Hirnök, 1842. január-december (6. évfolyam, 1-104. szám)

1842-02-17 / 14. szám

szersmind helytartó elnökévé, s ezenkívül, újabb szerkeze­te következésében: Erdélyi Jánost, Gaal Józsefet, Garay Jánost, Hunfalvy Pált, Kis Károlyt, Kis Jánost, Kisfaludy Sándort, Lukács Móriczot, Nagy Ignáczot, Szabó Istvánt, Yachott Sándort és Vajda Pétert, tagjaivá. A társaság újabb szerkezete szerint igazgatóra is lévén szükség, e helyre Schedel Ferencz, segédbitoknokká s egyszersmind pénz­­tárnokká Nagy Ignácz, ellenőrré Bártfay László s a gaz­dasági választmány tagjaivá: Kiss Károly, Lukács Móricz és Székács József választottak. — Kisfaludy Károly mun­káinak újabb s az elsőnél csinos­, hibátlanabb, egyszer­smind olcsóbb kiadását s ezzel a „Nemzeti Könyvtár“ első kötetét kezdi meg, mellyből ekkorig 2 füzet jelent meg, a közönség által, olly jól fogadtatva, hogy már 3dik kiadás van sajtó alatt; kiadá továbbá Évlapjai első két kötetét, 4 szép műtani s 20 költészeti pályamunka bírálatával foglal­­kozott s uj jutalomtételeket tűzött ki. 11) A pénztár állapot­­ja, a társaság által kibocsátott aláírási ivek következésében szépen gyarapodott. Az akkorig beküldött néhány aláírási iv szerint a tavalyi 1890 pengős forintnyi tőke 2770 pengő forintra szaporodott, úgymint Czambert János „ügyes se­lyemtenyésztő“ czimű­ ajándék könyvecskéjéből bejött 10 frt.; alapítók lettek: Viola József 70 forinttal, gr. Andrássy György, gr. Andrássy Györgyné született gr. Königsegg Krancziska, gr. Batthyány Kázmér, Block Móricz, Fogarasy János, Kis Lajosné szül. Mészáros Mária, Lukács Móricz, b. Podmaniczky Annia, b. Podmaniczky Frid­ik, Rákóczy János, Schedel Ferencz, Schedius Lajos, Szemere Pál, Trefort Ágoston, Zichy Domonkos gr. rozsnyai püspök és egy névtelen, egyenkint 50 p. forintjával s igy összesen 17, — pártoló tagi minőségben pedig segédpénzeket kötelez­tek: Szaniszló Ferencz apát 25 ftot három évre, Kiss-Csa­­pó Ida asszony 8 ftot tiz évre, Kiss Miklós, Csernkovich Jó­zsef 4—4 ftot örök időre, Privitzer István, Smaidh Bertalan, Merzlyak Eduárd, Cink­olli Antal, Inkey Ödön, Farkas Ru­dolf, Szerbeczky Lajos, Iginio Scarpa, Susani Józs. (Fiu­­mében) mindnyájan 4 ftot hat évre, Székács-Weprecs Julia, Szabó Pál (Triestben) 4 fotot öt évre, Hunfalvy Pál, Pintér Ferencz, Bicskey N. 4 ftot négy évre, Urbanovszky Jusztin és Rutkay N. 4 ftot három évre, gr. Dessewffy Virginia, Tim­ber Lajos, Boronkay-Vas Klára, Richter Alajos, Szirmay- Szulyovszky Therézia, Stuller Ferencz, Tóth Lőrincz 4 ftot két évre; a kör, kassai társ­­egyesület, Herczegh János, Danilovits Mihály, Rimanóczy Ferencz, Gönczy Gábor, b. Miske Anna, Szidor Antal, b. Sennyei Pál b. Sennyei Nina és Laetitia, Csacskó Imre, gr. Széchen Miklós, Szemere Pál, Szontagh Pál, és Forster-Ruttkay Sarolta egyenkint 4 ftát egy évre, összesen 193 frt. évenkint segédpénzt. — Ezek szerint a társaság bevétele kamatokból, pártoló tagok se­gédpénzeikből és tavalyi pénztármaradékból összesen 301 fr. 28 kr. — kiadása pedig jutalmazásokra és vegyes költ­ségekre 152 fr. 35 kr. s pénztármaradék jövő évre 