Hirnök, 1842. január-december (6. évfolyam, 1-104. szám)

1842-03-31 / 25. szám

közült hasonlag lelkészkedett —a mondott feltét s mód sze­rint csak hogy 15 valódi szegények közt kiosztandó kama­tok’tőkéjéül hagyott 300 f. p. — Továbbá jegyesének vagy is a döbröközi templomnak 200 fr. p. — A vásáros dombói egyháznak hasonlag 200 fr. p. — Ezeken kívül, a m. t. társa­ságnak 100; a váczi sü­ketnémák intézetének 100; a budai kapuczinus atyáknak, úgymint kiktől ifjúságában nehány he­­tekig­ tápláltatok, hálája tettleges bebizonyításául 200 ; a me­gyebeli nyugalmazott papok tőkepénzek gyarapítsául 200 r. p. jelölt ki végintézetében. — De legjelesebb hagyománya meg tán mellyet a múlt nyáron nagyjából már felépült Tolna me­gyebeli — szekszárdi — őrültek házára tett, mellynek felépi­téséhez is 100 f. p.járult. Ugyanis, az érintett intézetben egy szerencsétlen megtébolyodott egyed gyógyítására s ápolá­sára 2 400 f. p. rendelt. S ez, eddig bár első tőkepénze ez olly igen szükséges intézetnek. Béke sírja felelt­ ki az egy­ház h­on s emberiség javára illy bőkezüleg áldozott s ez­zel nyilván megczáfolá a jelenlegi sok gunyteljes nyilat­kozásokat, mellyekkel bizony érdemetlenül szeretnék ne­­mellyek kisebbíteni a r. k. papságot. íme a boldogult kü­lönféle csupán csak készpénzbeli jótékony hagyományai 6 822 sza p. rúgnak. Már most legyen szabad kérdeznem, m­ellyik hasonló helyzetű világi ur áldozik ennyit a közjó­ra?? Legyünk uraim igazságosak Cs. K. Szegszárd. és Tolna megyének büntető s polgári törvényszéken épen együtt létező tisztikara s ülnökei, milly sajonnal olvasák hírlapjainkban ama országszerte meglepő gyászhireket t. i. Hermine cs. k. főherczegasszony, és gr. Desselvffy Aurél kora elhunytakat, némüleges tanúságul le­gyen, hogy — mintha szívből szóllott volna — közhelyeslés­sel fogadák ft. Ujváry József ez. kanonok úr azon indít­ványát, hogy az üdvözültekért ünnepélyes gyászmiseáldo­­zatokat mutatnánk be az Egek Urának , mi meg is történt.— Ugyan­is múlt hó 2f én, s igy épen midőn Budapesten is nyugáldozatok tartattak, mi is Hermine cs. k. Főherczeg­­asszonyért áldozánk, úgy mint ki városunkban néhány évek előtt keletkezett polgári egyenruhás lövész-testület léte­­sülhetési engedelem kieszközlésében magas kézbenjárulta által, hálás emlékre érdemesíté magát. — Másnap pedig, vagy is 23kán elhirült gr. Dessewffy Aurél örök nyugalmáért küldénk buzgó imáinkat az élők s holtak Istenéhez.­­— Ma pedig sz. József napján — hazánk hőntisztelt agg Nádora fájdalmas érzete enyhüléséért, s legkésőbb becses élet­koráért esdekeltü­nk a megyei tisztikar jelenlétében, egyen­ruhás lövésztestületünk üdv­lövései mellett. Cs. K. -i- Esztergom, mart. 22. F. hó 19én vigan ünnepel­tük e herczegsége, a herczeg prímás és esztergomi érsek Kopácsy József nevenapját s egyszersmind költségén épí­tett dunai hajóhíd, melly által a közlekedés Esztergom és Párkány között nagyon megkönnyebíttetik, s a magyar ke­reskedés kiváltképen a pesti vásárkor előmozdíttatik, meg­­áldását Cbenedictio­­s megnyitását. Már korán reggel