tetnek és pedig: 1) Szent-János-Elefanti puszta, Alsó- és Belső- Elefanti rész jószággal, 233 holdnyi majorságbeli Szántóföldek, 42'5/3, hold rétek, 818/a, hold legelővel 7­8/32 kert- és szőlővel, ’s évenkint 3'(32 holdnyi erdei vágással, 1­­l/3? ,jobbágy­ felektől 3 jobbágy- és 3 zsellér­­ház utáni úrbéri járandósággal és a’ vásárjövedelem Sz. János-Elefánton a’ többi itt nem nevezett királyi ha­szonvételeken kívül. 2) Gelhfalu puszta, Kolon helységi rész­ jószággal 272 holdnyi majorságbéli szántóföldek — 784/, hold réttel, 208 erdei legelővel­­­old kerttel, 26/b­ jobbágy­telektől, 3 jobbágy- és 1 zsellérháztól, az úrbéri járan­dóság , kilenczed és tized természetben , ide nem értvén a’királyi haszonvételeket, mellyek külön kibéreltették kik tehát a’ fent érintett javakat kibérleni szándé­koznak, elegendő bánpénzzel ellátva hivatalosak. Séllyén november hó 24-kén 1841. (3) c323) Csődület. 12) Váczott, felsőbbi kegyes rendelkezés szerint a’ si­ketnémák k. intézetében Király Antal ur nyugalmazása által megürült tanítószékre, mellyhez 400 pgő forint, szabad lakás és tiz­es tüzelőfa, mint évenkinti rendes fizetés járul, az érintett intézeti tanító kar előtt tartandó csődület határnapja jövő 1842dik esztendei január hó­szkére tűzetett ki, mit a’ fentebbi tanító­székre vágyó­dok értesítés végett közhírül tesz a váczi siketnémák kir. intéz (3) zetbeli igazgatósága. (322) Előfizetési jelentés.­­ „Mull és Jelen« erdélyi politicai és históriai hírlap, Hon és Külföld melléklappal a’jövő 1842-dik évben is megjelenend ed­digi alakjában , ’s a’folyamatban lévő erdélyi ország­gyűlést illető tudósítások és irományok pontos közlésével a’ szerkesztőség e’ lapnak becsét nevelni törekszik. Az előforduló nevezetesebb politicai események szükséges és világosító históriai jegyzésekkel lesznek mindannyi­szor egybekötve. Félévi előfizetési dij postán 5 fr, 12 lír. ezüstben, helyben öt fr. ezüstben. Minden posta hivataloknál lehet előrefizetni, Bécsben csak a’ cs. kir. főpostahivatalnál. (*3*) (320) Árverési hirdetés. Néhai méltóságos császári kir. Kamarás Nagy-Jókai Farkas Imre hátrahagyott özvegye részéről köztudo­másúl létetik , hogy folyó évi december 16-kán ugyan Nagy-Jókán (t. n. Pozsony vármegyében) reggeli 9 óra­kor kezdve, többnyire 16—17 markos magasságu , és ugyan 4 csödör, 7 kocsi és 3 csikó-lovak a’ legtöbbet ígérőnek azonnali készpénzbeli lefizetés mellett el fog­nak adatni. (*3*) (316) f (3) Jutalom-hirdetés pályairatra. Néhai lek. tudós Schwartner Márton urnak, a’ pesti királyi tudományos egyetemben a’ diplomatica és he­­raldica volt tanítójának , könyvtárőrjének és a’ bölcsel­­kedési kar seniorának hagyományából 200 forint váltó czédusában ajánltatik a’ következő tárgyról készítendő legjobb értekezés jutalmául: „Texatur catalogus auctorum librorumque a Jo­anne Kilonich in suis operibus laudatorum , addita co­­rundem notitia lib­raria“. Azon értekezés, melly a’ jutalmat megnyeri , más­honnan e’ czélra ajánltatott költséggel kinyomtattatik és annak 12 példánya a’ szerzőnek általadatik. A’ határnap, meddig azok, kik a’ kitett jutalomért vetélkedni szándékoznak, értekezéseiket a’ pesti királyi tudományos egyetem nagyságos rectorának postabér terhe nélkül általküldeni tartoznak, jövő 1842ik eszten­dei december 31-ére van rendelve; azon nap pedig, mellyen a’ 200 forintból álló jutalom a’ legjobb érteke­zés szerzőjének oda ítéltetik , 1843ik esztendei május lsejére határoztatott. Olly