168 fr. 23 kr.; minél szükség megjegyezni, hogy az előszámlált 17 alapítvány csak e napokban ajánltatván, ekkorig nem ka­matozott, a segédpénzek is csak most fizettetvén be, eddig nem használtathattak. ( III) Az idei szép műtani kérdésre kitett 15 arany jutalmat nyerte azon pálya­munka, melly­­nek jelszava: „még a dal határtalan országában is legyen hazafi a költő, mellynek szerzője Müller Godefréd jogtanár Pesten. — A költészeti feladásra kitett 12 arany jutalmat nyerte azon satyra, mellynek jelszava: úgy akarod s örö­mest jövök én a gyűlésbe csalánnal; czime pedig: Vegyes­házasság. Szerzője: Vajda Péter; dicsérettel említtettek a „Censura“ „állatok restauratiója“ „emlékbeszéd“ „zenekar­ság“ és „Indítványok“ czimeket viselő satyrák, mellyek szer­zőji a mondott rendben: ismét Vajda Péter, Szentmiklósy Sámuel, Szilágyi István, Gaal József és Párkányi Béla. ( IV) Jutalomtételek 1842 évre : a) Szépműtani kérdés: mint hogy cselekvény a színműnek lényege, s a műveit világ íté­lete szerint Sophocles a cselekvény alkotásában igen kitű­nő: mutattassék meg, miben áll Sophocles mindegyik szín­müvének cselekvénye, úgymint eleje, fordulata és feloldása, s vonassák ki abból a színműi cselekvénynek (Handlung) elmélete. A pályázó a például idézendő helyekre nézve görög eredeti helyett jó fordítással is élhet.“ Jutalma 15 darab arany, b) Költészeti feladás: A műveit népeknél az úgynevezett társasági vagy közénekek nem utolsó fűszerét teszik nagyobb kisebb magány-vigalmaiknak. Illyenek ki­vált emelkedettebb szellemüeknek, mi teljes szükségét lát­juk. Minthogy pedig mindennek, mi a társas életre szépítőleg hat, nálunk kettős érdemet tulajdoníthatni: a társaság- ez­úttal az említett hi­ány pótoltatását óhajtaná eszközleni. Finnél fogva kívántatik: egy a nemesb társaságok hangján nemesb örömeket, s magasb polgári és emberi irányokat kifejező körének. A költő váltva, mind a hazafi és polgár, mind a magányos élet különféle álláspontjaira teheti magát s a karnak is, mellyben a társaság az egyesnek érzésébeni osztását jelenti, s mintegy a költői egyediséget társasági egyetemiségre emeli, helyet engedhet. A versalak válasz­tásában az énekelhetőségre fog ügyelni. Jutalma 12 darab arany. — Mindkét rendbeli pályamunkák beküldésének vál­­tozhatlan határnapja novemb. 20 dika 1842, mikorra azokat tisztán s idegen kézzel leírva, lapozva s irótok nevét rejtő, gondosan bepecsételt levélbe hivatkozó jeligével ellátva a társaság titoknoka veszi által. A kéziratok a társaságnál maradnak; a jutalmat és dicséretet nyerendők pedig a tár­saság Évlapjaiban fognak megjelenni, szerzőiknek 20 pél­dány adatvan. Tóth Lőrincz, titoknok: Kőszeg, febr. 9. A kőszegi hangász-egyesületnek, melly 1840ik év apr. 1-ső napján ezen csak 6000 főnyi sz. kir. városban, Szilviny Albert csüggedetlen buzgalma követ­keztében alakult, főczélja, egy hangásztanodának sz. kir. Kőszeg városábani felállítása és fentartása, mellék czélja pedig a társasági mulattatás, művészeti fejlődés, ízlés—fino­­mítás és érzés-nemesítés. Jelenleg 185 gyámolító tagot számlál, kik magukat