dur­­rogtak a mozsárok a várhegyen s jelentették az esztergo­miaknak ez ünnepét, s majd víg zene is hangzott a vizi vá­ros utczáin. Kár, hogy az időjárás az ünnepnek nem ked­vezett. A nagy sár daczára 7 és 8 óra között a főtiszt, tin­­niai felszentelt püspök, kolosi apát és esztergomi olvasó ka­nonok Miskolczy Márton úr az uj hajóhidat szokott szertar­­tásokkal megáldotta. Nyolcz órakor az idei székesegyház­ban gyülekeztek a megyei primatialis és káptalani tisztek, az Esztergom megye karai s rendeiből igen sok egyén, cs. kir. katonatisztek, a szabad kir. Esztergom városa tisztikara, a kir. város egyenruhás katonapolgársága, az érseki város és Sz. Tamás hegye egyenruhás polgári gránátosai, sok pol­gár, asszony sat, úgy hogy az egyház tele jön. A nagy mi­sét számos assistentia mellett énekelte a felszentelt tinniai püspök Miskolczy Márton, s a templomkarban mozarti mise Seyler Károly karigazgató vezérlése alatt, nagy szabatos­sággal zengedeztetett s énekeltetett. Az egyház előtt kato­nazene harsogott. Az isteni tisztelet után az esztergom me­gye főispányi helyettese Uzovics János ur, az esztergom megye tiszteivel és igen sok karaival (kik az esztergomi közgyűlésben, melly mart. 14én kezdődött, jelen voltak), ö herczegségéhez ment, neki becses nevenapjára szerencsét kívánandó, s egyszersmind a hajóhíd építéséért a Karok és Rendek nevén hálát mondandó. Ö herczegsége szinte, mint a köszöntő, nemzeti nyelven szívesen köszönni méltóztatott. Ezután a katonatiszti kar ment­ő herczegsége üdvözletére. A főtiszt, káptalan, az esztergomi papnevelő intézet elöljá­rói, oktatói s növendékei, a világi és a szerzetes papság ezen kötelességet már előtte való napon teljesítették. 11 órakor a herczeg-primás a megáldott hajóhídon, harsogó m éljen kiáltás közt, kocsin Párkányig s onnan vissza járt s kocsiját sok más kocsi követte. 12 órakor a papnevelő intézetben a magyar jog oktatója, dr. Rumy Károly latin nyelven*) ünnepi beszédet mondott „de ade immortalitatis animorum cum religione longe magis quam cum philosophia conjucta,­ mellynek vége szerencse kivonatokat foglalt ma­gában s az esztergomi hajóhidra is hivatkozott, mellynek építéséért a prímásnak az egész magyar nemzet hálával tartozik. Egy órakor e herczegsége számos vendégeknek fénylő s bőséges ebédet adott. Estve 5 órakor a királyi vá­rosban a műkedvelők német színházában a herczeg-primás neven apja ünneplésére adatott Schinn Ferdinand egyházi karéneklőtől készített allegóriás ünnepjáték versekben e czím alatt „Traum und Erfüllung1" C a hozzá tartozó ékítmé­nyeket Novák Ferencz festő készítette , az ünnepi karzenét pedig Seyler Károly egyházi karigazgató szerzette,­ és Schikaneder vígjátéka „Das abgebrannte Haus, oder , der edle Fürst kommt.