értekezés , melly a’ szerzője nevét nyilván ki­jelenti, ezen tudományos vetélkedéshez nem bocsáttatha­­tik, hanem csak az ollyan, melly valamelly jelszót visel­vén homlokán , szerzőjének nevét és más őt megismer­tető jeleket, egy melléje kapcsolt, de zárva lepecsételt levélkébe foglalja, mellyen kívülről ugyanazon jelszó légyen írva. Ezen tudományos vetélkedésre mind a’ hazai, mind a’ külföldi tudós férfiak meghivatnak, a’ kik értekezé­seiket deák, magyar, német vagy franczia nyelven ké­szíthetik. Költ Pesten nov. 25-én 1841. Schwartner (3) jutalom-hagyományának gondviselői, vagy is: F tmillis f.vibrik, Litániák­ és Imádságokkal. A’ HAZAI TANULÓ-IFJÚSÁG SZÁMÁRA kiadta FOJTJÉNYI FÉK* pannonhegyi sz.­ Benedekrendü pap. Győrött özvegy Streibig Klára betűivel 1841. Ára: nyom­, papiroson és kötetlen 16 kr. p.; vermen 20 kr p. — Kemény táblába kötve amaz 20 kr. p. emez 24 kr. p. Kaphatni Győrött a’ Szerzőnél a’ Benedekiek Collé­­gium­ában. Szerző a’honi tanuló ifjúságtól álalában énekel­tetett latin hymnusokat, zenéjüknek leginkább megfelelő metrikai fordításban adja. E’ könyvecskét főleg a’ gyim­­­asiumi ifjúság szükségeihez legalkalmazottabbnak mond­hatni; főleg az imádságok közölt imill-amott található szép ’s üdvös intések tekintetében. (3) F’OZSONYBAN, nyomtatja Schmid Antal, helyett még nagyobb elválást kíván, kímélje meg, kérjük, lapjainkat elmeszüleményeitől. 73) ,,A’ haladás működéséér Nem minden érdekes, mi magában igaz. Olvasóink a’ bármi jónak más szavakkali ismétlését nem kedvelik. Uj nézeteknek, terveknek, javaslatoknak örömöst engedendünk helyet lapjaink hasábjaiban, hanem a’ jelen, magában igen nemes szellemben irt értekezést csak úgy vehetnek fel ha tisztelt szerkesztője azt tömöttebb, eredetiebb alakba önteni szíves­kednék. — 74) „Hellenség“ Athenaeumban maga helyén leend. Köszönettel visszautasítjuk. — 75) „A Mait és Jelen f. félévi 8-ik számában figyelmeztető érdemes hazafihoz, és ezzel kapcsolat­ban a szerkesztőhöz is, egy protestáns,“ ismételt nyilatkozásunk után „hogy idegen hírlapokban folyó vitáknak csak kivételként enge­dünk helyet“ a’ maga helyére, t. t. a’ Múlt és Jelen­be, minden illen­dőséggel utasítjuk. Függelék. A’ grenellei (Paris melletti) artéz-kulla, melly megnyitásakor olly örvendezéssel köszöntetett, szomorú sors vár; ugyanis naponkint 15 köb­öl homokot, követ és agyagot üt fel, mi kilencz hónap óta már 4050 köb­ölre megy. E’ szerint (vélik az aggódók) a’ földnek lassan kinti beüregítésétől kell tartani, ’s 20 év múlva Paris nagy ré­sze örvény felett fogna állani. A’ várostanács tehát egy tudományos biztosságnak azon kérdést akarja elébe terjeszteni: betemessék e a’ kút? A’ Journal des Débats következő egybevetését adja a’ ten­geri tiszteknek Angol- és Francziaországban: Admiral 382 Al-admiral 51 10 Ellen-admiral 64 20 Kapitány 687 100 Parancsnok 809 200 (corv. kap.) Hadnagy 2822 1100 Összesen 4471 1432 A’ franczia tengeri tisztek száma teljes; az angoloké hiányos, kikhez még 465 árboczos ’s altiszt (kik elő nem lépnek) járulnak’ mellynek megfelelő fokozattal a’ francziák nem bírnak. Egy londoni bolton e’felírás olvasható: „Itt, és másutt sehol, árultatnak a’ valódi Wales-herczeg- kolbászok.“ E’ tekintetben általán­­a’ szárazföld minden nevetségességei messze felülhaladtatnak. „Min­den — mondá a’ megboldogult Cobbett — nálunk angoloknál a’ ki­rály vagy udvara után neveztetik el, csak a’ közadósság nem: ezt nemzeti adósságnak nevezik.

Next