alapszabályszerűleg 3 évre évenkinti 4 pengő forintnyi részvényfizetéssel (a nemfizetés esetére szóbeli per útján is megveendőt) kötelezték, ezen idő el­teltével pedig a kötelezettség évenkint megújíttatik. Az em­lített egyesület igazgatása alatti hangásztanoda tavai 54 ezidén 64 növendékeket (tehát loel több mint tavai), szám­lál, kik a 21 éves Slawik Rudolf hegedűvirtuóz és hangász­­tanító szelíd bánásmódja által, ki a prágai conservatorium­­ban képeztetvén ki, nyernek énekben és egyéb hangszerek­ben oktatást. — Szoros kötelességemnek tartom ezek foly­tában még megemlíteni, miszerint a nő város, tanító és se­géde, úgy a tanoda számára való szállást, az úgynevezett táblaház hátulsó részében üresen állottat, jövő Sz.­György napig ingyen engedé­tt, valamint szükséges tűzifával is azt ellátni kegyeskedett, s a mi több az után felépült nemzeti tanodaházban a hangásziskola számára is egy nagy teremet elkészítetett. Továbbá ezen egyesület czéljai előmozdításá­ra ifjabb gróf Wenkheim József Békés megyei 2od alis­­pány 50 forintot küldött ajándékban. Balásfalvi Orosz Jó­zsef a szükséges hirdetményeket ingyen nyomatta, végre gróf Zichy Ferraris Victor az itt tanyázó toscánai nagyher­­czeg nevét viselő 4dik számú dragonyos ezered parancsno­ka (azaz ezredese) a hangászkart minden hangversenyre ingyen engedi oda, miért ezennel alulirt titoknak a a a. egyesület tagjai nevében, legforróbb hála köszönet nyi­va nyittatik. Említést érdemel még az is, miszerint ezen egy­sület jegyzőkönyvei magyarul vezettetnek, valamin a tsz­teleti tagok számára nyomatott oklevelek magyaru szer­kesztvék. Tiszteleti tagjai a következők: Rezei e­­ a sopronmegyei táblabíró, Tolnai Festetics Leo­gro , Orosz József, Orosz Károly őrnagy, Róth Fanny és Weianemann- Watervliet Emilia kisasszony, Kossuth Lajos, Vorosmarty, Deák Ferencz, Mátray Gábor, Sztankovics János gr­on püs­pök, Varda Károly győri kanonok, Kibolth Károly táblab., ifjabb Wenkheim József gróf Békésmegyei másod alispány, Prybilla és Kremlicska pozsonyi kanonokok stb. Szilviny Adalbert helyébe (míg áprilisben a tiszújító köz­gyűlés megtartatik) az igazgató választmány önkebeléből Slamatinger Endrét kerü­leti táblai ügyvédet és városi első szószólót az egyesület körüli fáradozásai elismerése jeléül ideiglen elnöknek egyhangúlag megválasztá, kinek igazga­tása alatt már két jeles társasági hangverseny köztetszéssel adatott Mint hallom, az egyesület tagjai önkénytes adako­zás utján Szilviny elhunyt alapító és elnöknek bokros érde­mei tekintetéből emlékkövet s pedig magyar felírással kí­vánnak állítani. Adja isten! hogy e szépen virágzó han­­gász-egyesületet, folytonos részvét, közegyetértés­t mel­lőzve a személyeskedést, inkább tekintve közhasznú czélját — örökítse. Eitner Ferdinand, egyesületi titoknok. Pesten a Terézia városi kathol. plébániában a múlt 1841-dik évben megkereszteltettek: 1036-tan (80-nal több mint 1840-ben); összeadatott: 230 pár (14 párral több mint az előtte való évben); meghaltak: 876-ban (155—tel többen mint 1840ben) ; katholika hitre tértek részint zsidók, részint protestánsok: 12-ten.