“ A színház teli volt nézőkkel. Hét óra­kor a királyi városban Sz. Tamás hegyén és az érseki város­ban a házak ablakai a herczeg-primás tiszteletére önszán­tából valának világosítva s a kivilágítás éjfélig tartott. Kár, hogy a nagy szél nem engedte egy pyramis, melly egy talp­hajón állott, kivilágítását. Ez csak tegnap estre történ­hetett. Az utczákon víg zene hangzott éjfélig. Az ünnepet gay névtelen költő „Háladás“ czím alatt Beimel József pri­matialis könyvnyomó intézetében nyomtatott költeményben helyesen rajzolja. Valamint martius Vldikén az esztergo­miak a pezsgő vagy más borral töltött poharakat a herczeg­­primás egészségére, hosszú életére s jólétére ürítették, úgy most ezen sorok Írója Íróasztalnál magyar őszintességgel olatja: az Úristen éltesse Ő Herczegséget még számos esz­tendeig. — Az esztergomi primatialis hajóhidat (mellyet Józsefhidnak nevezni illendő volna) a primatialis ácsmester és mechanicus Grämling Ignácz nagy ügyességgel a rajnai mainz melletti hajóhíd példánya szerint (Gramling múlt év­ben Mainzra utazott, hogy ezen hires hajóhíd összeállítását maga nézhetné s megvizsgálhatná) készítette. AH 37 pa­­szaui nagy és széles ladikon C­oote), mellyek Bavariából szerzettek. Az esztergomi hajóhíd sokkal tökéletesebb a buda­pesti és pozsonyi hajóhidaknál. Egy erőmű által öt percz alatt az esztergomi és párkányi partnál egy rész könnyen felnyitható, hogy a gőz- és más hajók átmehesse­nek, s ismét szaporán bezárható s igy az olly ártalmas idő­vesztés, melly a budapesti s pozsonyi hajóhidaknál előfordul, elmellőztetik. Az esztergomi hajóhíd olly erős, hogy a leg­nagyobb szekérterheket megbizhatja, s ollyan áttörés sze­rencsétlensége, mint múlt évben a komáromi hajóhídon tör­tént, rajta lehetetlen. Legyen ez elég! A munka maga dicsérendi építőjét. Pest, mart. 26. A budai dunaparton fekvő katonai éléstár múlt héten már egészen átadatott a lánczhidépitő hi­vatalnak, és ez azonnal leromboltatásához fogatott, a duna­­parti járást elzáratá, s mihelyt a várhegy lövi it elkészül, a két éléstár közötti szekérutat is elrekesztendi, hogy a budai parton is haladék s akadék nélkül dolgoztathason a hídfő­ építésen. A budareszi zárgát czölöpit szorgalmasan suly­­kozzák le már a Duna medrébe, a pesti parton pedig farag­­ják a nagy gránitkőtetemeket a zárgátba illeszthetéshez, úgyhogy a nyáron másfél ezer munkás is fog egyszerre hi­hetőleg fáradozni naponkint a hidkészités körül a két test­vér­parton. Jövő őszig a budai zárgát is elkészül s most már a legmakacsabb kétkedők is hinni kezdik, hogy csak­ugyan lesz mégis valami a hidból, melly hiedelem következ­tében mult­ hét óta kissé emelkedni kezd a hidrészvények keletbecse. A pesti zálogháznak pár hét előtt elhunyt igaz­gatója Kronheim Pál nagy részét vagyonának közhasznú s jótékony czélokra rendelé végintézetileg fordíttatni, igy p. o. 100 pgo­­rtot hagyott a pesti főegyháznak s a két városi 11 rendű emberiségi intézetnek (t. i. az irgalmas barátoknak, Erzsébet szerz. szüzeinek, a budai s pesti polgári s gyer­mekkórházaknak, a vakok intézetének, a pesti zsidókór­háznak stb.) különkülön 100 p. fr. — 2 ezer p. fr. tőkét a budai s pesti kegy. isk. ifjúságnak alapítványul olly kiköt' Alajos, triesti helyőrségi százados őrnagyi ranggal és nyug­a Kir. és RR. elibe. — Elnök­e nagymlga a Jövő ülési napi­rendre kitűzé a 3-dik kir. előterjesztéshez tartozó azon kegyelmes kir. leiratot, melly a 24-dik ülés 91-dik száma alatt felolvastatott, s a mellyben ő Felsége a ns. magyaror­szági Krassó vármegye, s ezen nagy fejedelemség, úgy az illyriai szélbeli katonaság között fenforgó határbéli egyet­­lenség eligazítására nézve kirendelendő biztosságnak tör­­vényezikkbe való iktatását s felküldését méltóztatik rendel­ni, felszóllitván egyszersmind a KK-at és RR-et, ez iránt előlegesen tanácskozzanak, s midőn készen lesznek, ő nagymagát tudósítsák. CM. és JJ téssel, hogy ennek kamatja a két gymnasiumban nyelvtu­dom. 3 osztályt jelesen végzett ifjak közt minden valláskü­lönbség nélkül osztassék ki, azonban e jutalom v. ösztöndíj részesülésben hasonló tulajdonságok mellett elsőbbségük legyen a pesti zálogháztisztek fiainak. (Járj Gyöngyös városában éjjel egy házaspár orozva meg­­gyilkotatott, tulajdon lakában; a férfit a szobában, a hitvesi konyhában halva találták, a gonosztevők nyomoztatnak, még eddig csak gyanakodásokon alapul minden, reménylem­ lehet azonban, hogy e borzasztó tény elkövetői ki fognak nyo­­ozta­tni. (Nem. Ujj Országgyűlési tudósítások. A mart. 16-án tar­tott ötvenegyedik országos ülésben a jegyzőkönyv megállí­tása után, elnök­e nagysaga jelenté, hogy a múlt ülés 179dik száma alatt érdeklett magyar nyelv iránti törvényczikk ja­vaslatot, az e tárgyban készített felirattal és kísérő tudósí­tással együtt, egyik itélőmester tisztába írva felhozta, mellyek is összeolvastatván, szokott módú aláírás által meghitelesit­­tetvén , és a három nemzetek pecsétjeivel bépecsételtetvén, egy a végre kinevezett küldöttségnek át adatlak, hogy azo­kat az ő Felsége kegyelmes atyai színe eleibe leendő jut­tatás megkérése végett, vigye­ el a királyi biztos e nagy méltóságához. Ez alkalommal királyi hivatalos idősb. gr. Bethlen József , egy indítványát kiváná a jegyzőkönyv­be iktattatni. *) Nemes Kraszna megye követei gróf Kun Gergely és Bagosi Sándor pedig ezen felirati terv fenebbi felolvasása alkalmával kinyilatkoztatták, hogy ez­úttal is mindketten ragaszkodnak a 41-dik ülés 144-dik száma alatt jegyzőkönyvbe iktatott beszédeikhez, s az azokba tett nyi­t beszéd, mellyel Peel pénzügyi tervét fejtegeti, kitűnő önérzetű méltósággal és remek világossággal van szer­kesztve. Megpróbáljuk gondolatsorát követni, s a számbeli adatokat áttekinteni. Bátran mondatik előre ki a megoldandó feladat. A folyó pénzügyév (ápr. 5-él 1841, ugyanaddig 1842 ) 50% millió kiadás, és csak 4­­/4 millió jövedelem mellett 2­72 millió fogyatékra mutat. Cherekszámokat adunk, mivel atalán csupán közelítő fölvetésről lehet szó.) 1842—ki apr. 5-től 1843 ugyanaz napjáig a hiány a státusjövedel­mekben szinte 270 millióra számíttatott ki. Ezen fogyatékok nem valami csak múlékony tünemények , nem , az utolsó hét évben mindig előfordultak. 1838-tól 1843-ig a fogyatékok összes summája tiz millió fontra rúg. R­észenkint uj kölcsö­nök és kincstárjegyek kibocsátása által födöztetett. Ezen segédeszközöket megveti most a kormány. A fogyatéknak taksákkal kell födöztetnie. A fogyasztásra­ adó legfensőbb pontra hágott; nem marad egyéb hátra, mint kivetés a jöve­delemre. 