— Wohldrann János, plébános. *­* Nagy-Bánya, télutó­n Urbaniczky János ur hi­vatala szolgálatát jelenleg is serényen teljesítő kam. tiszt­tartó és neje szül. Grim­schnek Magdolna arany lakodalmukat ünnepelték; Ij. Bánovits János ur, szathmári székes­egyhá­zi kanonok, és drozoi prépost fogadá el tőlök házassági fri­­gyek megújítását, s adta rájok egyházi áldását. Szivemelő érzékeny látvány volt ez agg párnak oltárházi kisértetése, ugyanazon úri személyek által kik­ezelett 50 évvel menyeg­­zőjökön nyoszoló asszony, nyoszoló lány s vőfél tiszteket tevék; nevezetes, hogy a vőlegény aggságát egy ősz haj sem gyanittatja, nyugalomra való lépésről mit sem akar hal­lani; két évvel fiatalabb nején az életész feltűnőbb. A jan. 15-én Pozsonyban elhunyt Krumbholtz Sámuel Apponyi gr. számtartója hátrahagyván 115 ezer pgo frtot, ebből végintézetében nemes czélokra köv. ajánlatokat tön ezüst pénzben u. m. 1) Pozsony megye dolgoztató házára 200 ft. 2) Pozs. megye kórházára 200 ft. 3) Pozs. vsa taná­csának 50 ft. 4) Pozsony vsa sz. Márton templomára 50 ft. 5) Az irgalmas szerzetesek pozs. kórházára 400 ft. 6) A kapuczinusok és barátok klastromára 200 ft. 7) Az Erzsébet­­irgalmas szüzek klastromának betegápolásra 100 ft. 8) A boldogasszony­ (Notredam­e) i Orsolya-szüzek klastromá­nak lányiskolára 200 ft. 9) A polgári kórházra 100 ft. 10) A városi kórházra 400 ft. 11) Sz. Miklós templomára 200 f. 12) A pozsonyi árváknak skisdedovó-intézetnek 400 ft. 13) A pozs. siket-némák s vakok-intézetére 400 ft. 14) A pozs. ev. tem­plomra 300 ft. 15) A pozs. ev. kórházra 500 ft. 16) A pozs. ev. lelkészek s tanítók öszvegyeik alapja nevelésére 1000 ft. 17) A pozs. ev. agglelkészek s tanítóknak 1000 ft. 18) A pozs. művészeti s nyelvtanitói egyesületnek nyugpénzala­­pra 200 ft. 19) A pozs. ápoló intézetnek az utczai koldv­­om­ 200 ft. 20) Bártfa városa tanácsának f 0 t 21) ^ bartfai kath. templomra 100 ft. 22) Az ottani bara­oknak 100 ft. 23) A német ev. templomra 1000 ft. 24) A totev. templomra 500 ft. 25) A lelkészek s tanítók öz- I fír fapl­ek'2-T'61 ft'i 26­) Ev. a§gtanitóknak 1000 ft. 27) eneripsi­aiIn'|initeZetnek'^ e,zei ^ Az ev. anyaiskola s eperjes tanítok nyuzpenzalapja öregbítésére 1000 ft 29) A tanulointezetre ugyanott 500 ft. 30) Lennel helység (tolnamegyeben) kath. templomára 200 ft. 31) Misérd hely­ség (Mischdorf) ev. templomára 200 ft. 32) A nuszdorfi ev templomra 400 ft. 33) A magyar academiának 400 ft 3/n A magy. gazdasági egyesületnek 200 ft 35) Sándor 2dik szá­­mu gy ezred nevelőházának 400 ft. 36) A bártfai katona neveloháznak 500 ft. 37) Két P. és B. nevű árvának Bécs­ben 2 ezer ftot. Az előszámlált kegyes hagyományokon kí­vül még néhány jó barátjának 27 különrészben hagyott 20 ezer fiot, általányos örököseivé pedig — magzatja nem le­véli — 4 testvérit tette. A Nemzet Újság igy ír. Sz. városból. A ki más­nak vermet ás , maga esik bele. Egy bizonyos gazdánknak kültelki tanyáján igen elhatalmaskodtak az undok patká­nyok, s ezeknek kiirtására azt tanácsják neki, hogy férf­jacscsal (egérkő, arsenicum) pálinkát vegyítsen össze, s ezen italt az épület több részeire rakja szét, mellynek édes­ségét a patkányok megizlelvén, bizonyára elvesznek;­­ tehát az elkészített vegylettel s veszthozó szerrel egy napon a tanyára indul, de útközben eb­be áll négy máson kapkodó lovas betyár, s gazdánkat szorosan megkötöz­vén szánjáról lelökik, s útfélén hagyják, tulajdon paripá­kat a szánhoz kötve, mindnyájan a szánra telepedve, tovább csúsztattak, de csakhamar a kutató hősök egyike ráakadt a tarisznyában rejtett orvosi vegylettel telt nagy butykosra, mire megállván, mindnyájan kezdék hörpölni, az igen éde­sített pálinkát vagy­is a patkányitalt, kit azonban a rögtöni elkábulás mellett tiszteségesen űrökre leitták magukat, go­nosz tettük érdemlett bosszújára. S igy a lakomázás alatt megállított lovak, unalmas hosszú állásuk után önkényt meg­indultak, gyeplikormány nélkül Sz. városban lakozó gaz­­dájok udvarára betoppantak, mindenki bámulva szemlélte a patkány italba merült örökre elszenderedett lócsiszárokat. A megkötöztetett gazdával mi történt hevenyében még nem tudható. A vasvári iskolaház építésére a ft. szombathelyi káp­talan és m. Tolnai Festetics László gróf uraságok részé­ről 33 ezer faltégla, 9,200 egyenes s elegendő görbe cse­rép zsindely — 140 pozs. merő mész — és 5000 váltó fatot ajándékoztatok Nemkülönben főtiszt. Varga János győri székes­egyházi kanonok, ki 1765-dik év böjt elő okán Vas­várban született, ezen közérdekű czélra először nemes jó­szántából 500, utóbb bizodalmas folyamodásunkra a tervbe vett 15 Va öl hosszú és 4 öl széles épület tökéletesítésére, már előbb általa kitűzött s jelenleg a vasvári házi szegények s tanuló ifjúság részére, nagylelkűleg örökített 10 ezer pgő forintból álló tőkének kamatjából ajánlott s rendelt 550 v. ftot, összesen 1050 ft. v. — A plébániabeliek pedig min­dennemű kézi munkán felül házankint egy tallérjával adtak 365 osrtot és a megnevezett mennyiségből jövő tökélyre az igen csinos és mindenkép czélszerű intézet ezen felírással: „A­ hit és hon javára serdü­lek kiképezésére. 1841.“ Hála e nagylelkű alapítóknak! Ft. Varga János ur 10 ezer p.­srtos alapítványának (részint 6 petre, részint 5 forintjával lévén tőkésítve) kamatja évenkint teszen 540 p. forintot, melly summát ő imigy rendezé el: 200 pengő évenkint a vasvári házi szegények közt, 190 pg. fr. a szegényebb sorsú tanu­lók közt könyvekre, ruházatra s egyéb szükségesekre le­­end felosztandó; 100 pgő forintot egy közel rokona ágából származott öcsének, jelenleg szombathelyi negyes áldozó­papnak rendele évenkint addig, mig három éves leend, utóbb a vasvári szegények részére esendőt, 20 pgő forintot érezte évnegyedes kántorokban a Boldogasszony templomá­ban elszolgálandó misékre, 20 pgo­­rtot a mesternek és 10 po­sztot a tanítói segédnek rendelt. A nevezett jótékony se­gélyt a szegények és tanulók közül, kik érdemelhetik, a lel­kes alapító bölcs rendelete szerint a helybeli helyettes lel­kész, gazdasági tiszt, két eskütt, elöljáró és ketten rokonai közül fogják lelkiismeretesen megítélni. Hála és köszönet a vasvári szegény lakosok és tanuló ifjúság nevében e lelkes alapítónak! Benkes Márton, helyettes lelkész Vasvárban. Herend (Veszprém vmgyében). Figyelmeztetjük ol­vasóinkat egy e helységben legközelebbi évek alatt nagy tökélletességre hozott porczellán-gyárra, mellynek valódi készítményei valamint kitűnő tüzedzettség, átlátszóság s tartósságokra nézve e nemű külföldi készítményeknek mit­­sem enged: úgy szépsége, külső alakja, s tiszta fehérségé­re nézve is megfelel a műérték kivonatainak, készít tűzbiz­tos téglákat­ is , mellyeket előbb Bécsből kellett hozatni s mind amellett távol sem voltak olly tartósak s jó minősé­gűek mint az itt készültek. Országgyűlési tudósítások. A jan. 29-k. tartott harminczharmadik országos ülésben, a jegyzőkönyv felolvasása után elnök - nagysaga felszóllítá a IvK. és RR-t a tegnapi ülésben félbe maradott magyar nyelv tárgya feletti tanácskozások tovább folytatására, mire azok folytattatván, de az idő eltelte miatt a mai ülésen is be nem végeztetvén, tovább folytatások a jövő ülésre halasztatott. A jan. 31-k. tartott har­min­c­­­n­e­gy­e­d­ik országos ülésben a jegyzőköny megállítása után, elnök­e nagymaga felszóllítá a KK. és RR-et, hogy a múlt ülésen is félbe ma­radott magyar nyelv tárgya iránti tanácskozást folytassák tovább, mire az tovább is folytattatván, és bevégeztetvén, határoztatok , hogy miután az 179­1beli 31-ik törvényczikk világos tartalma szerint, a magyar nyelv némi kivételekkel közigazgatási nyelvnek megállíttatott volt, és most a Karok és Rendek azt végezték, hogy a magyar nyelv e hazában általán­osan közállományi nyelvvé tétessék, ennek követ­kezésében készíttessék ő Felségéhez egy felirat, mellyben hódolati mély tisztelettel fejeztessék­ ki, mikint a Karok és Rendek említett határozások következésiben egy azon ha­tározatnak megfelelő törvényczikket kívánnak ő Felsége eb­be terjeszteni, egyszersmind pedig alázatosan kéretessék meg ő Felsége, hogy az e tárgyban alkotott és felterjesztett törvényczikket méltóztassék megerősítve még ezen ország­gyűlésre leküldeni. Azonban meghatároztatott az is, hogy a magyar nyelvre nézve mostan alkotott törvényczikk, s az a mellet ő Felségéhez felterjesztendő felirat, ezúttal deák nyelven szerkesztessenek. A­mi már magát a törvényczik­ket illeti: annak pontjaira nézve a KK. és RR. a követke­­zendőkben állapodtak meg, és végezték u. m­. I) A magyar nyelv, ő Felsége kegyes megegyezése hozzá jániltával, ezen nagy fejedelemségben közállományi nyelvvé tétetik. Mellyhez képest 2) A törvények ezentúl csupán magyarul szerkesztessenek. 3) A kir. kormányszék, a kir. tábla, a kincstári tanács, és ezek kormánya alatt álló minden hivatali ágazatok egymás között, és a törvényhatóságokkal folyta­tandó levelezéseikben egy általjában magyar nyelvvel élje­­nek; jegyzőkönyveiket, s illetőleg ítéleteiket, számadása­ikat, s általjában minden irományaikat bevezetéseikkel és be­fejezéseikkel egyetemben magyar nyelven írják;az ország­­gyűlés is nem csak jegyzőkönyvei szerkesztésében hanem a kis­­biztossal folytatandó értekeződéseiben, és öfelségéhez

Next