1798-ban, midőn a kilátások Angolországra ború­sok valának, Pitt bátor volt tiz percentnyi jövedelemadót javasolni; a nemzet elég bátor volt azt elfogadni; az adó 1802-ig szedetett be ; a háború újrakitörése után 1803. újra behozatott, de százról ötre mérsékeltetett; 1805. 6­­4-re emelkedett a taksa, s 1806. ismét tízre százról. Ezen kivetés szerint szedetett be a­­háború bevégzéséig. Ki 60 fontnál­latkozataikat most is megújítják. — Viszszajövén fenebb kevesebb jövedemmel birt, egészen ment vala; 60—150 a 181-dik szám alatt megbízott küldöttség, jelenté, hogy a­ fonttól leszállított arányban kellett fizetni; a 150 feletti k. biztos , nagymlga a KK. és RR. atyafiságos köszöntése jövedelem a teljes taksának alája volt esve. Az 1842-iki mellett ígérte, miként a közleti irományokat mentői elébb Peel­bill szerint a jövedelemnek egy fonttól 7 pencenyi az ö­belsége kegyelmes színe eleibe fogja juttatni, s mihelyt­­ vagy­is 21 Vxa kamatnyi taksával kell megterheltetni. Hanem válasz jön, azt, a Rendekkel tüstént közleni el nem mulaszt­ minden 150 font allatti jövedelem a taksától féloldalik. — ja.--Azon küldöttség is, melly fenebb csakugyan a 181-dik Mennyit fog az ekkép korlátozott jövedelemadó behozni? szám alatt neveztetett volt ki, viszszajövén jelenté , hogy a 1814-ben, a taksa száztól tizi beszedésének utolsó évében királyi kormányszék atyaiiságos köszöntése mellett azt az adózható jövedelem összege 173 millióra rúgott, s tehát C7Q'7fAl Hvpf VPVA i 7 millióra a lvnirixr/­#_ DaaIinI !__ atyaiiságos köszöntése mellett szente, miszerint, mihelyt az által küldött felirati terv felett teljes számú tanácsban értekezendik, a Rendekkel maga nézeteit közleni fogja.­­ Említésbe hozatott, hogy mivel a Rendeknek már régebben tett végzések következtében a megválasztott rendszeres biztosságok a rájuk bízott tárgyak­ból, nevezetesen pedig az úrbérre és adóra nézve még kiszemelőleg semmi munkálatot nem adtak be, jó volna azon biztosságokat felszólítani, miként az általok megbíza­tások következéséül kidolgozandó tárgyakat igyekeznének mentői elébb a Rendek elibe terjeszteni, melly indítványt a KK. és RR. elfogadván, ezennel fel is szólítják a rendsze­res biztosságokat, hogy a 27-dik országos ülés jegyzőkönyve 100-dik száma allatt tett határozatnak tegyenek eleget, és a rájuk bízott munkák közül a kiszemelendő sürgetőbbeket vegyék tárgyalás alá, s terjesszék azokat hová h­amarébb *) Sem k­onyh­adiákságban , sem pedig „elcsent cicerói virágokkal“ mellyekkel az ismeretes Szatúcs szerint (az JUhenaeumbann) a sír­ból feltá­ncdott mai latin szónokok élnek. *) Ez indítványt jövő alkalommal. Ausztria. A cs. kir. hadseregnél következendő változások történ­tek. A cs. kir. Fensége Zsigmond Főherczeg, Rainer cs. k. Főherczeg lombard-velenczei alkirály harmadik szülött fia ezredes lett a hadseregnél, s pedig Rainer Fölig 11. sz. gya­logezredében. Előlépettek: general őrnaggyá Ballarini Ká­roly, János Főherczeg ls. sz. nehéz lovasezredbeli ezre­des. Ezredesekké következő alezredesek: Boxberg Fridrik b. a mezőhegyesi cs. kir. ménes parancsnoka, hivatalában ; Fischer Károly, Wellington hg 42. sz. gyalogezredéből és Schiruding Ferdinánd báró az­lső székely 14. sz. határszéli gyalogezredből, mindketten ezredeikben. Alezredesekké következő őrnagyok: Herbert Eduard báró, a bábolnai cs. kir. ménes parancsnoka, hivatalában ; Soyka János, Welling­ton herczeg 42. sz. gyalogezredéből, Réthi Gazda Ferencz az­lső székely 14 sz. határszéli gyalogezredből és Morzin Károly gróf, Leiningen gr. 31. sz. gyalogezredéből szolgá­lattevő Kamarás Ferencz Károly Ö Főherczegségénél, mind­nyájan ezredeikben, az utóbbi hivatala megtartása mellett; Leiningen-Westerburg Keresztély gróf, Khevenhüller gr. 35. sz. gyalogezredéből, Leiningen gr. 31. sz. gyalogezredé­nél ; Schell János a hadikönyvtár felügyelője, hivatalában. Őrnagyokká következő gyalog és lovaskapitányok: Auguszt szász-coburg-gothai herczeg ő magassága, Auersperg gróf 5. sz. vasasezredéből, porosz király 10. sz. huszárezredé­hez ; Eckert József a bucovinai katonai ménestől a galicziai méneskerület parancsnokává ; Betzmann József az lső szé­kely 14. sz.határszéli gyalogezredből, helyben; Schneider Lajos báró Wellington hg 42. sz. gyalogezredéből, Mayer b. 45. sz. gyalogezredéhez ; Schwarzleitner a mérnöki kar­ból, helyben; Künigl Vincze gr., Siskovich báró 41. sz. gyalogezredéből, Khevenhüller gr. 35. sz. gyalogezredéhez és Lenor Fridrik János, Leiningen gr. 31. sz. gyalogezredé­ből. Nyugalmaztatok: Őrnagyok: Hacsuh Pál, Leinin­gen gr. 31. sz. gyalogezredéből alezredesi ranggal ad ho­­nores; Crenevillei Folliol Károly gr., Fiquelmont gr. 6. sz. nehézlovasezredéből és Kleindorf Miklós, a mérnöki karból. Gyalog- és lovaskapitányok: Rittershofeni Do­rfmeister Jó­zsef, Fridrik Főherczeg 16. sz. gyalogezredéből és Wissiak pénzzel; továbbá Zanon Ferencz a 13. sz. oláh-banát ha­társzéli gyalogezredből és Zoller János az lső sz. császár huszár ezredből, őrnagyi ranggal ad honores. Hagy britannita, száztól tizet véve, 17 millióra a bejövetel. — Peeltől javas­latt száztól közel háromnyi jövedelemadó előleges fölvetés után 3,711,000-t h­ozand be, míg, hanem akarunk is jövedelem gyarapodást föltenni, minek pedig meg kell történni, az 1814 arány szerint 5 milliónál többet kellene behoznia. A kü­lönbség az új bili minden tételeinél szembetűnő leszállí­tások, név szerint minden 150 alatti jövedelmek felmentése által magyarázható. — A jövedelemtaksa 1814. következő osztályozás szerint hajtatott be: 1) Jövedelem ingatlan bir­tokból — földházak, tizedből: 39, 16 és 5 millió — össze­sen 60 millió. 2) A földmivelő haszonbérlők jövedelme 33 millió. 3) Jövedelem kamatozó tőkékből: 30 millió. 4) Jö­vedelem a kereskedésből és műiparból: 38 millió. 5) Nyil­­ványos hivatalnokok jöved­elme 12 millió.— Összes sommá • 173 millió. — Peel az első osztályra 72,800,000 fontot szá­mit, miből mégis egy negyed hibázik, mivel a 150 fontnyi jövedelemtől mit sem kell űzetni, s ennek taksáját 1,600,000

Next